Az Ujság, 1963 (43. évfolyam, 1-40. szám)
1963-05-09 / 18. szám
4 OLDAL AZ ÚJSÁG MAY 9, 7363 REJTELMEK REGÉNY Gondolat és végrehajtás Tóninél sokszor egy és ugyanaz volt Már elég baja volt emiatt.... Kihajította a cigarettát az ablakon és lerohant a lépcsőn. Eszéoe jutott, hogy a hajóhoz csatlakozó vonat hét óra tájban inuul Bouiogneból és autón még feltétlenül elérheti meg. Hazarobog, felhívja Fedort vele vacsorái, otthon aiszik és masnap megint itt van. Kocsit rendelt es visszarohant a szobájába. Tiz perc alatt bedobálta a legszükséegsebb holmit az útitáskába, aztán leszaladt. Nem nézett se jobbra, se balra, hogy látja-e valaki, csak az inasnak szóit oda, amikor találkozott vele a hallban; — Henri, jelentse lady AÜcenak, hogy az esti vonattal Párisban mentem- Holnap délben megint itt vagyok. Hazamegyek és mr. Steierrel vacsorálok. Adja oda, kérem, ezt a sürgönyt. Megértett, Henri? Henri meghajolt. — Hogyne, kisasszony. — Jelentem myladynek, hogy a kisasszony hazautazott és Stairel úrral vacsorázik Holnapra pedig visszajön. Visszontiíitásra kisasszonyt, A kocsi már a kapu előtt állt. Toni a kézikoítevt á soffőrnek adta, beugrott és, ahogy elrobogtak, diadalmasan fölnevetett. — Nagyszerű mulatság, Parisba megy, csak úgy önállóan és együtt lesz Fedorral! . Miért is ne? Greta is bement, pedig fél olyan ügyes sincs mint ö, nem tud úgy vigyázni magára. Közbe-kczöe a vonaton kétségéi támadtak, sejtette, hogy az anyjának talán megse fog tetszeni, amit csinált. De ezzel most keveset törődött. Kellemes izgalom bizsergett benne, hogy ilyen hirtelen elhatározta magát és varatlaml találkozni tog a vőlegényével- Fedor későn szeretett vacsorálni és bizonyosan óriás öröme lesz, hogy igy meglepi este tiz órakor. A lakására sürgönyzött, tehát okvetlenül kinn lesz és várja a pályaudvaron. ó feltétlenül várja! Rekkenő meleg volt Párisban. A faeak és kövezet, mint érclapok verték vissza a hősugarakat a mozdulatlan, száraz levegőbe. A Gare du Nord sivár és sötét volt, mint mindig. Toni kutatva nézett végig a félhomályos perronon, vájjon nem bukkan-e föl Fedor magas alakja? De nem volt sehol. Bosszúsan hivott hordárt, rábizta a podgyászát és még mindig Fedort kereste, f t. hiába járta be újra a perront, aztán a pályaudvart Nem értette a dolgot. Méltatlankodva szállt taxiba zs haza hajtatott. Zakatolva, dobálva vitte a taxi a nagy bulvárdokon át. Végig robogtak a pompás Champs Elysécsen aztán beértek az avenue Henri Martinre. A házuk előtt Toni meglepetve pillantott föl; a második emeleten a szalon ablaka világos volt. Hát az ki lehet? Greta vacsorázna itthon? — Talán csak nem hívta ide D'Arblayt? Ilyen bolondot mégse csinálhatott!.... Kicsöngette a házmestert és felment a liften.. Idősebb házaspár viselt gondot a lakásra lady Alice távollétében. Ahogy az öreg Robert kinyitotta az ajtót, Toni elesen kérdcze: — Ki van itt, Robert? Mondja meg, kérem, Charlottenak, hog r bejöttem éjszakara, hozza rendbe a szoba mat. Be sem várta a választ, hanem átszaladt a halion, be nyitott a szalonba és néma ámulatban, meredten állt meg- A kis asztalkánál, egymással szemben, vacsora után kávé és likőr mellett — Greta és F'edor ült. Éppen amikor belépett, Fedor elórehajolt és gyufát tartott Greta cigarettája alá. Volt valami a mozdulatában, ami úgy érte Tónit, mint az ütés. Grétára nem is nézett, jól ismerte azt a pillantás, amit ilyenkor álmatag szemével a férfakra szokott vetni. De Fedor ebben az udvarlás tartásban, mint a szerelmes — Fedor, aki azt sürgönyözte, hogy a munka nem ereszti-... Rájuk bámult- Az ajtónyilásra mind a ketten oda^ fordultak, egy szempillantásig nem szólt egyik se. Aztán Fedor felugrott. — Toni, drága.... csak nincs valami baj? Megkapta a sürgönyömet? Toni nem mozdult. — Megkaptam, hogyne, de maga az enyémet, ugylátszik, nem! Anyustól hallottam, hogy Greta ma Párisba jött és az jutott eszembe, hogy én is úgy teszek.... Nem tudtam, hogy zavarok.... — Zavarsz? Hát ez meg mit jelentsen? — kérdezte Greta ingerülten. — Ugyanolyan joggal vagy itt, mint. én, természetesen. De miért jöttél be ilyen.... Fedor közbevágott: — Engedjen meg egy percre, Greta .... és már ott állt Toni előtt. — Nem kaptam meg a sürgönyét — mondta nagyon nyugodtan — mert nem voltam otthon. Egyenesen idejöttem vacsorázni. Mit sürgönyzött? Csak nem történt semmi baj ? Toni nem fogadta el a feléje nyújtott kezet és össze vont szemöldökkel nézett Fedorra. — Ó, dehogy van baj. Mindössze megtévedtem. Mondom, nagyon sajnálom, hogy zavarok, de már megyek is vacsrázni, éhes vagyok. Gyorsan sarkon fordult, elment mellette, kinyitotta és behúzta maga mögött az ajtót, mielőtt még Fedor elérhette volna. Hallotta, hogy Fedor kijön és utána szól — ‘Tóni!.. Toni!“ — de nem hederitett rá, hanem csak ment egyenesen a szobájába. Charlotte éppen behozta az útitáskát és persze, ö is megütődve kérdezte, hogy mi történt, baj van-e?? Most legalább olyasvalaki faggatta végre, akibe bele lehet folytani a szót. Dühösen szól rá— Ugyan, dehogy, miféle baj volna. Charlotte? Bejöttem egy éjszakára. Hozzon valami ennivalót, az istenért és szóljon Robertnek, hogy bort is akarok. Itt vacsorázom a szobámban. Jó lesz akármi, csak gyorsan. Nem kell főzni semmit. Kihajszolta az öregasszonyt, az ajtót bezárta, később kinyitotta az útitáskát és ágyára dobálta a holmit Forrt benne a düh. Maga se tudta, hogy mit csinál, minek szór ki mindent és mi a szándéka- Csak azt tudta, hogy haza jött a fülledt városba, Fedor kedvéért, akita munka itt tart ebben a forróságban, mikor a fürdőhelyen lehetne. Fedor ellenben igen kitűnő vigasztalást talált magának és Gretával szórakozik. Szóval azért jött be a drágálatos és egyáltalában nem d‘Arblay kedvéért! Toni nevetett, félrelökte a táskát és türelmetlen kézzel fejtette le magáról az utiruhát. A vékony crepe de chine nem bírta a durva bánásmódot és elszakadt. Dühösen ledobta, a fürdőszobába ment és kinyitotta a csapot. Ekkor kopogtak az ajtón és Fedor hangjá hallatszott kívülről— Toni, Toni, beszélni akarok magával. Hallgasson meg, drága. — Tóni egy pillanatig némán, mereven állt az ajtón belül, aztán egész színtelen hangon felelte: — Nem akarok beszélgetni, köszönöm, Fedor. Nagyon fáradt vagyok. Csak eszem még valamit és azonnal lefekszem. Csend volt egy percig, aztán újra megszólalt Fedor. — Lefr’-'hetik, Toni, amilyen hamar csak tetszik, de előbb meg kell hallgatnia- Ragaszkodom ahhoz, hogy előbb beszéljünk egymással. Sejtelmem sem volt arról, hogy bejön a városba. Bár ide is sürgönyzött volna. Toni selyempongolába bujt és heves mozdulattal kinyitotta az ajtót. Fedor ott állt, kicsit sápadtan, de Toni nem engedte szóhoz jutni. — Bár érthetőbb sürgönyt küldött volna — mondta a fogai közül. — Ha sejtem, hogy szórakozás köti le Párisban, nem pedig munka, akkor igazán nem fárasztóm — Szórakozás? — vágott közbe Fedor. — Egy kis félreértés "ar. a dologban, Toni, nem gondolja? Azt süi'gönyöztem, hogy dolgom van és igy is volt. Hogy érta.. — Elég kellemes dolga, minden esetre — mondta Toni, az ajkát biggyesztve — de hiszen nem hibáztatom érte! Greta gyönyörű teremtés, a legszebb, akit valaha láttam .. Csak mintha egy kicsit korán volna, nem, Fedor Azt hittem, hogy legalább néhány hétig korlátozza érdeklődését más nők iránt-Fedor '’em volt nagyon türelmes természetű, de á hivatása kemény fegyelemre szoktatta. Látta, hogy Toni fáradt és ingerült, elfojtotta hát a nyelvére tóduló haragos választ és megfogta a leány karját. — Toni, drága, hallgasson rám — mondta nagyon nyugodtan —■ maga téved. Azt sürgönyöztem, hogy dolgom van és ez tökéletesen igy is volt. Néhány fontos, halaszthatalan ügyet kellett elintéznem ma délután. Kilenc óra tájban teefonált Greta és vacsorára hivott, hát crmészetesén eljöttem. Fáradt volt és azért itthon maradtunk. Ezzel még igazán nem szolgáltam rá arra, amiket itt mond nekem— igazan nem tudom, mire való ez a sok beszéd; —legyintett Toni métlatlankodva. — Én csak azt mondtam, hogy sajnálom, hogy megzavartam a kedves tete tetet. Mint ahogy sajnálom is. Mi nem tetszik ezen magának? — SolVeleképpen lehet valamit mondani, Toni és nekem a mód ellen van kifogásom, ahtgy mondja. Bántja, hogy a nővérével vacsoráztam? Miért? _ Miért ne tettem volna? Csak nem utasithatam vissza a meghívását? — Hát persze!.... Miért is utasította volna vissza? Hiszen az még nem fordult elő, hogy Gretától egy férfi akármit is megtagadott volna.... De ne tartóztsasson, kérem. Fáradt vagyok és fürödni szeretnék. Fedor türelme fogytán volt. Nagyon is igaztalanul bánt vele- Felforralta a vérét a kék szemek kemény nézése, az éles, bántó hang. Milyen kitartással gyötri ez a leány!.... Nem tűri, hogy igazolja magát és tisztázza előtte a dolgokat. Az önérzete meg volt bántva és az utolsó elutasításra visszavonult. — Hát rendben van, Toni — mondta most ő is metsző hidegséggel. — Nagyon sajnálom, hogy annyira fáradt- Megengedi talán, hogy holnap reggel felhívjam? Toni éreze a dolog kockázatát és nagy kedve lett volna Fedor karjaiba borulni. De éppen annyira kívánta bántani is és ez az érzése maradt felül. — Nem tudom, lesz-e még időm délelőtt- El kell látom egyet-mást és a tizenkét órai vonattal megyek. Talán inkább ne is próbálja meg, köszönöm, Fedor. Ha valami időtöltésre van szüksége, esetleg Gretát kísérheti el valahova. .. Fedor hátraszegte a fejét és most már kurtán vágta rá: — Ez képtelenség, Toni. Nagyon jól tudja, hogy senki mással a világon nem akarok lenni, senki mást kisérgetni. Ezt igy ne folytassuk. Ha ennyire igazságtalan tud lenni veiem, akkor csakugyan nem tudom, mit gondoljak a hozzám való érzéseiről. — Fenyegetés ez? — kérdezte Toni vontatottan. — Jó lesz nem fenyegetődzni, Fedor.... én az ilyesmit nem tbiJtrilmted (remt BOSTON LOS ANGELES LONDON CHICAGO MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja ▼an • Televisionnal bármely gyártmány le, telje« garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. r. G. — TV Iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javiié, 2656 EAST 126th ST. 5W1-4544 RA1-0567 Interesting Accurate Complete Internotfonol News Coverage The Christian Science Monitor One Norway St,, Boston 1 5, Mast. Send your newspaper for the tim« checked. Enclosed find my check or money order. Q I year $22. □ 6 months $11 □ 3 months $5.50 Name Address City Zon« Stott c="~ * PB-li Francia pezgő es többléte High Ball« RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - Vodka - Scotch - Gin - Bourbon - Rum kapható üvegekben Idvikln Is. SO-nel többféle rSr vsa miméig készenlétben Ha party vaa a kásánál, Hátnak sw gr ll r if i isth i njié to»#« t dtafc . állam! — Csak ne olyan olyan tragikusan, Toni!.... Én nem feyegetodzíem, csak arról szeretném meggyőzni, hogy amit most csinál, az nevetséges. (Szeretném tudni, mit kellett volna tennem, ha a nővére meghív vacsorára. Azt feleljem, hogy nem mert.... maga.... attól . , féltékeny lesz? Most már kijött a sodrából ő is, de Toni viszom végképpen dühbe jött a ‘féltékeny szóra. — Féltékeny? — vágott vissza. — Igazán, Fedornem tudtam, hogy ennyire elbizakodott, (őzó sincs róla természetesen nem kellett visszatutasitania Greta meghívását, csak nekkem kellett volna megmondania az igazat, ennyi az egész. Holnap, ahogy mondtam, tegyen tét szése szerint. Én tizenkettőkor megyek és addig dolgom van.... Talán kár lesz azzal is zavarnia magát, hogy a fürdőhelyre kijöjjön, nem? Fedor egy lépéssel közelebb ment hozzá, az arca fehér volt, az ajkait össeszoritotta. — Úgy érti, hogy fölösleges kint meglátogatnom?.... Hát nem fogok odatolakodni. Majd, ha hajlandó lesz észretérni,ismét rendelkezésére állok. Addig, magam is azt hiszem, jobb, ha nem találkozunk. Hallgattak egy percig. Toni átérezte ennek a váratlanul rájuk szakadt nevetséges összetűzésnek egész nyomorúságát, de engedni most már nem tudott. — Hatarozottan jobb — bólintott. — Hagyjuk a dolgokat. Nem tartóztatom magát, Gretát üdvözlöm. A Szelisztyei Asszonyok — REGÉNY — IRT V.: MIKSZÁTH KÁLMÁN Makuceek Vince nagyon megkonfundálódott- Ez. bizony nehéz thema. - - : — Igenis van olyan eset, íölséges uram. A király ilyenkor megfeledkezik az istenről. — Jó, jó, de hogyan van az, hogy az Isten szolgái ilyenkor mégis a királynak engedelmeskednek? Makucsek Vince nagyot szusszantott, mint egy beteg medve, aztán igy szólt: — Az onnan van, fölség, mert az Isten messze van, lassú és nem bosszúálló, a király pedig közel van, gyors és bosszúálló. A király heelyeslőleg bólintott. — Jó! megíelelet, kanonok ur! A szolgálattevő kamarás ismét belépett, mint mindig a kihallgatottak elbocsátása után. — A szelesztyei szász asszony — rendelkezők ő felsége. Schramm Máriának rossz éjszakája volt, bizonyosan nem aludt semmit. Szomorúnak, hervadtnak látszott. S úgy reszketett, de úgy reszketett, mint a nyárfalevél. — Jöjj közelebb — szólitá meg ö felsége az ő utolérhetetlen modorával — és ne térdepelj le, nem szere-, tem a térdeplő asszonyokat- Azért hivattalak be, hogy te érted is szeretnék valami tenni. Látod, tegnap nagyon sokat akartál. Rendesen nem jól járnak azok, akik sokat akarnak megkaparintani. — Kegyelem, íölséges uram, kegyelem!— Annak a kis tréfának az emlékét, amit veletek csináltam, különös kegyelemmel és jósággal kitárom enyhíteni. Hát mondd meg, ha van valami kivánságod. Dé valahogy ne kérd el a fejemről, amit raj,ta -viselek, mert istenemre, csak egy főveg j utna. Fianem ~ ha férjét választanál magadnak, abban talán segíthetnélek- Szólj hát, nézz a szemembe. C — Nem merek — rebegte. — Akarsz-e férjhez menj? , ;. . — Ahogy fölséged parancsolja. — Kihez akarsz? •-■ ------- -— Akit fölséged parancsol. A király elgondolkozott. — Hm. Mondd meg csak, tetszett neked a tegnapi király? Mária hallgatott— Valid be no, hogy különb király volt, mint én. Mária még jobban legörnyeztette a szép fejét. — Azt gondoltam, hogy miután már a kalapja, illetőleg a csörgő-sipkája a te kontyodra került, hadd kerüljön ő maga is a papucsod alá. Én ez esetben várpalotai főpincemesteremmmé nevezem ki. No, mit szólsz hozzá, Schramm- Mária? — Ahogy fölséged parancsolja — felelte remegő hangon. Erre intett ő felsége, egy apród hozta számára párnán a Mujkó csörgő-sipkáját, egy másik apród pedig sziliig tele töltötte körmöci aranyakkal. — Hogy még jobban csörögjön — mondá a király kegyesen. Most már csak Mujkóval kellett beszélni,, beleegyezik-e. Hej kapott rajta két kézzel s mikor a király u.i hivatalát is tudatta, majd kibújt a bőréből elragadtatásában s csak azt az egyet kérte ő felségétől, hogy miután most egész múltjával szakítani akar, vegye le róla Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja Orban's Flowers ARAINK SOHASEM ASSATitf PANASZRA OKOT. 11520 Buckeye Rd. RA MMO ) az eddigi nevét is, mely az embereket mindig yisszaemlókeztetné a bolondra. — Miért szégyenled foglalkozásodat? — feddé a király. — Hiszen bolondnak én neveztelek ki. Ez pedig egymaga nagy bolondság. Kinevezhetek-e én valakit bölccsé, vagyis bölcs lesz-e az azért? Mit gondolsz? Bár csak tehetném! Kinevezném egész országomat. De bolondnak is csak azt használhatom és nevezhetem ki, aki nem bolond. Tudd meg tehát, hogy bolondnak szülemi szomorú dolog, de bolond gyanánt foglalkozni vidám dolog. A nevekkel azonban fordítva van! A nevek közül az ér többet, amellyel az ember a világra jött. Mujkó ennek dacára is megmaradt szándékánál, megcsóköta a király köntöse szegélyét és újólag esedezett más névéit. — Az asszony véget — tette hozzá indokolásul. — Hát jól van, Mujkó, meglesz az is, de már most siess a kápolnába. A király ajkain pajkos mosoly játszott, mikor Mujkó eltávozott. Gondolta magában: ‘Sokszor megtréfáltál imposztor, dé az utolsó tréfát én csinálom veled* s beszólitván egyik iró-diákját, a stylusáról nevezetes Magya’’ Pált, parancsold neki, hogy nemeslevelet állítson ki Müjkónak, s legyen az uj nemesnek a neve Bolondoczy. (Ezt legalább Dóczy is célzásnak veheti, ha megtudja.) Mire az uj kanonok megeskette, a nagyszámú udvari cselédséggel és az unatkozó fiatal urakkal zsúfolásig megtelt kis kápolnában Korjákot Vicával, már akkorra ott állt, sorját várva, Mujkó is Schramm Máriával. A főurak jelentősen néztek össze, s nem győztek sugdosni: ‘Ez mind a miénk lehetett volna. — Igen- ha a király nem okvetetlenkedik— Ha nem lenne irigy.-— Mondjuk inkább, nevetséges: minket ide bolondit, fölbiztat, ez lesz, az lesz, s ime „holmi közemberekre pocsékol el ilven szépségeket. — Vétek az isten ellen. Mintha sáfránnyal étetné valaki a tulkokat. .Azonfe'ű.1 önző is, ekképen gondolkozik: Nekem már van, mert az én kezem a leghosszabb. Kaparjatok kurták, néktek is lesz. — No, no, majd meglássuk, jön-e a harmadik. A második esküvő is végbe ment, újra lolbugott az orgoná, de a pap még ott maradt az oltárnál s minden szem az ajtóra tapadt. Jön-e Gergely Anna? És ki vei jön? Gergely Anna azonban nem jött. Elmúlt tiz perc, húsz perc és még sem jött. Nem lesz itt ma har mádik esküvő. Az emberek megint összenéztek és hamiskásan hunyorogtak egymásra. Hm, no, mit akarunk még tudni? Hát nem elég világos ez? XI. FEJEZET. A székely asszony hajszálai. I i Gergely Anna pedig (mint biztos forrásból Írhatjuk) bent volt ezalatt a király kihallgató szobájában. Ö felsége maga is el volt fogúivá, de mit beszélek ö felségéről, nem király volt ő most, hanem csak egy bohó fiú. Mikor megnyílt az ajtó, megsuhogott a takaros rása szoknya s vele üde szellő lopózott be, felvillanyozva ugrott tol és elébe futott. Hogy im, térdre akai't esni, megfogta a kezét és nem engedte. • — Ülj lé inkább ide, szép asszonyka, no ülj le hát, ,ha párártcsőlóm és ne haragudj rám, hogy én vagyok a király. Jöjj hát közelebb, még közelebb, ne félj. Hiszen a király nem harap. És ha te jó volnál, el is felejtenéd, hogy a király vagyok. — Jaj istenem — huzdott Anna, — mit mondana a világ, ha látná, hogy királyi fölséged.... Lopva tetett egy mélázó pillantást Mátyásra s felugrót, kisiklot a karjából, mint egy kígyó. A kiráiy arca kigyulladt, szürke kékes szemei lázas fényben •csillogtak a bajusztalän ajkáról, mint színes pamut a gombolyagról, fejtőztek le lázas, izzó szavak. — Látod, hogy milyen vagy! — szóla szemrehányólag. Mint egyszerű legény jó lettem volna neked, most a királyt bünteted bennem. Pedig én nem vagyok oka. Viselem a koronát, letenni nem szabad, mert nehéz. Gyönyörködöm a rózsában, mert édes és könnyű, de nem emelhetem föl, mert a lehajlásban a korona esnék le fej jeniről. Hiszen értesz engem. — Eresszen el fölséged, könyörgöm.... Mátyás szeme vágyón tapadt rá, szinte nyelte, szinte marta— Hát nem tudnál engem szeretni? Felelj nekem! Felelj őszintén szabadon. — Mint ha csak parasztlegény volnék, aki a kutnál megfog és kikérdez. Az asszony fölemelte a fejét és igy felelt: — Hiszen épen az épen az— hogy nem tudom úgy venni fölségedet (s lázas pirosság bontotta el az ő arcát is.) Mert akitől én félek, azt én nem tudom szeretni, tikit pedig szeretek, attól én nc*n félek. — Tehát félsz a királytól? — sóhajtott Mátyás. — Olyan fölségesnek, olyan magasnak nézem, megfagy bennem a vér, ha meggondolom, hogy vele beszélek. Mátyás érezte most, hogy itt taktikát kell változtatni. 1 HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT i • ««gr szükség ran a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb | részletekig kidolgozz* a VÉGTISZTESSÉGADAS minden terYÓl — a család jóváhagyásával. ; Minden intézkedés úgy történik, bogy a fyá' szolé család zavartalanul adhassa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: I Bodnár A. Lajos | i ÉS FIA, IFJ. LAJOS I 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók í i