Az Ujság, 1972 (52. évfolyam, 3-41. szám)
1972-01-20 / 3. szám
2. OLD Al] AZ ÚJSÁG 1072 JANUÁR 20. AZ ÚJSÁG HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtökön / Weekly except two weeks during the summer Kiadó — Publisher» KÁRPÁT PUBLISHING CO. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 ' Telephone: (216) 696-3635 Főszerkesztő — Editor in Chief KÓTAI ZOLTÁN Second Class postage paid at Cleveland, Ohio ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES Fgy évre----------------$10.00 For one year----------$10.00 Fél évre ---------------- $6.00 For 6 months-------- $6.00 Egyes szám------------- $0.20 Each copy------------- $0.20 Somogyi Ferenc dr.: 6. HŐSI ELSZÁNTSÁGGAL TÖRÖK VÉDELMI VÁRÖV Buda török kézre jutása után Fráter György rádöbben, bogy János király törökbarát politikája, amelyet környezetének túlnyomóan délszláv elemei sugalltak, téves volt, mert az csak a magyarság egységének megbontására, erejének szétforgácsolására vezetett. Ezért mindent elkövet, bogy a gondjaira bízott János Zsigmond érdekeinek sérelme nélkül a magyarság egységét valahogyan helyreállítsa és az országot a töröktől megmentse. Már 1541 decemberében — gyámtársával, Petrovics Péterrel együtt megköti és aláírja a gyalui egyezményt, amely a váradi béke alapján megigérti a csecsemő János Zsigmond birtokában lévő területek átadását Ferdinánd királynak. A titkos megegyezés gyakorlati végrehajtásával nem siet. Attól fél ugyanis, hogy a király nem tudja majd Erdélyt megvédeni a szultán haragjától. Félelme nem alaptalan. Hiszen Ferdinánd két hadvezére ' 1540 novemberében Vels Lénárt, 1541 májusától augusztusáig pedig. Roggendorf — Buda visszafoglalását sem tudta megvalósítani. Óvatosságát a bekövetkező események méginkább igazolják. Buda eleste Közép-Európában sokkal nagyobb riadalmat kelt, mint a mobácsi vész. Az osztrákok és a németek csak most fogják fel a fenyegető veszély igazi komolyságát. Ferdinánd király kezdeményezésére <—> a német birodalmi gyűlés, valamint a pápa támogatásával 60.000 főnyi keresztény sereg gyűlik össze. A benne résztvevő magyarok létszáma meghaladja a 18.000 főt. Eredménye azonban semmi sem lesz, mert a fővezér, Brandenburgi Joachim herceg 1542 szeptemberében Buda helyett Pest alá vonul, ahol a tekintélyes létszámú haderő tehetetlen veszteglés után a komoly támadás minden kockázata nélkül októberban egyszerűen feloszlik. 1 543-b an a török orszá- I gosan megszervezett ellenállás nélkül gondoskodhatik a magyar főváros birtokának biztosításáról. Valpó, Pécs, Siklós, Esztergom, Tata elfoglalása után szívós ellenállás letörését követően a polgárság meghódolása következtében — Székesfehérvár is török uralom alá kerül. 1544-ben a török térhódítás még tovább tart. Áprilistól kezdődően Visegrád, Nógrád, Hatvan, Döbrököz, Simontornya, Ozora és Velika kerül szívós helyi ellenállás letörése árán török kézre. Az év végére teljesen kiépül a Buda biztosítását célzó török védelmi váröv rendszere. Ferdinánd, akit pedig a magyarságnak az a reménye juttatott Szent István örökébe, hogy testvérbátyja, V. Károly császár révén majd meg tudja szerezni a keresztény Nyugat, elsősorban a német birodalom segítő támogatását, a török tervszerű térfoglalásával szemben tehetetlen. Magyar védelmi vonal nincs. Magyar haderő sincs. A császárnak pedig változatlanul az a véleménye, hogy a török ellen folytatott harc kilátástalan. A birodalmán belül jelentkező nehézségek ismeretében nyugati feladatainak megkönnyítése érdekében keleten mindenáron békét akar. Ferdinánd kénytelen hozzá alkalmazkodni. 1545 novemberi 0-én 18 hónapra szóló fegyverszünetet, 1547 júniusában pedig békét köt a szultánnal. A török-magyar béke nyugalmat biztosít í. Ferdinánd magyar király, V. Károly német császár és II. Szulejmán török szultán országai között. Öt évre mindkét oldalon biztosítja a fennálló helyzetet. A magyar király nemcsak azt veszi tudomásul, hogy a török szultán az ország jelentős részeit - Budával együtt <— hatalmában tartja, hanem az elhunyt János király és a török fogságban sínylődő Török Bálint királyi kézen maradó váraiért még évente — márciusban esedékessé váló 30.000 arany fizetésére is kötelezi magát. Erdélyről és Magyarországnak ebben az időben Erdélyhez tartozó részeiről nem történik említés. Ezeket a területeket a szultán, mint János Zsigmond védelmezője, a maga hűbéres tartománya részeinek tekinti. Fráter György államférfiúi előrelátásából ekkor már Erdély magyar szempontból is a királyi Magyarországtól önállóan, külön keresi a magyarság történeti küldetésében való helytállásának lehetőségét. A nemzet egységes akarata, vér- és nyelvközössége az idegen vérből származó királyt 33) is ugyanennek a lehetőségnek keresésére kényszeríti. A törökkel kötött béke, amelyet Ferdinánd csak 1547 decemberében mer magyar tanácsosaival közölni, elsősorban a magyar védelmi rendszer kiépítésére, másodsorban az ország egységének munkálására nyújt módot, harmadsorban a magyarság megmentésére s a török kiszorítására kelt reményt. A SZULTÁN AKARATA A gyalui egyezmény Izabella özvegy királyné és fia, János Zsigmond részére 12.000 forint évi járadékot és a szepesvári uradalom jövödelmét biztosítja. A megállapodást mind Ferdinánd király, mind Izabella királyné megerősíti. Végrehajtását Izabella és Petrovics Péter ellenállása hiúsítja meg ugyan, de Fráter György politikai megfontoltsága odázza el. Az utóbbi készteti arra, hogy Ferdinánd királylyal megerősítteti magát kincstartói méltóságában, sőt Ferdinánd helytartójává is kinevezteti magát. Bőséges jövedelmi forrásokról gondoskodik. Nemcsak a váci püspökség, a kolozsmonostori és pécsváradi apátság jövedelmeinek haszonélvezetét szerzi meg, hanem szinte az egész ország minden gazdagságát korlátlanul aknázza ki. Ez a lengyel urak társaságában mulatozó királynénak nem tetszik, de a szőrcsuhában járó, állandóan böjtölő, nem egyszer koplaló pálosrendi barátot képessé teszi, hogy az ország minden szükségletét fedezze, a katonatartás költségeit viselje s a töröknek járó adókat fizessé, a basákat ajándékaival megmegvesztegethesse. Fráter György < Ferdinánd király hatalmi gyengeségének és Izabella királyné ellenzéki magatartásának felismerése után i— 1542 januárjában országgyűlésre hívja össze a kápolnai unióban már 1437-ben (a lázongó jobbágyokkal szemben) egyesült három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász nemesség képviselőit. Ez a tordai országgyűlés választja meg Fráter Györgyöt királyi helytartónak és veti meg a későbbi erdélyi fejedelemség alkotmányjogi alapját. A három érdél yi nemzet soraiból tanácsosokat választ az ország ügyeinek intézésére. Küldöttségileg felkéri Izabella királynét, hogy székhelyét Lippáról Erdélybe tegye át. Ezek az alkotmányos intézkedések azonban csak látszólagosak, alakszerűek. Mögöttük a török szultán hatalma és hódító akarata húzódik meg. Szulejmán szultán követe már 1541 májusában megjelenik a három erdélyi nemzet nagy-selyki gyűlésén, hogy átadja a szultáni fermán -t, amely világosan kifejti: a szultán hatalma teljességéből adta az országot János király fiának, nem tűri tehát, hogy ez ellen a határozata ellen bármi történjék. A fermán kiadását megelőzően Majtád István erdélyi vajda Balassa Imre vajdával és Kendy Ferenc tárnokmesterrel együtt (János király halála után) megszállja a királyi birtokokat s a hatalmat is magához akarja ragadni, holott a Ferdinánd oltalma alatt létesülő önálló erdélyi vajdaság megvalósítására irányuló törekvése —< még János király életében — már egyszer kudarcot vallott. Most a mozgolódására beküldött csauszt arra veszi rá, hogy a szultán nevében őt nevezze ki vajdának és fejedelemnek. A fermán az így keletkező bizonytalanságot akarja megszüntetni, valójában azonban az erdélyiek önérzetét lázítja fel. Majlád István vajda és Statileo püspök vezetésével új felkelés támad, amelyet a viddini szandsák élén álló Kucsuk Balibég a két oláh vajda segítségével folyt el. Majlád oláh fogságba esik, ahonnan az isztambuli Héttorony börtönébe kerül. Török Bálint tál együtt ott is marad élete végéig. A NEMZETI EGYSÉGÉRT Fráter György a tordai országgyűlést megelőző nyers hatalmi tényezők ismeretében lát hozzá az erdélyi fejedelemség megszervezéséhez. 1 ermészetesen azzal is tisztában van, hogy Erdély önállósulását a szultán akarja, mert a hűbéres fejedelemséggel egyszerre két célját érheti el: megoszthatja a magyarság még mindig rettegett erejének egységét, ugyanakkor előretolt őrszemet állíthat magának Közép-Európában. A magyar felfogás ezzel szemben Erdélyt változatlanul a Szent Korona szerves részének, az élén álló vajdát, Erdély önállósulása után később a fejedelmet is, a király alattvalójának tekinti. 34) Fráter György arra tesz már eleve végzetes kísérletet, hogy a két ellentétes felfogást a hatalmi egyensúly mérlegén a magyarság javára billentse. Amikor az ország szívének birtokbavétele a török álláspont megerősödését eredményezi, mindent elkövet, hogy a keleti részek erőit fokozza, egységét biztosítsa. Magyarországnak azokat á részeit, amelyek sohasem tartoztak Erdélyhez, de amelyeket most a török hódoltság elszakított a Férd inánd királynak hódoló területektől, mint Ferdinánd kincstárnoka és helytartója, időnkint gyűlésekre hívja össze. A Részek (Partium) gyulai gyűlése már 1 543 februárjában Fráter György és Izabella gondjaira bízza magát, a királyné tanácsosai közé elküldi képviselőit és külön fellebbviteli törvényszéket szervez. Ugyanekkor a kolozsvári országgyűlés azt mondja ki, hogy a hivatalnokok mind a királynétői függenek, aki minden ügyet tanácsosaival intéz. 1544 augusztusában a tordai gyűlés Fráter Györgyöt a magyar és erdélyi rendek főbírájává választja. Rábízza az ország minden jövedelmének kezelését, a magyar vármegyék harmincadvámját, a kúnok adóját, sőt a királyné illő eltartását biztosító fejérvári püspökség lefoglalt javainak kezelését is. Erdély és a hozzá csatlakozó magyarországi részek közjogilag is egyesülnek. Az erdélyi fejedelemség megszervezésének és fokozatos megerősítésének nehéz feladata közben Fráter György az ország területi egységének helyreállításáról sem feledkezik el. Minden alkalmat megragad, hogy berdinándot a váradi béke szellemében történő elhatározásokra rábírja. 1548-ban a pápát is arra kéri, lépjen közben Ferdinánd királynál és V. Károly császárnál a cél megvalósítása érdekében, hogy pártfogása révén Izabella illő ellátást kapjon, János Zsigmond pedig Ferdinánd egyik leányával köthessen házasságot. 1549 szeptemberében Ferdinánd és Izabella megbízottai közt sikeres tárgyalások kezdődnek. A nyírbátori egyezmény megvalósítására azonban nem kerül sor. Fráter György a királyné, a törökök és az erdélyiek ellenzésével szemben egyedül marad. Elhatározását mégsem változtatja meg. 1551-ben nyíltan közli az erdélyi rendekkel, bogy a töröktől egyedül Férd inánd király szabadíthatja meg őket. 1551 július 19-én Kolozsvárott Izabella királynéval is sikerül aláíratnia a szerződés végleges szövegét. Ennek értelmében a királyné * fia nevében -— átengedi Ferdinándnalc és testvérének, valamint azok örököseinek az ország egész területét és átadja a birtokában lévő Szent Koronát. Ennek ellenében János Zsigmond 25.000 arany évi jövedelemmel az oppelni hercegséget kapná, Izabella királyné pedig a János király részéről jegyajándék fejében neki juttatott magyar várak megváltása címén 140.000 aranyforintot vehetne fel. Ferdinánd seregei Castaldo őrgróf vezetésével Erdélybe vonulnak. Temesvár, Lippa, Becse és Becskerek birtokbavétele megtörténik. Izabella királyné Kassára költözködik. Fráter György Petrovics Péter csapatainak szétverése és várainak átadása után — továbbra is baráti hűséget' színlel a törökök felé. A szerb származású Szokoli Moha j med ruméliai beglerbéget meg is téveszti, de magatartásával Castaldo őrgrófban gyanút kelt, amelyet Szokoli Mohamed sikeres hadjárata sem csökkent. Lippa újra törökkézre kerül. Temesvár a hősiesen védekező Losonczi István és a vele küzdő spanyolok kezén marad. Szokoli visszavonul. Castaldo, Fráter György és Nádasdy Tamás egyesített hadai kemény küzdelem árán r— Lippát is hamarosan visszafoglalják. A bennrekedt Ulemán basa számára Fráter György, Esztergom új bíboros érseke, papi lelkületének és délszláv meggyőződésének megfelelően, a haditanács dön tésével szemben szabad elvonulást biztosít. Ezzel a tettével Castaldo gyanúját és félelmét a végsőkig fokozza. VÉRTANÚK ÉS HŐSÖK A lippai győzelem után Castaldo és Fráter György bíboros az éppen odaérkező királyi főkapitánnyal, Sforza Pallavicini őrgróffal együtt Erdélybe indul. Lippa visszafoglalása (november 18) után egy hónappal, december 17-én a bíboros gyönyörű reneszánsz kastélyában, Alvincen szállnak meg. Esztergom új érseke éjszaka breviáriumába merülten imádkozik, amikor vendége , Pallavicini őrgróf, spanyol és olasz tisztek társaságában rátör és leszúrja. Gyilkos merénylete nemcsak Fráter György életét oltja ki, hanem a magyar egység helyreállításáért és a török kiszorítása érdekében kifejtett bámulatos fáradozásának csodálatosan szép ígérettel kecsegtető eredményét is megsemmisíti. Erdély egyesülése az anyaországgal meghiúsul, a török pedig rájön, hogy a magyarság megosztottan is veszélyes. A szultán a török hódoltság nyugati, északi és keleti határainak biztosítása és előretolása céljából új seregtesteket indít Magyarországra. 1552 derekán a hadműveleteket Szokoli Mohamed beglerbég és Ahmed basa a budai helytartóval, Khadim Ali basával egyetértésben kezdi meg. Időrendben Veszprém kerül először a budai basa birtokába (április 10-én). A könnyű siker után Drégely várát veszi ostrom alá, amelyet a jobbágyi származású Szondi György védelmez halálraszánt hősiességgel mindössze 150 harcos élén. A vár csak akkor kerül (július 10-én) Ali basa kezére, amikor a maroknyi őrség utolsó szálig elesik. (Szondi csak két kis apródját küldi ki a várból.) Buják, Gyarmat, Hollókő, Ság, Széchény ellenállás nélkül jut török uralom alá. A palásti mezőn azonban Teuf fel Erazmusz királyi főkapitány (augusztus 11 -én) megütközik a budai basával. Csatátveszt. Pallavicini őrgróffal együtt fogságba kerül. Sbardellati Ágoston váci püspök harc közben hősi halált bal. Ahmed basa a hadjárat megindulásakor Temesvárt veszi ostrom alá, amelyet a gazdag, régi főúri családból származó Losonczi István sokáig hősiesen védelmez. A vár felszereléséről saját költségén gondoskodik. Birtokait zálogosítja el. Felmentő csapatokat felesége fogad fel. Családi ékszereit adja el, hogy az ehhez szükséges pénzt megszerezze. A spanyol Áldana lippai kapitány tétlenül nézi 1 emesvár ostromát, amely a fegyelmezett török csapatok szüntelen támadásainak eredményeként a várat valósággal szétrombolja. Július 26-án Ahmed basa szabad elvonulást igér a védőknek. Losonczi a polgárság és a spanyol várőrség kérésére átadja a várat, mert a további vérontást reménytelennek látja. Csapatainak elvonulása közben a török megszegi szavát. Mészárlást kezd .Losonczi erre sisak és páncél nélkül újra harcba indul. Hősies küzdelem közben veszti életét. Feje póznán Konstantinápolyba kerül. Az I egész Temesköz, Krassó, Arad, Csanád, Karánsebes (augusztus ti-én, a palásti csatával egyidőben) kisebb-nagyobb ellenállás után török kézre kerül. Petrovics Péter rác helyőrség török szolgálatba lépnek. Lippa is elesik. Spanyol kapitánya, Áldana már július 30-án megfutamodik. Ahmed basa északra vonul. EgyesíJt Ali basa seregével. Szeptember 4-én elfoglalja Szolnokot, aztán Eger vára ellen indul. Szeptember 9-től október 18-ig ostromolja. Sikertelenül. A vár parancsnoka Dobó István. Hadnagyai: Figedy János, Mecskey István, Zoltay István és a technikai találékonyság terén utolérhetetlen Bornemissza Gergely. A színmagyar, mintegy 2000 főnyi várőrség a halálmegvetéssel végrehajtott rendszeres és módszeres ostrom minden egyes mozzanatát, kísérletét (a falrések törését, a várárkok feltöltését, a falak aláaknázását s a rohamok legkülönbözőbb fajtáit) páratlan hősiességgel visszaveri. A bástyák védelmében az egri nők is résztvesznek. A 100.000 főnyi ostromló sereg végül is kénytelen a vár alól elvonulni. A király felmentő serege a híres német protestáns vezér , Móric szász herceg parancsnokságával csak októberben gyűlik össze, Győrig jut el és harc nélkül oszlik fel. ÖRÖKKÉ RAGYOGÓ PÉLDA A következő évek folyamán a harc szakadatlanul tovább folyik, a török nagyobbarányú előretörése azonban a magyarság hősi elszántsága következtében megakad. Újabb és újabb rpagyar várak kerülnek ugyan török kézre (1553- ban Csáma és Verőce, 1554-ben Kaposvár, Korotna, Babócsa, Fülek, 1556-ban Szamosújvár, Tarkő és Nagyida), de már csak egyenkint, heves harcok után, mert a korábban hiányzó magyar védelmi vonal fokozatosan kiépül. A magyar ellenállás egyre több sikert is arat. 1556-ban például Horváth Márk meg tudja védeni Szigetvárt. Békekötésre csak 1559-b en kerül sor, amikor I. Ferdinánd király kötelezi magát, hogy Erdélytől távol marad, a francia királyt és Velencét sem háborgatja, a szultánnak pedig ajándék címén évenkint 30.000 aranyat fizet. A birtokában lévő területeket mindkét fél megtarthatja és erősítheti. A békeszerződés nyolc évre szól, de megújítására már 1562-ben sor kerül. A tárgyalások előbb is a várakhoz tartozó falvak jogi helyzetével foglalkoznak, ezért hosszadalmasak, most azonban különösen elhúzódnak, mert a török mindenképpen meg akarja magának szerezni Szigetvár birtokát. Előre látható, hogy a béke nem lesz tartós. Az ellenségeskedés Ferdinánd király halála (1564. július 25) után megint új erővel robban ki. A már előbb (1563. szeptember 8-án) megkoronázott új király, I. Miksa felvidéki (főkapitánya, Schwendi Lázár 1565-ben elfoglalja János Zsigmond r— akkor már erdélyi fejedelem várait: Erdő-MEGHÍVÓ AZ ELSŐ MAGYAR PRESBYTERIAN EGYHÁZ 1972. január 23-án, vasárnap déli 12:30 órakor 12604 Buckeye Road-i helyiségében házi készítésű, finom DISZNÓTOROS EBÉDJÉRE Jegyek ára felnőtteknek $3.00, 12 éven alúliaknak $1.00. Minden magyar szeretettel hív és vár a Rendezőség. ELŐZETES BEJELENTÉS: AMERIKAI MAGYAR SZÍNHÁZ JÖNNEK A "PESTI CSILLAGOK"!! Az AMERIKAI MAGYAR SZÍNHÁZ, amely a két első előadásával: Túl az óperencián (Lakatos Sándorral és a Fővárosi Operett Színház művészeivel), majd a Dalok szárnyán (Karády Katalinnal, Svéd Sándorral és a Járóka-zenekarral) az Egyesült Államokban és Kanadában elnyerte úgy az amerikai magyar sajtó, mint a közönség elismerését és bebizonyította, hogy van érdeklődés, csak jó előadást kell produkálni, tavasszal, március havában rendezi legközelebbi túráját. ,) PESTI CSILLAGOK lesz a cime a tavaszi előadásnak és annak keretében felvonulnak a magyar színház és zeneművészet legjobbjai. Ámbár a műsor még nem teljes, a következő ismert óhazai művészek lépnek fel a PESTI CSILLAGOK -ban: Psóta Irén, a Madách Színház vezető színésznője; Ráday Imre, a veterán drámai s filmszínész, Ifj. Magyari Imre az egykori cigánykirály ugyancsak hires fia, aki (ámbár Budapesten saját zenekara van), Amerikában mint szólista fog bemutatkozni varázshegedüjével; Béres Ferenc, a legnagyobb magyar nóta énekes, az évszázadok magyar dalainak mesteri előadója, aki sikeres ausztráliai és japán túrája után lép fel Amerikában; Kovács Apollónia, az eredeti nép- és cigánydalok leghíresebb énekesnője; Lovas Ferenc zongoraművész és zeneszerző, aki Hollandiában, Nyugat-Németországban és Angliában éppen olyan népszerű, mint Budapesten. Az Amerikai Magyar Színház tavaszi túrájának Vince András, a veterán detroiti művész és rádió-műsorvezető az igazgatója. ■ ■ . < CLEVELANDBAN: március 18-án, szombaton este 7:30 kezdettel a LAKEWOOD HIGH SCHOOL AUDITÓRIUMBAN 14100 Franklin Blvd., Lakewood döt, Nagybányát, Szatmári, Szerencset és Tokajt. János Zsigmond Nagybányát és Erdődöt hamarosan visszahódítja. Pankotát is megszerzi. Schwendi Nagybányát megint elfoglalja. Jenőt ugyancsak megszállja. Szulejmán szultán természetesen közbelép. A János Zsigmondtól elfoglalt várak visszaadását követeli. Eredménytelenül. A következő év derekán a magyarok Veszprém és Tata várát is visszafoglalják, ami a békeszerződés megszegését jelenti. Két oka is van tehát a szultánnak, hogy újabb hadjáratot indítson. 1566 június 29-én Szulejmán szultán Zimonyban fogadja János Zsigmond hódolatát. Szeptember 1 -én elfoglalja Gyulát, majd Jenőt és Világost, aztán Szigetvár ostromához siet, amelyet Zrínyi Miklós gróf volt horvát bán, királyi főkapitány védelmez. A 2000 főnyi magyar és horvát harcos mindaddig védi a várat, ameddig a török túlerő le nem rombolja a bástyákat és rá nem gyújta a még meglévő épületeket. Az életbenmaradt várőrség ekkor (szeptem-, bér 8 -án) Zrínyi Miklós gróf vezetésével kirohan a várból s elszánt hősi küzdelemben áldozza életét a hazáért s a kereszténységért. A nagy jelzővel ékesített II. Szulejmán szultán nem éri meg Szigetvár elestét. Az ostrom közben hal meg. Magasra emelt trónjára már csak tetemét ültetik, hogy harcosai messziről még láthassák és fel ne adják a, további küzdelmet. Szigetvár a magyar történeti küldetés-vállalás és hősi helytállás legfényesebben ragyogó, örök példája. Mögötte sötét árnyék gyanánt húzódik meg Miksa király mentegetőzése, amellyel a felelősséget ~ okkal és joggal — elhárítja magától Szigetvár elestéért. Hiszen ő már tíz évvel korábban őszintén aggódik ennek az igen fontos végvárnak a sorsáért, most pedig, mint magyar király, amikor értesül a szultán közeledéséről, nemcsak pénzt, hanem nagy német, olasz és francia csapatokat is szerez. Bécsből már augusztus 19-én a sereghez indul, amely Győr közelében gyülekezik. A haditanácsban azt javasolja, támadják meg Esztergomot, bogy így a szultánt eltérítsél^ Szigetvár ostromától. A haditanács többsége azonban ellenzi a tervet. Miksa hiába császár és király -— nem dönthet, mert a sereg fővezéréül a hadisegélyt elsődlegesen nyújtó német birodalom Günther schwarzburgi grófot nevezte ki. A tekintélyes haderő Győr közelében tétlenül táborozik. Szigetvár ostromának hírére sem mozdul meg. A vár végzetének beteljesedése és a török visszavonulása után egyszerűen feloszlik. Miksa keserű szavai szerint a német birodalmi ezredesek sem hűséget, sem lelkiismeretességet nem tanúsítottak, törököt soha nem láttak, a csehek és morvák pedig engedély nélkül hazamentek . 33) JEGYZETEK: 33) Szekfű Gyula i. m., III. 48. oldal. 34) Miskolczy Gyula: A magyar nép történelme. Róma, Anonymus. 1956.. 25. oldal. 35) idézi Szekfű Gyula i. m., III., 326. oldal.
