Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-11-02 / 43. szám
' /Mii Al ÚJSÁG NOVEMBER 2, 1961 Kétféle mérték —REGÉNY— Rita átrepült. — Elfi!.. Elfivel történt valami baj.... — gondolta reszketve. ■Sejtelme nem csalt. Elfi vörhenyben megbetegedett! Már napok óta vonszolta magát s mert röviddel előbb egy osztálytársnője vörhenybe esett, Elfit már gyöngélkedésekor átvitték a kert végében álló pavillonba, ahol a járványos betegeket ápolják. Ma reggel aztán teljes erővel kitört a rettegett betegség és pedig egy különösen súlyos vörheny eset s az orvos kijelentette, hogy a beteg elszállítására még csak nem is gondolhatnak. Már ped'g a főnöknőnek ragaszkodni kellett hozzá, hogy a gyermeket kórházba vigyék, hacsak a szülők nem gondoskodnak külön, szakszerű ápolónőről. Az intemátus betgeit egy öreg, kösszvéyes kedvesnővér ápolta, aki ezúttal Elfi esetében semmiképpen sem felelt volna meg a kivánalmaknak. Annál kevésbbé, mert az orvos kijelentette, hogy a beteg állapota nem pusztán szervezetének ellentálló erejétől függ, hanem a lelkiismeretes, türelmes, okos szakszerű ápoástól is. A főnöknő most azt tudakota, hogy mi történjék.... Kiteg. ék-e a gyermeket a szállítás veszélyének és vigyék kórházba, vagy gondoskodnak-e a szülők megfelelő ápolónőről?.. Ö maga, a főnöklő, már mindenfelé telefonált, de seholse talált alkalmas egyénre. Elfi ezidőszerínt eszméletlenül fekszik, negyven fokos lázzal és vad, nyugtaanitó láz-fantáziáiban egyre rémülten hívja a mamái, az egyetlent, aki őt meg tudná menteni, másként beleír.) egy nagy vizbe. Rita a rémülettől meredten hallgatta mindezt. — Szabadna tudnom a határozatát, nagyságos aszszony? — unszolta a főnöknő. — Sokáig nem időzhetek. Rita agyában lázasan kergetőztek a gondolatok. Itt is egy beteg gyermeke.... ott is; de Elfi volt a betegebb és a fiúcska melett itt van a tapasztal t dajka és Albert, az apja. Elfi mellett pedig senki. Mert arra egy pillanatig sem gondolt, hogy a gyermeket kórházba szállitassa. öt kívánja.... a mamát! Természetesen, oda kell sietnie, most Elfi mellett a helye.,., a drága, melegszívű, ragaszkodó gyermeknél, aki után a Halál nyújtogatja karmait! Erre az elképzelésre rémületében s kétségbeesésében, majd hogy összeesett. — Istenem.... én édes jó Istenem, hagyd élni a gyermekemet! — jaj dúlt fel a panaszos kiáltás lelke mélyéből. — Mert az ő gyermeke volt!.... ebben a pillanatban olyan világosan és természetszerzleg érezte, mintha soha máként nem is érezte volna. — Nagyságos asszony zabadna tudnom....! — igen, igen. jövök. . legkésőbb egy óra múlva Elfőnél vagyok, kedves nővér!. — Ön maga....? — Hát ki más?.... Csak nem hagyom a gyermekemet idegen kezekre! Ahogy Rita a telefontól visszafordult, Albert állt mögötte sápadtan. Nyugtalanságtól űzve, a kisfiát jött át megnézni munkája mellől s a gyermekszobából hallotta, hogy Ritát a telefonhoz hívták. A beszélgetés minden szavát hallotta. — Rita, — dadogta most — mi történt Elfivel? Hozzáhivnak? Rita kíméletesen közölte a történteket, s ezzel fejezte be: — Megértheted, hogy egy pillanatig sem késlekedhettem!.... Elírnék szüksége van rám, a zárdában nincs megfelelő ápoléerő ilyen súlyos esetre és egyetlen pillanatig se nyughatom, mig ott nem vagyok! Weidenau rámeredt: — A nehéz, fárasztó ápolásba még magad is belebetegedhetsz.... — s most, mint egy hirtelen álomból ébredve, félőn ölelte át Ritát: — Nem engedem, hogy elmenj, még magad is megkaphatod a járványt. . — Gyermekkoromban volt vörhenyem és difteritiszem is, nincs mitől tartanod! — Akkor sem. . az ember sose tudhatja biztosan.... és itt van a Bubi.... még ő sem egészséges, Rita nem szabad menned! - Majd csak találunk megfelelő ápolónőt Elfir.ek— Azonnal magam megyek a Vöröskereszt otthonba egy vörös-keresztes testvérért. — Ne fáradozz hiába, Albert, az én elhatározásom megmásíthatatlan — és Rita egyszerre zokogva borult Albert nyakába. Elfi életéről van szó és én úgy szeretem ázt a gyermeket.. olyan határtalanul szeretem, ha elvesztenénk, életembe többé soha nem lehetnék boldog és vidám ! — Puszta kötelességérzésből feláldoznod magadat! Rfta közelhajolt és nyugtalanul mélyedve Albert tekintetébe, halkan mormogta: —- Nem Albert, tévedsz! Szeretetből teszem, öröm mel, mintahogy minden anya megcselekedné a gyermekéért, ezt elhiheted! Wsidenau némán szorította szivére íeleségét; sokkal meghatottab volt, semhogy beszélni tudott volna. Rita gyorsan kibontakozott az ölelő karokból. — Vesztegetjük a drága időt, pedig sietnem kell. Hozass taxit, Albert, mig becsomagoltatom a legszükségesebbeket. Bubit ped,-g reádbizom, minden nap többször is telefonálj, ugyanezt fogom én is cselekedni. Negyedóra múlva az autó már vitte a zárda felé. Ugyanaz este a kis Háry megint lázas volt és két nappal utóbb, nyugtalan éjszakálya után, lángvörös arcocskával ébredt. Az elhívott Keller doktor már most megállapította a vörhenyt. — Könnyű eset, — jegyezte meg — csak a gyermek zsenge kora teszi aggasztóvá a helyzetet. AZ UJ $4,500,000 GÁZ VEZETÉK KÖZEL VAN A BEFEJEZÉSHEZ EZ RÉSZE AZ EAST OHIO 1961-ES $26 MILLIÓS TERJESZKEDÉSÉNEK. A jövő hónapban a gáz hatalmas uj 26 inches csöveken szolgálja Nagy Clevelandot. Ez uj gáz vezeték 45 milenyi hosszú. Naponta 300 millió kubik láb gázt szolgáltat. Ezt a jellegzetes nagy, folytatólagos befektetést kell eszközölnünk uj vezetékre és felszerelésre, hogy eleget tehessünk az East Ohio összes fogyasztói egyre terjeszkedő szükségletének. E befektetésnek 1961-re eső része $2,240.000 lesz földalatti raktározási kellékekre . . .$1,800,00 uj tárházi forrásokra . . .és még nagyobb összeget más szétosztási, vonalakra, szolgálati központokra és felszerelésekre. Minden kubik láb gázt. amely a méterén keresztül megy ezekkel a tárházi és szállítási felszerelésekkel kell biztositani. Ezért igyekszik az East Ohio állandóan jobbítani rendszerét és felszerelését. sr a legjobb szolgálatot nyújthassa. , i m THE EAST OHIO GAS COMPANY I Albert magánkívül volt, mit fog szólni Rita?.... Visztazajön-e?..,. Természetesen, hiszen most már saját gyermeket támadta meg az alattomos betegség, azt kell ápolnia. Albert nehéz szívvel ment a telefonhoz, hogy a rossz hírt feleségével közölje. » Rita sápadtan, az átvirrasztott éjszakától fáradtan, kisirt szemmel ült Elfi ágya mellett, aki mint reggel rendszerint, félig önkívületben feküdt, senkit és semmit fel nem ismerve. Ezen az éjszakán a másik leányka, aki két nappal Elfi előtt betegedett meg, meghalt. Minden szörnyűséget, a mi ezzel a halálesetei kapcsolatban volt, a gyermek órákon at tartó haláltusáját, a gyermekét ápoló anya őrjöngő fáj, dálomkitörését, az apácák hangos imádkozását, a kis hahalálharang csengését,, a gyermektetem elszállítását.... Rita mindezt közvetlen közelségből átélte. Elfi mindezekből semmit sem látott. Vad lázfantáziákkal önkívületben feküdt, folyton hangosan beszél, nevetett, kiabált, senkit fel nem ismert; ahányszor Rita hideg borogatást változtatta, megrémült a nedves kendők párolgó forróságától és a láztól gyötört, sovány gyermektest izzásától. A lázmérő állandóan negyven fokon felül mutatott. j Gsak reggel felé csökkent a láz, mint rendesen: ilyenkor beállt a reakció, az önkívülettel határos bágyadtság, , j Rita a szürkén felvirradó téli reggelen ott ült a beteg- 1 ágy mellett és benső rémülettel nézte Elfi puffadt, kiütéses arcocskáját, láztól kicserepesedett kis száját. Meddig bírja még a legyengült test az ellentállást?.... Nem fog-e hirtelen összeesni, mint az a szegény kisleányka mellette? Rita szeme könnyben úszott, ezúttal nem az idegen halott gyermeket siratta, hanem a félelem sajtolt könnyeiket szeméből. Ezekben az utolsó napokban hányszor dadogta félőrülten kétségbeesett imáit, a beteg gyermeke életét könyörögve a Teremtőtől! AZ IFJÚSÁG JOGA — REGÉN Y — Azután már nem tudta, hogy hogyan is történhetett. Akarata ellenére hirtelen magához szorította a leányt, úgy ’ hogy érezte annak szivedobogását is. Az elragadtatástól remegve közeledett ajkával a lány piros kis szája felé. — - Szerelmem! — suttogta. — Szerelmem!....- És amikor a leány édes, félénk ajkát a magáén érezte, szivébe olyan boldogság költözött, mely magasztosabb volt minien elképzeltnél. Ekkor kinyílt az ajtó. A két ember széjjel rebbent és mig -Rosemarie lehajtott fejiel állt a helyén, az orvos hamarosan leküzdötte a zavarát. Az ápolóhővér, armkc r belépett, észrevette ugyan a fiatal páron egy kis ekugódottságot, de ez nem foglalkozik. Lta különösképpen. — Hála az Istennek, csakhogy megtaláltam, doktor ur! — mondotta. — kétségbeetetten keresem mindenütt. Feindné álapota resszabodott, nem tudom mit csináljak vele. — Már jövök, kedves nővér! — felelte az orvos és miközben mosolyogva intett Rosemarie felé, halkan mondotta-: Ja viszontlátásra! Még egyszer kezet akart szorítani a leánnyal, de nem tette, mert magán érezte az ápolónő tekintetét. Nem akart gyanút kelteni. Csak forrón, szerelmesen nézett vissza a szeretett lányra. A lányka a kezeit a szivére szorította, arcára megil;lefödött kifejezés ült. Szép szemeiből a boldogság áhítata sugárzott, így ment haza, szivében szerelmének tiszta érzésévek, melyet a halál fekete árnyéka vont be sötét fátyoléval. Boldogsága földöntúli volt. Rosemarie az édesanyja mellett ült és már alig várta, hogy arról beszélhessen, ami vele történt. De Grónauné először is a tanár hogy léte iránt érdeklődött és csak az foglalkoztatta, úgyhogy nagy boldogságáról Rosemarie nem is beszélhetett vele. önziésnek és tapintatlanságnak tartotta, hogy ő most titkos boldogságáról beszéljen és hogy ő maga azzal foglalkozik, amikor haláltusáját vívja az ő és az édesanyja jóltevője. Az éjjel, ágyában gondolt csak arra, hogy most menyasszony, nagyon boldog mennyasszony. Később aztán gondolata Witerstjein betegágyához szálltak és a tanár felgyógyulásáért jmádkozott. De csakhamar mély álomba szenderült; mely ^lomtalanul borult föléje. Az éjjel hártoen megváltozott az időjárás és reggelre, mikorra Rosemarie felnyitotta a szemét, gyönyörű napsütéses nap aranyozta be a szobáját. Már késő reggel volt, de édesanyjának nem volt szive lányát fölébreszteni. Mindent eikészitett az ágya előtt lóvő székre, hogy mire felébred kezeügyébe találja. Rosemarie hamar magára vette a fehérvászon ruháját, melyet anyja korrán reggel vasalt ki számára. Szive tele voít boldogsággalp és remeő izgalommal mikor kilépet a gyönyörű tavaszi reggelbe. Az intézetben Toncsi sírva jött eléje, — Fájdalom, nincs segítség, — zokogta. — Rosemarie boldogsággal és megelégedettséggel telt sz:vébe egyszerre belehasitott a fájdalom és mintha a tavaszi verőfényt vigasztalan sötétség váltotta volna fel. Az intézetben mély szomorúsággal járt mindenki. Rosemarie a kezelésre váró betegekhez sietett, akik őszinte részvéttel értesültek a beteg tanár súlyos állapotáról. Trübner doktor nem volt a láthatáron. A beteg látogatta, majd visszasietett a tanár betegágya mellé. Az egészségügyi tanácsos is áürün kereste fel a beteg professzort és minden alkalommal, amikor onnan visszajött, a fiatal röngen-nővér szeme feszült izgalommal szegezödött az arcára, de abból az arcból csak a teljes reménytelenséget lehetett kiolvasni. Órák múltak el ilyen leküzdhetetlen izgalommal. Rosemarie szive percről-percre nehezebb lett. Ha a szeretett férfi kedves arcát csak egy percre is láthatná legalább.. De a fiatal orvos csak nem jött. Estefelé, mielőtt még az esti rendelésnek vége lett volna, h:rtelen mellette termett Malte. Nagyon sápadt volt az arca s a szemei mélyen árnyékoltan feküdtek üregeikben: az átvirasztott nehéz éjszakák keserves órái mely nyomot hagytak maguk után. Amikor találkoztak, már nem voltak egyedül a szobában, ott tartózkodtt a többi nővér is. Ragyogó szeme árulta csak el Rosemar-e örömét, melyet a fiatalember megpillantása okozott neki. — TJgy látszik, hogy már a végénél tartunk. Magáért jöttem, Rosemarie, professzor ur még egyszer látni akarja — Wngem? — kérdezte a fiatal lány csodálkozó tekúitettel. — Mindamellet, hogy olyan rosszul érzi magát? — Talán éppen azért, hiszen állandóan érdeklődött maga iránt. Most az a kívánsága, hogy még egyszer beszélhessen magával. — mondotta a fiatalember és a szava elakadt az izgalomtól. — Öntudatánál van a tanár ur? — kérdezte Toncsi, mialatt közelebb lépett a beszélőkhöz. — Igen, teljes öntudatánál — felelte Trübner doktor. Rosemarie letette nagy kötényét. (Szép és karcsú volt könnyű fehérruháiában, amint bátortalanul és ijedt szemekkel nézett Maitere. Nagyon félt a viszonlátástól. — Ó, maga boldog! — mondotta Toncsi féltékenységgel a hangjában, — alkalma van még egyszer látni őt---Irigységgel és aggodalommal vegyes érzéssel nézett a távozó pár után. DON’T JUST WISH-SAVE FOR THE THINGS VOU WANT MOST TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS ART'S RESIDENTIAL ROOFING Tel. WY 1-6406 ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. WE WELCOME SAVERS ASK ABOUT OUR AUTOMATIC SAVINGS PLAN Zha Clevelanó Crust Company 70 CONVENIENT BANKING OFFICES Member Fede/ol Deposit Insurance Corporation Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER ( 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 A csatornát ásás nőikül VILLANYGÉPPEL I tisztítjuk I Uj munkát ás javítást egyaránt vállalunk RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesztésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH, SUTTON WALK, Waterloo LONDON, S. E. 1 Telefon: WAT 7533 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 / Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyászoló család zavartalanul adhassa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME t-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók i a»»»#»»-****1*— Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapje* Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 í I személyes vagy telefon rendeléséra. ARAINK SOHASEM ADHATNAK! PANASZRA OKOT.
