Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)
1962-03-01 / 9. szám
t OLDAL AZ ÚJSÁG m MARCII 1, W62 Tiszta Lélekkel KIS REGÉNY IRTA: F. H. REIMAR Bender doktor még mindig szótlanul nézett a feldúlt, ^gyönyörű arcba, könyörgő szemekbe. — Rudolf! — röppent el az asszony ajkáról, és ez a szó mintha feloldotta volna a varázst, amely perceken keresztül fogva tartotta a férfit. — Menjünk — mondta tompa hangon— ós Isten legyen velünk! A két idősebb orvos egyetlen szóval sem tiltakozott, mikor fiatal kollégájuk különvéleményt jelentett be a megállapított betegségre vonatkozóan s véleményének értelmében egyedül kezelte tovább a beteget.. A tanár felesége kívánta igy s Bender doktor kénytelen volt e.tekinteni minden tapintatossági kérdéstől, ha teljesíteni akarta ezt az egyetlen és utolsó kívánságot, amellyel az asszony hozzá fordulhatott. Attól a perctől kezdve, amelyben mint orvos elfoglalta helyét a beteg mellett, egyszerre megnyugodott és pontosan tudta, hogy mi a teendője. Nem volt könnyű dolga: a tanár betegsége olyan baj, a melyet a legritkább esetben tudnak sikerrel gyógyítani., Minden nyugalmára és ügyességére szüksége volt, hogy a műtétet, amelyet elkerülhetetlennek tartott, sikerrel végre-' haj hassa, s csak mindent feláldozó buzgalmának és Adél, gyöngéd gondosságának volt’ köszönhető, hogy Mindorf tanár lassan-, assan mégis a gyógyulás felé haladt. Végre túl voltak a veszedelmen; a tanár eleinte nem hitt felgyógyulásában, de amint jobban megerősödött, élet kedve és bizalma is egyre inkább visszatért. És végül elkövetkezett az a nap is, amikor Bender örömtcl sugárzó arccal, győzelme tudatában állhatott Adél elé: W — Isten segítségével — meggyógyult! — Az asszony nem szólt semmit, de nyílt és komoly tekintettel nézett a fiatalemberre. Aztán néma, hosszú kézszoritásba találkoztak. j — Mihe yet Hermann megerősödött — mondta bucsuzáskor, Olaszországba utazom vele és mire visszatérek, tisz-Az Uj Gáz égeiők megsemmisítik a szemetet és hulladékot füst, szag és lárma nélkül. Nem kell kijárni ?. szemetes kannákhoz. Az a tény . . . nincs is szükség szemét kannákra. Ha egy uj füstnélküli, szagtalan éáz égetője van a pincéjében vagy a munka helyiségében. Megsemmisíti a csontokat, a papírt, a gyümölcs héjat . . . minden elégethető szemetet, jóformán csak pennykért naponta. Nézze meg az uj modelu gáz szemét-égetőket még ma. Calcinator- Caloric . Cleveland-Dornback . Duramatic . Majestic-Martin . Sears-Kenmore . Warm Morning . Nincs lefizetés és 36 hónap alatt a gáz számlájával fizetheti. ta lélekkel találkozhatunk, ugye? — Úgy lesz, Adei — válaszolta a férfi komolyan. E bucsuzás után Bender doktor lakására ment, hogy a postáját átnézze, azután menyasszonyához készült, akit a tanár betegségével vivott küzdelem alatt egyszer sem látott'; az egyelen a kálómmal, mikor néhány percet szakíthatott meglátogatására, nem találta otthon Elzát. Éppen elhagyni készült lakását, mikor még egy levelet hoztak. Közömbös irás volt, ame ynek keltezése mégis meg lepett mosolyt csalt a fiatalember ajkaira. Furcsa dolog jutott eszébe a lévé., keltezéséről; milyen különös, hogy égsz nap nem gondolt még erre! Waltherék szobalánya azt mondta, hogy Elza .egyedül van s igy Bender doktor bejelentés né kül a leányka szobája felé indult. — Rudolf! — ujjongot fel a fiatal leány mikör vőlegénye váratlanul belépett — aztán elhallgatott és ijedt zavarban próbálta örömét elpalástolni. :— Édesem — lépett hozzá gyöngéden a fiatalember —, ma nagyon kedvesnek kell lenned hozzám —, aszületésnapom van ma! Ó’ — röppent el megllepetten a leány ajkáról —, és semmit sem tudok adni neked — De igen — nézett rá komolyan Rudolf —, valamit kapok tőled, de nem most rögtön és — nem ingyen: előbb te is megkapod tőlem, amit már régen kértél —. gyónni akarok ma neked szivem! — Ne beszélj róla, Rudolf — kérte a leány és mélyen elpirulva, lesütötte a szemét —; anya már megmagyarázta, hogy nem volt igazam és már annyit sírtam miatta. Hagyd — Nem úgy van, Elza, teljes jogod volt ahhoz, amit kérté', csak én nem akartam akkor belátni még! Most add ide a kezedet és ülj le mellém, hogy beszélni tudjak így ültek egymás mellett, mig a férfi elmondta, amit el kellett mondania. Sokáig tartott ez a vallomás és Elza nem egyszer pirult és sápadt el a hosszú elbeszé és alatt, egyszer-egyszer megrándult a keze a férfiéban,' olyankor Rudolf elbocsátotta a keskeny kezet, de a leány ujjai ehány. perc múlva ismét önként simultak az övéhez. — Most hat mindent tudsz, Elza — fejezte be gyónását Bender doktor —, és most rajtad a sor, hogy megmondd: tudni sem akarsz rólam többet — vagy megajándékozol engem, születésnapom örömére, az egyetlen ajándékkal, amit tiszta szivől kívánok, Elza egyetlen szót sem válaszolt, de Bender Rudolf doktor úgy látszik, meg. vojt e égedve a felelettel, mert magához vonta a karcsú leányalakot és ragyogó tekintettel nézett a könnyes arcocskába, amely engedelmesen simult a vállára. — VÉGE — Paraszt Dráma —REGÉNY— Itt egv kis szünet állt be közöttük. Azután János erőt vett magán és ujó ag szólott. — Gábor apó! Kelmed minden évben ígéretet tesz ne- Jtem, hogy bizonyosat fog hozni. Nem ámit-e?_ Miért kell górnom e^yik évről amásikra? I r—’ Csit, suttogott Gábor apó, s villogó szemeivel asötétségfce igyekezett hatolni. Fölösleges volt. Boris csak látott,, nem ha'lőtt semmit. — Nincs senki. Magunk vagyunk, szól János nyugtatólag. Gábor apó, mintha nem bízna még a légben sem, egészen odahajolt, János füléhez, úgy súgta neki: — Hát azért kell várnod évről-évre, mert egy éjjel csak egy sirt bírok felásni ésujra betemetni János megreszketett. | Ah, sóhajtott borzadállyal s csüggedten lehajtotta a1 fejét. Gábor apó, mintha már a nehezén túl esett volna s csak közömbös dolgokról beszélne, rendes hangon folytatta tovább: — Ha bizonyságot akarsz ezt kelil tennem. Volt harmincegy.. Minden évben a búcsún töltök öt napot. Öt nap, öt éjjé . És öt éjjel öt sir. Hat év elmúlt. Hatszor öt az har.minc. Még erre az esztendőre megmaradt a harmincegyedik. János szomorúan rebegte:: — És minek az? Az én kedvemért bolygatja Gábor apó a halottakat? Az nem a te dolgod, János! Te csak azt bíztad rám, hogy tudjak bizonyosat, ha vájjon meghalt-e bizonyosan, ha nem nyomhatríá-e lelkedet az a borzasztó gondolat, hogy ő még él valahol ezen a világon? Én a lelkedet akarom megnyugtatni. — Igaz! — szólt János szomorúan és nyugodtabban és azután a szomorú kíváncsisággal megkapatva, mohón kérdezte az öregtől, — s miről hisz bizonyosat tudhatni, A csontokról! meg lehet-e ösmerni, hogy ki s ki volt? E szavai után megrázkódott és az égre tekintett. — Igen is meglehet olyannak, aki ahhoz ért, s a ki pedig nem ért hozzá, megismeri másról. Akit én keresek, megösmerem piros csizmájáról, kapcsos könyvéréi, olvasójáró’'. Nem mondtad-e, hqgy veres kőkereszt vo.jt olvasóján és azon fehér csont-Krisztuska. — Igen! ajándék volt az az olvasó! Igaz! Igaz! Gábor apó mosolygott — No llátod, mégis csak tud., sokat tud Gábor apó, a mit más ésszel el sem érne. Ugy-e, hogy bizonyos hirt hozhat neked szombaton Gábor apó? János háládatosan megfogta Gábor apó kezét, úgy. hogy Gábor apó észrevette, hogy a készszoritássel egy néhány huszas is csúszott az öreg markába. — Mit csinálsz, szólott feddőleg az öreg, én nem kincsért, hanem üdvösségért teszem. Koldus vagyok! Adj alamizsnát. Krajcárt! Vagy ha többet akarsz, egy darab pénz(. a milyen telik tőled, de ne adj egy egész marokkal«. — Ossza el ke med a többi szegények közt! A búcsúi lesznek százan, meg százan. Gáborapó helyeslőleg bólintott a fejével, azután szokásos isten segitst- mondva oda legyintett a csacsinak, fejét behúzta a sátor állá, s onnan dümmögte Jd: — Dicsértessék — És áldassék szent neve mindörökké! rebegte után? János. A kolesz nyikorogva indult, s nyikorogva lassacskán mászott tovább. Boris haját tépte mérgében, hogy nem hallott semmit, s nem tudott egyebet, mint hogy a szomszéd egy a szenkuti búcsúra menő koldussal beszélt. Donát János befelé tartott. Boris gondolta, hogy mar fölösleges kinn maradnia, gugultából felkelt. E percben Dnát János megáVt, habozott, mintha felelett volna valamit. Azután hirtelen jó fennhangon uufána kiáltott a kelesznak: — Szombaton' A koleszból tompán visszafeleltek: ( Esküvőkre, lakodalmakra és \ minden más alkalomra \ j a legszebb virágokat kapjc* j ! Or ban's Flowers | | 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 i | személyes vagy telefon rendelésére. í ARAINK, SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. Szakács József ! ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER l I l 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 A csatornái ásás nélkül VILLANYGÉPPEL | tisztítjuk | Uj munkát ós Javítást egyaránt vállalunk 4 THI EAST OHIO SAS COMPANY HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADÁS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyászoló család zavartalanul adhassa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók 1 ♦OATÄÄi MORE FOR YOUR SAVINGS at the 71 convenient banks of <OUN°fo\ RIO L». Í. PAT Off. ON SAVINGS DEPOSITS REMAINING 12 MONTHS. On deposits remaining less than 12 months, the former 3% will be increased to 3Yi%. When Money is a Must, Your Closest Friend is Cleveland Crust Ohio’s Largest Bank and Trust Company Member Federal Deposit Insurance Corporation Good Reading for the Whole Family •News • Facts * Family Features The Christian Science Monitor One Norwoy St., 8oston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $18 □ 6 months $9 □ 3 months $4.50 Q Name Address TST ~SPe ro-u ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág rendelést és továbbit az or zág Vagy a nagy világ bármely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE Tel. 734-2700 22660 Lorain Rd. HA NINCS, AKI FÖZÖN és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élvevettel és egészséggel elfogyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Finom eledelek HAZA VITELBE is kaphatók, Elizabeth Kish, tulajdonos — Szombaton! Bizonyosat hozok. Boris nagy Jéiekzetet vett örömében, még is tudott valamit, legalább annyit, amennyi a kulcsa lehet további leskcd.ídésériek Bizonyost hoz! Miről?. Itt nagy titok lappang mondogatta magában. Vájjon midolga lehet Donát Jánosnak egy szer.tkuti búcsúra baktató koleszos koldussal? Mert hogy koleszos koldus, az már bizonyos. — És érdekes lehet m'ről hoz bizonyost, — És a menyecske még mindig virra.szt a mellett a gyermek mellett! A SZÍV AD ÉSZT Donát János bement, ledőlt a padkára, de nem tu dott elaludni. Po)lácska aludt, csak nehéz szaggatott lélegzés adott fővel bánkódni, gondolkozni látszott. Néha-néha felpil ontott, mikor Donát János nehéz sóhajait hallotta a pad káról. Ilyenkor ő is nagyot sóhajtott és csendesen fohász kodott magában: — Oh csak ez a nap ne jönne elő soha az esztendőben. Aztán pár perc szünet múlva, miközben férjét szánó érzéssel szemlélte, fűzte tovább gondolatait: — Ez egészen megkeseríti az életünket, nem hagy háborítatlanul semmi örömet. Mikor lesz vége ennek? A mécs szomorúan pislogott. — Azután megint pái perc múlva igy szólott magában: — Ennek az embernek sizvében több van, mint sejtés. HJz bizonyosságot tud. Ez kínozza! Ez öli. És ezt nem me rí neekem megmondani. Donát János nem bírt tovább pihenni, felült a padkán, térdeire támasztotta könyökét és tenyerébe hajotta bánatos fejét. Az asszony tovább fűzte gondolatait: — Mitől fél jobban? Attól-e, hogy talán bűnt követett el, mely a kárhozatba visz! Vagy attól, hogy — ha gaz, amit gyanít —elveszítene engemet? — E veszíteni? kérdezte magától. Hát valósággal el rellene-e akkor engem dobnia magától? Elvennének? tőle erővel? Megszünnék-e felesége lenni? Annak a ked óért, kinek régibb joga van hozzá? — Azt tudhatja, hogy ő akaratja nélkül követett el í'ilálos vétket, ha csakugyan úgy van a dolog.— Tudhatja, hogy ezért talán az Isten nem büntetheti. Azután édes melegséggel nézett a bánatos emberre. — TJgy van! Csupán azért retteg, hogymegszünhetíék a felesége lenni. Azért fél, azért retteg, bánatos, nert szeret, mert nélkülem nem tudna élni többé! Forfón szeret, mert szomorú napjait igyekeztem megvidiani. — Mert látta, hogy az vagyok néki, ki szivében telesen nótolja az elsőt. Látta, kívánságom akaratom az ö kívánsága, az ő akarata. Nem vagyok házsártos, perlekedő, cifrálkodó, lusta és csak rá van gondom. Azt szeretem, amit ő szeret. Oh! jó ember! Áldott János Édes párom. Miattam van a szivedben ez a nagy bubánat. Ne állhatta meg, felkelt, oda ment hozzá, letilt melm a a padkára, átölelte az ember derekát és szelíden /álIára hajtotta a fejét. Soká habozott, mig megszólította. — János! Az ember fölemelte fejét, sóhajtott és keblére karóiul az asszonyt. — Miért kinzod, miért epeszted magadat? — Nem bírok magammal! felelt az ember. Az asszony megfogta mind a két kezét, szemébe nézett és azután elkezdett beszélni határozott hangon. — Ideje, hogy megnyugtasd magadat. Beszéljünk! Fontoljuk meg a dolgot minden oldalról és legyünk késben mindenre. János szomorúan bólintott fejével és keserűn ismételte: Mindenre! Fájdalomra! Szégyenre! Botránkoztatásra! Büntetésre és bünhődésre. És arra, hogy örökre elszakadjak tőled, — miután levettem leány-koszorúdat fejedről,— szerencsétlenné tegyelek, hogy légy olyan menyecske a világon, kinek, anélkül, hogy özveggyé lenne, nincsen isten szerint való férje. Vagy a mi több, még életemben lássalak más felleségének. — Talán még nem is úgy van, ámint gondolod! Kis vártáivá titkolódzva kérdezte: — Eljött most is Gábor apó? — Igen! — Es mit mondott? kérdezte kíváncsian az asszony. — Azt, hogy szombaton bizonyosat fog mondani! felelt az ember nagy sóhajtással. — No látod! Még csak nehány nap és eltűnik minden szomorúságod, — vigasztalta az asszony. János a fejét csóválta. — Nem hiszem! E/jön a szombat! de Gábor apó nem fog eljönni többé. Én szemeiből olvastam, hogy nem fog eliöni. Úgy láttam, úgy olvastam, «mintha csak suttogó hangját hallottam volna: ‘^Szegény ember, nem jövök én vissza, hogy neked örökös poklot csináljak.* — Oh János, te nagyon is gyászosnak látod a sorsodat! Hátha nem is úgy van, amint gondolod. János megsimogatta az asszony arcát és fájó mosolygással beszélni kezdek: — Hallgasd csak, miket gondolok én, milyen gondolatok kergetőznek az agyamban. Arról csakugyan megláthatod. hogy valósággal gyászosnak nézhetem sorsomat. Hóf gondolom, elgondolom; hogy te ilyen áldott jó asszony vagy, hogy mit szeretsz mily áldásul adott nekem téged az Isten. 1 I S S s s s \ ( A 1 RENDEI JE MEG A VAJDA ALBERT szerkesztésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. I England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH, SUTTON WALK, Waterloo LONDON, S, E. 1 Telefon: WAT 753G Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én.
