Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-03-09 / 10. szám

í OLDAL AZ ÚJSÁG MARCH 9. mi Bűnös szenvedély — REGENY — És maga sem tudta miért, megrászkódott erre a figyel­meztetésbe. Öt órakor! Mit jelentsen ez? Homályosan em­lékezett arra, hogy öt órakor már történt életében valami, amit föl említettek neki. De mit! Ki beszzélt ez óráról, mi­kor és milyen alkalomkor? Sehogy sem birt visszaemlékez­ni arra Tűnődve kutatta emlékeit. Hasztalan, semmi sem jutott eszébe a múltból erre nézve, mi nyomra vezethette volna. És mégis nevetségesnek találta, bár hatott reá ez az az együgyű figyelmeztetés. Mi jutott eszébe ennek alcóbor eigányasszonynak? Mert hogy kártyáiból olvasta volna ki, amit mondott, az ki van zárva; de csodálatos módon meg­döbbentették öt annak szavai, mik beleillettek élete esemé­nyeinek keretébe s mik még rosszabb kedvre hangolták őt, ki már úgyis leverten indult el hazulról. — így érkezett Cekére, a kastély elé, hol azon percben lépett ki a lépcsőházból Matild grófné, napernyővel, kez­­tyüvel kezében, mi mutatta, hogy sétára indult. A iegnyájasabb mosollyal s majdnem hangos örőmki­­áltássa! fogadta vendégét, ki leugorva lováról, azt egy odasiető szolgának adta át s igyekezett vidám arcot mutat­ni. — Hová megy, Matild? — kérdezte tőle, csakhogy valamivel megkezdje a társalgást. — Az igazat megvallva ön elébe indultam, — viszonoz­ta bájosan elpirulva Matild. Gyanítottam, hogy ez időtáj­ban jön s mietőbb kívántam látni. Oly őszinte melegség, oly, leplezetlen szerelemmel mondta e szavakat, hogy Tibor tőrdöfést érzett szivében, a lelkiismeret furdalásának éles vádját. — És én megelőztem, — viszonozta erőltetett meleg­séggel. — Korában indultam, mint gondolta s előbb itt lehettem volna, ha utamban egy váratlan esemény fel nem tartóztat. — Valami kellemetlenség? kérdezte aggódva Matild. — Legkevésbé sem. Egy cigányasszony állított meg s kártyát vetett, hogy kaphasson egy kis vacsorára valót, — mondta Tibor, karját nyújtva a grófnénak s megindultak. — És maga csakugyan jövendőt mondatott magának? — kérdezte nevetve Matild. — Nem szabadulhattam tőle. — .Jó vagy rossz volt a jövendölés? De remélem, sem az egyik sem a másik esetben nem ad annak hitelt. — Nem! És mégis kellemetlenül érintett. — Ön tréfál, lehetséges volna ez? — öldöklő fegyverrel, halállal fenyegetett; Fra idejö­vök! Kért, hogy forduljak vissza; mert ma; vagy a legkö­zelebbi napokban megölnek ott, ahová megyek. — Milyen bolondság. — kiáltott fel a grófné, de el­halványodott, ami nem kerülte el Tibor figyelmét. Megle­petve nézett reá. , — A babona ragadós, — mondta mosolyogva. — Úgy látszik, ön sem ment egészen attól. —- Csak azon gondolat döbbentett meg; ha őn meghal­na: — viszonozta Matild melegen. — Tudja-e; hogy akkor az én életemnek is vége volna. MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI EGYETEMEN működő s itt magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet [ I munkáját! F Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb Í fejezete ennek az Intézetnek alapítása; nyelvünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utá­nunk következő generációknak átadása valamennyiünkre fel­­' adatot s ezt a feladatot az Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! ÁLLÍTSON emléket elhunyt SZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakozó nevét megörökítjük. Minds* adomány art adóbe­vallásnál levonható. Minden adomány erre a címre küldendő: AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute P. O. Box 1084 New Brunswick, J. — Vigasztalná magát. Sem az öröm; sem a fájdalom nem tart soká s jobb volna mindkettőnkre nézve; ha meg­halnék. Sötéten; komoran ejtette ki ez utóbbi szavakat; azu­tán gyorsan tette hozzá: — De beszéljünk másról. Egy kéréssel jöttem. — Nem, nem, maradjunk e tárgynál. Engem érdekel* mit mondott még a cigányasszony. — Ez volt összes jövendölése, csak még azt tette hozzá, Ik gy öt óra előtt távozzam innét. — Miért 5 óra előtt? — Azt ő valószínűleg maga sem tudta, — mondta köny­­nyedén s jó kedvet erőltetve Tibor. — Vonja vissza, amit előbb mondott — kezdte pilla­natnyi hallgatás után a grófné. — Mit mondtam? Már nem emlékszem reá? — Hogy jobb volna mindkettőnkre, ha ön meghalna. Tudje-e, hogy ez igen fájdalmas nyilatkozat egy vőlegény ajkáról. — De hozzátettem: “talán“. Az ember sohasem tudja a jövőt. — Én nem aggódom miatta. — Ha igy van, hallgassa meg hát kérelmemet; mely összefüggésben van e nyilatkozattal s neki mintegy kiegé­szítője. — Beszéljen, mondja el mit kiván, — mondta Matild nyájasan, de halványsága még mindig nem tűnt el arcáról. — Tartsuk meg mielőbb az esküvőt, — mondta gyor­san, mintha mielőbb szabadulni akarna e szavaktól s hirte­­telen oly lázas izgatottság vett rajta erőt, hogy a grófné­nak érezni kellett, miként reszket karja, borul el arca; mely kis idő előtt mosolygó volt. — Mit ért ez alatt: “Minél előbb? — Például a jvő héten, — rebegte Tibor, oly nehezen ejtve ki e szavakat; mintha nyelve megtagadná a szolgála­tot. — Miért oly sietve, van valami oka reá? — Esünk át rajta. — kiáltott fel az ifjú meggondolat­lanul. — Mit mond? — kérdezte meglepetve, sértődve Matild s hidegen vonta ki-kezét karjaiból. Tibor észrevette baklö­vését. Azt akartam mondani, hogy ez a legkellemetlenebb idő a szerelmesekre nézve, viszonozta melegen, de észrevehető zavarral. — Bírjuk szavát annak, akit szeretiiná; ki ne­künk ígérte magát és még sem a miénk. — Erről ön eddig sohasem beszélt. — Mire várjunk? — folytatta hévvel az ifjú, kitérve a felelet elől. — Nekem nincs rendezni valóm, kegyed szabad ura tetteinek.... Szeretjük egymást, mi tartóztat, hogy a lelkész reánk adja áldását? — Valóban óhajtja ezt Tibor? — kérdezte elbájolva a nő, szorosabbra fűződve vőlegénye karjára, kinek ajkát akarata ellenére sóhaj hagyta el s csak ennyit felelt: — Határozzuk meg a napot, melyen egygyé leszünk. Ne tagadja meg kérésemet. És a nő derekára fonva karját, kissé magához vonta. Matild szerelemmel simult hozzá. — Amint akarja, mondta, teljesen kibékülve az utóbbi nyilatkozattal s elelejtve azt az előbbi különös megjegy­zést, mi egy percre megsértette. — Nekem nincs kifogásom kívánsága elen, csak Cavalloval kell azt mindenek előtt tu­datnom. — Miért séükséges ez, — kiáltott fel türelmetlenül Tibor, visszaesve előbbi izgatottságába. — Mert nem tehetek semmit az ő beleegyezése nélkül. — Ez kellemetlen lehet önre nézve s nekem is a jövőre, mert bocsásson meg Matild, de nekem az az ur igen ellen­szenves. — Megváltoztatja róla véleményét, ha jobban ismeri. — Nem tudom, mi visz azon meggyőződésre, hogy ő el­lenségem nekem. Az első perctől fogva ezt súgta bennem valami. — Ez csak képzelődés, ő gyűlöli az embereket, kerül mindenkit s ha véletlenül kell találkoznia valakivel, nincs ereje gyülö'etét eltitkolni.... TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS i ART'S RESIDENTIAL ROOFING ( j 3037 E. 123rd St. WY1-6406 j ART SEGEDY. tulajdonos — házi tel. 3-4403 \ MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. g Bogár és Bársony IRTA: ABONYI LA JÓS A leánynak is volt annyi esze, hogy ő is megindult a kerítés felé, világos, azért, hogy a bornyut megakadályoz­za a szomszédnak szándékozott kártevésben. A kerítésnél azután, mikor a bornyut már szerencsé­sen visszatérítették bűnös szándékától, magok sem tudták, hogy miképpen, de egyszerre megfeledkeztek mindenről, megálltak ott a nélkül, hogy szóltak volna egy szót is, csak bámultak egymásra. Tehettek is arról, mikor az olyan jól esett nekik.... A leány volt okosabb, az vette észre hamarabb a hibát és Pista tán a kezét fogta volna meg, mikor Panni hirtelen fölvetette a fejét és olyan piros lett, mint a bazsaróza. — Hm! hm! mormogta magában Csibrán szomszéd, hát csakugyan igy vagyunk, no hiszen megái Íjatok, majd rátok lesek. Csakugyan úgy is tett, még dolgozott egy darabig­­azután azt mondta Pistának, — gyüjts fel ezt a keveset, a mi még maradt, azután estefelé hivj le majd összebog­­lyázzuk. Csibrán szomszéd azonban amint felment a házhoz, az utca oldalán szépen lejött megint a patak partján, a kert alján levő fűzfák alá, leheveredett a gyepre, tenyeréb'ertá­­masztolta fejét s onnan bámulta, hogy váljon mire fog menni a két fiatal. Észre sem vette az utmentében béklyóban legelésző két sovány lovat, melyekről a tőlük csekély távolban guggol­­gatva busán pipázgató Zaják szomszéd csak néha-néha el­­lebbentett mély sóhajtások között vette le szemeit, azt is csak azért, hogy megnézze, ha lesz-e annyi esze annak a sza­badon hagyott borjunok, hogy a Csibrán szomszéd saruját megnézze, egszáradt-e már. A mit Csibrán szomszéd nem sok várakozás után lát­hatott valóban nem volt a legérdektelenebb jelenet. A szá­­nagyüjtés, a kapálás apródonkint egész a kerítéshez köze­ledett, ott aztán egy darabig úgy tettetgetve folyt valahogy —, mig egyszerre csak azt lehetett látni, hogy két alak tá­maszkodott egymás a ellett, egyik villára, a másik kapára, s a két alak nem igen áll a legellenségesebblábon egymás­sal, mert nemcsak, hogy nyájasan nevetgélve beszélgetnek, hanem még ingerkednek is egy:; ássál. Csibrán uramnak kedve lett volna közbe kiáltani, hogy: — Pista.... hát a gyűjtés, Pista?— Hanem mégis elgondolta magában, hogy már majd csak végig várja a dolgot.. Av it aztán látott, arra meg már nemcsak a fejét csó­válta meg, hanem még duzzogott is egy kicsit magában.. Csak el kell gondoni, mit tettek azok a gyerekek. Pista átkarolta a leány derekát, s Panni ráfonta kar­ját a legény nyakára, — s azután még meg is csókolták egymást.... — Huj! ha ezt az asszbtiyok látták volna, — gondolta Magában Csibrán szomszéd — ki nem haragudott olyan na­gyon ezért a hamisságért, mondván: olyan leány, mint az a Panni, kár is ennek a Zaják szomszédnak, bizony nem ér­demli. Csibrán szomszéd teljesen azt hitte, no hiszen ez igy fog tartani estig, azonban csalatkozott. Egyszerre csak el­állt szeme szája bámultában, csodálatos dolog történt. Honnét honnét nem, a Pista is egy kapát vett a kezébe s az­után oly gyorsan, oly sebesen kezdett kapálgatni, mint a két legjobb napszámos, kik egymással versenyeztek. Fo­gyott égett előtte a munka. Csibrán szomszéd jóízűen nevetgette a dolgot, dehogy háborgatta volna őket a nagy világért. No hiszen még azt sem tudta, hogy Pista ilyen jó dolgos. Hát csak akkor nincs Ínyére s munka, mikor Panni nincs vele. Csibrán szomszéd elgondolta magában az egészet. Szegény Pista, milyen jó gyerek, azért korhely mert a szomszédok mindig civakodtak. Abból látja, hogy mind el­lenére volnának a sorsuknak, azért vigyáznak hát úgy, hogyha még eddig nem tudták, meg ne tudják.. S a mint igy okoskodott magában Csibrán szomszéd, jó magát egészen kihagyta a játékból. Ámde azt bátran is tehette, mert ő, a fejét lehajtva elgondolkozott,már valami olyas féléről kezdett gondolkozni, hogy az őszön a lakoda­­dalomra hány akó uj bort kellene venni. így jár az ember, ha valamely jelenet nagyon megtet­szik neki, akaratlanul oda dobja rokonszenvét, ha jó szive van. Csibrán uramnak, hogy ne indult volna meg a szive a­­zon a nagy szereteten, amit látott. Gyógyszereket az óhazába cső a c SAJÓ PATIKÁVÁ küldünl BAJ« SÁNDOR Jktmr+m GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Avc Telefon: WO 1448* Francia pezgő és többféle High Bails RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 \Thysky - Vodka - Scotch iin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre Is. 0-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná w»k e^gy Kedvein ra r fnl kiált i nst Good Reading for the Whole Family ‘ News • Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Moss. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $18 □ 6 months $9 Q 3 months $4.50 □ Name Address I« ■' Siti PB-1S i Azok, ha csak gyanították volna, hogy egy uj frigyes­­gyes társat nyertek visszonyukhoz, a munkát még kétszere­zett tűzzel foytatták volna tovább. Csibrán szomszéd, mikor fölpillantott a képzeletében játszó lakodalomból, még csodálatosabb dolgot látott. Saját maga tulajdon villáját látta a Panni kezében s a két fiatal munkája olyan gyorsan, oly vig keddvvel folyt, mintha ők is halották volna azt a muzsika szót, melynek képzelete mellett Csibrán szomszéd az imént csaknem elszenderült. — Bizony még emberré teszi az a leány ezt a Pistát! szólt teiszőleg magában Csibrán szomszéd, szeme ragyogá­sával azt mutatta, hogy ha fiatal volna még Csibrán uram, s nem volna Pistának édes apja, bizony még gondolna egyet. Most nem gondolt, most csak érzett s érezte azt, hogy alig­ha majdem oly nagyon megszerette azt a remek leányt, mint a fia. — Ni, ni, most meg már a boglyát kezdik rakni a sem­miháziak, hogy tudja adogatni a villával az a leány és hogy Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL itszlitjuk Uj munkát és Javítást egyaránt vállalunk ( 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 1 bírja; amint látom, szükség se lesz ma ott énrám— az igaz, fogadom, hogy formátlan lesz; no de nem rakott még egyet sem Pista életében, úgy tanulják azt.... Na 'Zaják szomszéd, de nem érdemied az ur istentől; hogy ilyen le­ánnyal áldott meg.... De szeretném megmutatni neked. E kívánságát Csibrán uram könnyen kielégthette vol­na, ha a vizmosás partja által elrejtett Zaják szomszédot látta volna. De szükségtelen lett volna az, mert Zaják uram a nélkül is látott mindent, s amint nem bánta, hogy a krum pliját kapálni segítenek, úgy nagy bután békén tűre a töb­bit is, amit látott, mert valami rettentő' nagy dolgot látott abból már előre felvilágosodni sovány lovait illetően. Az est leszáll. A \pap eseményei mindkét házhoz meg­hozták hatásukat.... Pista el sem tudta gondolni, hogy mi, de valami külö­nös történhetett odebenn a házban, apja meg az anyja közt, mert ugyancsak hallotta a pörpatvart, s mikor este az öreg a bundát kihozta a házból s az istálló ajtóba tette le, nögy ott feküdjék rajta az éjszaka, akkor már csakugyan látta, hogy össze kellett veszniők. Maga sem tudta mért, de sejtelménél fogva nagyon el­szomorodott, s úgy ült bánkódva az istálló küszöbön. — Pista te, szólott hozzá az öreg és régen szólott hoz­zá ilyen nyájasan, — ne busulj. Mért nem furulyázol mint máskor?.... Ma lehet csak igazán jó kedved! Kedved szerint folyt a dolog. Pista csak nagy szemeket meresztett az öregre.— Az öreg alig rejthető mosolygással folytatta tovább. — Szép boglyát raktatok. — Édes apám uram! szólt Pista boldog szemérmeteske­­déssel. — Csak menj, menj, furutyázni édes fiam; ha mon­dom; megérdemli azt az a leány, hogy kedvet csinálj neki.. s í \ \ f S s s s \ s s á \ I I í s s I s 1 MEGHÍVÓ A WEST SÍDÉI REFORMÁTUS TEMPLOMSEGÉLYZŐ NŐEGYLET KÁRTYA PARTYJÁRA MÁRCIUS 12-én, VASÁRNAP délután 2 órakor A Kálvin Teremben fi950 W. 32) Társasjátékok - Sonkaszendvics - Kalács - Kávé. Éi’tékes ajtódijak. Uzsonnajegy: $1.00 RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz- J tesében LONDONBAN megjelenő ) FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer Sí. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH. SUTTON WALK, Waterloo LONDON. S, E. I Telefon: WAT 7533 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. # I I I I i I l 1 1 1 f Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapj', Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 ■zemetyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. \ ) \ N } N \ i S \ s s s N \ N Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizaloménál a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES-manek Állanak a magyarság SZOLGÁLATARA A Floridai éleuiek megfelelő szép, kényelemre be­rendezed laKÓházak vagy na^obb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER. REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FÜL S S S s s s s s s s s N S S s s s s s s s I HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT jj | nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb í részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉG ADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. ; Minden intézkedés úgy történik, hoqy a gyá- 4 szoló család zavartalanul adhassa át magát az uiol­­? só búcsú nagyon nehéz perceinek. ! Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A, Lajos j ÉS FIA, IFJ. LAJOS Temetésrendezőkés Balzsamozók 3929 Lorain Ave ME 1-3075

Next

/
Thumbnails
Contents