Az Ujság, 1963 (43. évfolyam, 1-40. szám)
1963-06-13 / 23. szám
JUNE 13, 1963 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Heltoi Jenő APÁM (1871) Egyszerű ember volt az apám És nem hagyott semmit sem rám Se pénzt, se nevet, se tanácsot, Legyen emléke mindig áldott. Tűrte, hogy járjak szabadon, Sokszor de balga utamon, Örült, ha vakmerőn repültem És nem szidott, ha tétlen ültem. Ha ijesztett a meredek, Kezem megfogta. Szeretett. A szive egy volt a szivemmel, Mért nem lehettem olyan ember, Mint az apám? Halk, szűkszavú volt és szerény, A bánat fátyla volt szemén. Sok élőt, sok halottat gyászolt, Az élet neki pusztaság volt, Száz keserűség pohara, Kegyetlen izzó Szahara, Örök homok, kevés oázis. Sokat bántották. Én is, más is, De sohasem panaszkodott, Férfi volt, bátor, bölcs, nyugodt, A sok bajt elviselte mégis, Mért nem tanultam tűrni én is, Mint az apám. Mikor az ideje letelt, Lázadón nem feleselt, Meghalt, mikor meghalni kellett, Senkisem állt az ágya mellett. Én istenem, ha menni kell, Add, hogy én is igy mehessek el, Éjjel, sötétben, észrevétlen, Büszkén, magamban, ahogy éltem, Mikor az élet menekül, Haljak meg én is egyedül, Egy vén díványra ráborulva, És senkire se rászorulva, Mint az apám. Báró Eötvös József: A MEGFAGYOTT GYERMEK Ily késő éjszaka ki jár ott kinn a temetőn? Az óra már éjfélt ütött; a föld már néma lön; — Egy árva gyermek andalg ott, szivét bu tölti el; Hisz’ az, ki őt szerette még, többé már fel nem kel. Anyja sírjára ül, zokog az árva kis fiú: “Anyám! oh! kedves jó anyám! szivem beh szomorú! Mióta itt temettek el, azóta bus fiad. Nincs a faluba senki most; ki neki csókod ad. Nincs senki, aki mondaná: “szeretlek gyermekem!” Puszta a ház; hideg szobám, s nem fütenek nekem; Melléd temetve én is itt mért nem nyughatom meg? Nagyon hideg a tél nekem; — ah, én szegény gyermek! Az árva busán zengi igy kínos panaszait: Felelve rá az őszi szél üvöltve felsiyit. A gyermek fázik, könnyei elállnak arcain; Borzadva néz körül, de itt a holtak hantjain. Mély nyugalom uralkodik. A csend irtóztató, Csak szél sóhajt a fákon ált’ s pelyhedzve hull a hó. Fölkelne, jaj! de nincs erő; lankadva visszadül A kedves dombra, — felsóhajt, s mély álomba merül. És im az árva boldogul, jól érzi most magát: Elmúltak minden gondjai’; az álom hiv barát. Szive még egyszer feldobog- mosolygnak ajkai; Csöndes nyugodva alszik ott; s meghaltak kínjai. Á veszélyes szemoperáció ízlésesen és méltányos árban készít sl minden virág rendelést és továbbit u or nzág Vagy « nagy világ bár mely részébet GAYER'S FLORAL SHOPPE Tel. 734-2700 22660 Lorain Rd. HA NINCS, AKI FöZöN §s önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élvevettel és egészséggel elfogyasztani, amilyent otthon I főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE HOAD Finom eledelek HAZA VT TELRE Is kaphatók. Elizabeth Kish, tulajdonos Hudák Testvérek Rádió órája finden VASAltNAP. a leg Jobb Időben, 12-től 1 éráig WJMO — 1490 állomásén Urdetések és üdvözletek ft gyében hív] a. Uj telefonjaink: 292-7529 és 292 - 6899 James L, Hudák Jgasgaté Hudák Ernő bemondé és Steve Hudák, pénstámek FANCHALY VIRÁGÜZLETE 1714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 Vágott és cserepe? virágok TEMETÉSEKRE kegyelettelseen, LAKODALMAKRA Ízlésesen végezzük el t< rendelőn Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes I6fr —TÁRCA— 4 Lakott az én gyermekkoromban a mi vidékünkön egy Strázsa nevű kovácsmes tér, akinek a keze olyan könnyű volt mint a hab, úgy hogy a legcsodálatosabb szemoperációkat tudta végezni olyan ügyesen, hogy a hire elszárnyalt egész Kassáig-Pestig. Különösen a zöld hályogott tudta meg operálni, melyet pedig az akkor hires Lippay sem tudott. Ez a bizonyos Lippay Gáspár, a pesti egyetem professzora és szemdoktora, egyszer a bécsi kollégákkal diskurálván, a ‘Stadt Frank fúrt’ söröcskéje mellett fölemlité a hires kovácsot. A sógorék, Arti, Stellmag Jager, tamások voltak a dologban. — Ami nem lehet, Bolond beszéd! Hogy tudna egy kovács, aki nehéz kalapáccsal veri napestig a pörölyt, olyan finom műtétet végezni, aminőt mi sem tudunk-Lippay a vállát vonogatta: — Már pedig annak úgy kell lenni, ön ugyan nem láttam, de olyanok már láttak engtm akiket én ebben a bajban, mint teljesen vakokat és gyógyíthatatlanokat, elbocsátottam és ő megoperálta. Ezen vitatkozni kezdtek és végre azt mondták Lippaynak: — Tudja mit, kolléga, hozassa föl egyszer azt a kovácsot az egyetemre és akkor mi leutazunk Pestre, megnézzük, hogy operál. No, az bizony szép lesz. Linpav kezet adott rá, s egy alkalommal, mikor ilyen betege érkezett, egy kecske méti szabómester, ott tartotta a klinikán s menten levelet küldött Strázsa János uramnak s abban útiköltségül tiz pengő forintokat, hogy haladéktalanul jöjjön fel egy hályogott levenn — s ugyancsak értesítő a bácsi doktorokat is. Strázsa János uram hagyta a lópatkolást a legényére, fe'ölté az újdonatúj mándliját kiélesité a vágó-nyeső szerszámait a kis köszörű-! kövön, még pofon is vágta a kovácsinast, aki a köszörű-követ forgatta, mert elbámészkodott valahová, aztán föl ült egy ökrös szekérre. mely a Zichy-uradalomból gyapjút szállított Váczra, hová megérkezvén, másnap estefelé, minthogy a vonatra nem mert ülni, gyalogosan indult el Pestre, egész éjszaka bandukolván; reggel öreg fölöstököm idejére vergődött el az ujviláguccai egyetemre. Jó szerencse, éppen ott Gyóqysie-eket az óhazába csa»< a SAJÓ PATIKÁVA1 küldünl SAJÓ SÁNDOR üktovrtM GYÓGYSZERÉSZ 3824 Loratn Av« Telefon: WO MM Hungarian Radio PROGRAM DR. HALLER M. ISTVÁN Igazgató vezetésével MINDEN VASARNAP délelőtt 10-től 18:30-lg WDOK — 1260 Diai URDETÉSEK, — ÜDVÖZLETEK és KÖSZÖNTÖK Sgyében hívja fel e számot GA 1-3443 2527 E. 12Bih Street találta tekintetes Lippay professzor urat a laboratóriumában s be is nyitott hozzá illendően, i — Dicsértessék a Jézus Krisztus! Eljöttem, j — Mindörökké! Csak talán nem maga a Strázsa? — De istenugyse’ az vagyok. I Apró, tömzsi, virgonc emberke állt előtte olyan szemekkel, mint a gyik. — Hát mikor jött? — Ebben a pillanatban. j — De hiszen nem jött most vonat. ! — Mert hát gyalog jöttem— felelte Strázsa uram. — Gyalog és éjjel? — Persze, hogy persze. — így már most mihez akar fogni? — kérdi a tudós doktor lehangoltan. — No hát, leveszem azt I aa hályogott, akiért hivatni tetszett— És gondolja-e, hogy e,ég nyugodt ,lesz a keze? — Iszen nem eleven állat,, hogy nyugtalankodjék. — De azt állítja, hogy e[gész éjjel jött, hát nem aludt és fáradt lehet. I i A kovács mosolygott. — Hiszen nem a kezemen jöttem. Rég volt az már tekintetes uram, amikor én a kezemen jártam karoniilő koromban. , — No? éri 'nem bánóm, de előre is jelezhetem, hogy tudós bécsi doktorok fogják nézni az operációját és igen restelném, ha szégyent vallana kegyelmed. Biztatta a kovács, hogy kicsi dolog, nem érdemes róla beszélni, mire Lippay átküldött a szomszédos rany Sasba’-ba, ahol a bécsi urak szállva voltak, kik is átjővén bevezető őket fStrázsa urammal a mütő terembe, ahol már várt rájok a szemfájós ‘kecske’, nagy robosztus ember, mintha csak maga a bibliai Sámson volna. Bohóság, bohóság, — gondolta magában Strázsa János — hát van józan gondviselés a világ fölött, ha az ilyen embert nem kovácsnak dirigálja inkább, mint szabónak.) — Hát nézze, Strázsa barátom, ez a maga betege — mondá Lippay. A kovács csak a hónaljáig ért a Góliátnak, talán el sem látott a szeméig. Leültette előbb és figyelemmel nézte a balszemét. A szembogár területén gyöngy házíényü csillogással terült el egy külös repedezésü hályog. I I — Ez bizony esteledik —^ dörmögte--és-a jobb -szemére vetett ügyet. i A jobb szeme volt a roszszabb szeme, itt már tul- 1 érett volt a hályog. A bécsi doktorok szintén ''megvizsgálták a pápaszemeiken át. — Nehéz operáció, —szólt I Artl, a beteg jobb szemét értve- — Oly precizitást igényel, hogy emberi kéz már szinte képtelen rá. Strázsa uram pedig ezalatt levetette a mándljját skülönböző bicskákat, kezdett 1-’szedege* c a csizma, szárból, meg vk.u.irakos[gatni, n ig végre kiválasztott egyet és megfenje a nadrágszára lefit./eg" vészén. — Az Isten szerelméért' — kiájtá ijedten Lippay. — Csak nem ezzel a békan.vuzó bicskákkal akarja \operálni ? | A kovács csak a szemöldökével intett, hogy igenis azzal. Lippay az asztalon heverő szerszámok közül hirtelen kiválasztott egy kést s a markába nyomta. — Nem, — mondá fitymálva Strázsa uram — ezzel nem lehet. Ellökte a kést és a magáéival lépett a szepegő szabój hoz, mire egyet csillant a ! kés pengéje, s mintha csak almát hámozna, játszi könnyedséggel siklott el a szemgolyón; egy pillanat egy villanaás, és ime, lent volt a hályog. — ördöngós fickó —sziszszent föl csodálkozva Art-Strázsa uram megtörülgette a kését az ingujával. — No, — szólt megelégedetten — az egyik ablak most már ki van nyitva. A németek lelkesedve nyúltak a kérges, bütykös tenyere után, hogy megszorongassák, csakj Lippay professzor fortyant föl hangosan. — Hallja, Strázsa, maga mégis rettenetes vakmerő ember! Tudja-e, mivel játszik? Tudja-e, hol vagdalt, mit vagdalt? Tudja-e„ milyen felelősséget vállal Isten s emberek előtt? Tudja e, mi az a szemhártya érhártya, ideghártya, könytömlő és a többi ? Melyik ideg honnan hova szalad? Tudja-e, mi az afakia, a glaukoma és mi a morgagniana? Ugy-e, nem tudja? — Minek tudnám, kérem ajásan? — Hát azt tudja-e, hogy ha csak egy gondolattal ivág odább jobbra vagy bal' ra,’ a másik szemnek . is ki- 1 oltja a világát [Strázsa uram figyelni kezdett . — Ami pedig a hályogot illeti, amit most eltávolított, — folytatá a professzor — tudja-e, hogy az csak kétezer esetben sikerül egyszer, a statisztika sze, rint? ' — Ugyan? — szólt közbe a kovács elgondolkozva. — Mert vagy töpörödik a szem lencséje és operálás közben könnyen elszakad a függesztője s üvegtest ömlik a sebbe, vagy pedig elhigul a kérge s a magja könnyen kificamodik, sőt el merülhet az üvegtéstben. —- No, no — neszeit rá Strázsa uram és verejték gyöngyözött a homlokáról. — Jöjjön csak közelebb, inté oda a professzor ur neki melegedve — megmagyarázom a páciens eleven szemén, hogyan függnek össze ezek a kis finom erecskék és az idegek a második szemmel-Kedvvel magyarázta a szem csodálatos országát, mint egy mappát a folyamaival, ereivel. Strázsa uram hézte, egyre nézte, hogy kitülledtek a szemei és hallgatta, mialatt minden hajszála égnek meredt, mig egyszer csak elkeseredve ütött rá*"” a ' csizmás'záráráT csüggedten mormogta maga elé: — Most kutya már kend, Strázsa János. Úgy érezte, mintha leesett volna valami magaslatról, toronyból, vagy miből és mintha nem is ő volna az már, hanem csak a hazajáró lelke. Mikor pedig a magyarázat után fölkérte a profeszszor, hogy operálja meg a ‘Isnjbó másik szemét (az már könnyű dolog volt), szabódott, húzódott, csak nagy unszolásra fogta meg a kést. de a?, —Uram Teremtőm, mi dolog érhette? rezsketni kezdett a kezében. A beteghez hajolt, de a feie szédült, elsápadt, mint a fal s karja lankadtan esett alá. — Jaj. tekintetes uram, —nyöszörgő — nem látom, nem t-jdom.... nem merem többé. Azontúl, hogy megtudta, milyen komplikált a szem s mennyi veszély származha! tik kezének parányi rezzenéséből, vérének sebesebb lüktetéséből, késének egy 'gondolatnyi elsiklásából, soha többé nem mert hályogot operálni, sőt még egy árpa kigyógyitásába sem bocsátkozott. HUMOR CIGÁNY ADOMÁK I Okoskodott a cigány, hogy a negyven napi böjtött miként lehetne legkönnyebben húson keresztül leélni- Elment tehát a plébánoshoz, engedné el felét a böjtnek— Hála Istennek —mondja a cigány, mikor az engedelmet megkapta, — felit a plébános ur engedte el, felit meg a káplán. Húzta a cigány a nótát á verbüngnak, s a mint egy ur hallgatná, oda fordul az egyik cigány. — Milyen nótát huzszsak a nagyságos urnák? — Olyant — mondja az ür —- amelyiktől magad is katonának állj be. — Olyant nem tud, — mondja a cimbalmos. nagyságos ur, — védelmezi magát a cigány— Hát láttál már valakit levenni? — Az akastufáru! — mondja rá a cigány. ROSSZ TÖRTÉNET I — Pista, ülj le és mesélj a testvérkédnek egy történetet, hogy ne sirjon. — Most meséltem a papának tgy történetet, ami miatt nem tudok leülni. — Tudniillik tegnapelőtt halt meg az apósom és rám hagyott 2 hordó pálinkát. MATEMATIKUS I Rendőr (a tanárhoz, aki szemtanúja volt az autóelgázolásnak) : Mi volt az autó száma? Tanár: Nem emlékszem a .számra, csak annyit tudok, j hogy' négyzetgyökét köbre emelve 98726-ot kapunk. AZ ELSŐ SOR S A TÖBBI I i Két szinigazgató beszélget: — Miért nem volt nálatok közönség tegnap este? — Első sorban azért, mert meleg volt. — Jó, jó az első sorban. De a többiekben? Egy festőnek megtetszett a cigánynak az arca ráakarta beszélni a cigányt, hogy hagyja magát lerajzoltatok ,Öreg, — mondja neki a festő — levetetlek én téged. — Semmi sem les abbul, ÖRÖKLÖTT BETEGSÉG Mesék az Írógépről cimü operetben van egy állandóan részeg szolga- Valaki megkérdezi: — Miért részeg maga folyton ?-— Ez nálam egy öröklött betegség — feleli a szolga. — Megőrült maga? Hogy hogy öröklött? NYARALÁSON i-— Miért nem fújod el már azt a gyertyát, nem bírok elaludni! — mondja a feleség a férjének. — Hogyne, majd potyára fogunk itt egy d'ollárt fizetni naponta a világitásért! SZOBALEÁNYOK A ház úrnője azt mondja a szobaleánynak: — Aztán ne felejtse el fel huzni a konyhában azt a faliórát. Tizennégy napig megy egy felhúzással. — Úgy? És azt hiszi .a nagysága, hogy én a másik szobaleány helyett is fogok' dolgozni? Mert én csak egy hétig szoktam egy helyen maradni! JÓ KIFOGÁS Azt mondja a leány a legénynek: — Jani, azt Ígérted, hogy 1945 nyarán feleségül veszel— Ugyan mit macerálsz! Hisz 45-ben nem is volt nyár. A HAJÓS KALANDJA — Ugy-e, admirális, ön a ki annyit utazott, biztosan találkozott már vadállattal? — Oh, hogyne asszonyom; csak két éve, egy napon fel szálltam a hatos villamosra '"****mm »■uüiuia1 »a» Sohasem fogyunk ki a meleg vízből otthonunkban Úgy tűnik fel, hogy megkezdhetjük a szórakozást — itt az ideje, hogy újra fürödjünk. Az összes ruhámat a mosógépbe kell tennem. Az AUI-40 GAS Viz Mer legitővel sohasem fogyunk ki a meleg vizből. Anyánk is bámulatosnak tartja. A GAS gyorsabban melegít és más tüzelőnek a 14-ed költségével. Nézze meg az AUI- GAS Viz Melegítői Mosfl r f . ; 1 i y8e ‘'Jkl L A HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifi. Kicsó J. János Lukács István í JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Bcckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 896fr* (
