Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-05-25 / 21. szám

MA Y 25, 1961 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Néhai Kohányi Tihamér cikke, a Szabadság alapításának 10 éves jubileumi albumában A clevelandi magyar kolónia 80 év előtti kezdete Nyolcvan esztendős a cleve­landi magyar kolónia. Úgy il­lett volna, hogy a clevelandi magyarság megemlékezzék a clevelandi magyar kolónia kezdeményezőiről. Még ugyan nem késő. A mulasztást kipó­tolhatja és jóvá teheti a ma­gyarság, ha elfogadja Dr. Ná­das Jánosnak, a Clevelandi Magyar önképzőkör alelnöké­­nek javaslatát, hogy a Ma­gyar Nap keretében kellő tisz­teletadással az alapítók utó­dai iránt megemlékezés tör­ténjék a clevelandi magyar kolónia úttörőiről. Szinte kötelességünknek é­­reztük, hogy kikutassuk a 80 év előtt megalakult clevelan­di magyar kolónia alapítóit. A források között leghite­lesebbnek tartjuk Kohányi Tihamérnak, a Szabadság ala­pitó tulajdonosának és szer­kesztőjének írását a clevelan­di magyar kolónia kialakulá­sáról, amely a Szabadság 10 é­­ves fennállásának alkalmából látott napvilágot a Szabadság jubileumi albumában. Kohányi Tihamérról úgyis megfeledkezett a clevelandi magyarság, igy legalább róla is tudomást szereznek azok, akiket érdekel a clevelandi magyarság múltja. Néhai Kohányi Tihamér cikke a clevelandi magyar kolóniáról. Alább egy pár magyar ko­lóniát --, csak nevezzük igy -, mutatunk be- Az elsőnek, a legnagyobbnak, New York­nak történetét nem adhatjuk, ez nagyon merész vállalkozás lenne, mert hiszen abban a mililókat számláló világváros­ban magyarjaink egy porsze­met képeznek csak. Adjuk te­hát itt egy pár kolónia vázla­tát, hamarjában odavetett vo­násokban. A clevelandi magyar kolónia Cleveland, az amerikai Kecskemét, a sokszor megéne­kelt “Kis Magyarország”. Itt van a legnagyobb magyar te­lep Amerikában. Jókora vá­ros telnék ki az itt letelepült magyarságból. Ha egy-egy át­utazó magyar meglátogatja, ugyancsak elámul, a magyar negyed muskátlis ablakain, a fel-felhangzó magyar szón. Sőt mi több: a kutya is a Ti­sza névre hallgat. Valósággal Magyarországon képzeli magát az ember. Utca­hosszat magyar szót hall, ma­gyar fölirás ötlik a szemébe, pedig ezelőtt húsz évvel a mostani magyar negyed he­lyén mocsári tölgyek zöldel­­tek, békák berregtek s ritka volt a magyar, mint a fehér holló. A clevelandi magyar ko­lónia kezdete, mint az ameri­kai magyar kolóniáké, ugyan­csak a nyolcvanas évek elejé­re tehető. Ez a középkor, mert Clevelandnak a ma­gyarságot illetőleg ó-kora is van. Az ó-korból azonban kevés adat maradt reánk. A Black család a magyar szabadság­­harc lezajlása után, 1851-ben került* Clevelandiba. A Deutsch testvérek és Schwei­ger Soma szintén jóval a kö­zépkor előtt telepedtek meg Clevelandban, de ebben az i­­dőben még szó sem lehetett magyar kolóniáról. Az 1880-ik év őszén érke­zett az első fecske: Veres Ist­ván és családja Buziiáról, A-baujmegye. Az elsők jközlt voltak: Csepely András, Tim­­jkó István, Veres Mihály, Vas­­'kó András, Kiss Pál, Weiszer György és Sváb József. Az első bevándorlók azon­ban szanaszéjjel laktak a vá­mosban. 1881 decemberében érkezett Makranszky János, 1- 882 januárjában Kuzma An­drás, a mostani magyar ne­gyed két őslakója. Kuzma András kapott elsőnek mun­kát a jelenlegi magyar ne-! gyedben levő “Éberhardt’ -féle vasgyárban 1882-ben s az ő nyomán egyre több magyar került a gyárba. Abban az időben már sűrűn jelentkeztek a magyarok. Ak­kor érkeztek a többi között: Molnár József, Tóth János, Veres Mihály, Szepessy L- Jó­zsef, Tomorszky Mihály, Vá-i czy Béla, Kardos József, Pá- Tnkás Mihály máig is élő több magyar. 1882-ben telepedett le Ve­res István családjával a vá­ros keleti oldalán, a mai ma­gyar negyedhez tartozó Raw­lings utcán, 1888-ban már ra­jostul érkezett a magyarság s letelepedett az Eberhardt-féle gyár tőszomszédságában levő Bismarck utcán, az “ősi7’ Bis­marckon, amely azonban ko­rántsem volt kikövezve, ki­világítva s nem fogadta ma­gyar szó, magyar nóta, ma­gyar kutyaugatás az érkező­ket; mert bizony abban az i­­dőben nem volt tanácsos ma­gyarul beszélni az uccán. Le­galább is tatárnak nézték az illetőt s néha meg is kövez­ték. Minő különbség néhány rö­vid év alatt! Ma hangosan nó­­tázva kurjongják végig a jó­­torku magyar legények az uc­­cát, s s a rendőr szépségesen -- kitér nekik. Ma világitott, kövezett uccán sétálnak a ma­gyar negyed lakói, akkor se lámpa, se kövezet, csak a mindent elnyelő sötétség, meg feneketlen sár volt osztályré­szük. Hozzá meg a benszülőt­­tek mélységes megvetése. Ma paplanos ágyon nyujtóztatja ki fáradt tagjait a munkás, ak­kor örült, ha volt hová lehaj­tania fejét. Kuzma bátyánk el- I beszélése szerint: “hatan egy ágyon, öten-hatan az asztal alatt” Kevés volt a családos magyar, akinél meghúzódha­tott volna az idegenbe szakadt magános magyar, más náció pedig magához nem vette vol­na egy kocsi aranyért. Meg aztán megmaradt az ismeret­len idegenbe plántált magyar­ban az önérzet: * Ha nem kel­lek, te se kellesz” — s ő meg két templom hankóért sem ment volna idegenhez. Aminthogy ma sem igen megy (Tolyialjuk) TELEFONUNK: GAR. 1-S658. FA 1-1154 HA NINCS, AKI FÖZÖN és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve­vettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Finom eledelek HAZA VI-, TELRE is kaphatók. Elizabeth Kish, tulajdonos | Bede Anna tartozása — TÁRCA — Mind együtt ültek a birák. Ott künn a köd nekineheze­dett az idomtalan épületnek s szinte összébb szoritá an­nak falait, ráült az ablakokra és elhomályositá a jégvirá­gokat.' Minek is ide a virá­gok? A teremben nehéz, fojtott levegő volt, ködmönlé és pá­linkaszag s a legfelső ablak­táblán csak lassan, lomhán forgott az ólomkarika. A birák fáradtan dőltek hányát székükben, az egyik behunyta szemét, s kezét bá­gyadtan leeresztve, hallgatta a jegyző tollának percegé­­sét, a másik ásitozva dobolt ironjával a zöld asztalon, mig az elnök, letolva pápa­­szemét az orra hegyére, izza­dó homlokát torié kendőjé­vel. Szürke, hideg szemei fürkészve szegeződtek az aj­­tóre, melyen most távozik az imént letárgyalt bünügy személyzete, a beidézett ta­nuk és vádlottak. — Van-e még odakünn valaki? — kérdi vontatott, rideg hangon a szolgától. — Egy leány — mondta a szolga. — Hadd jöjjön be a leány. Az ajtó kinyílt és a leány belépett. Üde légáramlat su­hant be vele, mely szelíden meglegyintette az arcokat s megcsiklandozzá a szem­pillákat: a vastag ködön át mintha egy sugár lópódzott volna az ablakhoz s ott tán­colna a jégvirágok között, megsokszorozva magát a tár­gyalási terem falain és bú­torzatán. Takaros egy teremtés. Dél­ceg, arányos termet, melyre Szappanos Rádfó A legnagyobb amerikai magyar rádió program MINDEN VASARNAP d. u. 1 2 30-ig WDOK - 1260 ke. LO 1-5524 SZAPPANOS RECORDINGS 3046 EAST 123rd Street Vlinden vasárnap délután 4:30-tól 5-ig hallgassa meg KÁLLAY ELEMÉRNÉ válogawtl Magyar Program­ját W D O 1. (1260) Hirdetés vagy üdvözlet avagy egyleii bejelentés ügyében HÍVJA: Tel. RA 1-0146 Lakcím: 2861 East 112nd P* k -w Hungarian Radio PROGRAM DR. HALLER M. ISTVÁN Igazgató vezetésével MINDEN VASARNAP délelőtt 10-től 10:30-ig Vili OK — 1260 Diai ÍIRDETÉSEK, — ÜDVÖZLE TEK és KÖSZÖNTÖK ügyében hívja fel e számot GA 1-3443 2527 E. 126th Street Hudák Testvérek Rádió Órája dinden VASÁRNAP, a leg jobb időben, 12-től 1 óráig WTMO— 1430 állomáson Hirdetések és üdvözletek ü gyében hívja. Uj telefonjaink: 292-7529 és 292 - 6899 James L. Hudák .igazgató Hudák Ernő bemondó és . Steve Hudák, pénztárnok a kis virágos ködmönke oly módosán smult, mintha szo­borra lenne öntve; fekete sze meit szendén lesütve, magas, domború homloka elborulva, megjelenésében báj, mozdu­lataiban kecs, szoknyája su­hogásában varázs. — Mi járatban vagy, gyer­mek? — kérdé az elnök kö­zönyösen. (Az ilyen merev, szigorú hivatalnoknak nincs érzéke semmi iránt.) A leány megigazítja feke­te kendőjét a fején és mély sóhajjal feleli: — Nagy az én bajom, na­gyon nagy. Hangja lágy és szomorú, a szivekig hat, mint a zene, a­­mely mikor már elhal is mint ha még mindig zendülne a levegőben, elváltoztatva min­denkit és mindent. A birák arca nem olyan mogorva többé, a király képe meg az országbíróé is odább, nyájasan integet neki, a néma falról, hogy csak beszólja el a nagy bajt. Ott az irás, majd elmondja az. Az elnök átveszi az Írást. — Egy végzés — dünyögi, amint szúrós szeme átszalad az iraton. — Bede Anna fel­­hivatik, hogy félévi fogság­büntetését mai napon meg­kezdje. A lány szomorúan bólint fejével. S amint azt mélyen lesüti, hátracsuszik rajta a szászkendő s a gazdag feke­te haj egy vastag fonata ki­oldódva omlik arcára. Jobb is, ha eltakarja, mert ha fe­hér lilom volt előbb, olyan most a szégyentől, akár a bí­bor. — Ma egy hete kaptuk az írást — rebegi, töredezve. — Maga a biró uram hozta, meg is magyarázta az értel­mét, édsanyám pedig igy szólt szegény: “Eredj, lá­nyom, a törvény törvény, nem lehet vele tréfám. Hát én el is jöttem, hogy kiáll­­jam a félesztendőt. Az elnök kétszer is megtö­­rülgeti szemüvegét, mérges, hideg tekintete fölkeresi a kollégák arcát, az ablakot, a padlót, a nagy vaskályhát melynek likacsos ajtaján szikrázó tüzszemek néznek vissza mereven, és azt mo­rogja önkéntelenül: “A tör­vény törvény.’ Majd újra meg újra végig olvassa az idéző végzést, azo­kat a kacskaringós szarkalá­bakat a fehér lapon; de bi­zony következetesen azt mondják, hogy Bede Anna orgazdaság vétsége miatt fél évi fogságra van Ítélve. A bádog-karika őrült se­bességgel kezd forogni. Bi­zonyosan szél támadt oda­künn, aminthogy rázza is már az ablaktáblákat, s mint ha valakinek a hazajáró lel­ke volna. Hideg borzongást keltve besüvit a nyílásokon: “A törvény törvény.’ A kegyetlen fej helyeslést bólint a tulvilági hangnak, a nagy kövér kéz pedig a csen­­getyüt rázza meg a törvény­szolgának : — Kisérje el Bede Annát a fogházi felügyelőhöz. A szolga átveszi az ira­tot, a lány némán fordul meg, de pici piros ajka, a­mint görcsösen megmozdul, mintha szavakat keresne. — Talán valami mondani­valód van még? — Semmi (Semmi.... Csak az, hogy én Erzsi vagyok, Be­de Erzsi, mert tetszik tudni a testvérnéném az az Anna. Ma egy hete temettük sze­gényt. — Hiszn akkor te nem vagy elitélve? — Óh, édes Istenem! Hát miért ítélnének el engem? Nem vétek én egy légynek sem. — De hát akkor minek jössz ide? — Hát úgy volt az, kérem, hogy mialatt “ez a dolga* a királyi tábláján járt, meg­halt. Mikor kiterítve feküdt a virágos kamrában, akkor jött ez a parancsolat a “fél­esztendő miatt,“ hogy mégis ki kell állani. Oh, mennyire várta! Be jó, hogy nem bír­ta kivárni. Nem is ezt várta.. Hiszen ártatlan volt. Nem tudta, hogy a fejkendőt, a­­mit Jancsitól kapott, Jancsi lopta. Könnyei megerednek a visz­­szaemlékezésben, alig birta folytatni: — Amint ott feküdt moz­dulatlan, becsukott szemek­kel, örökre elnémulva, meg­­siketülve, megígértük neki az anyámmal, mindent jóvá teszünk, amit elkövetett. Azt gondoltuk hát.. — Mit, gyermekem? — Azt, hogy Igyen meg a teljes nyugodalma a haló porában. Ne mondhassa sen­ki, hogy adósa maradt: édes anyám a kárt fizeti ki, én meg a vármegyénél szenve­dem el helyette azt a félesz­tendőt. A birák egymásra néznek mosolyogva: “Milyen naiv, milyen együgyü lány!“ Az elnök arca is mintha nem volna már olyan szertartásos hideg. Sárga kendőjével nem is annyira a homlokát törli; talán lejebb valamit— — Jól van lányom — szól halkan és szelíden — hanem megállj csak, most jut e­­szembe.... Széles tenyerét homlokára tapasztja s úgy tesz, mintha gondolatokba mélyedne. — Igen, igen, nagy tévedés van a dologban. Hibás Írást küldtünk hozzátok_ Nagy, mélázó szemeit é­­lénken emeli fel a lány az öregre s mohón szól közbe: — Lássák! Lássák! Olyan fájó szemrehányás van a hangjában, hogy az öreg elnök megint a zsebken­dőjéhez nyúl. A kegyetlen ember egészen el van érzé­kenyülve. Odalép a lányhoz, megsimogatja gyöngéden azt a hollóhajat a fején: — Odafönt másképpen tu­dódott ki az igazság. Eredj haza, lányom, tiszteltetem é­­des anyádat, mondd meg ne­ki, hogy Anna nénéd ártat­lan volt. — Gondoltuk mi azt!— sut­togd és kis kezét szivéhez szorította. HUMOR ARON BÁ‘ MEG A VILÁGOSSÁG Nyugságos csöndes éjsza­ka van. Békák brekegnek a távolban, különben levél se rezdül. Áron bá’ szuszogva Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapj?* Or ban's Flowers j i 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 1 1 személyes vagy telefon rendelésére. ^ ARAINK SOHASEM ADHATNAK! * PANASZRA OKOT. fekszik az ágyon és ahogy fordul egyszerre csak felriad valami neszre. Felül, aztán belefigyel a sötétbe. Odakint jár valaki, azirányban semmi kétség. Nosza, kászálódik már ki az ágyból és menetközben meg­kapja a görcsös botot, ami ott támasztja a konyha sar­kát. Kikémlel a nyitott ajtóból a sötétbe. Hát a kerítés mel­lett árnyék mozog, kezében lámpással. — Hé, te....— kiáltja Áron — Ki vagy te? — Csöndessebben, Áron bá’ — hangzik a felelet. — Én vagyok a Gazsi.. — Gazsi? A Tüsszög Tóth Samu fia? — Én vónék. Kimegy erre Áron a kert­be, közelebb a fényhez, de a­­zért markolja a botot erősen. Hát, ami igaz, az igaz, a lám­pás fényénél látja, hogy bi­zony, ez a Gazsi legény. — Mit keresel te ilyentájt mifelénk? — kérdi Áron. A.... a.... Marisnak udvar­iok itten • a szomszédban.... oszt eltévesztettem az utat — ismeri be zavartan Gazsi. Áron elmosolyodik. Hun­cutság mindig tetszik neki, annyi bizonyos. — Hát csak menj Isten hi­­rivel, fiam — mondja kegye­sen — de mondd meg elébb, hogy mi a nehézségnek ci­pelsz magaddal ilyen útra lámpást? Amikor én örzse nénédnek kurizáltam, nem vittem én lámpást magam­mal.... — Hát...._mondja Gazsi és féllába már kint is van a kertből — ami aztat illeti, csak rá kell nézni örzse né­nire, aztán el is hiszi az em­ber.... És mielőtt Ádon megemel­hette volna a görcsös botot, már árkon -bokron is túl van. pofonok, részben rúgások formájában. Ma már, mondanom sem | kell, folyékonyan és hadarva beszél olaszul, de a vereke­­dési fronton magyaros len­dületét a legteljesebb mér­tékben megtartotta. A napokban rettenetes ál­lapotban érkezett haza. Édes anyánk kétségbeesve csapta össze kezét. Pál Benedek bal szeme be volt dagadva, arcán keresztben legalább húsz kar molás. látszott, az orra ubor­­ka-nagyságura dagadt és e­­gyik kezét kétesen tiszta zseb kendővel kötötte be. — Mit csináltál már me­gint, te komisz kölyök? —ki­áltott rá anyánk, mikor meg­győződött arról, hogy nincs komolyabb baj. — Verekedtem Marióval, — ismerte be Pál Benedek, mert meg kell hagyni, sosem hazudik. — Megint verekedtél! — mondta szigorúan anyánk. — Hát nem megmondtam ne­ked, hogy mielőtt verekedni kezdenél, számolj magadban százig és akkor elmúlik a ha­ragod? Biztosan nem szá­moltál százig! — De igen, anyu, és szá­moltam — mondta ártatlan arckifejezéssel öcsém, Pál Benedek, — de Marionak azt mondta a mamája, hogy számoljon ötvenig.. Fakutya BUS AHASVÉROK MÁJUSA Irta: ADY ENDRE E sárgaságos földön máma Lihegve lapul meg a kétség S pirosán üi ki beteg arcon A hit és az egészség. Május: ez az embercserélő. Május: be szépek vagyunk máma. Május: az örök ember-álom, A Jövő harsonája. Eszünk, vesénk kristályos tiszta! Mert Május nagy embercserélő. Ma az: amit megérdemelne Minden lény, minden élő-Ha ki ma gyilkolni szeretne, Igaza van. Mindenki tiszta. Minden vágy máma igaz és szép. Mely a múltat pusziit ja. És hogyha Május szörnyű vér-nap Volna, amely kit se szeretne. Akkor is az örök emberség Üzenne hozzánk benne. Mert Május a mi nagy mementónk. Mert Május az az örök vér-nap. Mely zöld tavaszt és bosszút jósol Minden bus Ahasvérnak. PIROSUK A KECSKERÁGÖ . . . HÁZASTÁRSI PERATVAR í . .A férj összeveszett a fele­ségével.. és haraggal rohant el hazulról. A hivatalban a­zonban megbánta viselkedé­sét és késő délután felhívta az asszonyt telefonon,, mint­ha mi sem történt volna kö­zöttünk. — Halló, Jutkám.... Mi új­ság?-- Semmi! hangzott a mo­gorva válasz. — Mit főzöl vacsorára? — fuvalázott tovább a férj. — Ciankálit! — vetette oda az asszony. — Úgy? — gurult méregbe ismét a férj. — Csak egy a­­daggal csinálj, mert nem jö­vök haza vacsorázni.... ÖCSÉM, PA L BENEDEK I Öcsém, Pál Benedek hét éves és hires verekedő. Há­rom éves volt, amikor Olasz­országba jött szüleivel és bár abban az időben olaszul nem tudott, de az első perctől j meg tudta magát értetni az olasz gyerekekkel,, részben \ Iria: PETŐFI SÁNDOR Piroslik a kecskerágó Szőlő árka melleit. Az árokban iehéncsordás Kutyája megellett. I Tehéncsordás, vízbe ne hányd A kutyakölyköket! Tudod-e, hogy sok legénynek Tetszik feleséged? Alattomban környékezik Házad a legéneyk: Uszítsd rájok a kutyákat. Majd mikor felnőnek. HOUSES WEAR OUT! REPAIR OR IMPROVE YOURS WITH A CLEVELAND TRUST LOAN I Che Cleveland Crust Company I 70 CONVENIENT, HELPFUL BANKS HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 8900

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents