Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)

1960-08-04 / 31. szám

OLDAL AZ VJSAG AUGUST 4. 1960 £1'veszem a Feleségemet REGÉNY Irta: HARALD BAUMGARTEN Fordította: MEDVECZKY BELLA A hatalom és erő végtelenül boldogító érzése feszítette a mellét. Megfeledkezett mindenről. A bűnről és a sötét út­ról, ami idáig hozta. Elérkezett a célhoz. A legmagassabb célhoz. Pionírja volt a technika csodáinak, alkotója az élet határtalan lehetőségeinek! ! A propeller, ami a magasba röpítette, meglassította for­gását. Most jött a munka, most fogja megmutatni, micsoda zsenit adott benne a sors az emberiségnek! Erősen fogta a kormánykereket. A gép mintha mozdulatlanul lebegett vol­na az éterben. De hirtelen zuhanni kezdett. 700.... 600_ 500.... Túl gyorsan zuhant! André szivébe rettenetes félelem mar­kolt. — Mi volt ez?.... Miért nem tartja fent a turbina a gé­pet? Az arca szürke lett... a levegő szörnyű fütyüléssel hasí­tott az arcába Izzadtság öntötte el egész testét. Átállította a gépet Egyetlen lendülettel ugrott a gép a magasba.... az­után megfordult és menthetetlenül zuhant lefelé.— Valaki sikoltott... és ezrek ajkáról kelt visszhang a si­koltásra. 200 200 ... — Zuhanok — volt André utolsó gondolata. Letépte ma­gáról a szíját, amely az üléshez erősítette. De a turbina sú­lya már elvégezte munkáját. Mint szörnyű, meteor szágul­dott a gép a föld felé... megfordult, egyszer ... kétszer.— A repülőtéren ordítva rohantak szét az emberek. A gép mélyen belefuródott a földbe.... azután vakító hatalmas láng­nyelv -sapott föl belőle. Mennydörgésszerű robbanás rázta meg a levegőt. Uiabb lángok, még borzalmasabbak, még szi­vet dermesztcbbek vasdarabok röpültek a magasba ... A tömeg rémületének, borzalmának minden skálája vé­­pigsnhant Lilo de Pirelle szép arcán. Vad, kétségbeesett si­koltással rohant le a lépcsőn. Neki a lángokban álló gépnek, amelyet már körülvett a rendőrség, a tűzoltóság és a szen­zációra éhes emberek tömege. Rettenetes kétségbeesésében olyan vad erővel tört utat magának, hogy végül is az elsők közt volt, akik az égő gép­hez érkeztek. A szenvedélye, a szerelme úgy lángolt most benne, mint az az égő gépmadár, amelyet újabb és újabb We’ve never seen a better buy than this 10.9 cu. ft. Frigidaire Deluxe giant. It’s big...budget-priced...filled with luxury features. LOOK! • Meat Tender stores over 9 lbs. of fresh steaks, chops, cold cuts! • Full-Width porcelain-enamel Hydrator! • 5 Shelf storage door even holds half-gallon milk bottles! • New Magnetic Door seals air-tight all the way around! Flus...New, Feminine LJ “Sculptured Sheer Look” KÉT MODERN ÜZLET Louis Sobonya Johnny Bill Jimmy and Sous LQUIS Furniture & Appliance Co. E. 130th at UNION 10508 UNION WY 1-5070 Dl 1-6160 robbanások ráztak meg. De Lilo nem látott semmit. Rohant előre és ha Reginaid el nem kapja az utolsó percben, maga is elpusztul a lángörvényben. Gyűlölettel pillantott a férfi szemébe. — Mit akarsz tőlem?.... Eressz el! — Lilo. térj magadhoz — kiáltotta a férfi. — Mit akarsz tenni? Mintha ez a kérdés megtörte volna a leány erejét. Még egyszer felsikoltott, vadul, állati fájdalommal: — Mentsd meg, mentsd meg! Nem látod, hogy elég? A tűzoltóság visszaszorította őket. A vizsugarak siste­regve csapódtak a lángoló roncsnak. Reginaid megragadta Lilo kezét. — Szeretted André dLHericourt? — Szerettem, mindig csak őt szerettem! És, mielőtt Reginaid megakadályozhatta volna, kitépte magát a karjaiból és az emberek után rohant, akik letakart hordágyon vittek valakit . egy emberi roncsot, akit André d’Hericourtnak neveztek valamikor.... Emberi szivek gyakran jutnak mellékvágányra—, és azt hiszik mégis, hogy az egyetlen helyes utat járják— azután jön egy pillanat, amikor hirtelen a meredek szélére érnek és elborzadva pillantanak le a szörnyű szakadékba, ami feltá­rul előttük, és ez a perc villámgyorsan hoz vizza a múltból mindent, öntudatra juttat szunnyadó érzéseket és rejtett gondolatokat Reginaid meredten bámult Lilo de Pirelle után. Mint­ha idegen ember szaladt volna el tőle és nem az az asszony, akmek egész életét akarta szentelni. , Gondolatok, kérdések, föltevések kavarogtak most benne. — Lilo hát André Hericourt szerette! Mindig csak őt szerette! De akkor mi lehet Gloria Smithtel? Hirtelen feltűnt szemei előtt Charles Rison gonosztevő arca. — Ö lenne a já-i tékban? Miért akarták elhitetni vele hogy ez a francia férfi és Gloria Smith ! Meg akarták téveszteni? A rémület összeszoritotta a torkát. — Hát hol van- Gló­ria Smith? Az autójához rohant. El kell mennie Gloria penziójába! Mögötte még zúgott a tömeg, lehunvta a szemét. De nem bírt megnyugodni. Úgy érezte, őrület feszíti az agyát. — Miért irta Gloria azt a levelet? Azt a levelet, amely­nek valódiságában nem lehetett kételkedni! Maga előtt látta a leány arcát, meleg, ragyogó pillantá­sát... érezte édes, puha ajkait az ajkán oh ... egyszer, csak egyszer csókolta meg ezeket az édes ajkakat! Borzadva jött most tudatára a rettenetes valóságnak, hogy a leány elutazása nem önszántából történt, hanem ez az eltűnés csak Rison müve lehet. Mély fájdalom kapaszkodott bele és sajgó vágy a leány után. — Hol van a kicsike, kedves pajtás? Sejti-e, érzi-e, mi?lyen egyedül van ő, mióta eltűnt melőle? . — Miss Smith még nem tért vissza — sajnálkozott a penzió tulajdonosa. — Látnom kell a szobáját, érti? — Ez mégsem lehetséges, mr. Sóim. — Gonosztettől tartok. Jöjjön velem! t S s s ! Orbon's Flowers \ j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 ! 1 J { szemeiyes vagy telefon rendelésére. 2 araink sohasem adhatnak PANASZRA OKOT. r ^ , V | Esküvőkre, lakodalmakra és 1 minden más alkalomra » a legszebb virágokat kap;-. RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­tésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb mágyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesüli Államokban: Alex Fodor, 147 Central Park West New York, 25. New York. Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve­zettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Elizabeth Kish, tulajdonos Finom eledelek HAZA VI­TELRE is kaphatók. Willliiiiln 11 m-. z!é.cesen és méltányos árban késeit el minden virág -endetest és továbbit az or *zág vagy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order, 1 year $20 □ 6 months $10 □ 3 months $5 □ Name Address City Zone State — Csak nem gondolja hogy valami baj érte a misst? Ez igazán szörnyű lenne. Hogy jutott erre a föltevésre? Reginaid nem felelt. A lift felröpitette őket. A tulajdo­nos kinyitotta a leány szobájának ajtaját. — Még senki sem lépte át a küszöböt, mióta a miss el­ment. Csak a szobaleány jár be takarítani. Reginai tanácstalanul tekintett körül. — Értesítse a ren­dőrséget?.— De hol vannak bizonyítékok, vagy feltevések legalább? A tulajdonos az ajtónál állt. — Meg kellene néznünk, hátha levelet hagyott valahol. Hátha.... De Reginaid érezte, hogy ezek a feltevések nagyon is gyöngék és bizonytalanok. Nem lenne talán legjobb, ha fel­keresné Risont9 Nekiszögezné a vádat, hogy felelős Gloria Smith eltűnéséért. Nem ... nem tehette meg Charles Rison kinevetné és akkor nem tudna meg semmit. — Szeretnék egy kissé itt maradni.... gondolkozni. Hi­szen ön ismer. A tulajdonos meghajolt és elhagyta a szobát. — Furcsa ember ez a mister Sóim — dörmögte a folyo­són. — De könnyű neki, elég gazdag. , Fáradtan ült le Reginaid az egyik székre. Kezébe tá­masztotta a fejét. Logikusan akart gondolkodni. De minden hiába volt. Felállt újra. Körüljárta a szobát, gépiesen érin­tett meg tárgyakat a ceruzékat, a papirkést, a kis üveg parfőmöt.... A pamlag sarkában öreg, kopott posztóbaba ült. Reginaid rátekintett és hirtelen Coney Island jutott az eszé­be .... és a celuloidbabára gondolt. Ott ült a kövér, kedves ba­ba a szekrényben, úgy ahogyan az estén elhelyezte. A posztóbabán zöld szövetből készült egyszerű ruhács­ka volt. Olyan igazi szegéhygyermek-baba volt. Fölemelte. Miért ül itt ez a csúnya kis baba? Gyermek­kori emlék, Gloria ifjúságának társa? Vigyázva ültette visz­­sza a helyére de valami halk zörgést hallott, mintha pa­piros zizegne a zöld ruhácska alatt.... Mit jelent ez? Milyen papírokat rejtett Gloria a baba ruhájába? Szétbontotta a cédulát. Levél volt, amely úgy kezdő­dött: „Egyetlen Andrém...” Reginaid Sóim, meg se várva a remegő „szabad” elhang­zását, berohant a szobába. A grandemére a nagy, feltárt bő­röndök előtt állt és a komornát dirigálta, hogyan csomagol­jon. — Hagyjon magunkra— kiáltott Reginald a komornára. A grande-mére szégyenkezve tekintett a fiatal férfira. Bűnös szenvedély — REGÉNY — — így ne beszéljünk többé erről, úgy is csak hasztalan fecsegés .. Íme keresztanya. A selyemfüggönyök nyílásában egy női alak állt, midőn Tibor arra tekintett, a háziasszony, Viszlay Matild grófné, alig harminc éves, hat év óta özvegy, egyike a legszebb asz­­s.zonyoknak. Tibor gyorsan elhagyta helyét és elébe ment. Matild sem hidegen, sem melegen nem fogadta őt, köszöntése észre­vehetően tartózkodó volt. — Üdvözletét hozok nagyanyámtól, — kezdte kissé megzavarodva a gróf. — Aki emlékeztette önt, hogy ideje volna egyszer el­látogatni hozzám, — mondta a grófné helyet foglalva. — Hálával tartozom neki. — Beteg voltam,'— mondta Tibor, a legügyetlenebb mentéghez folyamodva. — Hagyjuk azt, kedves Tibor! Mindenki odamegy, a­­hel ióiérzi magát. Vegye tréfának, amit mondtam, csele­kedjék mindig tetszése szerint. Márta félvállról pillantott az ifjúra, majd a grónéra s nesztelen léptekkel hagyta el a termet. Pár pillanatnyi szünet állott be, mi nyomasztólag A JOBB ÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓK A40NCRIEF HŰSÍT nyáron LÉGSZABÁLYOZÓT SZERELNEK FEL • FÜT télen ; ;! ,Hf íH F N RY F U R N ACE CO. M E,0 I N A, O Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ir»gatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES- manek Állanak a MAGYAhSAG SZOLGÁL ATARA A Floridai éleinek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett laxóházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER. REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAML FÜL HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADÁS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hoqy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS Temetésrendezőkés Balzsamozók 3929 Lorain Ave ME 1-3075 hatott mindkettőjükre. Látszott, hogy mindegyikük a má­siktól varja a társalgás megkezdését. — On hosszú ideig nem mutatta magát nálam, — kezd­te végre a grófné, albumot véve kezébe, melyben szórako­zottan lapozgatott. — Volt okom rá, hogy tartózkodó legyek. — Úgy mondja ezt, mintha ezt, mintha az ok kitalálá­sát tőlem várná. Biztosítom rossz találgató vagyok — mondta kissé gőgösen Matild. — Nem annak kitalálását óhajtanám, de legalább meg tudakolását, — viszonozta nyugodtan Tibor. — Azt kívánja, hogy szemrehányást tegyek? — Nem. Ez nagyon is követelő volna részemről, de végre mi, kik oly régóta barátok vagyunk.... — Voltunk, — vetette oda a grófné. — Tehát voltunk, ha jobb szereti igy, sőt nagyanyám­­szerint rokonok is.... — Csak szomszédok. — Ez is valami a múltból, mert most már mindketten annyira eltávolodtunk az otthontól, hogy csak a muutról beszélhetek.... természetes volna, ha egymással kissé tö­rődnénk. Matild grófné kissé felkacagott. — Egy perc előtt félt követelőnek látszani és most e­­egészen belesik e hibába s azt kívánja, hogy érdeklődjem dolgai iránt? — Nem kívánom, de óhajtanám, jól esnék.'. — Csodálatos kívánság! — kiáltott fel gúnyosan Ma­tild. — Hetekig felém sem jön s egyszerre azt kívánja, hogy érdekkel kisérjem tetteit! De kedves Tibor, ehhez a rendőrségre volna szükségem, annak közegeit pedig csak nem vehetem igénybe. — Az jobb is, — gondolta az ifjú, de természetesen nem mondta. E helyet ártatlan arccal viszonozta. — Arra nincs szükség és helyette egyszerűen adja ki a parancsát, hogy jöjjek gyakran és számoljak be tetteim­ről. Matild meg volt lepetve e nyilatkozat fölött s ezt nem is titkolta. — Mi történt önnel? — kérdezte gyanúval vizsgálva Tibort, aki oly ártatlan, szelíd arccal ült előtte, mint egy íeiszallagozott bárány a Watteau képein. Mi történt ezzel az emberrel, aki eddig majdnem kerülte őt, amiért ő gyakran haragudott is reá. — Velem? — kérdezte mintegy felucsudva merengé­séből az ifjú, mialatt tekintetét meleg pillantással szögez­te a grófnéra. — Az, ami minden szerelmes emberrel tör­ténni szokott.. — Ah, ön szerelmes? — Csak most tudja ezt meg, grófnő? — Valóban, mindent inkább hittem volna önről. — Tehát csalódott.... — mondla hévvel Tibor s kissé előre hajolva, kezébe vette a grófné kezét, ki mind nagyobb csodálkozással engedte azt át neki. Különös, meleg érzés vett rajta, erőt s mielőtt észrevette volna, Tibor előtte tér­delt. — Mi jut eszébe? — kiáltott fel megütközve Matild s felugorva helyéről hidegen tekintett rá. — így nem szok­tunk ajtóstól rohanni a házba. Tréfát akar űzni belőlem? — Hogy jön erre a gondolatra, Matild! Hát sohasem vette észre, hogy szeretem? — Engem, szeret? — kérdezte mindnagyobb zavarral és megütközéssel a gróf,né, ki nem tudta mire vélje az ifjú csodálatos viseletét és szavait. — De hát miért tartot­ta ezt olyan nagy titokban eddig? . . Volt valami oka rá? — Volt, — mondta szomorúan az ifjú. — Még pedig nagy és hatalmas ok. Az ön nagy vagyona. Az ily szegény ördögök, mint én, mindjárt azon gyanúba jönnek, hogy érdek vezeti elhatározásukat s én nem óhajtottam, hogy ezek közé sorozzanak. De szerelmem erősebb, mint elha­tározásom ; ez az ami lábaihoz vetett. A grófné még mindig nem birt magához térni csodál­kozásából. De érezte, hogy meg van fogva, mert Tibort évek óta szereti, sőt már a falusi magányban is leányál­­rnainak eszményképe volt. de a véletlen szétsodorta őket. Jlindamellet nem akarta könnyen megadni magát s hide­gen mondta: — Nem hiszek önnek. Aki szeret, nem úgy' él, nem úgy cselekszik, mint ön évek óta teszi. Mindenki kicsapon­gónak, könnyelműnek tartja s ha szeretünk valakit, egé­szen más életmódot folytatunk. — Ez a női felfogás, — viszonozta elmosolyodva Tibor. — Éppen a kétségbeesés viszi oly cselekedetekre az em­bert, amiktől távol maradna, ha nem kínozná szivét egy el­érhetetlen szerelem. Matild gondolkodva tekintett reá. Azon tűnődött, hogy higyjen vagy ne higyjen neki? Oly sokszor vágyott az epedő tekintet után, annyiszor maga elé képzelte őt, szerelmi vallomást suttogva ajkán, azután ismét mindany­­nyiszor szétfoszlott ez az ábránd s kezdett elszokni, letér­ni a gondolatról hogy valaha a szerelem szavát hallhassa tőle.... Most hihetetlen volt az neki s erősen kétkedett igaz voltában. Tibor sóvár pillantással leste arcának minden moz­dulatát s mintha elhatározta volna, hogy nem tágít, újra kezdte ostromát. — Ne ítéljen azokból, amiket hallott rólam, Matild, — kezdte esdeklő hangon s oly tüzes pillantással, hogy Matild félve húzódott vissza tőle. Hirem rosszabb, mint a valóság. Nem tagadom, hogy ostobaságot követtem el, de számba vehető-e egy elkeseredett ember? — De miért volt ön elkeseredve? — tört ki majdnem haraggal az özvegy. — Hisz sohasem beszélt igy hozzám, sohasem kisért-ette meg kedvez feleletet kapni tőlem, még csak egy kérdést sem intézett hozzám s ma egyszerre, min­den előzmény nélkül, keservről, reménytelenségről beszél. — Megmagyarázom, amit ön sem ért s mi mai visele­­tomet érthetővé teszi kegyed előtt. Hallgassa meg ezt a le­velet, melyet nagyanyámtól kaptam ma s mely annyira felizgatott, hogy nem tudtam többé ellenállni. Iderohan­­km és lábaihoz térdelve megvallom, hogy szeretem, — mondta Tibor, előhúzva a levelet és annak következő so­rait olvastam fel: ” Viszlay Matildtól kaptam levelet, ki rólad egyetlen szóval sem emlékezett meg. Mi ennek az oka?” — Nos, miért izgatták fel e sorok annyira, hisz az csak természetes volt. Mit Írhattam volna önről, kit hete­ken át nem is láttam?

Next

/
Thumbnails
Contents