Az Ujság, 1959 (39. évfolyam, 2-51. szám)

1959-08-27 / 34. szám

AUGUST 27, 1959. AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Á nagyapa és a nagymama — TÁRCA — Kovács Sándor bácsi tör­­zsökös Jász volt a faluban. Keményfej ü, konok és csö­könyös. A dolgot már nem bírta, a fia végzett minden mezei munkát. Ha javult az idő, állandóan az utcán járt­kelt, de olyan csendben és szótlanul, mint a tavaszi bárány. Csak a játszogató kisgye­rekekkel diskurálgatott el a Szent József szobor környé­kén. Ezeket nagyon szerette — Még nem betyárosod­­tak el, mint a nagyok! — szokta mondogatni. Ha panaszkodtak előtte. hogy rossz a világ, csende­sen szólt ki a pipaszár mel­lől. — A világ jó. csak az em­berek rosszak! Ez volt az ő életbölcsélete. Bizony senki sem gondol, ná, hogy ebben a csendes emberben milyen nagy indu­lat lapul. Majd megmonda­ná Csordás Balogh Mari néni, mert hiszen ő hallotta, mikor a fiával majdnem öl­re mentek. Szét is szaladt a hire az egész faluban, hogy a Ko­vács gyerek ott hagyta az apja portáját, mert az úgy volt, hogy a legény már há­zasodó sorba jutott, azután sűrűn meg is fordult a Ter­­csiék ajtójukban. Igaz, hogy Terus árva lány, a papáknál cselédeskedett, dehát a sze­gény nép is Isten teremtmé­nye, aztán dolgos, takaros lány, csak épp, hogy jussa nincs. Úgy beszélik, az anya is nagyon ellene volt a házas­ságnak, ezért fajult el any­­nyira a dolog, hogy 'a gye. rek összeszedte a ruháját és felcserélte a tele kamrát az üressel. Idő múltán az olvasókör­ben, téli estéken felvetették a szót az öregnek a többiek: — Azért Sándor, nincsen ez igy rendjén. Jómódú em­ber vagy, pénzre kelsz, pénz­re fekszel, a fiad meg igen szükiben van. Az öreg haragosan for. tyant fel. — Maga főzte, érje be ve­le! Rózái néni már nehezeb­ben birta. Mert az anyai szivét puha anyagból gyúr­ták. Mikor a gólya először kopogtatott be az alvégen, egy szegényes szobába, bi­zony Rózái néni is nyaka kö­ré kerítette a kendőt. Attólfogva akárhányszor sült kalács a Kovács portán, egy-egy kötényre való min­dig eltűnt belőle. — Az öreg jól látott min­dent. Szólni azonban nem szólt. Inkább lement ilyenkor a kertbe, piszkebokrok men­tén, a vén szilfák alá, elné­zegette a rétet, meg az ér kákás partjait. És pipálgatott. Hadd végezzen az asszony nyugodtan, ne mondja, hogy leselkedik utána. . Vagy firtatja, hogy mit hova tesz. Őszre hajló idő volt ép­pen, a fakuló levelek megin­dultak lefelé. Sárguló fény­nyel ténfergett a nap a zsúp tetős házak fölött. A jege­nyesoron túl őszi vetés alá forgatták a földet az embe­rek. Kovács Sándor bácsi csen­desen ballagott élete párjá­val a felvég irányába. Rózái néni a patikánál összetalálkozott a kofával és leállt valami miatt. Nagy becse van most a baromfi­nak, megfogyatkozott min­den újabban. Az öreg sohasem szerette az össztmyi beszédet, mert a mit két szóval el lehet intéz­ni, órák alatt sem érnek a ! végére. Tovább ballagott j hát. De még a patika-gát mel­lett ráköszönt Tóth Gellért. — Aggyon Isten, Sándor bácsi! Hogy akarja? Az öreg az alvég irányá­ba bökött. — Idemenek a községhá­zára-e! A kutya adóját kéne megfizetni. Mert kitanálnak mán az adóhivatalban min­dent. Az apám idejébe négy kutya is volt a portán, még­se kellett fizetni egy hatost se. Sokat beszélt az öreg, de tán azért, mert nem figyel­te, mit mond. Oldalra nézett. Kopottruhás kislány cso­szogott mellette, viseltes ci­pőben, rózsás arcocskáju, mint az ég alja napkeltekor és feketehaj u, mint az éjsza. ka. Kicsi kezében alig fért el az ábécés könyv. Épp hogy elhaladt ott, no­sza futásnak indul és csipeg vékony hangon kiabálni kezd. — Nagymama! — Nagymama! A következő pillanatban már ott is csimpaszkodott Kovács Sándorné ráncos nyakán. Olyan volt ez, mint amikor a vén erdei fa tövé­ben megbújik az ibolya, ol­talmat keresve. Mintha csak éretze volna a lelkem, hogy a fenyegető vihar nincsen messze tőle. Az öreg tovább indult. De mert még mindig lop­va oldalra nézett, egy eldo­bott gyümölcshéjon megbot­lott és elesett. Kovács ISándor alaposan megütötte fejét s kábultan ült fel. Felesége s a kis unokája messziről látták, hogy mi történt? Még mindig félig kábul­tan az öreg kinyőgte: — Elestem. Megütöttem a fejem. Segíts felállni. — Hol ütötte meg a bácsi a fejét — kérdezte csipogó hangon a kis lány az öreget, akit nem ismert, hiszen ed­dig soha sem látta és igy nem tudta, hogy Kovács Sándor a nagyapja. Kovács Sándor nem szólt, csak megtapogatta a megü­tött helyen kissé megdagadt fejét. — Bácsi, hadd csókolom meg, attól meggyógyul — csipogta édes hangján to­vább a kislány. S azzal be sem . várva a választ, két kis karja közé fogta Sándor bácsi fejét s azzal pár cuppanós csókot nyomott rá leheletszerüen az öreg fejére. Sándor bácsi már akkorra egészen magához tért. Ülté­ben átölelte a kislányt, köny beborult szemmel, suttogta a kis lánynak: — Várj, hadd álljak fel, majd segít a nagymama, mert én vagyok a nagyapád. Kovács Sándor felkelt s TFTÖJAVITÄS és uj tető készítése. Csatornázás, kémény, és Terítés beszerelése és javítása a LEGMÉLTÁNYOSABB ÁRON Díjmentes árlejtés KRIZSÁN ÁRPÁD ÍUDAPESTI VALLAUCOZÓ Mindenféle belső munkát vállalunk a házaknál: festést, aviiás* és szerelést. Minden­re van szakemberünk. 2168 FULTON ROAD Cleveland 13, Ohio Délelőtti hívásra Ha szolgálatunkra szükség van, hivja fel: OL 1-5789 azután egyik kezével fele-1 sége kezét fogta meg, másik­kal kis unokáját s együtt mentek haza. Két hét se telt el és Ko­vács Sándor felgyógyult és attól kezdve kézenfogva ve­zetgette kis unokáját az is­kolába s maga ment el fiá­ért és menyéért s hozta visz­­sza őket, a kis unokával e­­gyütt az ősi szülői házba. Dongó Naptára HUMOR . . ORVOSI TANÁCS .... — Doktor ur, nem tudok aludni, — mondja egy asz. szony, aki az orvost éjjel telefonhoz hívta, -— mit te­gyek? — Tartsa a telefonkagy­lót a füléhez, majd én egy altató dalt fogok énekeltet­ni, — s azzal az éjjeli alvás­ban megzavart orvos beállí­totta a rádiót és odahelyezte a kagylót. A JÓTÉKONY ÁLOM Örzse néni busán balla­gott az utón, szemközt j ő ve­le a lelkész. — Na, Örzse néni, hogy vagyunk? — Nagyon lassan, tiszte­lendő uram. — De hát mi a baj ? — Minden.... sok a dolog, nyugodalom kevés, alig bír­ja az ember, tisztelendő u­­ram —mondja még odább— ha az a mindennapi kis tem­plomi alvásom nem volna, én nem t’om hová lennék. PONTOS MÉRTÉK — Hát csakugyan ilyen magasan'volt az árviz? — kérdi a mesterlegény a ház előtt ácsorgó gazdát, — mu­tatván a házeresz alatt levő viz jegyet. — Dehogy! okoskodék amaz,— de azok az istente­len kölykek minduntalan levakarták, tehát most föl­tettem az eresz alá, ott az­tán el nem érik. ELMÉNCKEDÉS Valami gazdag ur egy fes­­lett életű táncosnéba annyi­ra belebolondult, hogy végre elvette. — Amit én férjemben leg inkább szeretek, az, —mond­ja dicsekedve, — hogy olyan szelíd, mint a bárány. MINDENKI JEGYEZZE MEG J* kii vagy nagyobb baja *r A Televisionna! 'bármely gyártmánya |s) taljM garancia mellett megjavítjuk. Steve G. Szabó B, r. G. - TV PStolázott é* szakképzett television-j a vité 2656 East 126th Street UT TELEFON JNK: SW 1-4544 — RA 1-0567 Biztosítós minden ágában, ÉLET iztosi­­tásért és minden más biztosi­­ásért teljes bizalommal for­dulhat RONALD F. BALAS (Ronald F. Balázs) AZ AMERICAN SURETY COMPANY megbízol i j ához. NAPPAL: B. F. KEITH BUILDING Telefon: MAin 1-4476 ESTE 6 óra után 2826 EAST 118th Street Ronald F. Balázs és neje, sz. Illés Matilda otthona. Esti telefon: WY 1-3211 Hívására házához is szívesen elmegyünk — Igen, igen — elménc­­kedék valaki —. ő egy ártat­lan bárány, ki elvette a vi­lág minden bűnét. Linus Pauling NEM LEHET TÖBB HÁBORÚ ÖNÉRZET Utigazitásban foglalkoz­tak a megyei rabok, s az e­­gyik valamely átmenővel összekapott. A feleselésből goromba­ság lett a vége, mire fölpat­tan a rab, s oda módja az utasnak: — Tudja meg kend, kivel beszél; mert a vármegye rabjával van ám kendnek dolga! 'I,| ÚGY IS ELHITT ÉK Biró elébe citáltak valahol egy embert. — Igaz-e, — kérdi a biró, hogy az a másik azt mondta, hogy sok prókátor gazember és hoéy ezt írásban is adja? — Igen is mondta, tekin­tetes uram. — Nos.... aztán Írásban is adta? — Azt nem tette uram; mert úgy is elhittük. TROMF .Halat evett egy ember a korcsmában, s egymás után töltögette rá a bort............... ..— Bort ide korcsmáros, — kiabált — a hal úszni akar! Ezt hallván egy másik kor­hely, aki történetesen mar­hahúst evett., ő is utána ki­ált a korcsmárosnak:........­— Hallja-e?— még egy it­­ce bort — az ökör is (\;ar inni. MEGMONDTA Széthúzódtak az iskolás gyermekek. Közibük riadt a tanító: — Párosán menjetek gaz­emberek. Egyiknek nem akadt. — Hát te, mit lótsz-futsz, te gazember? — Nincs párom, — Én vagyok a párod, — mondja a rendet csináló ta­nár. NÉHA Jó AZ ŐSZIN­TESÉG Egyszer a gályarabok kö­zé menvén egy nagy ur, e­­gész sereg tódult közülök e­­lébe, hogy szabadítsa meg őket. — Miért jutottál rabság­ra? — kérdé az elsőt. — Kegyelmes uram, soha semmi rosszat nem cseleked­tem — feleié a kérdezett, — hanem ellenségeim hamis tanukat fogadtak ellenem. — Hát te miért vagy itt? — kérdé a másikat. — Ah fájdalom — viszon­­zá ez — rokonaim erőltettek ide, hogy osztozhassanak 'ószágaimon. És ahány csak jött, mind ily hangon beszélt, mindany­­nyi ártatlannak bizonyolá magát. Végre egyet, ki szótlan maradt, megpillantván, ma­gához inté a nagy ur. — Hát téged mi hozott ide? — Elkövetett rablásaim, a melyekért bitófát érdemlet­tem — felelte őszintén a megszólított. Ekkor a nagy ur a felü­gyelőhöz fordulván, igy szó­lott: — Eresszétek el ezt az u­­tolsót, nehogy a többi becsü­letes rabokat jelenlétével megrontsa. így maradtak hoppon a hazudozók. Már nem álom, hanem való­ság az olyan bomba, amely egymagában elpusztít egy e­­gész várost és megöl 10 mil­lió emebrtt. Gyártottak és kipróbáltak i­­lyen hydrogén és superbom­­bákat. Olyan bombákat pró­báltak ki, amelyeknek 15 me­gaton pusztító képsségük van, eami egyenlő 15 millió tonna TNT vagyis 15 milliószor o­­lyan pusztító erővel rendelke­zik, mint a második világhá­ború egyszerű bombája. Minden újabb bomba 1000- szer erősebb, mint a Hiroshi­­mára és Nagasakira ledobott bomba. Egy-egy újabb bomba öt­ször olvan pusztitó-képes­­mint a 2-ik világháborúban használt ÖSSZES bomba. Albert Einstein 1946-ban aggódott és félt a következmé­nyektől, amelyek az akkori bombák használatával érhe­tik az emberiséget. Ezeknek a bombáknak pedig csak 100 ezer lelket pusztító képessé­gük volt. Mennyivel inkább kell ag­gódnunk az emberiség jövő­jéért most, amikor egy bomba 10 millió embert ölhet meg. Vonjuk Ite a következtetést: a háborút fel kell adnunk, mint a világ problémáinak megolási módszerét, mint a nemzetek közötti ellentétek­nek az elintézési lehetőségét. Eisenhower elnök és más vezetők is kijelentették, hogy a felhalmozott rettenetes pusz­tító erejű bombák visszatart­ják a háborút. Ez kétségtelen: a nuclear fegyverek elijesztet­ték a háborút és megfékezték a támadó hajlamot. Eljutottunk oda, hogy hábo­rú nélküli kell megoldanunk a világ problémáit, a nemzetek közötti ellentéteket és vitás ügyeket. A világ bajait, ellentéteit megbeszélésekkel, értekezle­­‘„okke?!, döntésekkel ék ítél­kezéssel kell elintézni. Nemzetközi egyezmény ek­­kell elejét kell venni minden háborúnak. — Nem állok egyedül e fel­fogásommal —, mondja Linus Pauling. A világ tudósainak nagy része, éppen úgy a vi­lág népeinek nagy része meg­egyezik abban, hogy ne le­gyen több háború. Megegyeznek abban, hogy ne használják a felhalmozott nuclear bombákat, amelyek városokat és országokat pusz­títhatnak el. Az idő megérett arra, hogy erkölcsi felfogás és igazságérzet alapján intéz­zék népek és nemzetek ellen­téteit, súrlódásait. 1958 január 13-ikán kér­vényt nyújtottam be a UN- hez 9235 tudós aláírásával. A tudósok, akik a kérvényt alá­írták, a világ minden részé­ből valók. E kérvényben kérelmeztük a kormányokat, hogy haladék-1 talanul szüntessék be az atom ( bomba robbantási kísérletet, mert maguk a robbantási ki-A meghatott háziúr szemé­ben a hála könnyűivel sie­tett utána, és nagy nehezen reátukmált a nemes ellen­ségre egy értékes arány órát. — Hát elfogadom és kö­szönöm, Mondta Fazekas Mihály. De csakis mint em­léket. A zsákmányt itt vi­szem a fejemben. A LOYÁLIS BOROTVÁL­­VÁLICOZÁS Báró Apor Károly Erdély ben arról volt ismeretes, hogy igen díszes parókát hordott. De a parókát csak télen hordta, nyáron nem. A mint május első napja el­jött, mint más ember a téli kabátot, Apor letette a téli parókát, október elsejéig föl sem vette többé. Ez már régi ismeretes szokása volt. A magyar szbaadságharc vége után báró Apor az el. sok között volt, kik az akkor mindenható herceg Schwar­­zenbergnél hivatalos szolgá­lataikat fölajánlották. Aján­lat igen szívesen fogadta­tott; a herceg rögtön kije­lölte számára az elfoglalan­dó hatáskört, s másnapra ke­gyesen meghívta magához ebédre. » Hanem a bárónak igen szép körszakála volt.* A her­ceg bucsuvételkor figyelmez­tette, hogy. miután már ily magas hivatal bízatott rá, el várja a bárótól, hogy arcá­nak ő is loyális kifejezést ad s illendően kiborotválko­zik. Ezt, természetesen, meg Ígérte a loyális hazafi. Másnap azonban, történe­tesen éppen május elseje volt, s báró Apor miután a szakál-levevés műtétén át­esett, megemlékezve rendes szokásáról, egyúttal a paró­kát is letette. így ment el azután a herceghez ebédre. Hát mint meglátja ßchwar­­zenberg herceg, összecsapja a feje fölött két kezét: — Az Isten szerelmére, báró ur! Hiszen nem mond. tam én, hogy az egész fejét borotválja le a nyaka csigo­­jájáig, hanem csak az állát! Képzelhető, milyen fogal­mai lehettek a hercegnek a báró loyalitásának kalibere felől, midőn föltette róla, hogy szolgálatkészségből még a fejét is képes leborot­­váltatni! sérletek is veszélyez rétik az emberiség jövőjét táplálékon keresztül a testbe jutó kisu­gárzott veszedelmes anyaggal. Másért is kértük az atom bomba robbantási kísérletei­nek beszüntetését, mert ez az első biztos lépés a nuclear háború elhárítására, amely háború nem más, mint ön­­gyilkosság lenne. (Folytatjuk)--------4 ---------­ELSŐBB MESTERSÉG Egy özvegyasszonynak e­­gyetlen fiát katonának a­­karták vinni. Az asszony be. ment az ezredeshez, és sirva­­riva rimánkodott, eresszék haza a fiát. A tisztek fényes kilátás­sal akarták az özvegyet rá­beszélni, meg akarván tarta­ni a fiút, minthogy deli ter­metével éppen katonának il­lett. — Hát mi nem vagyunk katonák? — mondja az ez­redes. — Elhiszem — válaszolta együgyüen az asszony, — az urak nem tudnak egyéb mesterséget; de az én fiam kitanult csizmadia. HOGY ZSÁKMÁNYOL A MAGYAR POÉTA? Farkas Mihály, a Ludas Matyi költője, fiatalságá­ban* katona volt. Úgy lett az­zá, hogy mint debreceni es­küdt deák 1782 tavaszán va­lami mellőztetés miatt össze zördült professzoraival, s haragjában felcsapott hu­szárnak. A francia háborúban már főhadnagy volt. Ekkor tör­tént, hogy ezrede megszál­lott egy Rajna-melléki vá­rost. A lakosság ellenállása oly dühös volt, hogy az ó­­bester büntetésül egy órai zsákmányolást engedett ka­tonáinak. Fazekas Mihály is beál­lított egy úri házba. A csa­lád rémülve nézte az ellen­séges tiszt jöttét; de a fő­hadnagy udvariasan kö­szönt, s bemenve a könyv­tárba, levett a polcról egy jeles munkát s az asztalhoz ülve figyelmesen olvasta. Mikor megszólalt a trombi­ta, hogy a zsákmányolásnak ideje letelt és mindenkit fő­be lőnek, aki még tovább sarcol: Fazekas Mihály visz­­szatette a könyvet a helyére, s mint aki a zsákmányból jól kivette a maga részét, meghajtotta magát s indult kifelé. AZ ÉLET ÁTKA Irta: TELEKES EERENC Pénz és hatalom Két gigászi erő, Lényében egy vagyon, Létében bár kettő. Eggyennőtt ikrekként Egymás éltetői, Közös létükért Mindkettő éiősdi. Pénz nélkül nincs hatalom Szertehullik minden, Hatalomhoz kell vagyon Avagy egyik sincsen. E két óriási erő Az élet egy nagy átka, Egymásba fonódva nő, Mely közös sirjáf megássa. Gyógysiereket az óhazába csők r SAJÓ PATIKÁVÁ küldünl SAJÓ SÁNDOR GYÓGYSZERÉSZ 3^4 torain Av« Telefon: WO 1-8482 Francia pezgő és többféle v High Ba!L RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Vhysky - Vodka - Scotch - Jin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. 0-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­­unk nagy kedvezménnyel kapja a sört. zlésesen és méltányos árban készít el minien virág rendelést GAYER'S FLORAL SHO 3033 Lorain Avenu« Telefon: ME 1-1889 5 INDEN FAJT A FURNAC) <enerelést és javítást tel]» Jótállással végzünk. Jádogos munkát? csatornázás s tető javítást is vállalunk THE PARKHILL FURNACE CO. SK 2-4949 21816 Halworih Ave uEACHWOOD, OHIO DAVE SZABÓ NAGYON SZÍVESEN LÁTJUK A MAGYAR AMERIKAI DALÁRDA ÉVI SZÜRETI MULATSÁGÁN LABOR DAY-kor, SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ DÉLUTÁN, 2 ÓRÁTÓL KEZDVE A MAGYAR AMERIKAI DALÁRDA ÖSSZES HELYISÉGÉBEN, 4309 Lorain Ave DAVID MANCI TANÍTOTTA BE A MAGYAR ') RUHÁS TÁNCOS PÁROKAT. BALOGH RUDY HIRES CIGÁNYZENEKARA MUZSIKÁL KÉSŐ ESTIG A TÁNCHOZ Finom KACSA és CSIRKE SÜLT, kávé és fánk A BELÉPTI DÍJ 75 CENT BEFORE YOU BQRROW TO BUY A HOME GET OUR LOW RATES AND HELPFUL TERMS OUR ESCROW SERVICE PROTECTS YOU WHEN BUYING OR SELLING REAL ESTATE HA GYÁSZ ÉRI A A CSALÁDOT minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkismeretesen elvégzi a legméliányosabb díjszabások mellett MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ JOHN J. RICZO Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1-8900 Tisztelettel tudomására adjuk a magyarságnak, hogy 12519 Buckeye Road megnyílt ÜJ TMETKEZÉSI INTÉZETÜNK KÉT modernül berendezett! káopl­­návaí és gyászolók részére minden kényelmi helyiséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents