Az Ujság, 1958 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1958-08-21 / 33. szám

OLDAL AZ ÚJSÁG AUGUST 21, 1958 Amerikai Leány — Akkor hát nem szenved kétséget, hogy ez az ember egy húron pendül Rostyval, — mondta a konzul diadalma­san. - ii-i jjirnn--'-­A lelkész idegenül nézett az urakra. — Csak nem akarják az öcsémét is valamibe beleke­verni? — kérdezte, — Világért sem, — felelt a konzul. — Meg vagyunk győ­ződve, hogy az ön öccse kifogástalan gentleman. Kapott-e azóta levelet tőle? u ~ 0h> teen- V : UUjIlL » — Meggyógyult-e már betegségéből? — Arról nem irt semmit. — Vájjon a mi levelünkről sem tett emlitést? — Arról sem. — Akkor biztos, hogy a mi levelünket nem is kapta meg, hanem valaki elcsente előle. így történt, hogy kedve­zőtlen választ kaptunk. De már most majd tisztába hozom a dolgot személyesen. Egyenesen azért megyek át Amerikába, hogy vele beszéljek és meg vagyok győződve, hogy az Erzsi származására vonatkozó adatokat megszerezhetem tőle. A dénesfalvi pap kezdett lassan felmelegedni és mind­járt beszédesebb lett, de már az urak nem időzhettek. Visz­­sza kellett térniök Keresztszegre, mert mindegyiküknek még sok tenni valója volt. Búcsút is vetek a dénesfalvi paptól, ki negyon megkérte a konzult, hogy adja át öccsenek üdvözletét. Visszamenet így szólt a konzul a járásbiróhoz: — Lássa, ebben is nekem lett igazam! Ennek a rejtélyes férfinak a szereplése kétségtelenné teszi, hogy a másik rész­ről csalás van a dologban. Az alattomos cselszövény szálai kezdenek egyre jobban szembeötleni. — Kénytelen vagyok beismerni, hogy önnek igaza van, —‘felelte a járásbiró. — Az eddig összegyűlt anyag is már bizonyltja, hogy itt egy nem mindennapi leleményességgel és kiméletlen kegyetlenséggel véghez vitt csalással van dől­gunk, csak azt nem értem, hogy mikép tudott egy olyan te­kintélyes és közbecsülésben álló férfiú, mint Rosty, ennyire megfeledkezni magáról. Hiszen csak gondolhatta volna, hogy előbb-utóbb napfényre derül minden. És éppen ez az egy pont az, ami még ingadozóvá tesz engem és arra kész-i tét, hogy a legnagyobb óvatossággal vezessem a vizsgála­tot. Mert hátha mégis csal a látszat? — Legyen nyugodt, biró ur! Bizonyos, hogy most már alighanem még más adatokat is ki fogok puhatolni Ameri­kában. Meg fogom tudni, ki az a rejtélyes fekete ember s milyen összeköttetésben áll Rostyval, illetőleg az úgyne­vezett uj grófnővel. Ekkor aztán hiszem, hogy bizonyíté­kaim súlyával szétmorzsolom őket! Keresztszegre érve, a járásbiró néma kézszoritással vett búcsút tőle- Restelni látszott a jó öreg ur, hogy az el­ső ítélethozatalnál úgy elpuskázta a dolgot. Pedig az öreg Lakócsay váltig mondogatta, hogy: “A kis Erzsi az igazi örökös! A plébános pedig ismerhette őt és ajkán ki nem jött olyan szó, amiről meg nem lett volna győződve, hogy igaz! CLXX. FEJEZET--------------■—-■■■Vi^yr NÉGYSZEMKÖZT Alighogy a járásbiró hazaért, hintó robogott a ház elé és egy ismeretlen ur szállott ki belőle. Annyiban volt ismeretlennek mondható, mert polgári öltözetet viselt és kalapját jól szemébe húzta. Mindez arra mutatott, hogy inkognito akar maradni-Csajthay azonban rögtön felismerte őt és tisztelettel­jesen ment eléje. — Mit jelent e szokatlan látogatás szárnysegéd ur? — kérdezte. — Amint láthatja, polgári öltözékben vagyok, ami arra mutat, hogy nem hivatalosan jövök s látogatásomat titokban kívánom tartani. — Valóban kiváncsi vagyok a látogatás céljára. Ami a titoktartást illeti, ebben a részben teljes nyugodt lehet. Helyet foglaltak­— Amiatt a bizonyos per miatt jövök, — folytatta a szárnysegéd. — Ő fenségének a hercegnek az már igen sok bosszúságot okozott. Dacára annak, hogy az ügy be lett A MŰVÉSZ — Tegnap láttam égy zongoraművészt, aki a láb­ujjaival játszott. — Hát az is valami? A:: én hathónapos kis fiam ii játszik a lábujjaival. Vendel minden nap réggé1 10461 ette 9-ig. Dr. ciprus rsTvAr; FOGORVOS 2884 Scranton Road TeL CHerry 1-3317 FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave ME 1-1882 Vágott és cserepes virágok MELL CSOKROK Távirati virágküldés a világ bármely ^észébe, Magyaxor­­zágba is — teljes jótállással és teljes felelőséggel. STEVEN'S FLOWERS Virág mind— alkal—« WA1-4461 Leónál Santa «* CoipMéa fik Good Reading for the Whole Family •News •Facts • Family Features The Christion Seien» Monitor n One Norway St, Boston IS. Mom. Send your newspaper for the tlm# checked. Enclosed find my check *1 money order. I year $18 □ .6 month* $9 Q | month* $4 JO Q fejezve, még mindig nincs a nyugalom helyreállítva és ő fenségének udvarhölgye többek részéről folytonos zakla­tásnak van kitéve. A herceg egyebet sem hall örökös pana­szoknál. E miatt el van kedvetlenedve és nagyon csodálko­zik, hogy a hatóságok ilyesmit megengednek. Ez okból já­rásbiró ur, igen jól tenné, ha már egyszer erélyesen'fel­lépne és rendet csinálna. Képzelhető, hogy erre milyen zavarba jött Csajthay. A per jelenlegi állapotában olyan értelemben, mint azt a hercegi udvarnál szeretnék, nem lehet csinálni, A pótvizs­gálat olyan fontos adatokat hozott napfényre, amelyeket nem lehet egyszerűen agyon hallgatni. — Szárnysegéd ur, — mondta, — az a per alapjában el lett hibázva, azért nincs nyugolom és nem is lesz, míg csak minden napfényre nem kerül. — A bíróság első Ítélete alighanem téves volt, mert hamis bizonyítékokkal és egyéb külső dolgokkal félre lett vezetve. — Ezt még kevésbé értem, — kiáltott a szárnysegéd- — Miképpen állíthatja, hogy téves volt az első Ítélet?'És mi­lyen értelemben volt téves? Azt hiszem, a tévedés csak bizonyos jelentéktelen körülményekre vonatkozhatik, de nem a főszemélyre. — Sőt ellenkezőleg, a főszemélyre. ( — De bizonyára nem a grófnőre? — Sót éppen a grófnőre. — Lehetetlen, — kiáltott a szárnysegéd. —A tévedés ki van zárva. Az örökhagyó még életében ismerte el őt, a­­mi döntő bizonyíték­— Én is erre alapítottam az ítéletet, — felelt a já­rásbiró — És most olyan tények és bizonyítékok kezdenek felmerülni, melyek arra mutatnak, hogy maga az örökha­gyó is félre lett vezetve. A szárnysegéd tágra nyílt szemekkel bámult rá. — Az örökhagyó tévútra lett vezetve? — kérdezte ál­­mélkodva. — Ki őltal? — Éppen az örökös által! —És 'ön ezt ilyen nyugodtan mondja?—felelt a szárny segéd. — Ha tévútra lett vezetve, akkor a grófnő nem az igazi örökös, akkor csalás van a dologban? Hisz ez bor­zasztó lenne! Ezt ön csak azért mondhatta olyan nyugod­tan, mert nem tartja lehetségesnek! — Szárnysegéd ur, négy nap óta éjjel nappal csak ez zug a fülembe! Minden kiderített tény ezt kiáltja felém- Tehát már annyira beleéltem magam, hogy nem találom borzasztónak — Melyek tehát azok a tények? Melyek azok a bizonyi tékok? Erre a járásbiró toviről-hegyire elbeszélt mindent a szárnysegédnek, aki izgatottan fészkelődött székén és a végén egészen ki volt kelve magából. — Borzasztó — mondoatta egyre-másra. — Szinte el sem lehet hinni. Egy lázálmaktól felhevült és kificamo­dott képzelőtehetség se halmozhatna össze ennyi borzasz­­tóságot. Ő fenségének ezt el sem merem mondani! — Sőt kérem, ne is mondja, — felelte a járásbiró- — Az utolsó pillanatban is jöhet valami, ami halomra dönti mindazt, amit eddig összegyűjtöttünk. Higyje el én sze­­retném a legjobban, ha nem kellene az első Ítéletet megcá­folni. De az ellenfél olyan nyomós bizonyítékokat hoz fel, melyek elől, mint biró nem zárkózhatam el. Az öreg Jó­­ziás megjelenése folytán a vizsgálat megindítása kikerül­­hetetlenné vált. Egy kilőtt golyó leteritette őtl Ki volt a tettes? Miért lőtték agyon? Miért bujdosott az öreg, mi igaz abból, hogy meg akarták őt mérgezni? Ezeket a kér­déseket most tisztába kel hozni. A vizsgálat már folya­matban is van. A szárnysegéd fölemelkedett. — Ez már csakugyan hallatlan eset, — mondta. — Egyébiránt én nem akarok semmi tekintetben irányt szab­ni az ön működésének, de ha tanácsomat követni akarja, akkor legjobban tenné, ha ezt azi ügyet valahogy agyon­ütné, — Hogy-hogy? — kérdezte a biró­— Szüntessen be minden további vizsgálatot. — Nem lehet, szárnysegéd ur. — De gondolja meg, biró ur, hogy ellenkező esetben igen sokat árthat magának. A járásbiró a fejét rázta. — Bocsánat, szárnysegéd ur, arra én már nem lehe­tek tekintettel mint biró- Nekem azt kell keresnem, hol az igazság. — De hisz már megtalálta! — Még nem! Akkor csak hittem, hogy megtaláltam. Most azonban bizonyos tények azt látszanak bizonyitani, hogy az ellenkező oldalon van az igazság. Most tehát ott kell keresni. Hogy ezzel ártok-e magamnak, vagy haszná­lok, az nem jöhet tekintetbe- Én legjobb meggyőződésem Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 X és lelkiismeretem szerint Ítélek. Tévedni tévedhetek, de legalább nem vagyok bűnös! A szárnysegéd sarkon fordult és eltávozott. — Ebből se lesz táblabiró, — gondolta magában és el­távozott. A járásbiró pedig arra tökélte magát, hogy személy­válogatás nélkül fog haladni kitűzött célja felé. Ezalatt a Keresztszeghy kastélyban is sajátszeíü be­szélgetés folyt négyszem között- Leona a lehetőséghez ké­pest beletalálni igyekezett magát a társalkodónői szere-, pébe. De feltette magában, hogy alkalomadtán még egy­szer előhozza a rokonságot. A kedvező alkalom nem is ké­sett. Amint egy ízben úrnőjét öltöztette, egyszerre csak; megdöbbenve állapodott meg. — Mi az? — kérdezte Erzsébet szokott előkelő ha­nyagságával- — Miért állapodtál meg? Leona félbeszakította munkáját és megszólalt: — Hiába tagodod, te vagy a nővérem! — Elment az eszed? — támadt rá a grófnő. — Ne tagadd, rád ismertem az anyajegyről. Erzsébet megdöbbent. De csakhamar összeszedte ma­gát és igy szólt szigorúan: Nem engedhetem meg, hogy ilyen magaviseletét ta­núsíts úrnőd irányában. Folytasd az öltöztetést! — Miért vagy oly szívtelen irántam?—mondta- — Mi ért nem akarsz szerető kebledre ölelni? Miért tagadsz el engem? Lásd, nincs senkim a világon. Anyámra úgyszól­ván már nem is emlékszem, apánk soha sem törődött velem, fivérünk világgá ment. Te Vagy egyedül, kihez vérbeli kö­telék kapcsol és te is eltaszitasz magadtól! Miért? Mivel érdemeltem meg ezt? Erzsébet félre fordította fejét és küzködni látszott magával. Midőn ismét Leona felé fordult, arca már ke­­fnény és hideg volt. — Leona! — mondta fagyosan, — nem azért vagy itt, hogy engem ilyen esztelen beszéddel untass- |*3zó sincs róla, hogy nővéred vagyok. Nekem egyáltalán niniís nővé­rem. — De az vagy, — kiáltott Laona. — Egész határozot­tan reád ismertem. Oh, ha az a bizonyos anyajegy a bíró­ságnál eszembe j ütött volna, akkor vagy én is itt lennék, vagy te sem-Erzsébet elsápadt. Aztán bosszús mozdulatot tett. — Ne jöjj nekem többé ilyen ostoba beszéddel. Azért vagy itt, hogy dolgodat végezzed. — Ilyen minőségben többé nem maradok, — jelentet­te ki Leona- — Ha eddig nem voltam bizonyos, , de most minden kételyem megszűnt. Én nővéred vagyok, követke­zőleg részt kérhetek az örökségből, melyet te egyedül a­­karszi birni. Ez nem járja! Most már érvényesíteni fogom igényeimet. — Miféle igényeidet? — kérdezte Erzsébet gúnyosan. — Az örökségnek fele, vagy legalább is egyik része engem illet, — kiáltotta Leona-Erzsébet megrökönyödött. Ha ez a szeleburdi most ismét a bírósághoz fordul, a dolog valószínűleg ner fog olyan simán lefolyni, mint akkor. Az öreg Kereszti égh> Józiás életbenléte és halála nagy változást idézett elő nemcsak a közhangulatban, hanem bizonyára a biró meg­győződésében is. Nem szabad tehát uj bizonyitékokat ke­zükbe j uttatni. Miért is rövid gondolkodás után igy szólt: — Leona, légy eszeden! Azért vettelek magamhoz, hogy tűrhető helyzetben légy és legalább mint társalko­dónőm élvezhesd a vagyon előnyeit. A világnak nem szabad bad tudnia, hogy a nővérem vagy! Amint az nyilvánossá válik, akkor nem csak elveszítjük azt a fényességet és gaz­dagságot, ami körülvesz bennünket, hanem még börtönbe is kerülök. — Miért? — kérdezte Leona csodálkozva. Erzsébet sajátságosán mosolygott. — Úgy látom, nem vagy a dolgokba beavatva. Mit mondott hát neked a konzul? — Csak annyit mondott, hogy atyánk váratlanul nagy örökséghez jutott­— Apánknak semmi része az örökségben, — felelt er­re Erzsébet; — sőt úgy állottak a dolgok, hogy az ő meg­­jelenése csaknem veszélyt hozott, mert ő voltakép meg volt halva, vagyis halottnak volt mondva. Csak nagynehe­­zen tudtam kivágni magam- Rosty furfangos esze megcsi­nálta a többit. Az örökséget egyedül én csináltam és csak egyedül én bírhatom, mert az örökhagyó unokahuga egy anyátlan, apátián árva, kinek sem testvére, sem másféle rokona nincs a világon-Leona összecsapta kezeit: — Most már értem! Tehát nem te vagy az igazi Jörö­­kösnő! Azért akarta hát a konzul minden áron bizonyíta­ni, hogy neked testvéreid vannak! — És ha ez sikerül neki, akkor veszve vagyok, — felelt Erzsébet komoran. De ennek nem szabad megtörténnie! Most már, midőn grófnővé lettem, midőn a világ hódolata környez, nem lehet elbuknom! De nem lehet még azért sem, mert egy másik nagy célom nincs még elérve. Leona egyik ámulatból a másikba esett. Ártatlan leiké­vel fel sem tudta fogni, hogy nővére milyen elvetemült esz­közökkel, milyen csalfa módon juthatott ehez a dús örökség­hez. Idegenkedve nézett rá és szinte fázni kezdett körében. Erzsébet fürkésző ppillantást vetett rá mintegy ösztön­­szerüleg sejtette, hogy a leány romlatlan lelkében undort keltettek leleplezései. Ez ellen gyorsan tenni kell valamit. Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES­­MANEK ALLANAK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATARA A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett lakóházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épffletek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FLA. s \ s N S s s s s s s s s s s s s s s Szakács József ÓWm PLUMBEX ÉS SZEMELŐ MESTEM 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A —tinit ásfct attkftl vUlaaypéppal iUsíltttüfc. üj whit éa javítást c gyártat elvállal. ♦ *1* *1* *1**1**1**1* »V« ♦% ♦% «V» ♦% •!♦*!*♦!« ♦!« ♦!« *!» •

Next

/
Thumbnails
Contents