Az Ujság, 1972 (52. évfolyam, 3-41. szám)

1972-09-14 / 35. szám

SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA. RETURN REQUESTED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3633 VOLUME 52. ÉVFOLYAM ^ NO. 35. SZÁM Beolvadt lap: “KIS DONGÖ' 1972. SZEPTEMBER 14. EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent HÁBORÚ A MÜNCHENI OLIMPIÁN A müncheni olimpiai játékok kedd reggeli műsorán egy külön program szerepelt: nemzetközi terrorizmus. Az elmúlt évek során a világ már jónéhányszor szem­tanúja volt eme módszereknek, emberrablás, szabotázs, bombatámadások, légikalózkodás, túszok életének fenyege­tése és így tovább, legtöbbször politikai célok megvalósítása érdekében, És ez a nemzetközi terror kedden virradóra be­hatolt az olimpiai faluba is, oda, ahol az egybegyült atlé­ták a politika és a külső világ rideg realitásaitól mentesen békében és összhangban élhetnek még akkor is, ha éppen egymással szemben álló országok színeit képviselik. Nem számít meglepetésnek, hogy a müncheni terror­­támadás annak az izraeli arab ellenségeskedésnek legújabb állomása, amely 11 izraeli atléta életét követelte és amely a modern történelemben a nemzetközi feszültség egyik állan­dó velejárója. A müncheni olimpiai faluban kedden hajnalban vég­rehajtott merényletért a Fekete Szeptember elnevezésű Palesztinái szervezet vállalt felelőséget. Ez az a szélsőséges csoport, amely a múltév novemberében kitervezte és végre­hajtotta a jordáni miniszterelnök elleni merényletet. A palesztinai gerilláknak legutóbbi tette nem elszige­telt jelenség. Emlékezzünk csak a pár hettel ezelőtt a gházai övezetben elkövetett erőszakos cselekedetekre, melyek során merényletei kíséreltek meg Gháza városának polgármeste­re ellen. A müncheni terroristák célja, hogy kierőszakolják az Izraelben fogva tartott arab gerillák szabadon bocsátását. A támadást pedig úgy hajtották végre, hogy ezzel maximá­lis mértékben hívják fel magukra a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ezt a múlt tapasztalatai is bizonyítják és való­színű, sőt biztos, hogy a szimpátia helyett felháborodott megvetést váltanak ki. Sajnos, azonban a tény az, hogy az olimpiai játékok ellen elkövetett brutális merénylet aláhúzza a világ legégetőbb problémáját: a nemzetközi terrorizmust. * * * A müncheni szörnyű tragédia tulajdonképpen csak szerdán délelőtt bontakozott ki a maguk teljességében. Van-e még értelme annak: vendégül látni a világ if­júságát hogy azután állig fegyverzett erődítményekben pró­bálják megvédeni az erőszakkal szemben? Páncélosok ár­nyékában, élesre töltött fegyverek védelme alatt kivívott aranyérmek, az olimpiai gondolat halálát jelentik. Az erőszakosság minden körülmények között elítélen­dő, de figyelembe kell venni az indítékokat. Mintha nem lenne megcáfolhatatlan a következtetés: aki az ellenfél fel­fogását a maga egészében gonosznak és embertelennek mi­nősíti, képes ezt az ellenfelet minden lelkiismerét furdalás nélkül megkínozni és meggyilkolni. Számára minden eszköz helyes. A civilizált világ tisztában van azzal, hogy a társa­dalmi fejlődés eredetére és céljára vonatkozó minden totális megnyilatkozás nem vezethet máshoz, mint gyilkossághoz. Ebben a vonatkozásban közömbösek a politikai előjelek. A palesztinai gerillák még hivalkodnak mélységesen elítélendő cselekedetükkel. Ismét felmerül a kérdés: meddig akarják tűrni az arab államok az ilyen gyilkosságsorozatot és kalózkodást? Mivel indokolja a civilizált világ, hogy nem bojkotálja ezt a modern tengeri rablófészket és nem lép fel nagyobb erővel a törvényen kívül állókkal szemben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Nyugatnémetország nem rendőrállam. Emberrablóknak sikerült München vá­rosát és az országot szinte kilátástalan helyzetbe sodorni. Erőszakkal alig van más választás, mint megalázó behódo- Iás, vagy szükségszerű vérontással járó ellenállás. * * * A palesztinai terroristák, akik ártatlan áldozatok véré­vel írják kiálltványaikat, nem találhattak nagyobb nyilvá­nosságot biztosító színhelyet terrorcselekedetük számára. A véres erőszak, a terror és a halál akarta ráerősza­kolni törvényét a világ ifjúságának testvéri találkozójára. A palesztinai terroristák hiába remélik, hogy cselekedetük bármilyen látványos is legyen, csak ellenszenvet válthat ki a világ közvéleményéből az arab világ terroristái ellen. Felmerül a kérdés: ki bátorítja és ki pénzeli őket? Ki ajánl fel menedéket számukra gyilkosságaik elkövetése után? * * * Brundage, az Olimpiai Bizottság lelépő elnöke a szer­dai napot gyásznapnak nyilvánította. A gyászünnepség a 11 izraeli sportoló emlékére az olimpiai stadionban zajlott le, Heineman dr. nyugatnémet szövetségi elnök jelenlé­tében. * * * VI. Pál pápa személyes üzenetet küldött a müncheni bíboros érseknek. A Vatikán sajtóirodája közölte, hogy a Szent Atya a körülményekről értesülve távbeszélőn hivatta fel a bíborost, hogy kifejezést adjon megdöbbenésének és arra kérte a bajor főpásztort, hogy folyamatosan tájékoz­tassa a helyzetről. * * * Az olimpiai funkcionáriusok azt hangoztatják, hogy megengedhetetlen a világ nemzeteinek ezt a hatalmas, bé­kés demonstrációját egy maroknyi, mindenre elszánt terror­­csoport meghiúsítsa. A tragikus esemény miatt máris meg­szűnt az ünnepélyes fogadások és kulturális rendezvények sorozata Münchenben. BELGIUMBAN SZENT ISTVÁN SZÜLETÉSÉNEK EZREDIK ÉVFORDULÓJA • FOGY A NÉP • A PIETA HELYREÁLLÍTÁSA • A MŰALKOTÁSOK VÉDELME A TEMP­LOMOKBAN • LITVÁN IFJAK EURÓPAI TÁNCKÖRUTON • 700.000 $-OS KÉSZPÉNZ-HAGYATÉK SORSA • A NEMZETKÖZI KÁBÍTÓSZER-KERESKE­DÉS LETÖRÉSE • OLIMPIAI MAGYAR BÉLYEGSOROZAT. Mindszenty József bíboros érsek-prímás belgiumi lá­togatása megint a világ érdeklődésének homlokterébe he­lyezte magyarságunkat. A hírügynökségek tudósításai alap­ján minden lap hosszabb-rövidebb tájékoztatást közölt Szent István születésének ezredik évfordulójáról, amelynek nagy­szabású megünneplésére érkezett a bíboros Bécsből Bel­giumba. A brüsszeli 'Le Soir napilap első oldalán három­hasábos cikkben foglalkozott az ünnepéllyel. A lap belső oldalán folytatódó kéthasábos szöveg az elhangzott üdvözlő beszédekből és a bíboros érsekprímás szentbeszédéből is részleteket közöl. A kép a mosolygó arcú tömegre áldást | osztó Mindszenty bíborost mutatja be a lap olvasóinak. A La Libre Belgique augusztus 28-i száma ugyancsak az első oldalon a bíboros brüsszeli megérkezéséről közöl képet és kövér betűkkel szedett rövid tudósítást. Magyarország bíboros prímása —• ahogy a tudósítások mondják — a koekelbergi bazilikában több mint 5000 hívő jelenlétében mutatott be főpapi nagymisét és mondott ün­­! népi szentbeszédet. Suenens malines-bruxellesi bíboros ér- I seket segédpüspöke, De Schoenmackkers képviselte. Mind­­| szenty bíborost a nemzetközi Caritas Catholica elnöke, Lip­­) pens Philippe gróf köszöntötte. Az egyházi ünnepség után Mindszenty bíboros megtekintette a szépművészeti múzeu­mot és résztvett a tiszteletére rendezett nagyszabású műso­ros ünnepélyen, amelyen a Benelux államokban élő magya­rok ezrei vettek részt s mint a bíboros fogadásán is, igen sokan nemzeti, vagy népi magyar viseletben jelentek meg. A strasbourgi és a brüsszeli csoportok és a colognei cser­készek szebbnél-S7»bb népi táncokat mutattak be. A belgáh a bíborosban az ellenállás hősét ünnepelték. ★ ☆ ★ Mindszenty bíboros belgiumi látogatásáról a clevelan­di katolikus egyházmegye hetilapja is megemlékezik. Főleg a bíboros szentbeszédének azt a részét emeli ki, amelyben a magyar szabadságharc brutális orosz elnyomását követő erkölcsi és szellemi hanyatlásról tett említést. Egyik mon­datát szószerint idézi: Az elmúlt 12 év folyamán két és fél millió magzatelhajtást követtek el hazánkban és a válá­sok és öngyilkosságok száma is megtör minden világrekor­dot. Ennek megállapítása után Mindszenty — a tudósítás szerint —< arra hívta fel különösképpen a fiatal magyaro­kat, hogy kövessék Szent István király példáját, imádkoz­zanak minden elnvomott népért és a magyarországi vallás­­szabadságért. A híradás zárójelben közli, hogy Szabadi Egon dr., a Központi Statisztikai hivatal helyettes igazga­tója éppen a közelmúltban figyelmeztette a közvéleményt, hogy a születésszabályozás és magzatelhajtás következté­ben Magyarországon 1980 után a népesség hirtelen és gyors csökkenésével kell számolni. A lap rámutat arra is, hogy maga Kádár János, a kommunista párt vezetője, ugyancsak éles támadást intézett a magzatelhajtással kapcsolatos visz­­szaélések ellen, pedig a magzatelhajtást 1956-ban éppen a kommunisták törvényesítették. ★ ☆ ★ Michelangelo Pietája, amióta a kalapácsos merénylő megrongálta, változatlanul a világ közvéleményének érdek­lődési központjában van. Amíg a javítási munkálatok lehe­tőségeit tanulmányozták s azok végrehajtásának előkészí­tésén láradoztak, több érdekes cikk jelent meg a sajtóban. Ezek közül egy, amelyet a clevelandi katolikus egyházme­gye hetilapja közölt, arra mutatott rá, hogy a szobor meg­rongálása mögött meghúzódó emberi tragédiára, lelki vál­ságra senki sem mutatott rá. Egy másik, amelyet magyar hazai lap tett közzé, azt a különös jelenséget világította meg, amely mindig a romboló, pusztító egyént juttatja vi­lághírnévhez. Azt, aki ezzel szembeszáll, a további rombo­lást. pusztítást megakadályozza, rendszerint meg sem em­lítik. vagy igen hamar elfelejtik. A világ közvéleményének érdeklődését most újabb hír elégítette ki. A vatikáni múzeum igazgatója, Redig de Campos közölte a nyilvánossággal, hogy a Pieta helyre­­állításának feladatát rövidesen megoldják és karácsonyra már a gyönyörű szobor megint látható lesz. A helyreállítási munka nem könnyű, mert 50 letört darabot kell igen apró­lékos körültekintést kívánó eljárással visszaragasztani. Sze­rencsére a letört szempilla visszahelyezése nem okoz akko­ra nehézséget, mint eredetileg gondolták. A szobrot azonban a helyreállítás után csak erős üvegfalon át lehet majd látni. A legújabb híradás mint külön érdekességet említi, hogy a Pieta első szobrát maga Michelangelo verte szét kalapáccsal, mert alkotását nem tartotta elég tökéletesnek. Az összetört szobor darabjait a művész barátai később egy­beállították s így megőrizték az utókor számára. Jelenleg a firenzei székesegyházban látható. ★ ☆ ★ ; A római katolikus Egyház a művészeti alkotásoknak mindenkor egyik legnagyobb és legbőkezűbb gyűjtője volt. Bőkezűségét csak az a bizalom szárnyalta túl, amellyel az összegyűjtött felbecsülhetetlen értékű művészeti alkotásokat a nagyközönség elé tárta. Az egész világon, de különös- J képpen Olaszországban számtalan megfizethetetlen fest­mény és szobor található a templomokban és kápolnákban minden őrizet nélkül, hogy az egész világ szemlélhesse és csodálhassa azokat, vagy akár el is lophassa őket. Köztu­domású, hogy a katolikus templomok napközben szinte kora hajnaltól késő estig nyitva vannak, éjszakánkint vi­szont őrizetlenek maradnak. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy a valláserkölcsi felfogás szilárdságának megrendülése óta a templomok egyre gyakrabban a betörők és a műalko­tásokra vadászó hivatásos tolvajok célpontja lett. 1972 első negyedében például 81 műalkotás ellopása közül 46 temp­lomból történt. A betörések (a perselyek kifosztásának) száma ismeretlen. Érthető, hogy az illetékes egyházi és ál­mi hatóságok ennek a “gyakorlat’ -nak mindenképpen ele­jét akarják venni. Olaszország és a Vatikán legutóbb egyez­ményt kötött, amelynek értelmében minden olaszországi templomot az év végéig betörést jelző riasztókészülékkef szerelnek fel. ★ ☆ * i j Öt évvel ezelőtt Sagys Liudas és felesége, Alexandra 44 litván ifjút, 31 leányt és 13 fiút népi tánccsoportba szer­vezett. Azóta minden szerdán és minden vasárnap egybe gyűltek és gyakoroltak. Európai körútra készültek. Az úti­költség előteremtése céljából gyermekek felügyeletét, gép­kocsik mosását vállalták, cukorkát árúsítottak, felszolgálási és fűvágást végeztek. Mellékesen népviseleti ruházatukról is gondoskodtak. Ez az utóbbi 14.000 $-t igényelt. A lelkes litván ifjak álma végre valóravált. Autóbuszon végigjárták Európát. Stuttgart, Bonn, Hamburg, London és Manches­ter után — brüsszeli és hanoveri meghívásuk lemondását követően — Lausanne, Róma és Párizs közönsége ünnepel­te őket. Római útjukkal kapcsolatban VI. Pál pápa is fogad­ókét: "Köszöntjük az ifjú litvánok csoportját Clevelandból — mondta a szentatya. — Nagy lelkesedéssel tanultátok meg népetek táncait. Reméljük, hogy ezt a lekesedést min­den más téren is gyakoroljátok.” A tánccsoport tagjai sze­rint ez volt egész útjuk legnagyobb élménye. A beszámoló megemlíti még, hogy az egyik előadás közben a színpad el sötétült. A táncosok semmit sem láttak, csak a harmonikát hallották. Bonnban a szabadtéri színpadon zápor zúdult rájuk. Táncukat azonban befejezték s a közönség is végig­nézte őket a szakadó esőben. Egyénileg a 20 éves Idzelis Mary élménye volt legnagyobb. Amíg a németországi Mannheimben járt, nagynéni lett. Unokaöccse pont láto- I gatása idején született meg. A Sagys-házaspár 23 év óta vezeti a litván fiatalok FRANDINELE néven ismert népi tánccsoportját, az európai körútra azonban csak az idén nyílt először alkalom. Az eredményes litván példa magyar követése bizonyára hasonló sikert és számos életre szóló élményt hozna. ★ ★ Amik or Wakefield Lawrence 1964-ben me ghalt, be­vásárlási zacskókba csomagoltan700.000 $ értékű 5 és 10 $-os bankjegyeket találtak otthonában. Élettársa, magán­jogi özvegye, Kennedy Rose azt állította, hogy az elhúnyt a pénzt Chicago déli részének utcáin mogyoró és pattogatott kukorica árúsításával szerezte. A pénzre azonban nemcsak ő tartott igényt, hanem az Internal Revenue Service és Cook megye mellett még az elhúnyt fogadott testvére, két elsőfokú és 15 harmadfokú unokatestvére is. A 8 évig tartó pereskedés most ért véget. A bíróság csupán két igénylő keresetének adott helyet. Cook megye 60.000 $ t kapott, mivel az elhúnyt meg nem engedett szerencsejátékot űzött. A Revenue Servicét a bíróság elutasította keresetével, mert Wakefield nemcsak jövedelme után fizette be az adót, ha­nem még 10 %-os szerencsejátékadót is fizetett. A hagya­téknak az időközben felmerült költségek levonása után meg­maradt, még mindig igen tekintélyes részét, 433.300 $-t a bíróság az elhúnyt élettórsának ítélte oda. A rokonság sem­mit sem kapott. ★ ☆ ★ A kábítószerek és veszélyes gyógyszerek hivatala hosszas megfigyelés után nemzetközi kábítószer-gyűrűt leplezett le. A hivatal nyomozói a venezuelai Caracasban egy francia férfi nyomába szegődtek, aki két útikáskával érkezett a szállodába, ahol két másik gyanúsított emberrel talákozott. A két megfigyelés alatt álló gyanúsított külön­­külön egy egy útitáskával másmás helyre távozott. A ve­nezuelai hatóságok engedélyével mindkét helyen házkuta­tást hajtottak végre. 25 lezárt műanyag zacskóban egyen­­kint 2.2 font európai tiszta heroint találtak, amelynek utcai A 17. CLEVELANDI CSERKÉSZNAP Nagy siker jegyében zajlott le az idei Cserkésznap is. Különböző országokból jöttek cserkészvezetők, cserkészek. A közönség a esős idő ellenére szép számmal jelent meg. Amikor megkezdőttek a Gyöngyös-bokréta előadásai, még a nap is kisütött. A jó Isten is szereti a magyar cserkészeket. A csapatok egymásután vonultatták fel szereplőiket, és tán­cok, népi ruhák, mondák, játékok élvezetében hol derül­tünk, hol meg csodálkoztunk a kis művészek szereplésén. Mint minden évben lobogó fáklyák mellett a magyar him­nusz hangjai közepette volt a zászlólevonás. A lobogó fé­nyek megvilágították a lelkes cserkészek arcát, s mi meg szívörömmel figyeltük, büszekségünket, a magyar cser­készeket. A Cserkésznapra és a Filmore-i táborozásra még visz­­szatérünk, amikor megkapjuk az adatokat a csapatok és a szereplők neveit. T. Dombrády Dóra KIVÁNDORLÁS 26.000 DOLLÁRÉRT Moszk vából származó és eddig meg nem erősített hí­rek szerint, a nem kommunista országokba kivándorlásért folyamodó szovjet állampolgároknak vissza kell fizetniök a kormánynak a felsőbb egyetemi tanulmányaiak költségeit. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 1000 dollárnak megfelelő ősz­­szeg egészen 26.000 dollárig emelkedhet. Külföldi tekintélyes hírmagyarázók szerint ez az intéz­kedés törvénytelen és erkölcstelen. Az új adó nemcsak fo­kozza a kivándorolni szándékozók gyakorlati nehézségeit, hanem sérti a szovjet törvénykezés alapelveit. Köztudomá­sú, hogy a Szovjetunióban a felső oktatás is ingyenes és a tanulmányi költségek visszafizetése csupán külföldről kapott kemény valutával volna lehetséges. Az újfajta kivándorlási korlátozás kétségtelenül össze­függ azzal, hogy a szovjet zsidók az elmúlt hónapokban egyre nagyobb számban vándoroltak ki Izraelbe. Ebben az évben mostanáig több mint 16 ezer szovjet zsidó hagyta el hazáját és emigrált Izraelbe. Augusztus elején Levies szovjet akadémikus az orosz hatóságokat aszovjet zsidók diszkriminálásával vádolta. Levies professzor, akitől megtagadták az Izraelbe szóló ki­vándorló vízumot, Moszkvában megtartott sajtóértekezle tén kijelentette: "a szovjet zsidókat az a veszély fenyegeti, hogy a XX. század rabszolgáivá válnak . A londoni Daily T elegraph megállapítása szerint a Szovjetunióban igen mélyen gyökeredzik az antiszemitizmus. MEGHALT DUDÁS MIKLÓS, HAJDUDORDI GÖRÖGKATOLIKUS MEGYÉSPÜSPÖK Hosszú betegség után. július 15-én, 70 éves korában elhunyt Dudás Miklós, hajdudorogi görögkatolikus me­gyéspüspök. Dudás Miklós 1902. október 27-én, Máriapócson szü­letett. 1927-ben szentelték pappá. Egy évre rá Rómában kitüntetéssel megszerezte a teológiai doktori fokozatot. Már­cius 25-én XII. Pius pápa hajdudorogi megyéspüspökké nevezte ki. Emberöltőt átívelő főpásztorsága idején a negyedmil­liós görögkatolikus egyházmegyében szeminárium létesült, 29 új templom épült, 26 új lelkészség létesült, és közel 150 papot szentelt fel. Kormányzása idején emelte az apostoli Szentszék basilica minor rangra a pócsi Mária kegytemplo­mot. Tevékenyen vett részt a világegyház életében is: a zsi­nat előkészítésében és tárgyalásaiban. Nevéhez fűződik a magyar görögkatolikus egyház történetének jelentős esemé­nye: a magyar nyelvű görögkatolikus szentmise bemutatása a Szent Péter bazilikában 1965. november 19-én. A zsinat után tagja lett a Keleti Kongregációnak. A Szentatya több ízben fogadta magánkihallgatáson. Dr. Dudás Miklós püspököt július 21-én temették el. Koporsóját a máriapócsi bazilika kriptájában helyezték el. forgalmi értékét 12,600.000 $-ra becsülték. Az értékes le­letek lefoglalásával egyidőben a venezuelai hatóságok 12 korábban megfigyelt gyanúsított egyént tartóztattak le. Ugyanakkor Miamiban is elfogták 2 embert, akiknél 12 font kokaint találtak. Az illetékesek szerint a letartóztatá­sokkal igen jól megszervezett, veszedelmes kábítószer-gyűrű további működésének lehetőségét számolták fel. ★ ☆ ★ A magyar posta megint újabb bélyegsorozat kibocsá tásával keltett nemzetközi érdeklődést. A müncheni olimpiai játékokkal kapcsolatban adott ki 8 különböző névértékű so­rozatot 608.000 perforált és 9.000 perforálatlan példányban, A sorozatokkal egyidőben a magyar posta kiadott még egy emléklapot is 353.000 perforált és 12.000 perforálatlan példányban. A bélyegsorozatok képei különböző sportjele­­neteket ábrázolnak. A tudósító megjegyzi, hogy az egyes országok régóta kiadnak az olimpiai játékok alkalmából egy-egy bélyegsorozatot, de ritka eset, hogy egyszerre több sorozatot is kibocsássanak, mint ahogy most a magyar pos­­/ta tette.

Next

/
Thumbnails
Contents