Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)

1962-11-22 / 43. szám

• OLDAL AZ ÚJSÁG NOVEMBER 22, 1962 IMBOLYGÓ FÉNY Javában benne voltunk a csevegésben, amikor Fritz .... vagyis Burgfried báró várat]Janul odalépett hoz­zánk es azt mondta, hogy nagyon örül, megismerked­tünk egymással. Keaobu egyedül beszéltem Fritz-cel, megkérdeztem, hol t-'iálom meg az édesanyját ebben a tömegben, mert .■szeretnék tőle valami fontos dolgot megkérdezni. Felkacagott, amikor a ^kérdésemet meghallotta. .... Csak nem képzeli, hőgy az anyám eljött a foga­dásra? Wem'ismeri az anyámat, Oliva! Akkor megy csak­­el, ha okvetlen muszáj, de akkor is szörnyei* szidja előt­te is utána is az embereket. Mért nem keresi fel az anyá­mat, ha beszélni akar vele? Megmondtam Fritzrek, hogy nem tudtam eljutni hazulról és hogy azt reméltem, hogy majd itt találko­zom a bárónővel. ... Igen: és mi az a fontos dolog? .... kérdezte komo­lyan; de a szeme mosolygott. ... Nem adhatom át az üze­netet? Ha netalán az anyám szabónőjének a címét akar­ná megkérdezni, úgy azt tanácslom, inkább ne tegye. No, de most látom csak, hogy nincs szüksége az öltözözkö­­désre vonatkozó jótanácsokra. Tyü, a teringettét! .... Bocsásson meg Oliva.... maga úgy néz ki, mint.... — Mint lady Desmond uszályhordozója! — vágtam a szavába és elvörösödtem mérgemben. — Épp azért akartam az édesanyjával beszelni, meg akartam kérdez­ni; maradjak-e lady Desmondnál vagy sem? Ha nem maradok, még ma szólnom kell. — De hiszen csak, egykét napja van nála! És már ott akarja hagyni? Miért? ... kérdezte Fritz elkomolyod­va. — Bosszul bánnak magával? .... Éppen ellenkezőleg.... túlságos jól bánnak ve­lem. Einalmoznak pénzzel, ruhákkal, már ékszereket is kaptam, . magyaráztam, dühös pillantást vetve elefánt­­csontszhi ruhámra. .... Nos ? És? És...? faggatott Fritz, amikor elhall­gattam. .... Többet követelnek magától ezekért a szép dolgokért, mint amit teljesíteni lehet? ..... Ezt még nem tudom megítélni. Egyelőre még csak tady Desmond temperamentumától félek. Hogy helye­sebben fejezzem ki magamat; nem az ő temperamentu­mától lélek, hanem attól, hogy én fogyok ki abéketürés­­ből.......Megért engem? Fritz finoman elmosolyodott. ... Oh, igen...... mondta; ... nagyon jól megértem, Maga mindig könnyen kifoyott a béketürésből .... ter­mészetesen csak akkor, ha felingerelték. .... Jó, hogy ezt elismeri, .... feleltem kacagva...... Uf most az a kérdés: eltűrjem-e,, hogy felingerelnek? .... Én is kérdéssel felelek, Oliva: miben állapodott' meg lady Desmonddal kilépésére vonatkozólag? .... Semmiben sem. Hacsak az e havi fizetésemnek az. elfogadása nem egyértelmű valami megállapodással. ... A törvény annak veszi. De nagyon nehéz itt taná­csot adni. mert nem ismerem a közelebbi körülménye­ket. * Ekkor pár szóval elmondtam Fritznek az esetet .... nem említettem meg azonban, hogy. lady Desmondot oroz-j va mégis lefényképeztem, ükért1 részletek megbészélé-1 sőre igazán nem volt idei és a hely sem volt erre alkal­mas. .... ■ ' H 'V'~ "V ■ ■ ? Fritz nem felelt fin ingyárt.; különös kifejezést öltött az arca, amiből nem tudtam kiokosodni, annál is kevés­bé, mert a szemében kemény lehy'vilfánt*'*' fef roájd^me*" gint kia'udt, mielőtt tudtam volna, mit jelent. Kis é távolabb álltunk a nagy tömegtől, egy erkély­ajtóban; bármely pillanatban kiléphetett valaki az er­kélyre. Az erkélyhez tartozó szalon közepén ült lady Desmond, öregebb urakkal és hölgyekkel körülvéve? arcát felénk foditotta, de, hogy i itott-e bennünket, azt nem tudom, mert nagy fekete pápaszeme eltakarta a te­kintetét. Talán nem is lát ilyen messzire? — Oliva, nem tudok magának most határozott taná­csot adni, — mondta Fritz kisvártatva. .... Meglehet, hogy esetleg üzenni tudok. Ha azonban ez mondjuk a vacsoráig .... nem sikerű1, az sem baj. Nem hinném, hogy nagy akadálya volna annak, hogy akár azonnal is fel­bontsa lady Desmonddal való kapcsolatát: barátságosan el lehet ezt majd tetézni. Ha az öreg hölgy megint el­vesztené az önuralmát, egyszerűen át jön a palazettóba. Édesanyám háza mindig nyitva áll maga előtt. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozz* a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók j Esküvőkre, lakodalmakra és j S minden más alkalomra j J a legszebb virágokat kapj& j í Orbans Flowers J \ 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 j rmgjr te SORAS ARAINK EM ADHATNAK A Szelisztyei Asszonyok ■i « — REGÉNY — IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN (dqk szokás szerint a szegélyét csókolják. — Ejnye canis mater! — duhösködött az udvarbiró. Menjetek el onnan, de mindjárt! Mit nyálazzátok össze á gubernátor uram ruháját? keljetek fel és mondjátok mé'szaporán,, hány férfi kell, aztán menjetek a pokolba! Az asszonyok iölkeltek, összebújtak, mint a libák s maguk közt tanácskoztak eleinte csak susogva, de aztán )üind éíeokebben, nagy gágossal, úgy, hogy végre majd hajba kaptak. .... Hát még sem állapodtatok meg? sürgető őket Sándor Benedek uram. . . No lássuk csak hány lélek van a faluban? Háromszáz. — De abban férfi is van? — A pópa, a harangozó és egynéhány pendeles fiú. — Hány férfi óhajtanátok tehát? A küldöttséget vezető idősebb asszony, Marj unka, felhúzta a szemöldökjeit a homlokára, mintha mélyen gondolkodna, aztán a szivére tette kezét s igy felelt: — Háromszázat, domnule, minden lélekre egyet. — Ostobaság! — pattant fel az udvarbiró...... Hiszen a háromszáz lélekben benne vaunak azon felül a serdü letler leánygyermekek és az elaggott asszonyok. .... Kétségkívül. — Hisz akkor aztán több jutna egyiktekre egy fér­finél. ....Istenem, istenem! .... sóhajtott fel az első sorból egy koromfekete hajú fiatal menyecske, szemérmetesen lesütve a szemeit. — Hát olyan nagy baj lenne az? — vágott közbe ön­kénytelenül egy merész tekintetű, piros pozsgás arcú asszon tele pattanásokkal a homlokán. — Oh jó uram, .Sándor Benedek nagyuram .... kiál-PANASZRA OKOT. TETÓ — CSATORNA és KÉMÉNY JA VITAS ART'S RESIDENTIAL ROOFING UJ TELEFONUNK: 247-7722 ... Fritz mondtam meghatottam Eleinte nem isi tudtán, mást mondani. Majd még.s hozzátettem: .... 1 Nem gondolja, hogy könnyelműen rendelkezik az édes­anyja házával? Hiszen meg sem kérdezte! Napsugaras, ragyogó mosolyra derült Fritz arca és ez a mosoly egyszeribe visszahozta nekem a gyérnek­­kori pajtásomat, Burgfriedék kertjét a virágzó magnó­liafával, a régi, boldog éveket. Ezt a mosolyt most lát­tam először az arcán it? Rómában és amikor megszólalt a hangja is az volt, mint amikor nekünk, kislányoknak felolvasta Nausika csodálatos történetét: __Én ismerem az anyámat és az anyám is ismer en­gem: nem kell'sokat kérdezni. íla zörögni is fog egy ki­csit, vagy szívből kikáromkodj a magát, az sem baj, csak haszna! az egészségnek A szive tárva-nyitva lesz, hogy befogadja a fiatalt lányt, akit kézenfogva elvezetek hoz­­zá­— Fritz, kérem.... dadogtam, mint egy buta kis liba; forogni kezdett velem a terem, a hangzavar beledübör­­göt á fülembe és mégis mintha végtelen messzeségből jött volna hozzám. — Oliva, hiába minden tiltakozás. Legalább is ve­lem szemben hiába tiltakozik! — mondta vidáman........ Amikor tegnapelőtt tíz hossza esztendő után viszontlát­tam tudtam, hogy sosem felejtettem el magát, nem is fo­gom se?,e elfelejteni. Amire a későbbi években néha úgy gondoltam, mint valami édes, boldog gyerekkori szamárságra, az nagyon mélyen belegyökerezett a lel­­kembei Vagy talán maga még ma is azt gondolja, hogy az én drága, kedves, de rettenetesen jelentéktelen Lilli húgomnak fordítottam i.e az egész Homéroszt ott a mag­nóliafa alatt? Csak nem hiszi, bogy egy húszéves fiú ily mély érzésekre képes a tizenkétcsztendős hugocskája i­­ránt?., De most jó volna helyet vátoztatnunk.... Azt hiszem, naplómnak ez az utolsó oldala igazán nem tartozik Windmüller doktor urra. Nem tartozik az ügyre, teljesen magánügy. Pusztán a személyes gyönyö­rűségemre Írtam le, ki i? tépem a jegyzeteimből, mielőtt ezt az Írást a kandallóba rejtem. Ezt is csak a hiányzó oldalszám magyarázata gyanánt irom le. Ez a lap a ma­gam igzolására is szolgál, hogy miért adtam olyan zava­ros feleleteket az embereknek, akikkel a beszélgetésünk után társalogtam, úgyhogy néha egészen meglepetten néztek rám. De most már nem törődtem vele, legalább is nem éreztem annyira megalázónak, hiszen nem muszáj to­vább koinédiáznom. (Olíva kisasszony izgatottságában, kimerültségében el­felejtette kitépni az oldalt. Mivel előzetesen nem figyel­meztetett rá, elolvastam, természetesen elégedetten mo­solyogva. Hála Istennek, Burgfned Fritzet nem kell féltenem! Dr. F. Windmüler) twtt fei M arj unka nevetve és megvillantak a fehér fogai .vagy kettő már hiányzott is). — Nézd meg csak, hány darázs ói, röpköd egeytlen rózsa körül és se a darazsak­nak, se a rózsáknak nincs semmi bajuk. — Asszonyok, asszonyok — leddé őket fejcsóválva az udvarbiró. Adjatok valamit az istenre is! Ne legyetek o- Jyan telhetetlenek, mert bizony megharagitjátok ő nagy­ágat ts visszavonja, amit Ígért. Az asszonyok megszeppentek egy kicsit s utoljára is abban állapodtak meg, hogy adjon hát, amennyit adhat, de ad|a minél hamarabb. II. FEJEZET. JUVENTUS VENTU&.......... Fe'e volt Írva tehát a nagy királyi könyvbe: ‘Guber­nátor promisit.’ (A kormányzó megígérte.) Ezt onnan többé a macska se kaparja ki. Hanem hát ennél a könyv­nél is akad még különb könyv, a végzet könyve. Ebbe meg az volt beirva, hogy az ifjú Mátyás király egy napon elfogulja az ő nagybátjat, a mindenható Sziilágyi Mi­hályt és bezáratja Világos várába, még mielőtt a szelis­­tyei asszonyokról gondoskodnék. ;Az asszonyok jól csi­nálták a maguk dolgát a kormányzónál,, de a szelistyei pópa rosszul járt közbe az Úristennél, nem tudván kiesz­közölni elegendő időhaladékot a kormányzó számára. A nagybátyja királlyá tette a kis Mátyást fogolyból, az pedig viszonzásul fogollyá tette a nagybátyját. Ilyen bo­londos csereberék gyakran esnek a történelemben. A nagy királynak ez volt talán az egyetlen igazságtalan tette, s furcsa, hogy épet. emiatt lett a titulusa. Igazsá­­ságos M tyás.’ Mert a Szilágyi tekintélye szörnyűképpen megkopott volt mar. Hiszen természetes is. Akár lapát van a kor­mányzó kezben, akár seprőd, egyképen szeretnék kiütni. És szinte hallani véljük a kis falusi kúriákban, amint hírül hozzák furmányos szekeresek, lovat patkoltató uta­sok, levelekkel szertejáró csatlósok a Szilágyi becsuka­­katását, hogyan lélegzenek föl a kis nemesek ‘no hála istennek,’ s napokig, hetekig, sőt hónapokig tárgyalják egymás közt a nagy eseményt. .... Eh no, a kis Mátyás! Ki hitte volna ezt? Terrin­gette, a saját nagybátyjával bánik el igy. De épen ez a szép. Ami igazság, Igazság. Nagy király lesz abból! és ezzel eldőlt a Mátyás sorsa, a nép szive megnyílt és befogadta öt. Mert aki a nép szivébe be akar jutni, kci i, iiogy a íantaziajába fogózzéK. hi a iem maga az ifjú király, mert kemény keze volt, de puna szive, csakhamar sajnálni kezdte az esetet. Ál­matlan ejszaxáin gyakran megjelent előtte, szemrehá­nyó tekintettel. Es nappal is vaami titkos bánatot olva­sott az ed es anyja szemében. A sors úgy akarta, hogy egy napon kezébe került az a kön;.v, amit a nagybátyja Balthazar diákkal vezette­tett az állami ügyekről. Kérelmek, ígéretek voltak ebbe ^.jegyezve. A király lapozgatott benne s azt gondold n.ag..uan: bizony illő voina eezket beváltani. Mert amit a kormányzó mondott, az végre is annyi, mintha a király mondta volna. Lan hat, hogy a többi közt a szelistyei asszonyok dolga is újra napfényre bukkant, sőt a király kíváncsi­ságát a szokotnál is élénkebben felköltötte a különös be­jegyzés, hogy férfiakat kérnek a királytól .... s a kor­mányzó megígérte. No ez valami kapitális bohóság lesz. Utána kell járni, de tüstént. Hadd szedelődzék föl Pró­­nay Balázs uram s elutazván a szebeni grófhoz, Dóczy Györgyhöz, tudja meg apróra az ügy mibenlétét, —mert a király1 meg akarja tartani, amit a bátyja Ígért. Épen rossz időra esett ez a kiküldetés. Az apró ügyek eisuttyanak a nagyok közt, de Buda most csendes volt egy fűszál se rezgeti a politika mezején. Nem is volt más üiskurálási thóma, csak a különböző tervek és ötle tek, hogy hogyan kellene a koronát haza keríteni a né mettoi. De ez a tárgy is elkopott már, megmondta az öreg Gary,: — Vagy vassal, vagy arannyal. Nincs erről több mondanivaló. Szóval uborka szezon volt az udvarnál s ilyenkor valódi csemege számba ment a Prónay útja. Dologtaian apródok, léha udvaroncok kihasználták pi­káns trics-tracsra cs éretlen élcelődésre. Kelemen diák gúnyos verseket irt, persze az Újlaki megbízásából ilyen címmel: ‘A paripatik’ (A kappan ré­gi neve — paripa-tik — paripa lyuk.) útja Erdélybe. Ez a nyomorult versezet magát a királyt se kimélte, a­­hogy tudjuk. Egy vékony dime vásárol egy újságot..kéf candy bort... vagy negyven órányi világítást egy 100 wattos körtéből ART SEGEDY, tulaj, házi lel. KIngswood 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­tésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England. Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH, SUTTON WALK. Waterloo LONDON, S. E. 1 Telefon: WAT 7533 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.49 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. A Candy bárok gyors energiát adnak. Az újságok tudósítanak. És a világítás —, természetesen senkisem sem akar sötétben enni és olvasni. A villanyosság szükségszerűség. De a vilia­­nyosság furcsa egyvalami. Minden hónapban számla érkezik érte otthoná­ba. Megnézheti a számlát, szorítsa ujjai közé, és a számokat olvassa hangosan. Ez a lényeges. Kézzelfogható figyelmeztetés valamire, amit vásárolt. De mit? Ez a bökkenő a villanyosággal. Nem láthatja, nem hallhatja, nem is szagol­hatja. Sohasem szoríthatja egy csinos dobozba cs nem is mondhatja: “Nézd, kedvesem, vet­tem egy uj villanyosságot. Vájjon nem lesz­­nek-e a szomszédok irigyek?” De egy háziasszony mondotta nekünk, hogy egy hónapban számon tartotta a villany szám­láját és rájött: “Az elmúlt hónapban 74 órán át rajta volt a TV. Kimostam és meg is szárí­tottam 21 nyaláb mosásra való ruhát, 175 sze­let kenyeret pirítottam, naponta 18 percig porszivoztam. És a fürdőszoba lámpáját 67 ó­­rán át égettem ...” Számításba véve a világitó körtéket, a készü­lékeket, és az effajtát, 63 villany segítsége volt otthonában. A villanyosság erővel látja el a készülékeit is. Megvilágítja világitóit. Hosszú, nehéz órákat dolgozik otthona tájékán. Ma még mindig a viílanyosság átlagos egysé­ge a lakó negyedek fogyasztóinak a valóságban 11% százalékkal olcsóbb, mint 1946-ban. Hegy van az, hogy a tényleges villany szám­lájának összege nem kevesebb 11 százalékkal, mint 1946-ban? Ön szereti a villanyosságot. Szereti ä mosógépet, a száritót, a kályhát, a re­­frigeratorokat, a piritókat, a porszívót, a TV-t. Több és jobb készülékei vannak, több világítá­sa is van. Többet is használja azokat. Kétszer annyi villanyosságot használ, mint 1946-ban. A villanyosság a legnagyobb olcsóság a költ­ségvetésében ma. Ma egy dime-val elég villanyosságot vásárolhat Fogadunk is abba a dime-ba, hogy most is vásárol vele. 7m ILLUMINATING^«^ An Investor-owned Company Serving The Best Location in the Nation I XZJSL

Next

/
Thumbnails
Contents