Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)
1960-01-21 / 3. szám
JANUARY 21, I960 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Csekő Gábor Amerikában —TÁRCA— IRTA: SIPULUSZ (3-ik folytatás és vége). — Kigyelmetek lesznek a felügyelők, akik rendbe tartják a többit. Minegyikük kap egy termet, amelyben nem lesz több száz embernél akikre felügyelnek. Hogy miből áll ez a felügyelet, majd odabenn megtudják. Gábor gazda örült az alkalomnak és természetesen elvállalta amunkát, sőt hizelgett neki, hogy rögtön felismerték benne az értelmiségét. A hivatalát különben nagyon komolyan fogta föl, az egész termet végigjárta s jóformán minden emberével megismerkedett. Főkéupen arra kellett ügyelni, hogy az emberek a kijelölt helyen dohányozzanak s a cigarettát, gyújtót ne haj-i gálják szerteszét. A magyarokra egy kis szónoki beszéddel igyekezett hatni amelyben kifejtette, hogy valamint Magyarországon ők az elsők, úgy itt az idegenben is minden tekintetben ....nekik kell az elsőknek lenniök, mert különben itt azt hinné még valaki, hogy nem ők a világ legkülönb nemzete. A tótokat segített neki rend ben tartani egy Krapulák nevű vén ember, aki már hatodszor járt Amerikában és mindenféle nyelvet megtanult, még magyarul is. A rendtartás különben nem ment nehezen, mert a hajón a legrakoncátlanabb ember is meghuzat magát. A hajóutazás vége felé kínálkozott a második szerén-? cse Gábor számára. A hajón valami nemes fajtájú svájci tenyészállatokat szállítottak egy amerikai földbirtokos számára. Az ezek mellé rendelt gulyások közül egy meg halt s helyébe a Csekő uramat szerződtették, olyképpen, hogy a barmokat egészen rendeltetési helyére tartozik elkísérni. így tehát abban a ritka szerencsében részesült, hogy már volt állássá, mikor .Amerika földjére lépett. Mielőtt partra szállt volna, megszólította ugyanaz az ur, aki már Hamburgban szerződtette, s megkérdezte hogy nem szeretne-e a hajón állandó inspektor lenne? Vagyis hogy állandóan megtartsa azt az állást, amelyet erre az egy utazásra kapott. — Nem lehet az, uram, —• felelte ijedten Gábor gazda — hogy én egész életemet a tengeren töltsem! Sohse lássam az erdőt, a mezőt, a gyümölcsfákat? Sohse járkálhassak az Isten áldotta szép búzatáblák között? — Meg lehet azt szokni, próbálja meg. — Én tudom, hogy meg nem szokom, de nem is hiszem, hogy magyar ember akadna, aki vállalná ezt a vizimesterséget. Az csak az olyan nációnak való, akinek nincs elég földje, akiknek már szűk lett az országa. — Hát kigyelmed inkább MINDENKI JEGYEZZE MFC Un kis vagy nagyobb baja vsa A Televisionna! • •bármely gyártmánya is) teile« garancia mellett megfavltlnk. Steve G. Szabó B. F. G. - TV P'Nolázott és szakképzett television-j avtté 2656 East 126th Street UT TELEFONJUK: SW 1-4544 — RA 1-0567 elmegy kőszénbányákba a föld alá, a sötétségbe, a fekete piszokba? — Ue uram, legalább földet érzek a lábam alatt és meg tudok kapaszkodni. Aztán meg ez a kőszénbánya csak egy része az anyaföldnek, amire a jó isten engem ráteremtett, azon otthon érzem magamat. — Hát a viz nem tartozik aföldhöz? — De nem tengervíz, Attól Isten mentsen! Embernek szüettem, nem halnak, hát csak maradok a szárazon. Ha az Isten vízre teremtett volna, mutatná valamivel, legalább is azzal, hogy az ujjaim közé uszóhártyákat tett volna, de bizony akárhogy forgatom a kezemet, nem látok rajta uszóhártyát, de nem is kívánom,. hogy lássak. Mert még akkor se tudnék itt maradni, akárhogy megfizetnénének is. így hát az lett a vége, 'hogy Gábor gazda a svájci j marhák után elhallagott ; belső Amerikába s ott egy [darabig földmivelési foglal-' j kozást űzött, de mivel ezt j nem fizették meg i óbban mint otthon, hát csakhamar j odébb állott. | Elutazott a kőszénbánya vidékére, mert onnan kapott legkecsegtetőbb híreket. Minduntalan beléje botlott egy ügynök, aki csalta őt a föld alá. a fekee világba. Tiz korona napszámot ígértek neki, ami bizo[ nyára szép dolog, de Gábornak .eszébe jutott, hogy odahaza a kubikusok még ennél is töb- I bet keresnek és aztán napviláj gon dolgoznak. Igaz, hogy a j kubikusoké is keserves munka, j ka, de nem olyan nehéz, mint a | kőszénbányászé. Nem is állt kö télnek, csak akkor, mikor a ! pénze fogyatékán volt. Egy [szomorú téli napon aztán még 'is csak markába csapott az ügynöknek, aki aláíratott vele egy szerződést és attól kezdve rabszolga volt, nem pedig szabad magyar. Nem kértek töb- i bet, hanem parancsoltak neki. i Naponkint tizenkét órát keljlett neki a föld alatt töltenie, j odalenn volt egy kis kocsija és lova, a kocsit telerakta kőszénnel, sötét folyosókon keresztül elhajtotta jó messzire és ott megint kiürítette. így ment ez hat óra hosszat, akkor beültették egy liftbe és felhúzták a szabad ég alá, ahol hat órát töltött, aztán újra leszállították a mélységbe. A barnaarcu, jó húsban levő emberből lassankint sovány, sápadt alak lett. Jóformán • csak az árnyéka a kaszát su- I hogtató Csekő Gábornak. Szinte röstelte a kőszénport lemos ni magáról, mert ilyenkor tükre egy teljesen idegen ábrázatot mutatott neki, melynek vo■ násai kemények és szomoruek [voltak, nem olyan nyájasak, mint régen. Az arca behorpadt, pofacsontjai pedig kiültek. De nem hagyhatta ott a munkáimért szerződése kötötte. Egyszer aztán kiütött a háború az európai és amerikai között. Az európaiak ugyanis olcsóbban dolgoztak, mint a szervezett amerikaiak, az utób biak erre sztrájkba léptek és követelték a veszedelmes konkurensek elbocsátását. Hogy fellépésüknek nyomatékot adj anak, fegyverrel támadták meg az európaiakkat, uton-utfélen úgy puffogtatták őket le, mint a verebeket. Ezek rémülten s tömegesen szöktek meg a gyárból. A jó alkalmat Gábor is felhasználta és szintén megugrott. Egy kicsit megpihent, le- Ifürösztötte magáról a szénport, aztán uj foglalkozás után nézett. Talált is alkalmazást egy gyárban, ahol eleinte szenet talicskázott a gép számára, majd pedig odaállitották a fal mellé, ahonnan minden tizedik másodpercben kiugrott egy vasrúd, melybe ő belekapaszkodott és lehúzta magához, azután eleresztette, mire a vas rúd újra eltűnt a falban. Buta egy munka! Gábor röstelte, hogy az amerikaiak nem mertek rábizni különb munkát. De szégyelte volna, ha onnan hazülról valaki látja, hogy ezért kellett neki ilyen messzire kivándorolnia, hogy ostoba módon kapkodjon egy rudhoz. ő, ki ottnát a ménkühöz. ő, aki otthon a maga gazdája volt. Ezt is otthagyta, mert nem tudott belenyugodni, hogy ebben a rettenetes nagy országban ne találjon kedvére való munkát. De úgy látszik, a szerencse is csak olyanhoz szegődik, aki komolyan utána veti magát. A sült galamb itt épp olyan kevéssé repül az ember szájába, mint odahaza, különösen ha még el se tátja a száját. Aki ily immen-ámmal veszi a dolgokat, annak meg kell elégédnie azzal, ami akad. Gáborból hiányzott a lelkesedés, azért úgy az Isten nevében hányóddott ide-oda. A második esztendő vége felé aztán történt egy váratlan do log, mely egyszrre véget vetett az ő amerikai vándorlásának. Akkor valami nagy piszkos gyárban dolgozott pár ezred magával. Elég jól fizették, denem tetszett Csekő uramnak mert nagyon megviselte az egészségét. Egyszer aztán valami bárban megint megszólította egy ágens: — Tudnék én itt egy kigyelmednek való munkát. — Mi légyen az? — Jól megfizetik, nem is nagyon erőlteti meg magát, csakhogy egy kicsit furcsa, nem minden embernek állja a természete. — Nyögje ki miszter, ne kerteljen. , ^ — A furcsa benne az, hogy tengeralatti munka, buvárdolog. Csekő uram nagyott nézett, no, ezt még nem próbálta. Talán ez méltó lesz hozzá. — Vállalom én miszter, csak innen szabaduljak. Mondja el körülményesebben, hogy miről van szó. — Hát tudja, innen elviszik kendet egy szigetre, melynek a partján úgy tiz méternyire a viz alatt millió meg millió apró csiga fekszik. Ezt a töménytelen csigát kell a viz alatt egy kosárba lapátolni és felhozni a hajóra. — Nem lehet az, miszter. —■ Dehogy nem lehet, évek óta csinálják. — Hogy lehessen a viz alatt dolgozni? — Extra búvárruhába ötöztetik kendet, csak úgy megy a munka, mintha földet ásna. A fizetése kétszer annyi, mint ebben a gyárban. — No, ha más kiáillja, én se halok bele. És Csekő Gábor uram elment Kuba-szigetére búvármunkára. Megengedték neki, hogy egy napig nézze a munkát, akkor Csekő uram kijelentette, hogy eb, aki nem vállalja. A felügyelő felvitte egy hajór, ott bevitte egy terembe és elkezdte neki magyarázni: — Idenézzen atyámfia, ezt a búvárruhát maigára föladjuk, ezt a nagy gömböt a fejére Francia pezgő és többféle High Ball* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenu* Tel. WO 1-9586 Why sky - Vodka - Scotch - Gin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. iO-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná> unk nagy kedvezménnyel kapja a sört. csavarjuk s akkor aztán a létrán lemegy a viz fenekére. Ne féljen, ebben a ruhában épp olyan kényelmesen mozog, mint idefönt a magáéban, levegője is lesz annyi és világossága, mint itt fönt, — Rendben van és mi lészen a munkám? — Abba se lesz hiba. Leviszi megával ezt az ásót és ezt a kosarat, s a fenekén heverő csigával telemeriti a kosarat, a fej emellett a vízben egy kötél fog lógni, ha a kosár tele lesz, maga ezt a kötelet egyszer megrántja s akkor mi a kosarat felhúzzuk. Ha pedig nem jól érzi magát, kifáradt vagy szédül, akkor, értse meg jól, ezt a kötelet kétszer rántja meg s akkor mi magát hu— zuk fel. Megértette, — Meg. Kezdhetjük, ha úgy tetszik. Gábor gazda tehátt fölvette magára azt a furcsa gummiruhát a nagy tökfejjel, mely elől üvegből volt, úgy hogy. ki lehetett látni rajta. Alig tudott benne mozogni, a lába kü lönösen nagyon nehéz volt. No de majd máskép lesz odalenn. Aztán nagyot fohászkodott és megindult lefelé. De bolond is az a magyar ember, ak ilyesmire vállalkozik, mikor nem muszáj. Amint leért, rögtön tapasztalta, hogy a német tökéletesen igazat beszélt: könnyen mozgott, könynyen lélegzett és egészen jól látott. Jól látta az apró csigák millióinak rétegét, melyet taposott Letette a kosarat, két kézre fogta az ásóját, no, Isten nevében fogjunk ehhez a furcsa munkához. Elmúlik egy pár másodperc. A teremtésit, valami nincs rendben. Valami baj van, de nem tudja, hogy mi? Újra nekifohászkodik, me gint abbahagyja és rátámaszkodik az ásójára. Akkor veszi észre, hogy a nyála csorog végig az üvegablakon. Hopp, megvan. Gábor fogja a kosarat, az ásót és kétszer megrántja a kötelet. Nagysebtiben fölhúzták, azt hitték, hogy rosszul lett. Hamar lebontják róla a nehéz gúnyát, ott áll a magyar nyugodt arccal, látnivaló, hogy kutya-baja sincs. Amint a fejét levették, egyszerre megszólalt: — Nem vállalom a munkát. — Ugyan miért? — Nem lehet. Nem megy az Istennek se. Nem tudok a markomba köpni. Enélkül pedig nem tudom elkezdeni. Köszönöm a hozzám való jóságukat. Isten áldja meg kigyelmeteket. Ha nem megy, hát nem megy.. Az emberek vállat vontak és hagyták menni, nagyobb bolondot is láttak ők már Amerikában. Ez a tapasztalat adta meg a kegyelemdöfést Csekő Gábor amerikai utazásának. Már ilyen országban magyar ember meg nem marad. Otthon is volt három hét múlva. TELEFONUNK GARFIELD 1-5658 RES. FA. 1-1154 Ha nincs, aki főzzör és önmaga nem főzhet Pági pihenői tart a főzésiem, ét mégis etyan ételt kíván étem retel és egészséggel «ff» vgtuztanl, amilyent olthat fértek akkor keresse fal a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE BOÁD Elizatoetfa Kteh. tuhMmio. map HAZA VITELRE te. 7inom töltött kápoamla mimdw zlésesen és méltányos árban kórait el minden vir&g rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Avenue Telefon: ME 1-1889 Bojgás az világban Kátsárul még tsak most kezdők szólam, mert hogy szavamat ne felejcsem, kikisért bennünket a zállomásra, ászt mondok neki. — Bötsüld mög magadat ameddig odalyárunk, mert ha kártételt tanálkozik a faluba, oszt nem tuggyák ki a bűnös? hát mindig te kerülsztsábába, azt is tudhatod. — Nem leszek én otthon, feleli gondókodva. — Akárhol löszöl mögtanálnak. , t j Engöm hát nem. — Hát hova mégy? — Oda, ahova biró uraimék, — Pénzbe kerül a mondok teneked pedig nintsen, hapedig van, hát aszondom, hogy lyobb ha nem vóna. így mögéntöttem. Hát aszondi ne gondojjak sömmi hamisságot ürula, mert üneki nints pize egy garasa se, hanem itt a hegedűje, felül a masinyiszta mellé, oszt hegedül neki párizsig. Avval tsakugyon látom, hogy a masina leié ballag. Még akkor állt a gőzös. Kihaj lók a zablakon, hogy mondok mögnézöm, hogy alkuszik a Masinisztával, hát majdnem vasúti szöröntsétlenség történt, mer a bagony ódala kifordult velem, oszt én is kifordultam, de hármat is fordutam mikorra leestem a fődre vagyishogy a zutasók katujáira. — Tyhü, azt a vasúti kirelájzu-mát ennek a bagonynak, mondok, mögen elfelejtettem, hogy ablakformájura tsinálik a zaj tót. Avvót a szöröntse, hogy holmi katujákra estem, visított is egy úri asszonyság, hogy aszondi lyaj a kalap. Mondok a kalapomnak sömmi balya. Neköm se hálaistennek. De aszondi a zén kalapom, mondok hát abba se én vagyok hibás, hanem, hogy mér tötte olyan hitvány papiros Katujába. Nézi a zasszonyság, hát mint a palatsénta. Dehát a zü gongya. Tsováli a felyit a sógor hogy aszondi, hej sógor sömmi baja se esött kendnek. — Mér mondok. — Hát elfelejtette kend, hogy tiz ezör korona van a balesetre? — No mondok ehhát igazán kár, hogy legalább a kisujjom ki nem fitzemödött. Kátsa ekközbe. elveszött, oszt a gőzös is megindult. Pélpáztunk. A sógor kiki nézött a zablakon, mög mögön kinézött. Látom valami Gongya van. Mög is szólal, hogy aszondi de soká nem állunk mög, hát mondog sohse szorongassa kend se ne szégyöje magát, itt a zablak, nem is magos, de aszondi hátha én is kiesők, mondok fogom r. v. . ^ WHEN BUYING OR SELLING . A HOUSE Use our Escrow Service Protect both parties in the deal HUM ftimi liHSit Utiiuct amium ) V J kendöt háturrul, hát fogtam is, osztán mög ü fogott éngöm, később estfelét mögen én fogtam ütet. Etcör, hogy kinézök a zablakon, látom, hogy Kátsa is kinéz a szomszéd bagonybul. Nagyon sok tót szállott oda, láttuk mikor fölültek. — No mondok Kátsa még is tsak fölhegedülte magát a gőzösre. i 1 ! !|Vj-Este aztán be is köszön hozzánk : — Itt vagyok biró uram. — Mondok hogy kerülsz te ide? — Aszondi Istennek szent Akarattya. — Nem lőhet a, mondok, mert ide biléta köll nem Istennek szent Akarattya. — Ihol aszondi a biléta is. — Hol szőrözted, hogyan szőrözted? mert bötsülettel nem szőrözhetted. — Hát aszondi fél napig úgy lyöttem én, hogy a kandoktor körül bujdostam. Mindön kotsiba van egy kis szoba, ahova tsak egy embör fér be, ott üdögéltem mindig, végtére aztán tanáltam egy bilétát. — Mondok ha tanáltad vissza is köll adnod ez a Bötstilet. — De kinek aggyam viszsza, nem hallottam, hogy ki dobolták. — Add oda a Kandoktornak, de mingyán, mert bizony még szégyenbe keveröd az Falut. Kátsa megijed elpironkodik tőlünk. Mink aztán, hogy este vót leteritöttük a szűrünket a lótzára, mögágyaltunk, oszt lefeküdtünk, A bagonyba nem sok embör vót, éppen annyi ahány pad, vagyis nyótz, de a padok rövidek vótak Még neköm tsak mögjárta de hogy a sógor hosszabb tsontu nálamnál, minuntalan lökdösték a lábát, mondok mindig morgolódik, mindig morgolódik, mint a zsidó kutyája. De aztán én is morgolódtam, mert lám betelepődig egy ur, ászt aszondi héjét! Összehuzódok, mint a tsiga, de alig alszok el, mögen rám ordit héjét. Mögen összehuzódok, hogy mán szinte a zérómat verte a térdem kalátsa. Hát etzör, hogy nagy lármára otsudok föl, látom, hogy hányát fekszök, valami lyó puhán a lábom, hát az ur ölibe pihent a lábam. Kérdőm a kandoktort, hogy mia za lárma? Hát aszondi egy tótot ki köllött hajítani, mert nem vót bilétája, oszt az lármázott, hogy Párizsig váltott bilétát. Mondok a sógornak úgy óra múlván, hogy mondok alszik-e kend sógor? — Dehogy alszok aszondi nem alszok. — Én se mondok. HUMOR PESTI ITALBOLTBAN Egy szemmelláthatólag pityókos férfi bemegy egy ital boltba és kezében görcsösen szorongat egy cédulát. A csapos kíváncsian megkérdi, mit jelent ez a cédula, mire a részeg harsány hangon kivágja: — Erre írtam fel azoknak a neveit, akiket ma itt meg fogok pofozni. Egy kétméter magas férfi, aki a közelben áll erre odalép: —t Az én nevem is rajta van a listán?------kérdi, ősz szehuzott szemmel. — Rajta — felel a részeg. — Hát pedig.... maga engem nem fog megpofozni — szól fojtottan az óriás. — Biztos maga ebben? — kérdi a részeg. — Egész biztos — felel a másik. — Jól van — mondja erre a részeg tántorogva — akkor a maga nevét kihúzom a listáról.... NEM VOL FELTŰNŐ A pesti Apátia kávéházban — amely az Oktogon téren van, szemközt a Savoyal — egy vendég odahivatja az üzletvezetőt és elpanaszolja, hogy mialatt ebédelt, valaki elvitte a fogasról a télikabátját. — Milyen kabát volt? — kérdezte az üzletvezető. — Barna teveszőr. — Hm.... Most, hogy mond ja, az előbb láttam elmenni egy férfit, akin barna teveszőr kabát volt. A károsult vendég felugrik. — Gyorsan.... Mondja meg, hogy nézett ki? Az üzletvezető összeráncolja homlokát. — Borzasztóan— A karja majdnem könyöktől kilógott a kabátujból.... ÚJABB SKÓT VIC Mc Gibbon fia, Sandy esztendőkön át fillére hazaadta heti fizetését az apjának. E- gyik héten azonban 3 pennyvel kevesebbet nyújtott át az öregnek. Reggel elkéstem,— mondta a fiú és busszal kellett be mennem az irodába. A magyarázat ugy-ahogy megnyugtatta az öreg Mc Gibbont, de amikor három héten át megismétlődött a dolog, nyugtalankodni kezdett. Amikor a íiu negyedik héten is 3 pennyvel kevesebbet adott át. az., öreg .nem bírta tovább. — Fiam— hajolt oda hozzá—mondd meg nekem mint férfi a férfinak ki a nő?— EGY ANYA NAPLÓJÁBÓL “Pisti ebben az évben elvesztett 5 pár keztyüt, egy pullovert és két sapkát. Hazahozott három náthát, egy bárányhimlőt és egy teknős békát.” HASZNÁLT AUTÓ Eladó: (a vevőhöz) Uram, ezt a kocsit még sohasem használták. Az előző tulajdonos reggelenkint csak néhány percig ült a volán mellett és csak addig járatta a motort, amig le nem húzta a szakállát villanyberetvával. Fakutya Tisztelettel tudomására adom régi ügyfelemnek, barátaimnak és általában a magyrságnak, hogy ÜGYVÉDI IRODÁMAT újra megnyitottam a Regent Theatre Bldg.-ben, 2850 East 117th Street telefon: SW 5-0263 és jogi, peres ügyekben szivevesen állok szolgálatára bárkinek. Louis G. Marton Ügyvéd és jogtanácsos Folytatjuk. KŰSZÖNETNYILVÁNITÁS Nagy elismeréssel tartozom, sőt köszönettel és hálával is DR. RALPH J. KOVACHNAK, a St. Lukes kórház csont specialista orvosának, akinek rendelője, 11710 Shaker Blvd alatt van, azért a páratlanul lelkiismeretes és feltette kedves kezelésért, amellyel súlyos két helyi kar töréssel a kórházba szállított feleségem hazajövetelét meggyorsította. Amidőn jóleső érzéssel tolmácsolom hálámat, nem mulaszthatom el, hogy másik orvos fia, a néhai Dr. John S. Kovach elvesztése miatt szomorkokodó édes apját ne kíséreljem meg vigasztalni azzal az őszinte véleményemmel és meggyőződésemmel, hogy büszke lehet orvos fia tudására és a betegekkel szembeni naigyon jóakaratu viselkedésére. így elismerésem szól az édes apának, Id. Kovách Jánosnak is, aki nehezen dolgozott néhai jó feleségével, együtt, hogy két fiának elsőrendű iskoláztatást biztosíthasson. Maradtam őszinte tisztelettel SZILVÁSY SILVESTER Real Estate — Hajójegy — Repülő jegy és pénzküldési irodának tulajdonosa 8927 BUCKEYE ROAD CE 1-3661 HA GYÁSZ ÉRI A A CSALÁDOT minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkismerelesen elvégzi a legméltányosabb díjszabások mellett MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ JOHN J. RICZO Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Bcckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1-8900 Tisztelettel tudomására adjuk a magyarságnak, hogy 12519 Buckeye Road megnyílt UJ TMETKEZÉSI INTÉZETÜNK KÉT modernül berendezett! káoplnával és p gyászolók részére minden kényelmi helyiséggel.
