Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)
1960-03-31 / 13. szám
* OLDAL AZ ÚJSÁG MARCH 31, 1960 Elveszem a Feleségemet REGÉNY Irta: HARALD BAUMGARTEN Fordította: MEDVECZKY BELLA — Oh— milyen fiatal ön, asszonyom! Reginaid egy idősebb hölgyről beszélt és most megérkezik egy fiatal asszony! — A iátszat csal! — felelte Helene Clifford jelentőségteljesen — Különben kérem, bocsásson meg ezért a késői látogatásért. De minden percem be van osztva. — Kevés látogatásnak örültem ennyire, mint ennek. Köszönjük önnek, hogy vállalkozott erre a hosszú útra és eljött hozzánk. Ugy-e, igy van, Lilo? — Úgy.... szóval ő az? — mondta mrs Clifford és miután megcsókolta Reginaid homlokát, a leányhoz lépett. Figyelmesen vizsgálta a kacérpillantásu szemeket, az élettelen ajkakat, a szép üres arcot és érezte a sivárságot, ami a szép álarc mögött meghúzódik. — Ön nagyon szép, Lilo kisasszony -— mondta őszintén. Charles Rison uj poharakat állított az asztalra, Robertson pedig fontos üzleti dolgokról beszélt Reginaidnak, amit az minden érdeklődés nélkül hallgatott. Különben a grande-mére vezette a társalgást. Beszélt a mindent legyőző szerelemről, ami egymáshoz kötött két fiatal szivet és a legvirágosabb kifejezésekkel ecsetelte a nagy boldogságot, amivel a fiatalok jövendő életükre készülnek. Helene Clifford mozdulatlan arccal, figyelmesen hallgatta. Charles Rison tréfás közbevetéseire sem volt semmi észrevétele. Dé hirtelen a férfi felé fordult. — Ön orvos, mister Rison? — Igen, madame — helyeselt élénken a megszólított — Rouenban. Tulajdonképpen már nem is viszek praxist, inkább priváttanulmányokat végzek. Reginaid zavart csodálkozással figyelt. Apja halála óta mindössze egy alkalommal találkozott nagypénjével. Ebben a biztos fellépésű, kissé férfias modorú asszonyban valami különös volt — csaknem fenyegető. Hirtelen megcsendült a Louis-quatorze óra mély ütése. Helene Clifford azonnal felemelkedett. — Itt az ideje, hogy menjünk. Hosszú ut előtt állok.... Kedves Reginaid, ajánl valami fogadott, ahol mi és az autó is rendesen megszállhatunk. És már ment is.... mintha ez a látogatás a legtermészetesebb lett volna a világon. Az utón egyetlen szót sem szól. Maga vezette az autót és bámulatos sebességgel vette a merész fordulókat. Csak akkor szólalt meg, amikor Reginaid, még mindig zavartan és kényelmetlenül, elköszönt tőle a szálloda előtt. — Látogass meg holnap délután pont négykor. Hatkor elutazom. De hirtelen anyai gyöngédséggel hajolt hozzá és végigsimitotta a fiatal férfi fejét. — Jó gyerek vagy, Regi. Egészen olyan, mint szegény apád. Nyiltszivü s hiszékeny. Úgy jársz az életben, mint a vak. Reginaid fülében csengtek még ezek a szavak, amikor a Boulevard forgatagában hazafelé tartott. Szégyenérzés fogta el, hogy soha sem közeledett igazi emberi érzéssel ehhez az asszonyhoz. Az a gyöngéd simogatás régi, gyermekkori emlékeket ébresztett fel benne. Ennek az asszonynak az ereje előtt gyöngének, üresnek, lenézni valónak találta saját életét. Ezalatt Helene Clifford szállodai lakosztályának szalon-NE FELEDJÜK EL minden takarékbetét, amelyet ÁPRILIS 10.-ig jtfrcUfg elhelyez és ott tart egy negyed évig, ÁPRILIS 1.-től kamatozik. NATIONAL BANK OF CLEVELAND jában ült Robertsonnal. Néha elgondolkozva simította végig a homlokát. Robertson.... holnap reggel Rouenba utazom. De egykor már ismét itt vagyok. Ezalatt ön beszerzi az értesüléseit erről a mézes öreg hölgyről. Attól tartok, Robertson, hogy kellemetlen dolgokat tudunk meg. Milyen különös, mondta azután csöndesen, — hogy nekünk, embereknek, mindig őseink életének gyöngeségéért kell bűnhődnünk. És Regiald apja nagyon gyönge ember volt. V. FEJEZET ' Esős őszi reggel szürkesége borult Rouen fölé, amikor Helene Clifford megérkezett. Nem, volt nehéz a lakók névsorábóll kikeresnie azt a négy férfit, akik a Rison nevet viselték. Kettőjükről rögtön megállapította, hogy nem. jöhetnek számításba. Ezek jómódú kereskedők voltak. Helene Cliff or elindult, hogy felkeresse a harmadikat. Szűk utcákon ment az öreg, roskadozó ház felé. Néhány töredezett lépcső vezetett a bejárathoz, amely fölött kopott cégérén állt. a felírás: "Zálogház.* Vonakodva húzta meg a csengőt. Nagykeblü, feketehaju délfrancia nő nyitotta ki az ajtót. Piszkos, gyűrött reggeli pongyola fedte vaskos alakját. —- Charles Rison úrral szeretnék beszélni. Itt lakik? Gyanakodva tekintettek rá a fekete csillogó szemek. — -Mit akar tőle? Ha zálogba akar tenni valamit, hát jőjin beljebb. — Nem akarok semmit sem elzálogosítani, asszonyom — kezdte Mrs. Clifford. — Csak egy felvilágosítást szeretnék kapni öntől. — Nem adok önnek semmiféle felvilágosítást. Itt minden üzleti titok. Helene Clifford elővett egy tizdolláros bankjegyet és az asztalra tette. A másik asszony színlelt közönyösséggel nézte.' De fekete szemeiben mégis sóvárgó vágy lobbant fel. — Milyen felvilágosítást szeretne — kérdezte végre. — Megismerkedtem Párisban egy Charles Rison nevű úrral. Azt mondta, hogy Rouenból való. Igaz ez? A másik arcára szemtelen mosoly húzódott. Tetőtől talpig végigmustrálta az amerikai asszonyt. Na, fiatal nem volt már. De pénze bizonyára van bőven — gondolta — különben nem adna ide ennyi pénzt ilyen könnyen. • — Jól tudom, hogy Charles mennyire szalad a pénz után. Csak ne is képzeljen mást az ő érzelmeiről. Ez a válasz egy pillanatra egészen kizökkentette nyugalmából az amerikai nőt. De a következő másodpercben már hangosan felnevetett. És ez a jóizü kacagás visszahozta jó hangulatát is, amit pedig Reginaid eljegyzésének hire óta igazán nélkülözött. — Nem, nem, madame! Nem úgy áll a dolog ahogyan ön gondolja. Ez a Charles Rison orvos, ugy-e? Úgy hiszem, rokona is önnek_ — Micsoda buta dolgokat beszél itt össze, Hogy Charles orvos lenne? — most már a francia nő is nevetett. — Nem. asszonyom, zálogházas ő... igen... zá-log-ház! Évek óta űzi ezt a mesterséget. De pár hónapja csak felkerekedett és elment. Azt hazudta nekem, hogy gazdag párisi rokonai kérették; Épen Chariest! Hat hónapja nem irt nekem az a csirkefogó, azért is mondom el magának ezeket a dolgokat, különben ki nem szedne belőlem semmit, még ha tízszer ennyi pénzt akarna is adni — ezzel a kijelentéssel a tizdollárost gyorsan a harisnlyájába rejtette. Helene Clifford töprengett. Nem... ez lehetetlenség. Hamis nyomra akadt. Annyira hihetetlen volt, amit ez az asszony beszél. —. Még egy kérésem lenne, Madame. Ha teljesiti, úgy még egy tizdollárost adok önnek. Mutasson nekem Rison úrtól egy arcképet. Az asszony sokáig kotorászott egy régi szekrényben, amig előhozta a kívánt képet. Rongyos régi fénykép volt. — Ilyen volt, amikor elment. Hogy most is ilyen-e, azt nem tudom. Helene Cliford figylemesen nézte. Igen, ez kétségtelenül Rison professzor ur arcképe volt. Három órakor Helene Clifford már a Grand Hotel szalonjában beszélgetett Robertsonnal. — Elzálogosított már valamit az életében, Robertson?— kérdezte ? Csodálkozva tekintett rá a másik. — Mi köze ennek Rison professzor úrhoz? — Nem is tudtam, hogy Franciaországban professz9r-FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 Vágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyelettel esen, LAKODALMAKRA iztésesen végezzük el a rendelést Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes jót* állással. Gyógyszereket az óhtiíába csOr< c SAJÓ PATIKAVAI küldün! BAJÓ SAHDOH GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave Telefon: WO 1-848* TELEFONUNK: GAR. 1-6658. Res. FA. 1-1154 Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Moss. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. I year $18 □ 6 months $9 Q 3 months $4.50 □ Nome Address City lone State PB-16 nak hívják a zálogosokat. De lehetséges. De azt minden bizonnyal tudom, hogy ez a Rison ur zálogos. Meglátogattam roueni irodáját. Egy tulhizlalt hölgy fogadott. Nem volt valami szívélyes hozzám és Rison ur kedvesének hitt — Mrs. Clifford egész arca ragyogott a jókedvtől. — Nem vagyok valami nagyon hiú, Robertson, de ez a bók annyira megörvendeztetett, hogy azonnal tiz dollárt adtam annak a kövér hölgynek. — Ezúttal nem értem, hogy mit mond, mrs. Clifford. Az asszony arca hirtelen kemény és szigorú lett. — De én ér tek mindent. Ez a Rison ur a legutolsó csirkefogó, aki Helene Clifford vagyonát akarja megkaparintani. És a? á két hölgy is ugyanezt tervezi, ott abban a Faubourg St. Germain-i butorkereskedésben. így van. És maga, Robertson, mit tudott meg? — A biztonság kedvéért mindent föl jegyeztem. Meglehetősen sok, ha tekintetbe vesszük a rövid időt, ami a rendelkezésemre állt. Ninon de Pirelle özvegye Henry de Pirelle bankárnak. Ez a bankár a legbizonytalanabb vagyoni körülmények közt halt meg. A '‘szép Ninon’, ahogyan akkor nevezték azóta a legkülönbözőbb játékkaszinókban kergeti a szerencsét. Három év óta szép unokája is elkíséri útjára. Lilo teljesen átengedi magát a grande-mére szeszélyeinek. Mindenütt beszélik, hogy a szép leányt szorosabb kapcsok fűzik André Hericourthoz, egy ismert párisi férfihoz. Dehát ez lehet rágalom is. Az liyen gyönyörű leányról hamar bezélnek rosszat az emberek. —- Úgy látszik, Robertson, a szép Lilo még idősebb urakat is el tud bűvölni. Hogyan szabadulhatna akkor Reginaid a varázsa alól? Reginald a .legrosszabb hangulatban töltötte el otthonában a délelőttöt. Minden bántotta és idegesítette. És visszagondolva az elmúlt est eseményeire, fejébe szökkent a vér. jA grande-mére tapintatlan megjegyzései ma kétszeresen bosszantották. De, ami legmélyebben és legkülönösebben fel kavarta az egész valóját, az a különös, gyöngéd simogatás volt, amivel Helene Clifford búcsúzott tőle az éjszaka. A Sári bíró leánya REGÉNY. — IRTA: ABONYl LAJOS Kati a sajtárral kezével, vidor dalolással nyitotta be az ajtót. Dani elfojtott lélekzettel leste őt rejtek-helyéből a jászolból. A ieány maga alá húzta a kis széket, a sajtárt ölébe vette, elkezdett fejni, s dalolta tovább azt a vig, játszi nótát, amit már az elébb is eldalolt. Dani lassan fölemelkedett s azután a legkisebb zaj, legkisebb nesz nélkül lopódzott a leány felé. A leány csak azt vette észre, hogy előtte áll. Egyszerre megszűnt a dal. Katiban elhalt a lélek, sápadt lett ijedtében, mint a fal, a sajtárt is elejtette, amint fölugrott. Dani némán, bánatos szemrehányással nézett reá. Kati el nem tudta gondolni, hogy a föld alól jött-e ez olyan hirtelen vagy honnan, s miért jött? Mit akar ezzel a szomorú és fagyasztó nézéssel. Kati megrettent a nézéstől és futni készült. Dani visszatartotta karjával. — De hát mit akar kend az istenért, mit akar ?— kérdezte a reszkető leány. i Esküvőkre, lakodalmakra és ( minden más alkalomra j a legszebb virágokat kapp személyes vagy telefon rendelésére. S ARAINK SOHASEM ADHATNAK \ PANASZRA OKOT. | Orbans Flowers j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 j Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALESMANEK ALLANAK A MAGYARSÁG SZOLGALATARA A Floridai éleinek megfelelő szép, kényelemre berendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FÜL HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT nag? ntükaég tib a JÓ BARÁTRA .aki a legapróbb rémetekig «btelgwa» e VÉGTISZTESSÉGADÁS miséén tervéi — a ammüé jérákv^yúivtli Minden intézkedő« wgy történik, hogy a jyaaw ló csatád zavartalanul adkaasa ét magét az stoW búcsú nagyon nehéz Gvázs aae'én szolgásaiért késsen ilL Bodnár A. Lajos ÉS FIA IFJ. LAJOS Temetésrendezők és Balzsamozók 3929 Lorain Ave ME 1-9875 — Ne félj nem bántalak, szólt a legény megnyugtatásul egy fanyar mosollyal, csak látni akartalak még egyszer.... A leány sóhajtott és türelmetlenül nézett az ajtó felé------Csak egyet jöttem megkérdezni tőled Kati, szólt a legény mély szomorúsággal. Hallottam már mástól, meg tudom is, hanem én csak te tőled akartam meghallani! Kati lesütötte szemeit, s úgy állott ott, mint a bűnös a vallató bírák előtt. — Emlékszel-e még Kati? folytatta Dani, emlékezel-e még, mit fogadtál nekem emlékezel-e még, mit esküdtél? — hát az jut-e még eszedbe, hogy miképpen átkoztad magadat, ha engem elfelejtesz? Ezt jöttem én eszedbe juttatni. A leány csüggedten, szégyenülve hajtotta le a fejét és töredezett, elszorult hangon rebegte a legényhez: — Dehát mi baja kendnek én velem, Dani! — Mi bajom veled? kérdezte gúnyosan a legény, még azt kérded, mi bajom? No hát elmondom, hogy mi bajom! Elbolonditottál a szépségeddel, belebolonditottál magadba édes mézes szavaiddal, aztán kiadtál rajtam. Oh Kati szólt a legény elkeseredve, hogy tehetted ezt velem, hogy vehetted szivedre ezt a nagy felelősséget? hát nem hiszed, hogy azért az isten előtt is meg kell számolnod, hogy engem ily boldogtalanná tettél. Danit e szavaknál elfojtotta a bánat, nem birt többet szólani. Elfordult, hogy az az átkozott hazug leány meg ne lássa azt a keserű könyet, mely szeméből erővel le akar gördülni. De Kati meglátta azt és jól esett a büszkeségének. Abban a percben, mikor Dani elérzékenyülését meglátta nem félt többé a haragjától. Minden aggodalma elmúlt, szoruló keble megkönnyebbült, arcszine visszatért, készen volt minden továbbira. Bátran föl emelte a fejét. Dani, mikor visszanézett, egész más alakot látott maga előtt, nem a megszeppent, megalázott Katit, hanem a régi büszke leányt. Erre ö is hideggé, büszkévé lett. — No Kati! szólt a legény szilárdságot erőltetve magára, nem mondtad még meg, hogy emlékezel-e azokra, a mit mondtam?! — Az akkor volt! felelt a leány röviden, még mosolyogva is szavai mellé. — Akkor? kérdezte Dani gúnyosan, hát most már csakugyan máskép van? — Máskép! felelt a leány röviden, mindegy óhajtva mennél hamarabb véget vetni a beszélgetésnek. — De hát miért van másként?.. kérdezte a legény zordonan. Megbántottalak? vagy elhagytalak? azt csak nem mondhatod én felőlem. — Hiszen azt én nem is mondom! — Te felejtettél el engem, átkozott leány! Te hagytál el engem, te felejtettél el. A- ieány kérlelőleg nézett reá, hogy csábos szemeivel egy kissé szeliditse., de nem mentegette magát. — Ugy-e!.... Ugy-e? ismételte Dani keserűen. A leány elegendőnek hitte igazolásul ennyit mondani: — Dehát Dani, mondja csak, tehetek én ártól? Dani majd csaknem kitört e leplezetlen vallomásra. Hogy nem szégyenli a leány ezt bevallani. — Most hát értem, szólt Dani ajkaiba harapva most hát értem, magad bevallód, hogy elfelejtettél. Jól van Kati, igy hát mindenek vége! — Mindennek vége! mondta utána a leány könnyedén. Dani ekkor szivéhez nyúlt, mely majd megszakadt a fájdalom alatt és szemeinek gyilkoló, sújtó sugarait vetette aleánj ra. — No jól van Kati! Hát vége! Ha vége, legyen vége! Áldjon meg az isten! De úgy áldjon meg, ahogy velem bántál. Úgy, ahogy én kívánom. Ahogy megáldja azt, aki fogadását meg nem tartja. Téged úgy áldjon vagy inkább, úgy verjen meg az isten, ahogy magadat megátkoztad. Ha pedig nem ver meg, majd lesz rá gondom, hogy ne hagyjon veretlen. E szavai alatt egészen kikelt színéből, arcának legkisebb része is visszatükrözte azt a kétségbeesett fájdalmat, mely a lelket is megtöri. Minden tagja reszketett a nagy viharos szivharc alatt, könycseppek gördültek fájdalomtól rángatott ajkaira. A legkeményebb szivü hóhér is megszánta volna. Katit is megrendítette a látvány, s nem bírta visszatartani szánalomra ébi’edt szive percnyi fellobbanását. Megfogta a távozni akaró Dani kezét és nyájas esdeklő hangon szólott hozzá: — Dani! édes Dani! hadd mondjak én is pár szót. Dani azonban haragosan kirántotta kezét a leány kezéből. — Hiába most már, hiába minden, szólt elkeseredetten beszélhetsz már nekem, nem hallgatok én már többet rád. Egy szót se beszélj, egy kis szót sem akarok hallani, átkozott volt az az óra is, amikor még hallgattalak, mikor hittem neked. Ezzel éppen olyan gyorsan eltűnt Kati elől, mint ahogy megjelent. A leány busán lehajtotta fejét és soká nem birt mozdulni arról a helyről, ahol utoljára állott szemben megcsalt szeretőjével. Kezeit összekulcsolta ölében, feje szomorúan lehanyatlott, s úgy maradt sokáig•— sokáig. — Átok!.... átok!....mégis nagy, terhes, fájdalmas szó ez! MAki/'nirr LÉGSZABÁLYOZÓ MONCRIEF egész éven at HŰSÍT nyáron — FŰT télen Menjen a szomszédban levő MONCRIEF kereskedőhöz THE HENRY FURNACE CO, MEDINA, O Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL tisztítjuk Uj munkál és javitást egyaránt vállalunk
