Az Ujság, 1959 (39. évfolyam, 2-51. szám)

1959-07-16 / 28. szám

JULY 16. 1959. AZ VJSAG '3 OLDAL Németh Dezső, szabadságharcos MEGVÉDI KOVÁCS BÉLA BECSÜLETES JELLEMÉT ÉS EMLÉKÉT A NYILASOK LAPJÁVAL SZEMBEN. A Szabad Magyarság f. évi julius hó 5-én megjelent szá­mában KOVÁCS BÉLA ma­gyar államminiszter halálhí­rét nem azzal a kimondott magyaros részvéttel, mint in­kább az ellenség hangján rossz indulatu beállítással a tények­nek meg nem felelelő a ma­gyar szabadságharcban érdem­telennek próbálja bemutatni és ezzel félrevezetni igyekszik “lapjuknak” olvasó közönsé­gét. Álszabadságharcosok a régi rend urainak leszármazottai s szekértolói kik a szabadság­­harc alatt kaptak egérutat, most önöknek nyilatkoznak mint “szemtanú s megbízott”, hogy kitől kapták a megbízást azt szigorúan ellhaUgatják. Minden kornak, minden rendszernek megvan a maga szelleme és ezt visszatekerni még önök sem kedves munka­társuk Marschalko Lajos ki­szolgált publicista időjósnok nyilasbolonditó sem tudja. Ezek a fönyilasok a hatalom, a nemzetvezetés birtokában fegyverrel a kézben gyáván futottak el az ellenség elől, mintsem bátran vállalták vol­na a cél a ’’kitartás éljen Szá­­lasi” név alatt a dicső meg­semmisülést mint azt tette nagy tanítómesterük Hitler és az önmagával végző Göring. És nyugat bevette ezeket az ámokfutókat az »emberiség a megbocsájtás szent neve alatt. Az idő mull'ik és a Magyar Nemzet gyalázatba döntői fe­lett az enyészet fog úrrá len­ni. A kohold bolondok ideje lejár és az önök lapja is el­sorvad ezekkel együtt. A magyar nép legalább úgy utálja a nyilasokat mint a kommunistákat. ”Jó nyilasból lesz a hü kommunista” ez volt a kom­munisták toborzó jelszava és az eddigi zöldek, pirosra vál­tak. Itt az emigrációban ezt sem tehetik meg. Önmagukra van­nak hagyatva és mivel mind­inkább süllyed lábuk alatt a talaj, annál inkább ordítanak szitkozódnak, rágalmaznak. És Önök? Bármily okos emberek és i­­dült politikusod bármennyire is iparkodnak idült gyilkos eszrneiket a kereszténység pa­lástjába burkolni, könyörtele­nül bukni fognak, mint ahogy eddig is buktak. így gondolkoznak az igaz magyar szabadságharcosok a­­kik áttélték a Horthy és Szá­­lasi nyilas uralmát, végigjár­ták a magyar nemzet kálvá­riáját, megjárták a nyilas és kommunista rémuralom bör­töneit a Szovjetunió fogolytá­borait és olómbányáit, a dicső Magyar Szabadságharcot. Ahhoz, hogy feltudjuk mér­ni a Magyar Nemzet a ma­gyar nép kálváriáját, nem e­­lég 10-15 évi börtön. A bör­tönfalaktól nem sokat látni és ott általában nem jó a hírfor­rás de nagy a fegyelem. A kinti élet- a munka a küzde­lem frontja a nemesítő és mér­tékadója a magyar nép lelki­gyötrelmének. Mit éreztek a nyugatra me­nekült “főnyilas urak!?” eb­ből. ”Kötőfék-j ászól és egy kéve kukoricaszár” módjára meg­kaptak mindent és ennek el­lenében szabadon bántatlanul kellett élniök. De nem úgy az otthoniak, a magárahagyott mindenéből ki­fosztott magyarnép. A tizennégy év félelemmel teli élet, a győztes megszálló hatalomtól való rettegés a kiálló uj vezetőréteg elhurco­lása, bebörtönzése, kivégezte­tése, mind-mind egy letűnt kor tévedése,, bűnének követ­kezménye. KOVÁCS BÉLÁT ennek a meggyötört, kifosztott és meg­alázott magárahagyott Ma­gyar nemzetnek népe emelte fel és tette vezetőjévé egy ha­talmas polgári Pártnak majd I államminiszternek. Ezt a bizalmat a nemzet bi­zalmát, szeretetét még halála után is bírja KOVÁCS BÉLA. KOVÁCS BÉLA állammi­niszter a magyar nép, a ma­gyar nemzet halottja és ezt a tényt még a “vesztes” emigrá­ciónak is illenék tiszteletben tartania. Elvégre nem mi az emigrá­ció vagyunk az ország a Ma­gyar Nemzet. Ki ennek ellenkezőjét állit­­a, az kötözni való bolond és csakis nyilas lehet. Ez a bevezetés szükséges volt ahhoz, hogy ág önök ál­lítólagos ’’szemtanújukról ki — állítólag — Nagy kormány megbízásából autóval ment le Pécsre Kovács Béláért a véle­ményt megmondjam. KOVÁCS BÉLA az 1956 no­vember 3-ikán délután mega­lakult uj kormányban állam­miniszterséget váljlalt s poszt­énak betöltése végett, gépko­csival Budapestre utazott. A gyászos november 4-i e­­semények újabb csapást mér­tek az- országra, a magyar nép­re és vezetőire. KOVÁCS BÉLA állammini­­niszter, környezetének unszo­lására személybiztonságának és megromlott egészségének megőrzése végett, 1956 no­vember 4-én reggel 1J2 9-kor menedéket kért a budapesti amerikai követségnél. Tévedés. A menedéket mi kértük — számára és nem ö. (Ennek igazáról tessék meg­győződni az illetékes Ameri­kai Hatóságoknál.) A többit mondja el önök­nek a mellékelt újságcikk, a­­mely a clevelandi ”Az Ujság”­­ban jelent meg 1958 augusztus 21-én. Az Újságban megjelent cik­ket nem közöljük le- mert ol­vasóink olvasták. A szóban­­forgó cikk leirja, hogyan kér­tek menedéket Kovács Bélá­nak akarata ellenére és eluta­sító választ kaptak az amerikai követség egy tisztviselőnőjé­től) KOVÁCS BÉLA állammi­niszter az események után az egészségét és szabadságát nem kiméivé járta a hatóságokat, Szovjetvezetőséget, alkudott, megalázkodott, csak hogy a megtorlást a szabadságharcos fiatalság elhurcolását mega­kadályozza. A rabságtól az olómbányák­­ban eltöltött 9 év elszenvedett fájdalmak és kínzásoktól, idő előtt megtört ősz hajlotthátu ember lett, a valamikor ke­­ménykötésü igazi magyaros kiállású KOVÁCS BÉLA a Magyar Nép a Magyar Nem­zet újabb mártírja. KOVÁCS BÉLA a Magyar Nép egyszerű szülötte, becsüle­tes kiállásával, hajlithatatlan erényével, tragikus sorságai és halálával örök emléket e­­melt a Magyar nép, a Magyar Nemzet előtt. Kovács Béla neve aranybe­­tüvel íródott be a magyar tör­­énelembe, a magyar szivek­be, hol örökké élni fog. WHEN BUYING OR SELLING A HOUSE Use our Escrow Service Protect both parties in the deal MEIIEI rtlEIU MPISIT iUVUICt UIMIUMI Muki utolsó kalandja —TÁRCA— IRTA: KÁLMÁN JENŐ Hároszobás birodalmam e­­gyetlen lelkes alatvalója, Muki, a máltai seyempincsi, három héttel elköltözött az élők világából. Mint család­tag és regényhős, gyászje­lentést érdemelt volna, de a gyász úgyis csak külső jel­zés mig a bánatot az ember a szivében hordja. Élt öt é­­vet és három hónapot. Tor­­zonborz, csapzott bohém fi. guráját sokan ' ismerték és szerették Pesten. .Modellje volt egy regényhősnek és fő- j szereplője egy sereg kedves történetnek. Elmondom utolsó kaland­ját, amely éppen olyan ne­vetős és sirós, mint majd­nem minden, amit róla Ír­tam. Mukit a világnak. Eszeve­szett boldogságában felu­­jongott kutyanyelvén és nagy spinteket vágott ki a talajvíztől átitatott sétá­nyokon. így szórakoztunk jó órákhosszat, aztán vissza in­dultunk a városba. Muki jó­kedvűen ügetett mellettem, nyoma se látszott rajta a fáradtságnak. Vacsora után a feleségem szólt valamit Mukihoz és egyszerre ijedten felkiáltott:-----Mi baja van szegény­kének? Nézze csak, lógatja a jobb mellső lábát! — Semmi, — feleltem — most jövünk a ligetből, ahol jól kiszaladgálta magát. Különben ez a póz nála a fo­kozott figyelem jele. Olyan, mint amikor a kis gyerek fülelni kezd és nagyobb nyo­maték kedvéért felemeli a kezét. Muki ötéves korára elérte az értelemnek és bölcseség­­nek az a fokát, amikor az emberi beszéd rávonatkozó vagy őt érdeklő részét tel­­j ességgel megértette. Sok próba és ellenpróba bizo­nyítja ezt. Egyszer este a rekamién feküdt betakarva csak fehér farkincája lógott ki a teveszőr-pléd alól. Hal­kan beszélgettem a felesé­gemmel és a nélkül, hogy szavaimnak külön nyomaté­­kot adtam volna, csak úgy odavetőleg megkérdeztem: — Hol van Angyalfy ur? Véletlenül hibáztam az Angyalfi névre, aminthogy naponkint harminc más ne­vet adtam neki. Néha Totó­nak hívtam, vagy Kis Bo. gárnak, máskor kellemes, de megfejthetetlen értelmű hangok sorát illesztettem össze tiszteletére. így lett a kérdéses estén Mukiból An­gyalfi ur. De ábban a pilla­natban, amint feltettem a kérdést, Muki meglengette a takaró elól fehér vitorlá­ját. Az ő nyelvén ez annyit jelentett, hogy “köszönöm a kedves érdeklődést, itt va­gyok!” Ezt csak közbevetőleg me­séltem el, a kaland az idei év egy enyhe vasárnap dél­­utánj án történt Untam a ká­véházat és nagy kirándulást csináltam Makival a Város­ligetben. Mint a legtöbb vá­rosi kutya, megszédült még attól a megszelídített és rendeletek közé szorított természettől is, amit a pesti városliget jelent. Valahol az elhagyottabb részeken, ahol egy emberbarát pesti ügy­véd porlad a “Fűit” felirásu sírkő alatt, neki engedtem Francia pezgő és többféle High Ball* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Vhysky - Vodka - Scotch - din - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. iO-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­­unk nagy kedvezménnyel kapja a sört. MINDENKI JEGYEZZE MEG i* kis vagy nagyobb baja s*r A Televisionnal ^bármely gyártmánya Is) telje* garancia mellett megjavítjuk. Steve G. Szabó B. r. G. • TV KNolázott és szakképzett television-javító 2656 East 126th Street UT TELEFONUNK: SW 1-4544 — RA 1-0567 De beszélhet az ember az asszonynak. Ajnározni kezd­te Mukit: “Szegény kis gyöngyvirágom, fáj neki a lábacskája_ Mutassa, hol fáj.... biztosan megvágta a talpát egy üvegcseréppel....” -----Vágta a fenét — mond­tam mérgesen. De megakadt torkomon a szó. Muki lassan megindult kedvenc párnája felé. De nem ment hanem bicegett. A jobb melső lábát nem tette le a földre. — Ugy-e mondtam! — ki­áltott szomorú elégtétettel a feleségem, — Lesántult sze­gényke ! Alapos vizsgálat alá vet­tük Mukit, de a legszorgo­sabb kutatás után sem talál­tuk meg a sérülés nyomát, ő azonban csak lógatta a lá­bát sőt sziszegett is a fájda­lomtól. No majd reggel ki­hívjuk hozzá háziorvosát. Mert Muki, aki annyi irói tiszteletdijat szerzett gaz. dájának, megengedhette azt a fényűzést, hogy orvost hi­vasson a betegágyához. Ám eljött a reggel és vele Muki életrendének az a fon­tos pillanata, amikor hiva­talba kell indulni, ő ugyanis éppen olyan rendes tagja volt a szerkesztőségnek, mint én. A kötelességtelj esi­­téstől sem eső, sem hó nem tartotta vissza. Türelemmel és becsület­tel ült naphosszat a hátam mögött kisajátítva a karos­szék tekintélyesebb részét. Ha valahol a folyosón a ne­vemet kiabálták, ő jelentke­zett helyettem. Amikor este hat óra lett, csodálatos idő­érzékkel felugrott az asztal­ra és átfeküdt a kéziratpa­piroson. Azt mondta: Letelt a munkaidő! Ebben a tekin­tetben olyan akkorátus volt, mint egy kőműves. Nos, azon a reggelen az én lesántult Mukim szokás sze­rint útra készülődött. A bi­cegést ugyan nem hagyta abba de olyan szívhez szó. lóan nézett rám, hogy nem tudtam otthon hagyni. — Majd meglátom nap­közben, hogy kell-e orvos — mondtam és útnak indul­tunk. Az első meglepetés a lép­csőházban ért. Muki az in­dulás boldog izgalmában megfeledkezett a sántaságá­ról. Olyan vidáman rakta lábacskáit, hogy öröm volt nézni. Dehogy kell ennek orvos! Alig ért az utcára, el­rugaszkodott egy fahéj szi­nti puli után, akit minden reggel ott sétáltatnak a ház előtt. Később is deerkasan visel­te magát. Ugrott székre, ug­rott asztalra, esze ágában sem volt a lábát sérelmezni, így ment ez egész nap. Muki szaladgált a szerkesztőség­ben, meglátogatta barátait, meg nézte, hogy titokzatos pártfogói, az altisztek, hagy tak-e neki csontot a jól is­mert sarkokban, este pedig hibátlanul ügetett velem ha. za felé. Belépünk az ebédlőbe. — No! — kiáltok. — Néz­ze csak! Mukinak kutya ba­ja sincs! De ismét a torkomra fagy a szó. Muki amint meglátja a feleségemet, aki egy ala­csony zsámolyon regényt olvas, szánalomraméltó mó­don odabokázik hozzá s ren­des szokása szerint kezet csókol, mint egy gyerek, aki éppen most jött meg az is­kolából. Aztán lógatni kezdi a jobblábát és tehetetlensé­ge jeléül végigfekszik a sző­nyegen. Dörzsölöm a szememet. Megvan ez a kutya boszor­­kányozva? ’Napközben olyan délceg, mint egy huszárkáp­lár, este olyan szánalomra, méltó, mint egy hadirokkant Az asszony siránkozni kez­dett. — Ugy-e, hogy nem kel­lett volna elvinni! Tönkre­teszi szegény kis jószágo­mat ! Ölébe vette, vizsgálta, daj­kálta, sajnálta. Muki úgy feküdt az ölében, mint egy vértanú. Lehunyta okos fe­kete szemét és fürdette ma­gát a sajnálkozó hangok cukros áradatában. Aznap nem is állt többé lábra. Még­­egyszer megvizsgáltuk: e­redmény ugyanaz, mint elő­ző este. Meg kellett esküd­nöm, hogy másnap csaku­gyan orvost hívok. De addig is, amig az orvo­si segítség megérkezhetett volna, a feleségem működés, be lépett, mint önkéntes á­­polónő. Házi gyógyszertárá­ból előhozot egy tégely bór­­vazelint, jó vastagon beken­te a páciens talpát és szak­szerű kötést tett a lábára sebkötő pólyából. Muki most csakugyan úgy festett, mint egy sebesült. Nem is tett többé egy lépést sem, úgy kellett vigyázva elhelyezni párnáján. Éjszaka arra ébredtem fel, hogy Muki rosszul van. Orrával a paplanomat döf­­ködte és sirt, hogy engedjem ki a fürdőszobába. Világot gyújtok, hát látom, hogy Muki közben leszedte a kö­tést. Csak ép a csomót nem tudta kibogozni. A pólya méterszámra lógott utána. Gyorsan megértettem a helyzetet, a szegény kis jó­szág miután megszabadult a kötéstől, lenyalta a talpára kent vazelint, utána réme­sen rosszul lett és igyeke­zett megszabadulni a kelle­metlen zsiradéktól. Reggel->TEVEN'S FLOWERS Virág minden alkalomra ''2525 Buckeye Rd A Buckeye és E. 126 sarkán Lengyel János és Csipkés Elemér tulajdonosok WA 1 4461 Gyógyszereket az óhazába csők c SAJÓ PATIKÁVÁ! küldünl SAJÓ SÁNDOR GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave Telefon: WO 1-8482 f INDENT AJTA FURNACÍ «Ksreirál 4« Ja vitáéi telj« Jótállással végzünk, ádögös mnkati csatoránzás )• toló ja vilid !■ vállalunk THE PARKHILL FURNACE CO. SK 2-4949 21816 Halworlh Ave JjEACHWOOD, OHIO DAVE SZABÓ re rendbe is jött. És most következett a cso­da. Amikor megint nélküle akartam elindulni, Muki lel­kendezve ott sürgött-forgott körülöttem. Még a felesé­gem előtt sem színlelt to­vább. Mert boldog volt u­­gyan, ha sajnálták, de az­nap éjszaka rájött, hogy rossz üzlet sántának lenni. Szegény kis eltávozott re­gényhősöm, most tényleg leg nagyon boldog lehetsz., hetek óta egyebet sem te­­nagyon boldog lehetsz. HUMOR mintaférj — Már öt éve házasok va­gyunk és még soha nem vesze­kedtünk. Ha valami vélemény­­eltérés van köztünk s nekem i­­gazam van, Gyula mindjárt be­ismeri. — És ha Gyulának van iga­za? — Óh. az öt év alatt nem fordult elő. A Jó LAKÓ Bemegy egy ember egy ma­dárüzletbe és igy szól: — Ezer svábbogarat akarok venni. Adhat nekem? — De uram, minek magá­nak ezer svábbogár? Kiköltözöm a Rakásomból s a a szerződés szerint úgy kell azt visszhagynom, mint ami­kor beköltöztem. AZ EREDMÉNY — Azt mondják, hogy a csó­kolódzás veszedelmes, mert bacilus terjesztő_ Mit gon­dolsz.... mit kaphatnak a lá­nyok, akik sokat csókolódz­­nak? — Férjet! NEM LEHET ABBA­HAGYNI Megpróbáltad valaha abba­désesen és néltányos árban készít el minden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Avenue Telefon: ME 1-1889 TETŐJAVÍTÁS és uj tető készítése. Csatornázás, kémény, és reriiés beszerelése és javítása a LEGMÉLTÁNYOSABB ÁRON Díjmentes árlejtés KRIZSÁN ÁRPÁD 3UDAPESTI vállalkozó Mindenféle belső munkát vállalunk a házaknál: festést, avitást és szerelést. Minden­re van szakemberünk. 2168 FULTON ROAD Cleveland 13» Ohio Délelőtti hívásra Ha szolgálatunkra szükség van, hívja fel: OL 1-5789 hagyni a cigarettázást? — Egyszer megpróbáltam, de nem bírtam sokáig a bará­taim miatt, megsajnáltam ő­­ket, hogy nekik is abba kellett hagyni, mert már nem kérhet­tek tőlem cigarettát. A PESTI FW N !’*('•* ... Hazamegy a pesti fiú az ap­jához és igy szól: — Apa, ki volt az* első em­ber? Ádám. — És ez igaz? — Igaz, fiam. A fiú fejét csóválja és el­megy. Másnap megint odamegy az apjához s most újra kérdezi: — Apa, ki volt az első em­ber? — Már tegnap megmond­tam, hogy Ádám. — És igaz ez? Az apa megharagszik: — Ejnye, haszontalanja, hányszor mondjam, hogy igaz. Erre aztán igy szól a fiú: — Hiszen eddig én is úgy tudtam, de minden nap elme­gyek az utcán egy üzlet előtt, mely fölé ez van a cimtáblára írva: Ádám, ezelőtt Adler. Hát akkor mégis csak Adler volt e­­lőbb, mint Ádám. AZ OKA _— El lennél ragadtatva, ha ez a nő a feleséged lenne, mu­tat egy férfi egy túloldalon menő nőre. — Nem én. Cseppet sem len­nék elragadtatva. — Miért? i — Mert a feleségem. GONDOS FELESÉG — Egyetlenem, azt mondta az orvos, hogy rövid séta este­felé elűzné az álmatlanságo* mat_— mondja a férj. — Kiüríthetem a dolgozó szobát, ott sétálhatsz kedved­re minden este fel és alá— Hogy pedig ne unatkozz, a kis babát a karodra veheted. Ml LENNE? IRTA: VÁRNAI ZSENI Mi lenne, ha egyszer nem virradna reggel? Néznénk a sötétbe tágranyitott szemmel, A sötétbe néznék, hajnalodást várnék, De nem jönne napfény és nem lenne árnyék. iSzemem vak bogarát befurnám az éjbe A virradatlanba, a mélységes mélybe És fürkészve néznék és semmit se látnék, . Mert nem lenne napfény és nem volna árnyék. Csak éjszaka volna, környös-körül éjfél. Mintha ott tartanánk rhár a véges-végnél, A madár se kelne, sose énekelne. Nyílni a virágnak nem volna már kedve. Siri némasággá halkulna a lárma, Egyformán remegve a gazdag,,.az árva S mint a gyönge bárány, vihar előtt gyáván Együvé bújnának reszketőn és kábán. Mi lenne csakugyan, ha nem jönne reggel? És mindenki nézne tágranyitott szemmel Bele a sötétbe, mintahogy én nézek S nem tudom igazán meghaltam vagy élek? • : ;. t L,rO‘ ; - • Nem tudom igazán. A holtak az éjben Fekszenek talán igy, némán és sötéten. Néma fájdalomban, megdermedett szemmel. Csak ők nem kérdezik: virrad-e még reggel. A SZENT ISTVÁN MŰKEDVELŐ és DALKÖR a legnagyobb magyar vendégszeretettel várja és fogadja tagjait és általában vendégeit finom vacsorával és műsorral egybekötött KERTI MULATSÁGÁN MOST SZOMBATON ESTE, 1959, JULIUS 18-án, este 7:30 A SZENT ÍSTVÁN KÖR KERTJÉBEN, 11205 Buckeye Road VACSORA UTÁN TÁNC, Balogh Rudy cigány zenekarával Eső esetén a teremben tartjuk meg a vacsorát és a táncot is. Szebb, jobb és kedvesebb magyar mulatságra az egész városban nem akad —, igy ne habozzék és foglalja le jegyét a gondnokunknál személyesen vagy telefonon. Telefonunk: CE 1-9367 A VACSORA JEGY TÁNCCAL együtt $2.00 HA GYÁSZ ERI A A CSALÁDOT minden szükséges intézkedést . hűségesen és lelkismerelesen elvégzi a legméltányosabb díjszabások mellett MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ JOHN J. RICZO Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road 17504 Harvard LO 1-2030 SK 1-8900 Tisztelettel tudomására adjuk a magyarnágnak, hogy 12519 Buckeye Road megnyílt LJ TMETKEZÉSI INTÉZETÜNK KÉT modernül berendezett! káopl­­nával és a gyászolók részére minden kényelmi helyiséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents