Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-03-02 / 9. szám

MARCH 2, 1961 AZ VJSAG 3 OLDAL Lu.. TRAGÉDIA —tárca— Irta: Móricz Zsigmond _Mindenki., a . Sarudy-lány holnapi lakodalmáról••• be­szélt. Ebéd után. lehevered­­tek az aratók a keresztek tö­vébe. Elég az, csakhogy nap­­szurást ne kapjon az ember. Kis János megette az al­másrétest, amit szeplős, má­­lészáju fia, aki ijesztően ha­sonlított hozzá, kihozott utá­na. Azután közülnézett, de lusta volt a keresztig menni, s ott helyben dőlt le a tarló­ra. A kalapját az arcára tet­te s nyomban elaludt. Még annyit hallott, hogy Sarudy Pál borjú is vágatott a lako­­kodalomra. Azzal elaludt. Mikor felébredt, első dol­ga volt megnyalni a száját Álmában lakodalomban volt, s nagyon jól találta magát. Kedvetlenül gondolt rá, hogy elfelejtett mindent, azt is, hogy hol volt, azt is, hogy hol volt, azt is mit evett. Leg­alább ne ébredt volna fel. Hozzá volt szokva, hogy neki egész életében minden­ről le kell mondani, hát nem soká sajnálkozott. Másik ol­dalára fordult, újra el akart aludni. Nem sikerült. — Egye meg a fene ezt a vén Sarudyt — gondolta ma­gában eleget dogoztam neki életemben, meghihatna a já­­nya lakodalmára. Hadd lak­nál jól egyszer. — Dógozni emberek! — ki­áltotta Valaki. Kis János meg sem mozdult. Egyszer e­­eszébe jutott, hogy egyszer gyermekkorában valami lako­dalom volt. Rokona is volt a család, mégse kapott ez egész lakodalomból mást, csak a tyuklábakat. Ovóavsiereket az óhazába csők c SAJÓ PATIKÁVÁ! küldőn! SAJÓ SÁNDOR ufctot«w GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lomin Ave Telefon: WO 1-84»H Francia pezgó és többféle High Ball* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - Vodka - Scotch • Gin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre Is. 50-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­lunk nagy kedvezménnyel kanta a sört. Tehetetlen harag fogta el. A keze ökölbe szorult, érezte, hogy most olyat, de olyat tudna ütni, hogy minden tör­ne, zúzna utánna. — Dologra! — kiabálták a­mott. , -KjSljjfi Ő is föltápászkodott. Éhes nek érezte magát. Odanézett a feketefalu cserépedényre. Üres.... Úgyse volna benne, csak valami lőtty. Megrugta az edényt; megvetően és dü­hösen. Annak beszakadt a zöld oldala. Különben is dró­tozva volt már s egy drótszál a bocskorába akadt. — Üssön meg a guta —ká­romkodott Kis János és le­rúgta lábáról a kölöncöt. — — Már mig élek, mindig eb­ben a szegénységben kell szu­szogni. Az a vén bitang nem fog elhivni. Egész nap rosszkedvű volt. Észre sem vette senki. Kis János amolyan, láthatatlan ember volt, akit senki sem lát meg. így élte le az egész életét, sohasem volt egy per­cig sem érdekes ember, két szeme volt, meg egy orra. Ba­jusza is volt és sohasem ju­tott eszébe semmi. Ha reg­gel volt, felkelt, este lefe­küdt, mikor eljött az ideje, megházasodott. Akkor lakott utoljára jól, beteg is lett tő­le. Katona nem volt, a falu­ból tízszer sem volt kint, ak­kor is csak vásáron. Még ez az egy érdekelte: az evés. A feleségét emiatt szokta elverni, s ha gondolt valaha valamire, csak arra, hogy mit volna jó enni. De nem tudott sokat elképzelni. Hiába a tapasztalat nem se­gítette. Este, ahogy hazamentek, s a gazdának megmondták, mit végeztek, azt mondta a vén Sarudy: — Emberek asszonyok, hó­nap este mindenki elgyühet a lányom lakodalmára. Annyit ehettek, amennyi belétek fér. Kis János majdnem elszé­dült. Valósággal megijedt. Attól ijedt meg, hogy nem bir majd megfelelni a fela­datának. A többiek ujjong­tak, éljeneztek, de ő hallga­tott. Ott állott hátul, setéte­­dő este volt. Senki se törő­dött vele. A többiek közt az­után ő is elindult nehezkés léptekkel hazafel. Otthon megette a vacsorá­ját, korpacibere volt. Csen­desen szótlanul. Felrúgta a macskát, amely lábaszárába TELEFONUNK: GAR. 1-5658. FA 1-1154 MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL \ RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI EGYETEMEN működő s itt magyar tanszéket fenntartó '‘WPPNSB Amerikai Magyar Intézet | munkáját! Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb fejezete ennek az Intézetnek alanitása; nyelvünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utá­nunk következő generációknak átadása valamennyiünkre fel­adatot s ezt a feladatot az Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! ÁLLÍTSON emléket elhunyt SZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakozó nevét megörökítjük. Minden adomány az adóbe­vallásnál levonható. Minden adomány erre a cimre küldendő: AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute P. O. Box 1084 New Brunswick, N. J. kapaszkodott navajgott. Nem gondolt semmit. Igenkülönő­­nösen érezte magát. Mintha nagy-nagy feladat várna reá. a legnagyobb életében. Egész éjszaka nem tudott aludni. Sokszor felébredt és ébren hánykolódott, de ha hozzáfogott arra gondolni, mi lesz holnap igen nagy nyugtalanság fogta el. Kinyújtotta a hüvelykuj­ját: Először is tyukleves.... Eb­ből megeszek egy dézsával. Elmosolyodott. Arra gon­golt, hogy ha egy kádba ön tenék azt a sok krumplile­vest, megy, korpa; lekvárci­berét; meg azt a mindenféle habart lét, amit ő életében megevett — aj ja jaj, olyan nagy kád nincs a világon, még az egri érsek pincéjében sincs olyan hordó. Ha azután együvé öntenék azt a jó ételt, amit ő evett valaha, avval ta­lán az az ócska fazék sem lenne tele, amit ma felrúgott a mezőn. Ma reggel mogorván éb­redt. — Egye meg a fene a vén Sarudyt, ma kieszem a va­gyonából. Eleget kapáltam neki. Nem mert reggelit enni. Ebédre meg sem kóstolta az ételt, félt, hogy estére nem lesz éhes. összeszoritot ta a fogát, széles, erős; nagy­­csontu állkapcáját és szürke szemével mereven nézett elő­re. Egy vadállat dühével vi­askodott önmagával. De nem evett, megállotta. — Ötven töltött káposzta! ismételgette magában, s vas elhatározással vágta kaszá­jával a rendet. Taktusra, mint az aratógép. Végre alkonyodott. Haza­mentek a munkából. Otthon már dél óta állott a lakoda­lom. Idő sem volt a hozzáké­­szülődéshez, le kellet ülni a terített asztalhoz. Kis János egy zugba ke­rült, annál jobb. Falnak veti a hátát s akkor hadd jöjjön az ellenség. Hozták a levest. János nem sokait, nem ké­véséit semmit, jó mély cse­réptányért kapott, amit a szakácsnő színig öntött neki. Ujjnyi vastag volt a tetején a sárga zsir, amely már nem is szakadt karikákra, hanem egybefolyt. Kis János fogta a faka­nalát, nyugodtan, komolyan kezdett a munkához. A bélé reszketett s alig birt uralkod­ni mohóságán. A tizedik kanálnál rettene­tes megdöbbenés érte. Úgy érezte, jólakott. Sápadtság futotta el az ar­cát. Megérezte, hogy rop­pant feladatot vállalt magá­ra. Megérezte emberi kicsiny­ségét. Mint valami szél, su­hant át az agyán a gondolat, hogy nem fogja bírni, amit vállalt. Összerántotta szemöldökét, alacsony homlokán függőle­ges ráncok gyürődtek, széles, vas állkapcája összekattant s nekidült újra a csatának. Gépiesen, ahogy a kaszát eregetik Ívben, jobbról-balra, most a kanalat emelte tak­tusra a szájához, mig csak a tányér ki nem ürült. Akkor szédülést érzett és utálatos csömört. Az étel túl zsiros volt kiványadt, gyen-FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 hágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyeletiéi­­esen. LAKODALMAKRA Íz­lésesen végezzük el a rendelést Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes Jót­állással. ge, zsirtalan lőtyökhőz szo­kott gyomrának. Turuscsu­­sza következett. ízes, tejfölös töprtüs, kővér. Jól telerak­ták a tányérját. És Kis János kivette a sár­ga csontnvelü, törött villát ugyan olyan nyugodtan, mint az imént, azt is sorra berak­tározta. Nem érezte az étel i­­zét. Nyomást érzett odabent és szeretett volna levegőre menni. Vagy legalább károm­kodni egy nagyot keservesen, és végtelen fájdalommal, i­­rigységgel nézett körül a né­pen. Mindenki vidám volt, nevetett, habzsolt. És ő már tudta, hogy vége. Ma már e­­vett annyit, mint egész életé­ben egy ülésre szokott. De esszecsikoritotta a fogát s s odatartotta a tányérját a harmadik fogásnak. Ez len­cse volt orrjával. Ezt adták, ami közelebb esett. Ez ebből evett, az abból, Kis János mindenből. így ment ez két óra hosz­­száig, megállás, pihenés nél­kül. Akkor jött a töltött ká­­paszta. — Ötvenet! — mondta ma­gában Kis János ős a szemé­re fátyol szállott. Nagy darab húsok voltak a töltött káposzták közé téve ráadásnak. És Kis János, a mint a három hatalmas töl­telék után egy ilyen szívós, fővetlen, rágatlan husdara­­bot le akart gyűrni — rémül­ten állott fel. A szeme ki­dagadt, szinte kiugrott vas­tag szemöldökei alól, nyakán az erek kötélvastagságra da­gadtak. Utolsó józan eszével kiro­hant a házból. Az eperfához ért, amikor megszabadult a bajtól. A torkán szorult darab, amely már szinte megfojtotta, visz­­szacsuszott a szájába. Szemébe könnyek gyűltek s álkapcsát olyan keményen vágta ösáze, hogy éket sem lehetett volna közé verni. Azzal a szenvedély részeg­ségével mondta magában: — Dögölj meg, kutya. Újra lenyelte a húst. És most is képtelen volt rá. Megakadt a torkán s töb­bet nem ment se le, se fel. Az ember két keze levegő­be kapott, Sovány, hosszú teste megfordult s hanyatt­vágódott. Irtóztató vonaglásban ver­gődött hangtalanul a főidőn, mig csak végleg el nem csen­desedett. Senki sem vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt. HUMOR BŰNÜGYI VICCEK 1 I Biró: A bíróság a vádlot­tat nem találja bűnösnek. Cigány: Mit jelenesen ezs, drágálatos biró urám? Biró: Ez azt jelenti, cigány hogy fel vagy mentve. Cigány: És nem kell vissá­­ádnom ázs éksereket? 2. A törvényszéki biró, magá­ból teljesen kikelve, a legna­gyobb felháborodás hangján szól a vádlottra: — Nem szégyenli magát? Megölni egy szegény öreg asszonyt és elvenni tőle az u­­tolsó ötven fillérjét?! — Tudja, hogy van ez, bi­ró ur, — mondja a vádlott— ötven fillér ide, őtven fillér oda.... sok kicsi sokra megy... I_Néked ádom a máját, meg ]a zúzáját is_ I Továbbmegy és a jég még mindig szilárdan kitart a tal­pa alatt. Most már még bá­trabban lépdel és mielőtt á­­térne a túlsó partra, felnéz az égre és azt mondja: — Hát idehállgáss, Uristen­­ke! Nem kápsz semmit! Ebben a szent pillanatban, beszakad alatta a jég és a ci­gány derékig beleesik a jeges vízbe. Riadtan és dideregve igy kiált fel: — Méltóságos Uristenke._ Hát már viccelni se szábád a segény embernek? 3. Az ellenfél ügyvédje, fur­fangos arckifejezéssel teszi fel a tanúnak a keresztkér­dést : — És mondja csak,, asszo­nyom, mikor azon a bizonyos estén kivitte sétálni a kutyá­ját, megállt útközben vala­hol? — Mondja, ügyvéd ur; — kérdi vissza a tanú — sétál­tatott már maga életében kutyát? 4. A börtönt meglátogatta az ismert jótékony hölgy. Az egyik fogoly előtt megáll: — Maga miért van itt, jó­ember? — A tizenhármas szám jut­tatott börtönbe. — Hogy érti ezt? — Tizenkét esküdt és egy biró. MUNKAVERSENY A JAVÁBÓL A pesti utcán furcsa lát­ványra lesznek figyelmesek a járókelők. Egy munkaruhába öltözött férfi, lassú léptekkel halad, miközben jobbkarját a válla fölé emeli. Mögötte né - hány lépésnyire megy egy má­sik munkás és az is ugyanígy tartja a jobbkezét. Egy kiváncsi nem állja meg és megkérdi az elsőt: — Miért tartják ilyen fur­csán a kezüket? Talán valami háborús sérülés? Mire a megkérdezett vissza­fordul, csodálkozva néz a tár­sára és elkiáltja magát: Hü, a mindenségit, Lajos! — Hát nem a gyárban felej­tettük a létrát? VIGYÁZAT HÖLGYVEZETŐ KÉSZPÉNZ A HÁZÁÉRT A város északkeleti vagy délkeleti részében Hívja: GA 1-5658-t 5. A gyilkossági tárgyalás után, az elitéit öccsét körül­fogják az érdeklődők. — No, mennyit kapott a bátyád ? — Egy hónapot, — feleli az öccs. — Egy hónapot? — cso­dálkoznak az emberek. — Nem gondolod, hogy ez iga­zán enyhe büntetés egy gyil­kosságért? — Nem tudom, — vonja meg a vállát a fiú — csak azt tudom, hogy a hónap letelte után fel fogják akasztani.... Egy autó, melynek volánjá­nál hölgyvezető ül, ide-oda cikkázik a forgalmas utón. E- lőször nekifut az előtte hala­dó kocsinak, aztán fékez és hátrál, úgy, hogy összetöri a mögötte jövő autó orrát, mire elrántja a volánt és nekifut a mellette haladó kocsi oldalá­nak. A forgalom leáll, rendőr ér­kezik a tett színhelyére. — Szabad a hajtási jogosít­ványt, asszonyom. .... hajol be a hölgyvezetőhöz. .... Jogosítványt? _ mered rá a hölgy .... Ne legyen már ilyen szamár.... Ki ad nekem ilyen vezetés mellett hajtási jogosítványt? ízlésesen és méltányos árban késeit el minden virág rendelést és továbbit az or szág Vagy a nagy világ bár­mely részébe. G AYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja van a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javító. 2656 EAST 126th ST. SW1-4544 RA1-0567 Az egyik moszkvai börtön­ből megszökik egy rab. Nyomban megküldik fényké­pét, hat különböző irányból fényképezve, az összes ren­dőrállomásnak. Két nap múlva az egyik vidéki városka rendőrfőnö­kétől a következő jelentés ér­kezik : — Tisztelt elvtársak! Meg­kaptam a fényképeket, mind a hat bűnözőről, akiket; mint a nép ellenségeit el kell fognunk. Közlőm, hogy kö­zölök ötöt már letartóztat­tunk és a hatodiknak is nyo­mában vagyunk. Fakutya EGY CIGÁNY. EGY LIBA Libát lopott a cigány az e­­gyik somogyi községben. Tél volt, hideg, magas hó. Hazafe­le menet egy félig befagyott patakon kellett átgázolnia. Ráteszi egyik lábát a jégre, aztán felnéz az ólmosszürke égre és igy fohászkodik: _Csak most áz egyszer se­géjj meg édes jó Úristen, né­ked ádom a liba két combját_ Ezzel rááll mindkét lábbal a jegre... és a jég nem szakad be. Lép egyet, a jég akkor is kitart. Egyre bátrabban lép­del, aztán amikor a patak kö­zepén lehet, újra csak felsó­hajt: .... Csák még egy kicsit se­­géjjél, mágásságos Uristenke HAZAMEGYEK A FALUMBA Irta: ADY ENDRE Szigorú szeme meg se rebben. Falu még nem várt kegyesebben Városi bujdosóra. Titkos hálót ériem szőtte S hpgyha leborulok előtte. Bűneim elfelejti. Vagyok tékozló ps eretnek. De ott engem szánnak, szeretnek. Engem az én falum vár. Mintha pendelyben látna újra S nem elnyüve és megsárgulva. Látom, hogy mosolyog rám. Majd szól: "Én gyermekem, pihenj el, Békülj meg az én ős szivemmel S borulj erős vállamra." Csicsijgat, csittit, csókol, altat S Szent, békés, falusi hatalmak Ülnek majd a szivemre. S mint kit az édes anyja vert meg. Kisirt, szegény, elfáradt gyermek. Úgy alszom el örökre. SZÜLŐFÖLDEMEN ... Irta: PETŐFI SÁNDOR Itt születtem én ezen a tájon. Az alföldi szép nagy rón’aságon. Ez a város születésem helye. Mintha dajkám dalával vón tele. Most is hallom e dalt, elhangzani: 'Cserebogár, sárga cserebogár.' Úgy mentem el innen, mint kis gyermek. És mint meglett ember jöttem meg. Hej azóta húsz esztendő telt el Megrakodva búval és örömmel . . . Huszesztendő. . . .az idő hogy eljár! 'Cserebogár, sárga cserebogár.' Hol vagytok, ü nági játszótársak? Közületek csak egyet is lássak! Foglaljatok helyet itt mellettem. Hadd felejtsem el, h°9Y férfi lettem. Hogy vállamon huszonöt év van már . . . 'Cserebogai, sárga cserebogár.' Mint nyugtalan madár az ágakon, Helyrül helyre röpköd gondolatom. Szedegeti a sok szép emléket. Mint a méh a virágról o mézet; Minden régi kedves helyet bejár . . . 'Cserebogár, sárg'a cserebogár.' Gyermek vagyok, gyermek lettem újra. Lovagolok füzfasipot fújva. Lovagolok szilaj nádparipán. Vályúhoz mék, lovam inni kiván, Megitattom, gyi lovam, gyi Betyár . . . 'Cserebogár, sárg'a cserebogár.' Megkondul 'az esteli harangszó. Kifáradt már a lovas és a ló. Haza megyek, ölébe vesz dajkám. Hallgatom, s fél álomban vagyok már . . . 'Cserebogár, sárg'a cserebogár/ | Szakács József j ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER ( 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 I A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL £ ttsztitjuk í Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett lij. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed ■ KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1-8900

Next

/
Thumbnails
Contents