Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)

1964-04-30 / 17. szám

4 OLDAL AZ ÚJSÁG AVRIL 30, 1964 MEGTORLÁS SZIGETE — REGÉNY— Az emberfeletti erőfeszítés alatt egész sereg félig tu­datos gondolat cikázott keresztül Ned agyán. Mintha a vére is szivárgott volna a veritékkei együtt, ami valóság­gal patakzott a pórusaiból, a szive vadul kalapált mel­lében és dobolva visszhangzott a füleiben, mintha dara­bokra akarna szakadni. Szemeiben furcsa, tulvilági fény lobbant föl, amikor utolsó, borzasztó erőfeszítéssel rán­dította hátrafelé a lihegő, vonagló farkas fejét. A mély­séges csendben messzire hallatszott az erős reccsenés, mint mikor faágat törnek ketté. Ned kimerültén csuk­lóit össze, lehanyatlott a hóba, de érezte, hogy a nagy fehér test utolsót vonaglik, az acélrugó módjára feszü­lő izmok egyszerre ellankadnak és puhán, élettelenül terülnek el a rajtuk fekvő súly alatt. Mint a mélységes álmából ébredő ember, kábultan tan tápászkodott fel Ned. A vadonnak hóval födött vi­lága csak lassan lett ismét ismerős vilgosodó szemei e­­lőtt. Megint mindent hatalmába kerített az Észak va­rázslatos ereje és mindent beborító csendje, mintha, semmi se történt volna. Az előbb lefolyt élet-halál harc kétségbeesett kiáltozásai már szertefoszlottak Hát valóban nem történt semmi .... Az egész far­kaskaland taán a csalóka képzelődés játéka volt csu­pán?.... Kutatva nézett körül, most már észrevette, hogy préjnruhájából csikókat hasogatott ki a farkasköröm, ujjáiból sötét cseppekben szivárgott a vér és bíbor fol­tokat ejtett a fehér havon. Lábai előtt ott feküdt el­nyúlva, élletteleniil, a nagy fehér test, a gazdája már nem kelt többé rémületet éjszakánkint rettentő, félel­metes üvöltésével. Észak két hatalmassága: a farkas és az ^mber itt találkoztak a farkas szükebb, havas biro­dalmában. Győzött az erősebbik, a legyőzött pedig élet­telenül elnyúlva fekszik legyőzője lábainál. Honnan volt ez az erő, amely leteritette a félelme­tes ellenfelét? Honnan kerültek elő ezek a rettenetes izmok, amelyek kicsavarták Észak rettegett vadjának nyakát? .... Ned előtt hirtelen megvilágosodott minden és egy­re növekvő lelkesedés kerítette hatalmába egész lelki világát. Az évezredek előtti ősi küzdelem folyt itt az ember és az állat, a két ellenség között, hogy megvívja­nak a föld birtokáért — és az ember nem gyengül el, nem puhult el az évszázadok folyamán! Ned szemei fénylettek a gyönyörűségtől, egész teste remegett a megelégedett boldobságtól, ahogy itt állt legyőzött el­lensége kihűlő teteme felett. Győzelem, diadal! Megvívta hát a nagy harcot és győztesen került ki belőle. Van-e most már valami aka­dály akár a földön, akár az égen , amely vissszatarthat­­ná, hogy megvívja a még ennél is nagyobb hacot a sza­badságért — Doomsdorf ellen? Képzelete szinte a ma­gasba röpitttee erre a gondolatra. Győzelmétől megita­­sulva, eleinte nem is tudta rendezni a gondolatait, tel­jesen átengedte jnagát az álmodozásnak, annak a gyö­nyörűséges fényűzésnek, amelyben itt a szigeten még nem is volt része. Lelkesedése, szárnyaló gondolatai és diadalán érzett gyönyörűsége nemsokára oszladozni kezdtek, de hevesen feltámadó szabadságérzete olyan erősen dolgozott a lelkében, hogy nem tudott szabadul­ni tőle és nem is bírta rendesen átgondolni, hogyan és mimódon lehetne hozzájutni a sóvárogva áhított kincs­hez. Emlékezett, hogy sokszor hallotta emlegetni azt a nézetet, hogy egyetlen nép sem lehet naggyá a sza­badság szeretete nélkül, de csak most értette meg iga­bán, hogy valóban ez az első követelmény ahhoz, hogy valaki — akár nemzet, akár egyén — valaha naggyá le­hessen. A szabadság szeretetének egyúttal biztos biztos fokmérője az ember egyéni értékének is s csak a reme­gő, gyáva és az önérteét teljesen elvesztett ember tud belenyugodni abba, hogy alázatosan szolgálja korbáccs­­csal dirigáló mesterét, amikor csak egyetlen esély is mutatkozik a szabadság kiküzdésére. — Esély a szabadságra!.... Ez a kifeejezés egyút­tal annyit is jelent, hogy esély a halálra. De az elmúlt hosszú évszázadok alatt egyetlen bátor ember sem mulasztotta el a kínálkozó esélyt. Ned most már vilá­gosan látta maga előtt a kíméletlen igazságu örök tör­vényt, amely — ha sokan igyekeznek is elfelejtem — mégis úgy él, mint a kősziklába vésett ige, hogy: — Aki nem kockáztatja életét a szabadságért, az nem is érdemli meg. Lelke legmélyéig meghatotta, de mégis majdnem túláradó lelkesedéssel emelte tekintetét a hideg kék ég­boltra, mintha onnan várna uj erőt. Pár percig állt igy, mozdulatlanul, még tépett ruházatára és vérző se­beire sem ügyelve: — valóban méltóságteljes kép ezen az elhagyott hómezőn! Most már világosan tudta, mit kell tenni: végig kell küzdenie a megpróbáltatást, -bát­ran és ingadozás nélkül: XXXII. FEJEZET. Kis idő múlva Ned lehúzta a farkasnak még me­leg testéről a bőrt, azután gondolatokba merülve balla­gott tovább a vadász-köruton. Most már, kissé lehig­gadva, mégis összefüggen tudott gondolkozni és át tudta tekinten helyzetének minden részletét. Világos­logikus gondolatai csakhamar szembeállították azokkal a látszólag áthidalhatatlan akadályokkal, amelyek sza­badságának útjában állottak. Mert akárhogy latotgatta is a helyzetet, akármennyire kereste is az utakat és módokat, Doomsdorf mintha kőfallal zárta volna el | mindnyájukat a világtól. Úgy látszott, hogy minden eshetőségre számított, elkészült minden várható és vá­ratlan körülményre, nekik pedig még a legcsekélyebb reménysugarat sem hagyta meg. Bármiféle tervet próbált is kieszelni a szabadulás­ra, mindig arra jutott, hogy Doomsdorf halála a legel­ső dolog, aminek feltétlenül előbb kell megtörténnie. Ez volt a legelső, de egyúttal a legutolsó és egyetlen felté­tel. Ha váami ródon sikerül eltenni láb alól ezt a rette­netes embert, akkor már nyugodtan kivárhatják a telet a házban és megvárhatják, mig tavasszal megjelenik az ‘Intrepid’, hajó, hogy összevásárolja a szigetlakok téli prém-zsákmányát. A legnagyobb nehézség az volt, hogy megfelelő alkalmat találjon a támadásra. Doomsdorf puskája so­ha máskor nem volt megtöltve, csak ha az ő saját kezé­­; ben volt, a revolverét pedig éjjel-nappal az övébe dugva i hordta. Hogy reménytelenségük teljessé legyen, Ned el­szomorodva tapasztalt, hogy Doomsdorf sohasem mu­lasztja él megtenni az elővigyázati intézkedéseket egy esetleges éjszakai támadás ellen. A három fogoly kü­lön házban aludt, az ébrenalvó Sindy pedig állandóan a kettős fekvőhely külső szélén feküdt, úgy hogy még csak meg se lehetett közelíteni a házat, hogy a nő lel ne riadjon, akár csak az éber kutya. E mellett éjszaká­ra még be is zárták a ház ajtaját és lehetetlenség volt úgy bejutni, hogy mindkét lakója fel ne ébedjen. Bess részletesen elmesélte már Nednek azt a ret­tentő jelenetet, amely megérkezésük perceiben játszó­dott le Doomsdorf és Knutsen között és nagy nyomatek­­kal figyelmeztette Nedet arra a hihetetlen gyorsaság­ra, amellyel Doomsdorf a pisztolyát kezelte. Ha Ned szembeszállna vele, ez a gyilkos már végezne vele a revolverével még mielőtt Ned, csak hozzá is férhetne a vadászkésével. És akármolyen erős és izmos is Neel, a szakállas óriás egyetlen ökölcsapással leteritené a leg­első támadó megmoccanásra. Doomsdorf e mellett még igen óvatos is volt, különösen akkor kisérte állandó fi­gyelemmel Ned minden mozdulatát, amikor fejsze volt Ned kezében. ■ v i.­Mégis ez a fejsze volt az egyetlen eszköz, ami a megszabadulas útját egyengette, lehet, I( hogy előbb­­utóbb mégis csak nyílik majd alkalom Doomsdorf meg­támadására, lehet a is, hogy sikerül valami uton-módon cselvetéssel olyan helyeztbe hozni, ami előnyt nyújthat Ned támadására. Az teljesen elképzelhetetlen volt, hogy addig megkíséreljék a menekülést, ameddig Doomsdorf üldözni birja őket. Amig Doomsdorf a nyomukban tud járni, addig nem is gondolhatnak arra, hogy akar elrejtőzzenek a szigeten, akár nekivágjanak a jégsiva­tagnak és a Cársziget felé meneküljenek, mert egészen bizonyos, hogy a legrövidebb idő alatt utoléri őket és be következik a büntetés. Hogy micsoda büntetés, arról már elég világos fogalmat alkothattak eddig is. És végre is, egyszer s mindenkorra abba kell hagy­ni minden tervezgetést, mert tudomásul kell venni, hogy itt van Lenora is. Őt pedig a jelen körülmények között sehogyan sem lehet belevinni ilyen kísérletekbe és nem lehet itt hagyni sem, egymagában kiszolgáltat­va Doomsdorf kegyetlen bosszújának. Az eddigi ter­vek mind igen jók és talán célravezetők is lehetnének, ha nem kellene tekintetbe venni Lenora jelenlétét; Mim den ilyen menkiilési tervet el kell tehát ejteni és nem How to Buy a Car and Save Mornéy— finance if through your Cleveland Crust Bank 75 CONVENIENT BANKING OFFICES • Every Banking, Loan, Safe Deposit and Trust Service Member Federal Deposit Insurance Corporation MINDEN MAGYAR TESTVÉR SZÍVESEN LÁTOTT VENDEG . .. — A — ' Végi Egyesület . 25 éves fennállásának JUBILEUMI BANKETJÉN 1964. MÁJUS 3-án, vasárnap, délután 1 órai kezdettel A West Sídéi Evan. Teremben, West 98 és Denison Avenue sarkán FINOM ÜNNEPI EBÉD: vági ízzel készült leves, igazi magyar töltött káposzta és frissen készült RÁNTOTT CSIRKE, házi sütemény és kávé. AZ EBÉD JEGY ÁRA $2.00 A jubileumi banket ceremónia mestere: BODNAR A. LAJOS testvérünk, aki egyúttal «z ünnepély egyetlen főszónoka Magyar Testvérek, készüljünk és találkoz­zunk a Vágiak Jubileumi Banketjén. Magyar Testvéri érzéssel Horváth Jimmy elnök Markó István jegyző FANCHALY VIRÁGÜZLET 4714 Lorain Avenue ME 1-1882 VIRÁG MINDEN ALKALOMRA! marad más hátra, mint a küzdelem életre-halálra. Erre viszont csak egyetlen mód kínálkozik csönd­ben, nyugodtan lesni a kedvező alkalmat. Talán még ezzel az emberei is megtörténik, hogy szakadatlan fi- | gyelme meglazul egy pillanatra: — hiszen elegendő len­ne csak a legkisebb gondatlanság, hogy végzetes előnyt nyújtson kitartóan leselkedő foglyainak. Talán akkor fog elerkezni ez az alkalom, amikor az ‘Intrepid’ megje­lenik rendes prémvásárló kőrútján, ha addig még élet­űén találja őket a tavaszi napsugár. Nem szabad ugyan­is eleíiejteni, hogy addig még jó néhány keserves téli hónap van hátra. Ned arra a következtetésre jutott, hogy legjobb lesz, na Lenorát most még nem is avatja beie legtitko­­saub terveibe, jobb lesz inkább majd valamivel ké­­aonb, amikor már biztos tervezettel állhat elő. Szive mélyéből szerette volna meggyőzni saját ma­gát, hogy Lenora a leghívebb segítőtársa lesz, a bajban, de sehogysem volt képes végigfolytatni a gondolatot. Ilyen gondolatai közben szívesen időzött abban az elkép­zelésben is, hogy Bess ugyanolyan hasonnélkül való se­gítőtársa lenne a végső küzdelemben, mint Lenora. De, ahogy tovább fűzte gondolatait, nagyon is jól átlátta, hogy nem sokáig foglalkozhatok ezzel az önámitással,, mert egészen bitos, hogy kénytelen lesz megváltoztatni a magára erszakolt Ítéletet, hiszen Bess egészen más fából faragott leány, mint Lenoro! De most mégis egyedül kell nekivágnia a harcnak, egyedül, mint ahogy az öreg szürke faikavezér egyedül rója a vadászterületet, mert senki sem tudja követni csatangolásaiban. Ettől kezdve Ned éjjel-nappal feszült figyelem­mel leste az alkalmat. Ha útja közben valaHi magas­lati pontra,- valami sziklatokra érkezett, mindig majd­nem kínlódva erőltette a szemeit, hátha meglát vala­hol a messzeségben egy kutyaszánt, vagy a napfényben idecsillan egy-egy sziget elmosódott körvonala. Amikor pedig az ötnapos körút letelte után egy­­egy éjszakát otthon töltött, soha nem szűnő figyelem­mel leste Doomsdorf szokásait, még legjelentéktele­nebbnek látszó mozdulaait is, hátha fel tud fedezni egy kis hanyagságot, egy cseppnyi elnézést, vagy hibát, amit azonnal ki tudna használni a nagy cél érdekében? Úgy rendezte a dolgot, hogy a fejszéjét mindig hozzáférhető közelségben tartotta, borotvaélesre fent vadászkése pedig mindig nyitva volt a zsebében, hogy készen álljon minden eshetőségre. A nagy ellenfél a­­zonban szintén résen állott s eredménytelenül teltek el egymásután az otthon töltött napok, pedig az ötna­pos körút alat Ned állandóan terveket szőt, utakat és módokat keresve, apróra át meg átgondolt minden lehet­séges helyzetet. i iNapról-napra jobban hozzáedződött ehhez az utolsó | nagy leszámoláshoz, nemcsak a gondolatait szoktatta hozzá, nemcsak a lelke edződött meg erre a gondolatra 1 és nemcsak a bátorsága és lelkiereje nőtt folytonosan, j hanem csodálatos átalakuláson ment keresztül egesz teste is. Ennek az volt az egyszerű magyarázata, hogy naphosszat künn dolgozott a vadonban, kemény és ke­serves munkát végeve, amely rfiinden izmát soha nem ál­modott mértékben fejlesztette és edzette meg. Olyan izmok feszültek prémbundával fedett kar ! jain, hogy akármelyik dijbirkózó, vagy világhírű box- i bajnpk megirigyelhette volna. Hatalmas, kőkemény bi­cepsze majd szétfeszítette a bőrét, amikor karját vala­mi erős munkára hajlította. Minden mozdulata köi.y­­nyed és mégis erős, határozott volt, az energiája pedig mintha soha ki nem apadó forrásból táplálkozott vol- J na, szemei állandóan élénken és tiszta fénnyel ragyog- ' tak a bőr szem-ellenző alatt. Ahogy fokról-fokra nyomon tudta követni testi e­­rejének állandó fejlődését, csodálkozva tapasztalta, hogy szellemi fogékonysága és lelkiképességei is pár­huzamosan, rohamosan fejlődtek. Gondolatai világosak és mélyebben szántók lettek. Emlékezőtehetsége hihe­tetlen mértékben tágult, könnyedén tudott visszaemlé­kezni egész sor, logikailag össze nem függő eseményre. Érezte, hogy most már igazi segitősársa tudna lenni é­­desapjának legnagyobb üzleti vállalkozásaiban is. De nagy szüksége is lesz minderre a rendkívüli fizikai és szellemi erejére, ha eljön a nagy alkalom a végleges leszámolásra. Doomsdorf zsarnokságát nem tehet eltűrni a végtelenségig, egészen bizonyos, hogy az ő. tűrésük is elérkezik egyszer a forrponthoz. De, bár­mennyire megerősödött is Ned testben és lélekben, any­­nyira mégsem bizakodott magában, hogy józan fejjel puszta küzdelembe merészkedjék Doomsdorf fal, sőt meg a gondolatban sem igyekezett egyenlőnek tartani a maga erejét ennek a óriásnak embenéletti izomerejé­vel. íudta jól, hogy ha leszámítja is hogy Doomsdorf állandóan lel van fegyverkezve puskával és revolverrel, j meg mindig csak gyermek az óriás kezeiben Uiyan vo,t a helyzet, mintha a megláncolt farkas támadna rá az ereje leijeben levő szürke medvere. Előbb, vagy utóbb, de egész bizonyosan bekövetke­zik a nagy tragédia, a végső leszámolás, akár Dooms­­.ui'f pillanatnyi vak dührohama váltja is ki, akár va­umi oijan gonosztette, amelyet már nem lehet eltűrni,! ueg a mzus. tiaiai tudatában sem. Akárhogyan igyeke­­.ett is Ned szépíteni a helyzetet, egy pillanatig sem tú­rna szabadulni attól a nyomasztó érzéstől, hogy ez a .ragédia itt lóg valamennyiük feje fölött és bármelyik í másodpercben rájuk szakadhatnak a borzasztó rtínsé­gek. Csak még pár hónapig ne változzék meg a helyzet végzetesen! Ned bizonyos volt benne, hogy minél tovább tudják huzni a jelenlegi állapotot, annál több kilátásuk .esz a szabadulásra. Ha időt tudnak nyerni, akkor lesz alkalmuk teljesen felkészülni minden eshetőségre és ta­­án újabb sikeres tervet is kieszelhetnek azalatt. An . i jizonyos, hogy minden egyes nap, amelyet vadászutján költött, újabb sikeres tervet is kieszelhetnek azalatt. Annyi bizonyos, hogy minden egyes nap, amelyet va­­aászutján töltött, újabb testi és szellemi erőgyarapo­dást jelentett és nagyok önbizalmat adott a jövendő nagy mérkőzéséhez. Minden egyes napon újabb és újabb természeti ötö­ket ismert meg, amelyek itt Északon a maguk teljessé­gében nyilatkoznak. Közvetlen közelről, keserves tapasz­talatok árán esmerkedett meg a tenger felől süvitő1 szélvésszel, a faggyal, a hófúvással és a sarkvidék der­mesztő viharaival, megismerkedett az éhséggel, a halá­los kimerültséggel, rettegéssel,, fájdalommal nélkülö­zéssel : Mind ezek a dolgok, amelyek eleinte kimondha­tatlan nehézséget okoztak, most már valamennyien igá­ba törtek és szolgálatába szegődte az emberré, férfivá cseperedett fiúnak. Egy csodáltatosan tiszta, napfényes délután azonban megmutatta az Észak az Embernek, hogy még indig van olyasmi amivel meglepheti, ha nem méltatja'eléggé a természet erőit. Ezen a napon a ‘Keresztut-TIáz’ előtt elvezető útsza­kaszon dolgozott, az volt a napja rendes találkozásuk­nak Besszei. Kissé elkésett a napi munkájával, úgy hogy még jókora kapaskodó várt rá, ha idejében akar eljutni, a házhoz. Ma véletlenül egymásután több ke­ményre fagyott hagyobbfajta prémes állatott tálált a csapdákban és rengeteg nehézségek árán tud',a csak ő. ket megszabadítani a bundájuktól, először tüzet kellett raknia odákünh a hóban, hogy legalább valamennyire fogja a kés a bőrüket,, igy azután már jól benne volt á délután, amikor végre kijutott az erdő szélére és ne­kivágott a hegymászásnak. MINDENKI JEGYEZZE MEG t£a kisebb vagy nagyobb baja van a Televisionnal bármely gyártmány Is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV Iskolázott és vizsgázott, izakképzett television Javítói 2656 EAST 126lh ST. 5W1-4544 RA1-0567 HA BÚTORT, vagy villany készüléket óhajt vásárolni, ne kerülje el LOUIS FURNITURE COMPANY ÜZLETEIT, inert minden vásárlással PÉNZT TAKARÍT MEG Főüzlel: 12914 Union Ave Másik két üzlet i0508 Union 15975 Broadway Szobonya Lászljóné és fiai: Béla és Johnny 1 Year $22 6 Months $11 3 Months $5.50 Clip this advertisement and return it with your check or money order to: Tho Christian Science Monitor One Norway Street Boston 15, Moss. PB-16 VÁLSSZUK MEG . . . JOHN T. F E I G H A N JUDGE of Common Pleas Court . Legmegfelelőbb . 30 évi jogi tapasz­talata van. . Kitűnő birói temperentuma van . Tevékeny a de­mokrata politiká. ban és polgári ü­­gyekben. SZAVAZZUNK . 3 John T. Feighan CONNIE PRUSAK, Chairman Whittington Drive, Parma, Ohio ÚJRA PÁLYÁZOM a demokrata ticketen Állami képviselőnek MÁJUS 5-én, KEDDEN, STATE REPRESENTATIVE.NAK Könnyíteni kell az idősebb nép helyzetén, ezért akarok harcolni. JULIUS J. j PETRASH | SZAVAZZON MÁJUS 5-én: j X JULIUS J. PETRRASH j State Representative (Kérem magyar testvéreim hathatós támogatását, annál is inkább, mert ha beválasztanak a törvény­­| hozás első hetében javaslatot terjesztek be, hogy (sürgessük meg a betegbiztosítás elfogadását a kon­gresszusban, hogy emeljék a SOCIAL SECURITYT ( Ugyanakkor oda kell hatnunk, hogy azoknak lövedelmet nem hozó lakóházát akik Social Seeu­­| rityn vannak, mentesítsék az adótól.

Next

/
Thumbnails
Contents