Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-02-23 / 8. szám

FEBRUARY 23. 1961 AZ VJSAG 3 OLDAL Valaki becsönget kezet s elindultak hazafelé. Amig ő egyet lépett, a kisgye­rek kettőt, mintha ütemre mentek volna. 1 _Képzeld__mondta a kis­fiú_, holnap kirándulni me­gyünk Halmosékkal. Ott lesz az édesapja is__ Mondd anyu, az én apukám mikor jön már haza? Úgy szeretnék ját­szani vele. Most már előnyt is adnék neki, ha focizunk. Majd hazajön , volt a válasz. Lassan elnyelte őket a sötétség. Még egy ideig hal­latszott lépteik kopogása, az után csend lett. x Péter szokása szerint már háromnegyed négykor csoma­golna kezdett. Megvárta, mig mindenki elmegy, azután las san felkászálódott és elindult. Sokáig hunyorgott a tűző nap­fényben. Tétován lépkedett a kavargó emberáradatban.. Hosszasan elnézte a cipőket, az egyik kirakatban. Szeme megakadt az egyik gumitalpú gyermekszandálon. .. .Ebben az után tudna járni a gyerek, .... gondolta és csettintett a nyel­ekkor érezte csak, hogy teljesen kiszáradt a szájpad­lása. Bekanyarodott az első italboltba és egy korsó sört rendelt. Ahogy ivott, a hab lecsurgott a száján, rácsöp­pent az ingére és foltot ha­gyott rajta- Nem törődött ve­le. elkerekült tekintettel ki­nézett az utcára, nézegette a járó kelőket. Egy kis gyereket látott, aki az édesapjával sétált és ki­fogyhatatlanul kérdezőskö­dött. Hirtelen eszébe jutott, hogy nem is olyan régen, még ők is igy sétáltak a fiá­val. Az emberek gyakran megmosolyogták őket, ahogy kézenfogva mentek az utcán és bámulták a világ ezernyi csodáját. Mint két gyerek. Ki hajtotta a poharat s kilépett az utcára. Angyalföldön i­­lyenkor befejeződik már a munka, az emberek hazafelé igyekeznek, ő is “haza” megy hogy hallgassa egy idegen nő szidalmait s bántalmait- De­­hát otthon ez? Megindult a villamos megálló felé. De nem a külvárosba indult, ha­nem régi lakásuk felé. Alkonyodott, mire a hegy lábához ért. Nyugat felől rő­ten vöröslött az ég alja. Szél lesz holnap — gondolta. Jó nagy ut volt a házukig, egé­szen kimelegedett fölfelé me­net. Jóleső érzéssel szívta be az orvonavirágok illatát. Va­lamikor évszázadnak tiint most, csokrokat szedett s ha­za vitte a feleségének-Lassacskán besötétedett. Egyre följebb és följebb ment, látta maga alatt a vá­MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL \ RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI EGYETEMEN pfe működő §|Fnf s itt magyar tanszéket fenntartó WP§?$iS Amerikai Magyar Intézet | munkáját! Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb fejezete ennek az Intézetnek alapítása; nyelzünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utá­nunk következő generációknak átadása valamennyiünkre fel­adatot s ezt a feladatot az Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! ÁLLÍTSON emléket elhunyt SZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakozó nevét megörökítjük. Minden adomány az adóbe­vallásnál levonható. Minden adomány erre a cimre küldendő: AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute P. O. Box 1084 New Brunswick, N. J. ros ezernyi lámpáját s a Du­pla kanyargó ezüst tükrét. Él (érkezett a jól ismert ház elő. (Körbejárta, mint egy tolvaj, ismerkedett vele. Itt valamikor egy rózsabo­kor volt.... Odalopakodott és megérezte a rózsák mély hó­dító illatát. Visszakanyaro­dott a kapu elé. Emlékezett rá, hogy egy fatőnk volt ott valahol, azt is meglelte- Fe­­állt rá, és bekémlelt a szobá­ba. A hálószobában nyitva volt az ablak, a gyerek éppen mo­sakodott. Látta a kis ágyat megvetve, fehéren, hallotta a gyerek vidám sikongatását s egy könycseppet törölt ki a szeméből. Később csend lett. Kialudtak a fények s meg­szólalt egy halk gyermek­hang. “Édes jó Istenem, segítsd meg anyukámat, vigyáz az én apukámra, adj neki is jó éj­szakát, s vezesd vissza hoz­zánk....’ Kint a tücskök hada ciri­pelt. Az udvaron lépések koppantak, azután megszó­lalt a csengő­-------- • -------­A Munkás cmiü lap 50 éves jubileuma A Munkás cimü lap, amely havonta jelenik meg az Ame­rikai Munkás Párt magyar szekciója kiadásában, 50 éves fenállásának évfordulóját ér­te el. A jubileumi szám első oldalán arany háttérrel Marx és Daniel DeLeon képe van ez­zel a felírással a Maxismus De Leonizmus szolgálatában. A A marxi deleonista szocia­lista iránynak két kidomboro­dó jellege van: 1. nem hisz abban, hogy a szocializmus ipari unionizmus nélkül akár törvényhozással akár pedig erőszakkal megva­lósítható lenne. 2. bár célkitű­zésében forradalmi, de eszkö­­eiben ragaszkodik a civilizált nódszerhez és szembe fordul minden erőszakkal. Bár A Munkás* hasábjain Basky Lajos szerkesztésében sok méltatlan támadás ér­te lapunk szerkesztőjét, még­sem tagadjuk meg elismerésün két A Munkástól, az Egyesült Államok egyetlen szocialista magyar lapjától, amellyel _ ha nem is értünk egyet, nem tagadhatjuk meg azt a nagy érdemet, hogy 50 éven át meg­­lkuvás, elhajlás nélkül igye­­ezett Dániel De Leon értel­­nezésében a szocializmus el­veit és a tudományos ismere­teket terjeszteni. Bámulatos áldozatokkal tar­tották fenn a Szocialista Mun­káspárt magyar tagjai lapju­kat, hogy elvüknek és meg­győződésüknek szócsöve le­gyen. Az elismerést tőlünk és a­­zoktól is megérdemlik, akik a tisztességet és becsületességet akkor is megbecsülik, ha olya­noknál tapasztalják, akikkel nem azonos az elvi felfogásuk vagy még akkor is, ha netán ellenfeleik. A Munkás cimü lap nem ü­­res 50 esztendőt ünnepelt, ha­­íem 50 esztendő kétségbevon­­íatatlan becsületességét a szo­­üalizmus szolgálatában. PAPUCS HŐS — Itt nincs más mód. meg kell mutatni, az asszonynak hogy ki az ur a házban! — Sajnos, már tudja. FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 Vágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyelettel­­esen. LAKODALMAKRA Íz­lésesen végezzük el a rendelést Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes Jót­állással. Babona -- Bolondság! Az én gyermekkoromban sokkal félelmesebb volt a vi­lág, mint most. Mindenféle furcsa szerzet csavargóit ben­ne, akik különösen éjszakának idején követtek el sok garáz­daságot. A padláson kisértetek zörögtek, a pincéből tüzes em­berek kukucskáltak ki, a le­vegőben boszorkányok röp­ködtek söprünyélen, a ke­­resztuton garabonciás-diákkal lehetett találkozni s a temető­árokban lidércek öltögették lángnyelvüket. E tiszteleti uraságok és asszonyságok mind az ördöggel voltak cim­­boraságban és sok gonosz gazságot müveitek. Megron­tották a tehenet, hogy véres tejet adjon, elverték jégesővel a határt, ráültek az alvó em­berek mellére, kicserélték a bölcsőben fekvő gyerekeket, megelevenítették a halottakat, emberi hangon beszéltetik a kecskét, elapasztották a kut­­ból a vizet, st. Még az volt a szerencse, hogy hébe-hóba tündérekkel is össze lehetett akadni, akik jókedvükben a­­ranyat tüsszentettek és meg­ajándékozták az embert vasfü­vei, amivel minden zárat ki lehetett nyitni. Hát hol vannak ezek most? Ott, ahol akkor voltak. Sehol. Tanultabbak, okosobbak lettek az emberek és ma már senki sem hisz sem a boszorká­nyokban és kísértetekben, sem a tündérekben. Tudjuk, bogy ilyenek nincsenek és nem is voltak soha. Csak a tudatlan, babonás emberek találták ki őket és ijesztget­ték velük egymást a régi vi­lágban. Azzal is tisztában va­gyunk, hogy ezek az ördög­cimborák, akik csak az egy­ügyű emberek képzeletében éltek, együttvéve sem tudtak olyan csodákat csinálni, mint pl. a mozgókép, vagy a te­lefon, melyeket mindenki ter­mészetes dolognak tart. Ma már a kisgyerek sem fél a rossz- szellemtől, met az is tudja, hogy a róluk szoló történetek csak mesék, sem­mivel sem igazabbak, mint a Hófehérkéről és a hét törpéről szolók. A rémitő és veszedelmes babonákat ugyan már elosz­latta a népmüvelődés fejlődé­se, de ártatlanabb, apróbb ba­bonákkal még most is találko­zunk műveltebb emberek kö­rében is. ’’Csörög a szarka, vendég jön”; ’’Viszket az orrom, bosz­­szuság ér”; ’’Cseng a jobbfü­lem,, rossz hirt hallok”; ’’Visz­ket a balszemem, valami ö­­röm ér”; ’’Viszket a tenyerem, pénzt kapok”; ’’Halottal ál­modni, eső lesz”. Ilyeneket még most is elég gyakran le­het hallani, de inkább csak szólás-mondásból, komolyab­ban nem hisz bennük senki. Van azonban sok ember, a­­ki komolyan hiszi, hogy a péntek szerencsétlen nap és a ”13” szerencsétlen szám. Az ilyen ember nem mer semmi­be fogni pénteken és világért se ülne le tizenharmad-magá­­val egy asztalhoz, mert azt tartják, hogyha tizenhármán ülnek egy asztalnál, egy év alatt azok közül valaki meg­hal. A régi időben tökéletes szent számnak tekintették a tizenkettes számot. Miért? A tizenkettes szám sok jótulaj­donság miatt részesült külö­­lönös tiszteletben: két, három, négy, hat részre maradék nél­kül osztható. Sokkal megfele­lőbb szám, mint az általáno­san elfogadott tizes, amely csak kettővel és öttel osztódik maradék nélkül. Éppene Ezért olt régente a tizenkeettes számrendszer elterjedtebb, mint ma. A 13-as kivülesett ennek a teljességnek a hatá­rán, csak zavarta volna a számadást, zűrzavart okozott volna, éppen ezért máj égtől fogva kellemetlen, rossz számnak tekintették,, minden­féle valótlanságot találtak ki ellene és végül is szerencsét­len szám lett belőle, az ’’ördög’ tucatja.” So’kan hisznek a kártyave­tésben is és hitelt adnak an­nak, hogy a cigányasszony meg tudja mondani a jöven­döl. Józan ember nem engedi elbolonditani magát se kártya által, se furfangos cigányasz­­szonnyal. Aki olyasmit állít magáról, hogy képes a jövőt megfejteni, az vagy hibbant eszü ember, vagy csaló. Különösen a köznépnél van nagyon elterjedve a szemreve­­résben való babonás hit. Azt tartják némelyik emberről, hogy ’’rossz szeme” van, s a­­kire ránéz, azt betegség, vagy egyéb baj éri, különösen a pó­­lyás kis gyereket. Micsoda é­­retlen gondolkodás! A babonaság a józan ész megtévelyedése. A babonás ember nem gondolkodik, ha­nem képzelődik. Pedig ha gondolkodnék, akkor a józan eszével sok olyan dolognak a magyarázatára rájönne, ami­vel ok nélkül rémitgeti ma­gát. Például az asztal, vagy al­márium a szobában elkezd pattogni. Erre a babonbs em­ber azzal ijeszti magát, meg másokat is, hogy meghal va­laki, azért pattogott- a bútor. Pedig a bútor csak azért pat­togott, mert szárad. Babonás emberek közt nagy az ijedés akkor is, ha az asz­talon álló palck vagy pohár megreped, noha jhozzá !se nyúlt senki. Ennek is terhé­­szetes oka van. Mikor azt az üveget fújták a gyárban, akkor egy-egy részecskéje nem úgy hült ki, mint a többi s ennek az elkésett lehűlése okozza a látszólag ok nélkül való re­pedést. Régi mende-monda az is, különösen falun, hogy ame­lyik ház körül egyszer meg­szólal a kuvik, ott meghal va laki. A szegény kuvikot ezért siokféle halálmadáifnak is hívják. Nagyon ártatlan benne a szerencsétlen, hogy a ba­bona ilyen szomorú szerepet ad neki. A kuvik, mint a töb-jj bi bagoly is, éjjeli madár, nappal nem szállhat, mert al­szik. Éjjel már ennivaló után kutat s ilyenkor megesik, hogy egy-egy házhoz odacsa­logatja a lámpafény s ott el­huhogja magát. Neki ez o­­lyan természetes szava, mint a sárga rigónak a trilliózás, vagy a varjúnak a károgás. Ilyen babonás közhit a sze­rencsét hozó növény, pl. a négylevelü lóhere is. Aki ilyet talál, az föltétien szerencsés lesz. Ily szerencse ütötte Fe­kete Palkó markát. Talált egy négylevelü lóherét. Nagyra volt titkos kincsével. Gyakran, mutogatta s mint féltett kin-j csét őrizte. Közeledtek a vizs­gák. Palkó barátunk bizott a szerencséjében és keveset forgatta a könyveket. Elérke­zett a vizsga napja. Palkó egyre szorongatta a szive fölé rejtett négylevelü lóherét. Fe­lelni azonban nem tudott se Palkó, se a négylevelü lóhere. A fülcsengés hirrhallást je­lent a babonás emberek sze­rint. Ez is olyan nevetséges ba­bona, amelynek semmi alapja nincs. A fülcsengés nem kívül­ről jő, hanem a fül belső ré­szében idézi elő a vérnyomás. Éppen ilyen természetes o­­ka van annak is, ha az ember­nek viszket a tenyere. A babo­nás ember lyenkor azt szokta imondani: ’’Viszket a tenye­rem, pénzt kapok.” Ha ez igaz volna, ez volna a leg­könnyebb módja a pénzszer­zésnek. Az ember a hátára venne egy zsákot, kimenne a mezőre és addig markolászná a csalánt, mig zsákja tele nem lenne pénzzel. Aki hisz a babonában, próbálja meg - fogadom, hogy rögtön ki­gyógyul belőle. (Móra Ferenc nyomán) TELEFONUNK: GAR. 1-1658. FA 1-1154 HUMOR FŐNYEREMÉNY Autóbuszon hallottuk. — Ha megnyerném a fő­nyereményt öregem, akkor a­­zonnal becsuknám a bolto­mat és a feleségem is keres­hetne magának valami könn­­nyebb elfoglaltságot. UJ-UJ PESTI A pesti Apdthia kávéház­ba megy három vendég....... — Egy pohár kávét, de ne legyen túl világos, —mondja az egyik a pincérnek■........... ....— Nekem iskávét. de söté­tet — rendel a második......... ...—Én is kávét kérek.—mon­dja a harmadik, — de legyen szives, nézt meg, hogy alapa­­san kimosták-e előzőleg a po harat. A pincér elmegy, aztán kis vártatva visszatér három po­hár kávéval és megkérdi: — Melyikük kérte tiszta pohárban? BÁRBAN — Tiéd legyek?.... Kívánsz? Borulj a keblemre! — Oh kisasszony, ilyen nyil­vánosság előtt. — Maga téved- Én csak a cocktail címkéket olvastam föl. ATTÓL FÜGG.. Perronon egy utas lihegve szól a kalauznak: Kalauz ur kérem van még időm elbúcsúzni a feleségem­től? Mire a kalauz: — Az attól függ. hogy hány éve nős uraságod? ORVOSNÁL — Vérszegénységet állapí­tok meg, szívbillentyű tágu­lást és ideges zavarokat.... Hány éves asszonyom? — Harminckettő. — Úgy látszik, hogy rá­adásul még az emlékezete is gyönge. ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág rendelést és továbbit az or szag Vagy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 FIGYELJETEK! MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja van a Televisionnal bármely gyártmány is. teljes garancia melleit megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javitó. 2656 EAST 126ih ST. SW1-4544 RA 1-0567 Figyeljetek kis pajtásim ott a Tisza táján, Mert ismét kezembe vettem a ceruzát. Nem azért, hogy panaszkodjak, avagy hencegjek, Csak azért hogy kívánjak sok boldog uj évet. Legyen nektek a jövőben Isten legszebb aj&Uléka, Boldogság békesség, a hombárban sok búza. Életemnek késő őszén mindig reátok gondolok, Talán azért vagyok állandóan boldog. Emlékeztek mikor régen vasárnap délután, összejöttünk, danolgattunk a Tisza szép hidján, Most is itt cseng a fülembe az a régi nóta, melyet Le irok e kis versben, hogy el ne felejtsétek. Azt nem tudom, hogy ki irta és nem is keresem, Bárki is volt annyit tudok, jó ember lehetett- Fálszáz éve maholnap, hogy itt van a szivemben, Mindig azt gondoltam, hogy majd haza viszem, de úgy látszik, hogy erre már nem igen kerül sor, Vigyázzatok e nótára, hogy el ne hányódjon. Ez a világ egy nagy kocsma, jó tágas, Benne a sors az örökös csapiáros. Tele van az éjjel nappal vendéggel, Öreg, ifjú, gazdaggal és szegénnnyel. Azok közül való vagyok magam is, . A csaplárosom néha, olykor oly hamis, Nem tudom mivel keveri italom, Oly keserű alig-alig ihatom. Mindőtöknek előttem van az arca, Mint mikor együtt sétáltunk fel a szép hidra és néztük, hogy a halak hogyan úszkálnak, lent alattunk a szép szőke Tiszában. Most az élet folyó vizét nézegetem, Az unokák jönnek szépen rendesen, Most én vagyok nékiek a nagy papó, így rendezte el az örök biró-Azért írom néktek ezt a kis verset, írjatok rá választ, ha csak lehet, írjátok meg, hogy ott a Tisza táján, Ott az emberek tisztelik becsülik már egymást. Ez volna részemre a legszebb ajándék, Ha ti tőlletek szép és jó hirt hallanék, Hogy mire betöltőm a hatvan ötödik évet, A megértés ütött tanyát közietek. Most aztán leteszem a ceruzát, Be fejezem e pár sornak Írását, Majd küldök máskor is égy szép nótát, Amit együtt fújtunk a Tisza szép hidján. Tiszaujlaki Fábián Antal BEFORE YOU BORROW TO BUY A HOME GET OUR LOW RATES AND HELPFUL TERMS OUR ESCROW SERVICE PROTECTS YOU WHEN BUYING OR SELLING REAL ESTATE Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ash wood Rd. SK 1-1479 A csatornái ásás nélkül VILLANYGÉPPEL tisztítjuk Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Ifj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1-8900 Irta: RÓNAY LÁSZLÓ Az asszony fáradtan hányát lőtt a székre és kifejezéstelei arccal meredt maga elé. A gá rezsón halkan duruzsolt a fa zék. A gőz meg-megemelte : fedelét s ez olyan hangot adotl mint egy ébresztő óra utolsi nyekkenése. Az udvarról be hallatszott a gyermekek kiál toizása. Valahol messze eg; kintorna szólt ijesztő egyhan gusággal. Napok óta rosszul érező magát. Mindene fájt, de külö nősen a dereka körül érzet szúró nyilalásokat. Nem a: ilyen törékeny asszonynál Való az a hatalmas ruhás kosár. Egyedül hozta fel a lép esőn, majd összeesett a sulyoi teher alatt. Lassan felnézett Tétova pillantása megakad az óra számlapján. Nyolc múl néhány perccel. Az óra alatt kis porcelán figura áldogált. Férjétől kapt; néhány évvel ezelőtt. A Mát­rában jártak akkor, neki meg tetszett a furulyás juhász legény, Péter meg rögtön meg vette. De milyen rettenetes régen volt ez!! Az asszony mégegyszer rá nézett a porcelán-emlékre, é: fázósan burkolódzott kendőjé‘ be. Egy ideig összekuporodví üldögélt, aztán felállt. ”Sétá lók egyet, amig a gyerek hazE jön”_gondolta. Kint besötétedett már. A; égen ragyogtak a csillagok. Ki: szellő rezegtette meg néha £ hatalmas fák lombját. Távol ról cigányzene hangja szűrő dött át a lugason. Az asszony £ zene irányába indult. Látta £ fák közt mozgó párokat és ön kéntelenül megakadt a szeme az egyik zenészen. Amelletl az asztal mellett játszott, aho! ők szerettek ülni Péterrel Mert gyakran eljöttek ide este felé, hallgatták á zenét, néz ték a táncolókat s a zeene szü­neteiben a város ezernyi csil lógó lámpáját. x Ki tudja, mióta állt ott t kerítésnél? Arcára fehór vo írásokat rajzolt a kemény vas­rács; mintha álarcot vett vol-Két éve múlt már, hogy Pé­ter, a férje, elhagyta. Egy szép napon összecsomagolt és el ment. Azóta nem látták. Né ha hallotta az egyik kollégá­jától, hogy Angyalföldön él valahol, füstös gyárak mellett Hogy boldog-e, arról nem tu­dott semmmit. ’’Furcsa lehet’ gondolta. Elég hűvös volt Nyugat felől lassan felhősödn: kezdett az ég; alja. Szapors léptek alatt csikorgóit az u1 kavicsa, s egy sürgető hang szólalt meg: _Anyu, gyere haza, fázom meg éhes is vagyok. Az asszony megfogta a kis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents