Az Ujság, 1969 (49. évfolyam, 4-49. szám)
1969-09-18 / 36. szám
4. CLdAL AS VISZ« 1969. SZEPTEMBER 18. A LÁTSZAT CSAL... Irta: Kemény Julia Molnár István özvegy anyjának egyetlen támasza volt. Apját, id. Molnár Istvánt, a westvirginiai bánya ütötte agyon akkor, amikor nehéz idők voltak Amerikában. Pista alig emlékezett apjára, hiszen még csak hat éves volt, amikor meghalt. Ágnes asszony korán került özvegységre, harminc éves sem volt még a szerencsétlenség idején. Az özvegy nem maradt a bányavidéken, hanem hamarosan Clevelandba költözött, ahol több magyar élt és úgy érezte, hogy könnyebb a nyomorúságot elviselni magyarok között. A depressziós években sokat segitettek a clevelandi papok és lelkészek a szegény népen és már az is könnyített a nyomorúságon, hogy volt ahol a szűkölködő magyar saját nyelvén sírhatta el bánatát. Molnárné a város magyar negyedében talált szállást és a szorgalmas özvegy mosást vállalt és abból tartotta fenn magát és gyermekét. Cipelte a hatalmas batyukat és boldog volt, hogy tisztességes munkával meg tudja keresni a mindennapi kenyeret Hogy a mosás akkor mit jelentett, azt csak az tudja, aki a nehéz időket átélte. A szennyest már előző este be kellett áztatni, azután naphosszat a mosóteknő mellett állni a gőzös konyhában, szappanozni, mosni az erős lúgos vizben, kékiteni, a ruhát kézzel kicsavarni, teregetni; másnap egész nap állva vasalni, mindez bizony még a legerősebb asszonyból is kiszívta az erőt. Keserves évek voltak ezek. Özvegy Molnárné türelmes, jó lélek volt. Pistát is türelemre nevelte és a jó nevelés meglátszott a gyermeken. Az iskolában jól megállta a helyét és a középiskolában ösztöndíjat nyert az egyetemre. Persze ezt nem vehette igénybe, mert kenyérkereset után kellett néznie. Anyja akkor már nagyon megszenvedte a sok munkát. Lábai megdagadtak, kezeit meg kikezdte a köszvény. Kellett a pénz lakbérre, élelemre, de Molnárné már nem tudott mosni és csak könnyű takarítást vállalt, még ez is nehezére esett, mert a szive is beteg volt. Amikor Pista már letette az érettségit, egy nagy bankban talált állást és rendes fizetése volt. A gazdasági viszonyok is megjavultak kissé és ők élére rakták a dollárokat, mert mint a legtöbb takarékos magyar, ők is házat akartak vásárolni. Megvonták a falatot a szájuktól, hogy a szükséges lefizetést összehozzák. Végre azután teljesült Molnárné vágya és vettek szép kis házat a magyar negyedben. Pista fizetése is emelkedett a bankban és autót is tudott venni, szépen tudott öltözködni és nem volt gondjuk a megélhetésre. A bankban a jól öltözött kollegák gyakran hívták Molnár Istvánt, hogy tartson velük szórakozásaikban és a csinos iroda kisasszonyok is szívesen kacérkodtak a jómodoru, kellemes külsejű fiatalemberrel. De ő tudta, hogy első kötelessége anyjáról gondoskodni, aki özvegyen felnevelte és iskoláztatta őt. Pedig jókedélyü, csinos, egészséges férfi volt. Szabad idejében sokat olvasott, művelődött, de nem igen járt el otthonról és az olvasáson kívül inkább a sport érdekelte. Ha tehette, hivatal után elment az uszodába. A második világháborúban Pistát is besorozták és a távolkeletre került. A kemény katonaélet megedzette, de nem volt kárára, mert megemberesedett és megedződött az életre. Anyja kisírta két szemét egyetlen fiáért, aki minden pénzét hazaküldte neki. Ez sovány vigasz volt az anyának, aki ebben az időben gyakran került kórházba fájó tagokkal. Végre vége lett a háborúnak és Molnár István mint kapitány szerelt le az amerikai hadseregtől. Marasztalták, hogy maradjon bent a katonaságnál, ahol szép jövő várt volna reá, de ő haza vágyott anyjához, akinek egyedüli támasza volt. Akkor már nem kellett az idős asszonynak többé dolgozni járni és boldog volt, hogy nem kell már magányosan élnie. Molnár Istvánt szívesen vette vissza állásába a bank és a háborút követő gazdasági fellendülés kedvezett haladásának. Hamarosan cégvezető lett. Életét otthona és hivatala töltötte be. Szebb, nagyobb házat vett és többször gondolt arra, hogy jó volna megnősülni, családot alapítani, de féltette beteges anyját és tulajdonképpen soha nem találkozott olyan leánnyal, akihez életét kötni óhajtotta volna. A bankban legjobb barátja a francia kanadai származású Emile Barré volt, aki meghívta őt otthonába. Nem utasította vissza a meghívást, elment az elegáns Barré házba és megismerkedett kollegája csaladjával. Emile felesége jó nevű nőgyógyász orvos volt. A házaspárnak két fia volt, akikre a nagymama, Mrs. Barré viselt gondot. Velük lakott még Barré Emile húga, Germaine is, aki fogyatékos gyermekeket tanított egy jónevü magániskolában. Molnár István tisztelettel figyelte az idős asszonyt, kollegája édesanyját. A francia hölgy elegáns volt és meglátszott rajta, hogy hozzászokott a jóléthez. Haja ápolt volt, ruházata legújabb divatu és drága. Pistának saját egyszerű édesanyja jutott eszébe és arra gondolt, hogy az özvegy nem illene be ebbe a családba. Furcsa, fájó érzése volt és első ízben érezte hátrá-ÍCÖNYVISMERTETÉS vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc: AZ ALTÖTTINGI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE nyát annak, hogy anyja csak egyszerű bányászember özvegye. Önmagának sem vallotta be, hogy az fájt neki legjobban, hogy nem közeledhet a kedves és szép, nagymüveltségü Germainehez, mert az bizonyára nem olyan férfiről álmodozik, mint ő. Pedig Germaine rendkívül kedves és barátságos volt Pistához és tetszett neki a fiatal férfi tartózkodó modora. Ritkán találkozott olyan férfivel, aki oly tiszteletteljes volt, mint Molnár István. Amikor Pista elköszönt, kérte, hogy látogassa meg őket ismét, minél előbb. A fiatal férfi ezt nem vette komolyan, inkább udvariassági gesztusnak vélte. Amikor másnap reggel Molnár István bement a bankba, esett az eső. A bank márvány padlóját minden reggel alaposan beviaszolják és az esős napon Pista gumisarku cipőjében elcsúszott és elesett. Az esés oly szerencsétlen volt, hogy ráesett egy IBM irodagépre és összetörte arc csontját, megsértette bal szemét, eltörte vállcsontját és felső karját. Eszméletlenül terült el a földön. Bevitték a legközelebbi kórházba. Emile kétségbe volt esve, amikor barátját eszméletlenül a földön látta és attól tartott, hogy talán már meg is halt. Ő is beült a mentőautóba és bement az eszméletlen emberrel együtt a kórházba. Az összesereglett orvosoknak hosszas munkájukba került Pistát magához téríteni, de végül az egészséges szervezet győzedelmeskedett és a beteg visszanyerte eszméletét. Megismerte barátját és szörnyű fájdalmakról panaszkodott. Szeme vérben állt, de nem folyt ki és arcán hatalmas nyílt seb éktelenkedett Bevitték a műtőbe és helyretették kificamodott, tört vállcsontját, gipsz kötést adtak a karjára és kezelésbe vették összetört arcát is. A sebész azonban megnyugtatta Emilét, hogy a beteg nem szenvedett agysérülést, de előre megmondta, hogy hosszú időbe fog telni, amig újra munkaképes lesz. Emile a kórházból egyenesen özv. Molnárnéhoz, barátja anyjához sietett, akit most látott először. Az özvegy csodálkozott a látogatáson és Emile tapintatosan elmondta neki, hogy mi történ Pistával. Az idős magyar asszony igyekezett kétségbeesésén uralkodni, de talán éppen a visszatartott izgalom ártott neki, mert teljes hosszában végigesett a szőnyegen. Elájult. Emile azt sem tudta, mit csináljon vele. Végül hideg vízzel mosta meg sápadt arcát és Ágnes asszony magához tért. Ajka még mindig remegett és halálsápadt volt, de mégis tudott már beszélni: — Hol van a fiam? Mi történt az én drága jó gyermekemmel? — Megcsúszott és elesett... — Mi történt vele? Hogyan eshetett el? — Nyugodjék meg! Az orvos azt mondta, hogy tökéletesen meg fog gyógyulni, de ez eltart majd jó ideig... — Vigyen el hozzá! Látni akarom, beszélni akarok vele! Emile látta, hogy nem tudja az aggódó anyát megnyugtatni, ezért beültette autójába és elvitte a kórházba. Az ápolók nem akarták beengedni, de Emile orvosi engedélyt kért, hogy Molnárnét beengedjék Pistához. Csak öt percre kapott látogatási engedélyt. Jobb is volt, hogy nem maradhatott bent a betegszobában tovább, mert ez is nagyon megviselte az idős asszonyt. Amikor Emile lekisérte Molnárnét az utcára és beültette kocsijába, megkérdezte, hogy ki lakik vele a házában. Mikor az özvegy megmondta, hogy Pistával egyedül él a házban, Emile már nem is kérdezett semmit, hanem egyenesen hazavitte Molnárnét a Barré házba. Nem merte volna ezt a szegény összetört szivü anyát egyedül hagyni otthonában. Molnárné annyira el volt merülve gondolataiba és bánatába, hogy észre sem vette azt, hogy Barré Emile őt saját otthonába viszi. Midőn hazaért, anyja csodálkozva fogadta az idegen idős nőt, de Emile röviden elmondotta neki mi történt Molnár Istvánnal és kérte, hogy fogadja szívesen a lesújtott anyát. Mrs. Barré saját szobájába vezette Molnárnét és a saját ágyára fektette. Ágnes asszonyt nagyon megviselték az izgalmak és annyira közömbös volt, hogy mint valami engedelmes gyermek, engedte, hogy ez az idegen nő róla gondoskodjék. Azután lassanként visszatért öntudata és emlékezett arra, hogy milyen baleset érte Pistát, aki kórházban fekszik összetört tagokkal. Kissé lecsillapodott és igy fohászkodott: — Istenem, ne engedd, hogy a drága fiam meghaljon, vagy nyomorékká váljon! Az idegen asszony megszólalt tört magyarsággal: — Nem sírni! Isten segít... — ezek a szavak valahogy megnyugtatták Molnánért, de azután később mégis felugrott az ágyról: — Hol vagyok én tulajdonképpen? Vissza akarok menni a kórházba. — Most nem lehet, majd holnap! — mondta a másik aszszony. — Most csak feküdni, nem felkelni... Mrs. Barré altatót adott be Molnárnénak, aki a kimerültségtől is, az altatótól is elaludt. Az altató megtette hatását és az idegen házban aludta át az éjszakát. Másnap Emile bement hivatalába, ahonnan előző nap egy teljes munkanapot mulasztott és Germaine vitte Molnárnét be a kórházba. Senki sem képzelheti el Pista meglepetését, amikor anyját az imádott leány társaságában látta. Gyenge volt, a fájdalomcsillapítók elálmositották és nem is tudott semmit kérdezni. Mosolyogni szeretetett volna, hogy anyját és Germainet megnyugtassa, de a törött arccsont irgalmatlanul fájt. Az ápolónő megint csak öt percnyi látogatást engedélyezett nekik, de kimenéskor megnyugtatta a két nőt, hogy a beteg kiheveri majd a szörnyű töréseket Germaine sem engedte meg Pista anyjának, hogy hazamenjen az üres otthonba. Haza vitte őt magával és Mrs. Barré jó ebéddel várta őket. A két hasonló korú idős asszony jól összebarátkozott. Molnárné az ő egyszerűségében nagyon tetszett Mrs. Barrének, akiről Pista azt mondta anyjának, hogy előkelő francia asszony. Ágnes megkérdezte tőle, hogy hol tanult meg magyarul, mire ő azt felelte: — Én Árva megyéből, egy tót faluból jöttem. Nagy szegénységben éltek a szüleim és testvéreim otthon, azon a vidéken, amsly gazdag természeti szépségekben, de annál szegényebb termő földben. Korán elkerültem a szülői háztól és Alsókubinban szolgáltam egy gazdag zsidó családnál, akik Párizsba vándoroltak ki. Én is velük mentem. — Nem tudtam egy szót sem franciául. Csak tótul beszéltem, nomeg magyarul, mert magyar iskolába jártam. — A fiam azt mondta, hogy maga francia ... — Én nem vagyok francia, csak az uram volt az. Párizsban, az idegenforgalmi hivatalban találkoztam vele. Akkor még beszélni sem tudtunk egymással, ő belém szeretett és feleségül vett. Tőle tanultam franciául. A családja nagyon ellenségesen | fogadta a házasságunkat és azért vándoroltunk ki Montrealba, j francia Kanadába. Ott született a fiam, meg a leányom. Ők mái j igazi francia kanadaiak. — Hogy kerültek az államokba? — Az uram a clevelandi francia konzulátuson kapott állá és ideköltöztünk... Sokat beszélgettek és jól összebarátkoztak. Molnárné mags ANGELAT AUTO BODY 6S17 Lorain Ave. 961-4725 1 Cleveland nyugati olaalának legrégibb magyar autójavító üzeme. | Magyar tulajdonos: MAXIM ERNŐ § .i.'A.V-./.'AV v.Sit*, .■■i'A'». '^v mi v. ... .... ... _ . is csodálkozott azon, hogy abból a szegény kis tót cselédkéből milyen elegáns nagyszerű francia, majd amerikai asszony lett. Mrs. Barré jól beszélt franciául, angolul, de nem felejtette el a tót és a magyar nyelvet sem. A Barré család nem engedte egyhamar haza Molnárnét, de ő nem akart visszaélni a vendégszeretettel. Germaine végre kívánságára hazavitte őt, azután naponta eljött érte kocsijával és bevitte őt a kórházba fiához. Egy édesanya szemét nem lehet megtéveszteni Molnárné észrevette, hogy Pista fülig szerelmes Germaineba és a leány is viszonozza érzelmeit. Nagyon örült ennek a felfedezésnek, mert megszerette a jólelkü Barré családot Molnár István felgyógyulása hosszú hónapokat vett igénybe és amikor már elhagyta a kórházat és bejárt hivatalába, akkor is vissza kellett járnia terápiái kezelésre. A fiatal egészséges férfi szervezete hamar gyógyul és Pista kiheverte a balesetet. Amikor megtudta, hogy a Barré család milyen szeretettel karolta fel az ő édesanyját nagyon boldog volt, de legnagyobb boldogsága az volt amikor megtudta, hogy Mrs. Barré, akire ő bizonyos félénk tisztelettel nézett mint igazi francia gazdag aszszonyra, akit oly megközelithetetlenül előkelőnek képzelt — éppen olyan egyszerű, iskolázatlan óhazai asszony volt, mint az ő jó édesanyja. Most már nem tartotta elérhetetlennek Germainet sem, aki betegsége alatt naponta látogatta őt a kórházban. Molnár István felépült és a lakodalmán már vígan járta a táncot A két anya mosolyogva nézte a gyermekeit és Barré asszony azt mondta Ágnesnek: “Én már az első találkozáskor tudtam, hogy Pistát az én leányomnak teremtette az Isten!” RÖVID HÍREK DETROIT — A michigani motorkerékpárosok tartoznak bukósisakot viselni A kerékpárosok és a rendőrség között harc keletkezett, a rendelet megszegése miatt és hat személy került letartóztatásba. Ketten a rendőrtisztek bántalmazásáért, egy szabálytalan hajtásért és három azért, mert nem viselt sisakot. LONDON — A United Arab Airline studósitója jelenti, hogy Robert F. Williams amerikai szélsőbaloldali néger vezetőt, akit North Carolinában emberrablásért nyolc évre ítéltek, az angol bévándorlási hatóságok nem engedték kiszállni a gépből, amely Kairóból érkezett és ezért visszavitte a gép Kairóba. RIO DE JANEIRO — C. Burke Elbrick amerikai nagykövetet Brazíliában terroristák elrabolták hivatalából és 76 órát fogva tartották. Csak a brazil katonai kormány által fogvatartott 15 politikai fogoly szabadonbocsátása ellenében engedték a 61 éves diplomatát szabadon. A politikai foglyokat a brazil kormány elbocsátotta és ők Mexico Citybe repültek, ahol menedékjogot kértek és kaptak. Elbrick azt mondja, hogy rabtartói emberségesen bántak vele. BÉCS — Nicolae Ceausescu román elnök feleségével és egy hivatalos küldöttséggel visszatért Iránból, ahol államügyekben tárgyalt MIAMI — A szövetségi vámhatóság egy 29 éves perui polgár, Juan D. Reyes dupla fedelű útitáskájában egy millió dollár értékű kokaint talált amelyet lefoglalt. Reyest csempészésért lefogták. ISTANBUL, Törökország — A Nemzetközi Vöröskereszt kormányzói bizottságának vezetője, Jose Baroso, a szervezet 21-ik konferencián bejelentette, hogy ebben a században a háborúknak 90 millió személy esett áldozatul. BrÜSSZEL — Brüsszelben és Hágában több izraeli követségi épületet bombáztak ismeretlen tettesek. A halottak száma ezideig kettő, de sebesültek is vannak. LOS ANGELES — Robert Kennedy szenátor gyilkosának, Sirhan B. Sirhannak ügyében a periratok, bizonyítékok és okmányok annyira felhalmozódtak, hogy csak teherautón lehet őket fuvarozni. 1,350,000 szóból álló periratok 108 iratszekrényt töltenek meg. A január 9-én kezdődött tárgyalás végül május 21-én halálos ítélettel végződött, amely ellen a védőügyvédek fellebbezéssel éltek. Sirhan a San Quentin állami fegyházban várja, hogy sorsa eldőljön. LONDON — Az angol rendőrség arról panaszkodik, hogy a fegyveres támadások nagy mértékben elszaporodtak. Mig a múltban a fiatal bűnözők zsebmetszéssel és kisebb tolvajlásokkal elégedtek meg, most napirenden vannak a revolveres támadások különösen az idősebb postamesternők ellen és sötétedés után a járókelők elleni esztelen lövöldözéssel. SALINA CRUZ, Mexikó — Dél Mexikóban a sok nehéz esőzés árvizeket okozott. A trópusi vihar különösen kikötővárosokat sújtotta Oaxaca körzetben. SAN FRANCISCO — Kalifornia, Nevada és Kolorádó lakosai világos fényt láttak az égen, amely a Szovjet Unió irányából jött A Kolorádó Springs-i Légvédelmi Parancsnokság azt mondja, hogy lehetséges, hogy egy meteor fénye volt, de az is lehet, hogy egy orosz rakéta nyúlványa jött vissza a földre. SAN CLEMENTE, Kalif. — Nixon elnök és családja a nyugati Fehér Házban vendégül látta Lyndon B. Johnson korábbi elnököt és. családját Johnson és felesége, valamint két leánya és két veje, valamint az elnök Julie leánya férjével, David Eisenhowerrel volt jelen, továbbá Walter J. Hickel belügyminiszter, Billy Graham evangélista, Don Clausen kongresszusi képviselő és Ronald Reagan kormányzó. A társaság Johnson 61-ik születésnapjára rendezett pártira gyűlt össze. PASADENA, Kalif. — A két Mariner űrhajó, amelyet megfigyelő állomásunkról a légürbe küldtünk, a “negyedik kutatási kísérlet az általános relativitás vizsgálatára”. A Jet Propulsion Laboratory (JPL) reméli, hogy a szignálok gondos kivizsgálása alapján meg fogják tudni állapítani ,vajon Einsteinnek igaza volt-e, amikor a Newton gravity teóriáját tévesnek minősítette és azt megváltoztatta. CASTEL GANDOLFO, Olaszország — Pál pápa elfogadta Thomas Gorman, 76 éves Dallas, Texas-i püspök lemondását és helyébe Thomas A. Tschoepe, San Angelo, Texas-i püspököt nevezte ki ZANESVILLE — A Muskingum megyei sheriff letartóztatott öt ifjút, akik a különféle bevásárlási központok áruházaiból 3500 dollár értékű televíziós készüléket loptak el. A tetőn keresztül mentek be az üzletekbe. CLEVELAND — John E. Price 21 éves, 874 E. 139-ik utcai J lakos beismerte, hogy a 25811 Euclid avenuei Cleveland Trust ;tCo. bankfiókból 1300 dollárt rabolt el és megsebesítette a bank igazgatóját. Thomas Lambros biró 25 évig terjedhető börtönbüntetésre ítélte. A háború utáni magyar történelem súlyos kérdéseihez ad értékes adatsort kisbarnaki Farkas Ferenc: milyen helyet foglal el a magyar jogfolytonosságban az 1947 augusztus 20-i altöttingi országgyűlés. A személyi vonatkozásokat már elmosta az húszéves távlat, a könyv megállapításai és adatai felülállnak emberi kicsinyességeken és történelmi adatokká, tanúvallomássá emelkednek. A világpolitika és diplomácia háború utáni útvesztőibe is elvezet kisbarnaki Farkas Ferenc írása, amikor ezeréves európai keresztény népek sajátos életformáját és erkölcsi felfogását áldozták fel pontosan meg nem határozott, át nem gondolt és naiv álmodozássá foszlott érdekekért. Az altöttingi országgyűlés egyik láncszeme volt annak a jelenségsorozatnak, amelyben Közép- és Kelet-Európa népei tettek hitet ősi sajátos állami és társadalmi berendezkedésük mellett, keresték a közös utat az Egyesült Európa felé. Huszonöt év politikai és erkölcsi vargabetűi után a nyugati “nagypolitika” most keresi a kaput, amelyet az altöttingi országgyűlés és a többi szovjet uralom alá vetett népek emigrációja már 1945—1947-ben kinyitott: a jogfolytonosságból kiinduló, szabad, független állami és társadalmi berendezkedést és kölcsönös megértést Kisbarnaki Farkas Ferenc főszereplő, tanú és történész egyszemélyben: pontosan, tárgyilagosan mutat rá, miért volt szükséges 1947-ben idegen földön hangsúlyozni országgyűlési határozat formájában ország-világ előtt az ezer éves magyar államrendszer jogfolytonosságát. A világpolitika jelen alakulásában hamar eljön az idő, amikor az altöttingi országgyűlés határozatai történelmi kútfőkből az Európa-rendezés fontos adataként lépnek elő. Kisbarnaki Farkas Ferenc könyve nem divatos történelmi riport, hanem pontos, hiteles ismertetése egy kornak, amelyet még nem zárt le a történelem és erkölcsi kiértékelése is hátra van. Az altöttingi országgyűlés története semmi esetre sem vitaalap, hanem gondos, becsületes rögzítése azoknak az adatoknak, amelyek Magyarország újraépítésénél majd alapvető szerepet játszanak. Egyben megfelelő fundamentum arra is, hogy akár a szerző, akár gondosan összeállított szerkesztőbizottság bővebben is rámutasson egy következő kötetben: milyen politikai és egyéb okok “ítélték halálra” az emigrációk jogfolytonossági követeléseit és huszonöt év múltán milyen történelmi szükségszerűségek támasztják azokat fel. (A könyv a Mikes Kelemen Kiadóvállalat kiadása, München 1969. Megrendelhető a kiadónál, 8 München 80, Stuntzstrasse 19/6. W. Germany. — Ára 2.00 dollár.) HOGYAN SZEREZHETJÜK MEG AZ AMERIKAI POLGÁRSÁGOT? Az egész világon sokmillió ember van, aki amerikai polgár szeretne lenni. A külföldön született amerikai lakosok legnagyobbrésze is igyekszik tehát a polgárlevelet hamarosan megszerezni, hogy az azzal járó értékes előjogokat mielőbb élvezhesse. Az American Council For Nationalities Service tájékoztató könyvecskét adott ki erre nézve, amelynek cime: How To Become A Citizen Oí The United States. A 120 oldalas könyv ismerteti a polgárjog megszerzéséhez szükséges előfeltételeket és az eljárás minden egyes mozzanatát. Az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat szövege is bennfoglaltatik a munkában, továbbá 130 olyan kérdés, amelyet a polgárvizsgán feltehetnek, a felelettel együtt. Ha a How To Become A Citizen Oí The United States cimü könyvet olvasgatjuk (csak angol nyelven jelent meg, mert a polgárvizsgát — igen kevés kivétellel — angolul kell letenni), eloszlik az aggodalom, amit sokan éreznek a vizsga előtt. Ha azonban valaki már több mint 33 éve lakik az Egyesült Államokban és elmúlt 63 éves, magyarul is leteheti a vizsgát, ha úgy kívánja. Idegenek, akik engedély nélkül tartózkodnak az országban, szintén húzódoznak a vizsgától, pedig a könyv megmagyarázza, hogy az uj bevándorlási törvény szerint, amely 1965 december 1.-én lépett életbe, az aki törvénytelenül tartózkodik az Egyesült Államokban, de már 1948 junius 30. előtt érkezett ide, állandó tartózkodási engedélyt nyerhet és igy megszerezheti a polgárlevelet is. A HOW TO BECOME A CITIZEN OF THE UNITED STATES az egyetlen hiteles kiadvány ezen a téren és 1 dollár beküldése ellenében, akár magyar levélben is megrendelheltő a következő címen: American Council for Nationalities Service, 20 West 40 Street, New York, N.Y. 10018. JOGOS KÉRDÉS Irénke hazajön az iskolából és elmondja anyukának, hogy mit tanultak. — A tanitónéni azt mondta, hogy azért születtünk, hogy felebarátainkat segítsük ... — Bizony, ez igy van, kisleányom ... Irénke összehúzza homlokát és azt kérdi: — Jó, jó anyuka, de miért születtek felebarátaink,... JÓ TANÁCS Saphir, a hires német humorista nagyon sok adósságot csinált és barátai ezért megrótták, de ő azt mondta: — Én tudom, mit csinálok és nektek is csak azt tanácsolom, hogy csináljatok minél több adósságot... Ugyanis mindenki elfelejt bennünket: rokonaink, barátaink, szerelmeseink, sőt még ellenségeink is, csak hitelezőink nem felejtenek el. SZERENCSÉS EMBER John Duffer ujzelandi húsvágó egy marhabőr szállítmánynál elvesztette értékes aranyóráját, amelyet még nagyapjától örökölt. Mielőtt a hajó elindult, észrevette veszteségét és az egyik tiajósembernek cédulát adott át róla. A szállítmány megérkezett Londonba, a kirakásnál a bőrök között megtalálták az órát és a becsületes angol kirakodómunkások visszaküldték tulajdonosának. KIRÁLYI KEGY Ferenc József császár és király udvari vadászával az osztrák erdőkben vadászgatott őzre. Lövése célt tévesztett és a nemes vad eliramodott — Johann, nem találtam el azt az őzet? — kérdezte vadászát az uralkodó. — Felséged bizonyára meg akart neki kegyelmezni... — volt az óvatos válasz. SZAKÁCS R. JÓZSEF 2924 Corydon Cleveland Ht». - PLUMBING AND HEATING -Mindenfajta SZERELŐ és FŰTÉSI MUNKA Javítás és UJ munka egyaránt. Telefon: 932-8510 a
