Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-04-06 / 14. szám
APRIL 6.1961 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Önkéntes Apa —TÁRCA— Öt perccel a vonat elindulása előtt menyilt az ajtó és a kupéba egy csinos fiatal asszony lepett be, négy apró gyermekkel. Nagy barátja vagyok a gyerekeknek, nemcsak a magaménak, hanem a másokénak is, de ez a látvány kissé megborzongotta a hátamat. Tapasztalatból tudom ugyanis, hogy a gyerekek a vonalot öt perc alatt megunják és vagy enni, vagy inni, vagy sirni óhajtanak.. Akár cukrot, akár húst kapnak enni, bizonyos, hogy oszszemaszatolják magukat és a kupét. Ha inni kapnak, akkor úgy a tejet, mint a bort, vagy a vizet kiöntik. Ha pedig sem mit sem kapnak akkor rögtön és habozás nélkül a sírásra térnek át. Szomorúan húzódtam vissza az egyik sarokba és elszánt tekintettem méregettem a csemetéket, akik viszont ellenséges pillantásokat lövettek felém. Mintha aejtették volna, hogy ez a bácsi, az a vérivó szörnyeteg, a kivel öt perc múlva a mama ijeszteni fogja őket. Ez az a bácsi, aki le fogja harapni az orrukat, ez az a bácsi, aki ki fogja dobni őket az ablakon, ez az a bácsi, aki meg fogja verni őket. Az asszony kék szemeiből szelíden nézett rám, mintha azon tanakodott volna, vájjon milyen karakterű ember vagyok? S baj esetén támogatni fogom-e őt anyai kötelességének teljesítésében és a rend föntartásában? Pillantása szinte könyörgöre vált, mintha azt esdekelné: Uram, ha ön megcsontosodott és világgyülőlő agglegény is, még akkor is bocsáson meg azoknak, akik, mint látja, a hálás utókorról gondoskodtak. Én mogorva képet igyekeztem vágni, nehogy bármi tekintetben és irányban angazsiroztam magamat, mire az asszony nagyot sóhajtott. A vonat elindulásának percében igy meglehetősen hűvös, sőt ellenséges hangulat uralkodott a kupéban. — Alig hogy kirobogtunk a nyugati pályaudvarból, belépett a konduktor. Az asszony egy, mondd egy jegyet nyújtott át neki, a konduktor ránézett és azután igy szólt: — Ezek mind az ön gyermekei ? — Igen, konduktor ur. — De kérem, lehetetlen, hogy öten utazzanak egy jeggyel. — Miért volna lehetetlen? Valamennyien négy éven alul vannak. S tudtommal 4 évet még be nem töltött gye- j rekek ingyen utaznak. — Ingyen utazhatik egy gyerek, két gyerek, de engedje meg, abszurdum, hogy 4 gyerekkel ne fizessen semmit. Hisz igy mi egy kisdedóvót kénytelen lennénk ingyen szállítani. — Higyje el, kérem, hogy én jóhiszemüleg jártam el s mondja meg, mit csináljak? — Hát kérem, nagysád, én nem bolygatnám a dolgot; de a főellenőr a vonaton van és ő bizonyára bele fog botlanini a gyermekekbe. Tehát nincsen más hátra, mint vagy váltson nálam egy bírsággal súlyosbított jegyet vagy .... Az asszony hirtelen fölkapta a fejét és kíváncsian a konduktorra nézett. — Vagy? — Vagy kérjen föl valakit az utasok közül. Az asszony elvörösödött, azután nagyot sóhajtott és igy szólt: —- Hja, az nehéz lesz. Élénk figyelemmel kísértem e párbeszédet, miközben kitekintettem az ablakon. Mikor a társalgás idáig ért, akkor befelé fordultam. Azonnal találkoztam- az asszony nak és a konduktornak tekintetével. Mind a ketten kérőleg néztek rám. A konduktor jószivü fickó lehetett, hogy igy az asszony támogatására sietett. Miért legyen nekem rosszabb szivem, mint egy vasúti kalauznak? Meghajtottam magamat s igy szóltam: — Ha csak ez kell, asszonyom, engedje meg, hogy két gyermeket elvállaljak. A konduktor szalutált, kijelentette, hogy minden rend ben van, eltávozott és ránk húzta az ajtót. Egy darabig csend uralkodott a kupéban, mint a ketten zavarban voltunk. Végre jónak láttam, hogy az elvállalt szerepből levonjam a konzekvenciákat és megszólaltam: — Asszonyom, nevem Kovács Antal, foglalkozásomra nézve miniszteri tisztviselő vagyok. iS figyelmeztetem ön arra, hogy mire a főellenőr megérkezik, nekem az elvállalt két gyermekkel bizonyos intimitásba kell lépnem, hogy csakugyan oyan színben tűnjék föl a dolog, mintha én volnék az apjuk. Most már az asszonynak minden zavara eltűnt és vidám nevetéssel nézett rám, — Nos, uram hát válasszon Ezzel a gyermekeket sorba állította elém. — Kérem, a dolog nem olyan egyszerű, mint ön gondolja. Itt nem arról van szó, hogy két gyermek az enyém, MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI EGYETEMEN F" működő s itt magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet ^ munkáját! Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb fejezete ennek az Intézetnek alapítása; nyelvünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utánunk következő generációknak átadása valamennyiünkre feladatot s ezt a feladatot az Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! E ÁLLÍTSON EMLÉKET ELHUNYT ZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakozó nevét megörökítjük. Mind«* adomány ad adóbevallásnál levonható. Minden adomány erre a címre küldendő: AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute f, O. Box 1084 New Brunswick, N, J. két gyermek meg a magáé. Hanem arról, van szó, hogy ez a négy gyermek a kettőnké. — Hisz akkor nekünk olyan képet kellene vágnunk, mintha férj és feleség volnánk. — Természetesen, asszonyom. És azért ön ne vegye rossz néven, hogy én azonnal szivarra fogok gyújtani és füstölni, mint egy gyárkémény. Ne vegye rossz néven, hogy meleg idő lévén, le fogom vetni a kabátomat és ne vegye rossz néven, hogy álmos lévén, végigfekszem a kupé egyik oldalán és igyekezni fogok aludni. Az asszony jóízűen nevetett. — Én nem tudom, uram, hogy ön tényleg férj-e. De az bizonyos, hogy tökéletesen férjnek való. Udvariatlan és .unalmas. Egyenesen a szeme közé néztem az asszonynak. — Hát azt akarja, hogy figyemes s mulatató legyek? Szóval, hogy udvaroljak? — Óh nem, ezt nem akarom. Én hálás vagyok az áldozatért,, mivel egy kellemet len költségtő megmentett és viselheti magát úgy, ahogy tetszik. Még azt sem bánom, ha kimegy a folyosóra és ott füstöl. — Helyes, előbb azonban megismerkedem gyermekeimmel. A legidősebbet Margitnak hívták és aranyszőke volt. U- tána Jancsi következett, irtóz tató kócos hajjal és a vasúti ülésekről villámgyorsan fölszedett piszokkal az arcán. Azután következett a két éves Emma, aki leghamarabb bizalmas lábra helyezkedett velem, amennyiben bizalmasan a lábamra ült. S végül következett Pista, aki még járás tekintetében nagyon gyenge lábon álla. Odafordultam hozzájuk és meleg, rábeszélő hangon igy szóltam: — Kicsikéim, tekintsetek engem papátoknak. Mondjátok nekem, hogy papa. Margit igy felelt: — Ó nem, maga nem papánk. A mi papánk Szolnokon van, sokkal szebb ember, mint maga. Több haja is van, mint magának. — Köszönöm angyalom, de mivel a papa otthon maradt, most én vagyok a papátok. Ő a szárazföldi papa, én meg a vasúti papa vagyok. Itt Margitka ujrt megszólalt : — A papa nekünk mindig cukrot szokott venni, Ha csak cukor kell! Van az én táskámbai egy forint ára savanyu bonbon, melyet egy egy vidéki keresztfiamnak viszek. Rögtön elővettem és megzörgettem. Óriási hatás. A gyerekek szilaj papa, papa kiáltásokkal megrohantak. Én pedig egyikkel az ölemben, másikkal a térdemen, harmadikkal a nyakamban megkezdtem a bonbonok kiosztását. E percben nyílt az ajtó és belépett a főellenőr a konduktor kíséretében. Oly jelenetet látott, hogy nem is volt szükséges kij elentenem, hogy az én gyermekeim és hogy az én felelősségemre utaznak, nyugodtan átvette a két jegyet, megkérdezte, hogy a gyerekek ide tartoznak-e, a mire persze igennel feleltem s éppen vissza akart vonulni, mire a gyerekeket lehámozva magamról, szeme közé néztem és akkor örömteljes meglepetéssel egy régi jó barátomat fedeztem föl benne, akit már évek óta nem láttam. — Tóni! — kiáltott ő. — Marci! — kiáltottam én. — Nem is tudtam, hogy megházasodtál! — kiáltott ő. — Mi az ördög? — kiáltottam én hamarjában nem tudva, mit kiáltsak, miután az ő kiáltása meglehetős zavarba hozott. — Légy szives kedves nődnek bemutatni. — Hogyne, kérlek, boldog vagyok. Engedd meg, édes, hogy Koncsa Márton régi barátomat és iskolatársamat be mutassam.. Az asszony lángvörösen emelkedett fői helyéről és kezet fogott jó barátommal, aki éppen a legrosszabbkor érkezett. Azután Koncsai barátom a gyermekeket kezdte vizsgálni. Kontstatálta, hogy gyönyörűek. Konstatálta, hogy rendkívül'okosak. A fiukról rögtön megállapította, hogy mesésen hasonlítanak hozzám. Azután melegen megrázta a kezemet és gratulált családi életemnek boldogságához és a gyermekeknek gyors egymásutánban való jelentkezéséhez. ígérte, hogy hogy rögtön visszajön és azzal eltűnt. Becsuktam az ajtót, behúztam afüggönyt is s aztán egy sarokba húzódva, ránéztem az asszonyra. , — Nos, asszonyom, mit szól hozzá? A dolog úgy fejlődik, mintha egy francia bohózatnak indulna. Az asszony meglehetősen zavart ábrázatot mutatott. S valamit szólni akar. De én leintettem. — Megálljon asszonyom, mielőtt tovább megyünk, mondja meg a keresztnevét. Mert ha Marci barátom viszszatér, esetleg szükségem lehet rá. — Ilkának hivnak. — Köszönöm és most jól vigyázzon, mert ha Marci val latóra fog bennünket lehetőleg ne cáfoljuk meg egymást mondásainkban. És csak anynyit mondok fölvilágositásul, hogy korom harmincnyolc év. Szabolcs vármegyében születtem, apám, anyám, él még vallásom római katholikus, szolgáltam a negyedik zsámu tüzérezredben, párbaj miatt egy hónapig be voltam csukva. Azt hiszem, ennyi elég. És most szabad tudnom önről a legszükségesebb adatokat? — Korom huszonnégy év, — felelt habozás nélkül az asszony. — Nevem Szalóczy Ilka. Apám, anyám él és ház tulajdonosok Budapesten, a papa városi bizottsági tag, vallásom római katholikus, sokszor szenvedek fogfájásban, nagyon szeretek színházba járni; de különben minden időmet gyermekeimnek szentelem. — Köszönöm, egyelőre eny nyi elég. De most szabad tudnom, hogy hová utazik? — Szolnokra megyek, ahol a férjem, mint építési vállalkozó, valami házat épit. ő nem jöhet el onnan, tehát mi megyünk oda nyaralni. —, Jó, most már mindent tudok. Ekkor visszajött a konduktor és mosolyogva jelentette, hogy a főellenőr urnák nem árulta el, hogy mi nem vagyunk férj és feleség. A derék embernek egy forintot nyomtam a markába, mert a helyzet magaslatán álló vasutasnak bizonyult. A főellenőr ezalatt elvégezte a szemlét és beült mihozzánk. Ezen idő alatt a gyermekek folyton cukrot ettek és papa, papa kiáltással folyton újabb cukrot kértek tőlem. Hála az égnek, a savanyu bonbon nagyon olcsó dolog és egy forint árából egy egész népiskolát meglehetett volna vendégelni. így hát a négy gyermeknek folyton tele volt a szája és engem teljes mértékben elfogadtak apjuknak, így robogott vonatunk Cegléd felé. Az asszony rendkívül szeretetreméltó volt, Kon csai Marci megígérte, hogy Pesten meg fog látogatni bennünket, csak egyszer fenyegetett veszedelem, mikor tudniillik megígérte a gyermekeknek, hogy Cegléden vesz cukrot, amire Margitka kijelentette: — Akkor maga lesz a papánk, mert nekünk mindig az a papánk, aki cukrot ád. A mint mi könnyekig nevettünk, mint az igazi gyermekhumor megnyilvánulásán, csak Marci nem sejtette, hogy mennyi igazság rej lik a kis leány mondásában. Nem tagadom azonban, hogy mikor Cegléd felé közeledtünk, a dolog már meglehetősen kényelmetlen kezdett lenni és homlokomon verejtékcseppek jelentek meg. Valóságos megkönnyebbülés fogott el, mikor a vonat fütytyentett és berobogtunk a cég lédi állomásra. Marci fölkelt elbúcsúztam az asszonytól, elbúcsúztam a gyermekektől, az asszony nyájasan és melegen megszorította a kezemet, megköszönte a szívességemet, mert itt el kellett válnunk én ugyanis iSzeged felé utaztam. A vonat megállt és én kiszálltam. Az első, akit megpilantottam, Szalárdi Kálmán iskolatársam volt, aki nagyban ölelkezett Koncsai Mártonnal. A következő perc ben mind a ketten nyakam közé estek és a viszontlátás baráti csókjaival illettek. — Hát te mit keressz itt, Kálmán? Szolnokon dolgozom és a családom elé jöttem, mely Pestről érkezik. — A családod? Ezen a vonaton ? — Igen, ezen a vonaton, Hát te? Itt megszólalt Koncsai Márton: — Ő is a családjával jön aranyos asszony, kedves gyermekek, majd meglátod. Én velem elkezdett forogni a világ. Az én családom, az ő családja, a mi családunk. Mi az ördögöt csináljak most? Szerencsére az asszony nem jelent meg, egy direkt szolnoki kocsiban ülvén és igy egyelőre a csalás nem sült ki. Szalárdi Kálmán elrohant családjának fölkeresésére, én pedig vasmarokkal megragadtam a főellenőrt és bevonszoltam a korcsmába, el lévén határozva, hogy nem engedem ki kör meim közül mindaddig mig a szolnoki vonat az én csalá-RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesztésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England, Europe vagy az Ecryesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH, SÜTTON WALK, Waterloo LONDON, S. E. 1 Telefon: WAT 7593 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. S S s s TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS ART'S RESIDENTIAL ROOFING 3037 E. 123rd St. WY 1-6406 ART SEGEDY. tulajdonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. dómmal vagyis az ő családjá val ki nem robog. Épp hozzá akartam fogni, hogy elmondjam neki az egész vasúti kalandot, mikor nyílik a korcsma ajtaja és megjelenik ott Szalárdi Kálmán családommal, vagyis a családunkkal. Kálmán már messziről kiáltott: — Marci, Tóni, hamar, hamar, nincs sok idő! Abban a percben a három gyermek (szerencse, hogy a negyedik még nem tudott jár ni) örömriadalal felém rohant s hangos papa, papa kiáltásokkal cukrot követelt rajtam. Szalárdi Kálmán kővé dermedten állt az ajtóban, én a kezemben lévő spriccert szájam helyett a galléron mögé öntöttem, az asszony zilált arckifejezéssel a gyermekek után rohant, hogy összafogdossa őket, én aztán lerogytam egy székre, amire Margitka és Jancsika azonnal a térdemre másztak s gyors egymásutánban vagy negyvenszer papának szólítottak. Az amerikai regényekben a férj ilyenkor előrántja a revolverét és ledurrant ja a szerencsétlen áldozatot, aki a mostani esetben én valék. De szerencsére nem voltunk A- merikában, hanem a ceglédi állomáson és azért a jelenet a következőképpen játszódott le: Kálmán megragadta a felesége kezét és stentori hangon ordított: — Ilka, mit jelentsen ez? Koncsai Marci megragadta az én karomat és ugyanolyan stentori hangon a fülembe kiáltott: — Toni, mit jelentsen ez? FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 '/ágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyelettel esen, LAKODALMAKRA Ízlésesen végezzük el a rendelést Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes jót' állással. MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja van a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javító. 2656 EAST 126th ST. SW1-4544 RA1-0567 TELEFONUNK: GAR. 1-1658. FA 1-1154 Ekkor fölálltam, kiterjesztettem karjaimat, nem az asz szony, nem is a gyermekek, hanem a két jó barátom felé és elmondtam nekik töredelmesen a^ egész esetet. Koronatanúnak hiván a konduktort. A zord férji arc fokozatosan kiderült és végre Koncsai Marci, Szalárdi Kálmán és én hangos derültségre fakadtunk. Az asszony is nevetett, a gyermekek is nevettek, az egész történet vidám megoldást nyert. iS miközben mi újólag paroláztunk és örvendeztünk a viszontlátásnak úgy a szolnoki, mint a szegedi vonat csendesen kirobogott az állomásról és ott hagyott bennünket. Úgy, hogy a történet, nagy sajnálatomra, nem hangos örömrivalgással, hanem csöndes káromkodásokkal kell befejeznem. Órajavitás egy évi garanciával Mindennemű órát javítunk - teljes egy évi garanciával. Régi, átjavitott és uj órák nagy választékban CSORBA JÓZSEF 2704 E. 93rd Street Nyitván minden este 8-ig HA FÉRFI VAGY, LÉGY FÉRFI Ina: PETŐFI SÁNDOR Ha férfi vagy, légy férfi S ne hitvány gyönge báb. Mit Lány és kedv szerint lök A sors idébb-odább. Félénk eb a sors, csak csahol; A bátraktól szalad-Kik szembeszállnak vele . . . Azért ne hagyd magad! Ha férfi vagy, légy férfi S ne szád hirdesse azt, M.nden Demoslhenesnél Szebben beszél a tett. Építs vagy ronts, ha müved kész. Mint a vihar, h,a megtevé Munkáját, elenyész. Ha férfi vagy- légy férfi Legyen elved, hited. És azt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad. Hadd vesszen el az ég- h,a A becsület marad. Ha férfi, vagy légy férfi F üggetlenségedei A nagy világ kincséért Áruba ne ereszd. Vesd meg kik egy jobb falatért Eladják magukat. “Koldusbot és függetlenség!" Ez legyen jelszavad. Ha férfi vagy, légy férfi Erős. bátor, szilárd. Akkor hidd, hogy sem ember- Sem sors könnyen nem árt. Légy tölgyfa, mint a fergeteg. Ki képes dönteni. De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB dijszabások mellett Hj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 fW)0
