Az Ujság, 1958 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1958-05-15 / 19. szám

MAY lő, 1958. AZ ÚJSÁG 3 OLDAl Lackó András hazatér- * -1 — T A RCA (Folytatás és Vége.) — Fogadd hát őket a Te isteni szeretetedbe és adj nekik igaz boldogulást, en­gem pedig álggy meg az utamon, mert én kitérek ő előlük. Amen! Ott térdelt még Lackó András egydarabig, már csak gondolkozott inká,bb. Közben nagyokat nyelt, mert igen restelte volna ön­maga előtt, ha meglett fér­fi létére kiszégyenkezett volna az arcára az a vaskos könnycsepp, ami már ott ült a szeme sarkában. kocogott, hol a kis kapun. Rettentően barátságtalan kutyaugatás fogadta. Két ! dísztelen kuvasz csahogatt ja kerítésen bélül eszeveszet- Iten nagyokat ugorva a ma­gas deszkapalánknak. Még j szerencse, hogy át nem ug­rottak. Csaholtak, mintha nyúzták volna őket, szinte visszhangzott bele a határ. A fáradt jövevény leült a a ház előtti kis padra. Úgy gondolta, hogy megvárja, a mig hazajönnek, hiszen úgy is ráért. Legalább földivel találkozzék, ha már annyit szenvedett, amig ideért. Lackó András mereven nézte azt a három kis pléh­­angyalt, ami a kereszt tövé­be volt elhelyezve. Mereven nézte egyideig, majd figyel­mes lett, sőt fel is kelt az imakőröl, mert azt vette és re, hogy az angyalkák nevetnek, sőt egyenesen rá­nevetnek. Meg pár lépést hátrált, meg előrejött, az angyalok még mindig hun­cutul nevettek. Legalább is Laezkó András mindjobban igy látta. Aztán elindult. Gondolko­dott a történteken. Elhatá­rozta ujfent, hogy nem csi­nál semmi keveredést a do­logból nincs annak már úgy­se semmi értelme. Elintézi a dolgát Kecskésnél, aztán vi­lággá megy. Jó délre ért a Balázs ta­nyára. Itt állt a Kecskésék háza, hirtelen domboldalon, szomorún, egyedül, mint az a tanyák közt szokott lenni. Lent a kis ház kertje végé­ben, a domb lábánál, közsé­gi ut húzódott tova. mig a ház elő vezető gyalogút, a tekervényes ösvény elága­zása volt. Jól kellett ismer­nie a járást, aki Kecskésék portáját a ház felől akar­ta megközelíteni. Hát Lackó András ismerte. Meg is ta­lálta hamar Kecskésék fész­két. Azonban a fészek üres volt. A mi Andrisunk azt hitte, hogy munkában van­nak valahányan, aztán este megjönnek. Két fia is volt a Kecskés komának, amikor bevonult. Kerekképü, pufók gyerekek voltak, mind a ket­tő megvan legalább tizen­nyolc. húsz éves. Azért bezörgetett a kis házba. Hol az egyik ablakon Házfestést HÁZÁNAK KÜLSŐ és BELSŐ ÁTALAKÍTÁSÁT megbízhatóságával, szaktu­dásával és gyakorlatával jutányos áron vállalja ONDICK ISTVÁN Festő és Vállalkozó 1508 Invermere Ave LO 1-8514 STEVEN'S FLOWERS Viréo mind«« «Draiomr» 12303 Buckeye Ro«d WA 1 4461 venpi/ri janos es Csípés B lemér tulaj Honosok Francia pezgő és többféle High Ball» RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - Vodka - Scotch - Gin - Bourbon - Bum kapható üvegekben kivitelre is. 50-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­lunk nagy kedvezménnyel kapja a sört. Ott üldögélt órákhosszat Laskó András a Kecskésék háza előtt. A lovaspostás már kétszer is megjárta a határt, még mindig ott strá­­zsált. Igaz, ez a postás visszafelé nagyon megnézte, de ő ügyet sem vetett r£. Lassan alkonyodni kez­dett, amikor vizesszamarat hajtó idősebb asszony köze­ledett. Látszott, hogy az már értesült a vándor kol­dusról s éppen akkor for­dult be a kis utón, amikor Lackó András a ház ablakán benézegetett. Az öregasz­­szony megállt, figyelte a bo- Jzontoshaju, szakállas ember j leselkedését. Abban a pere­iben feltámadt benne a gya­nú, hogy az az ember nem jóban töri a fejét. Az ilye­nek aztán hamar hire megy, különösen, ha nyelves asz­­szony a hírvivő. Gyorsabban szalad, mint a rádió-hiracfás. Be is szaladt valaki a haj­­duéki csendőrségre: — Alhadnagy ur! Balázs pusztán, a Kecskésék házát rabolják. Kerekes néni a sa­ját szemével látta. Tessen már valamit csinálni. Bárányosy allhadnagy, a csendőrőrs vezetője, ismerte már az embereket. Az ilyen vaklármából csak a tized­­rész igaz, de azért beszélt Vencel törzsőrmesterrel, a­­ki Karikás próbacsendőrrel éppen tartalékban volt. — Ugyan Vencel! Kere­kezzenek már ki a Balázs tanyára, mert azt mondják, hogy ott valami csavargó a Kecskéséknél próbálkozik. Vencel törzsőrmester, meg nyomták a pedált és tiz perc alatt kint voltak a domb a­­latt elhúzódó utón. Bizony már beárnyékolta a világot a késői alkony. Arcokat már közelről sem lehetett kiven­ni, csak alakot. Vencel és Karikás megálltak az alsó utón, onnan figyelték egy darabig a házat. szakállas, hosszuhaju ember­re, beszélt is hozzá, de az csö­könyösen hallgatott. Bárányo­­sy intett, hogy csak négy­­szemközt akar ezzel az ember­rel maradni, — Nézze, bácsikám, — mondotta, amikor a többiek eltávoztak. — Én tudom, hogy maga most nagyon fél. Látni magán, mennyire meg jván zavarodva. Lehet, hogy talán nem is bűntettes. Most már azt is tudom, hogy maga ismer engem, miért nmcs bi­zalma akkor hozzám? Be­széljen, könnyítsen a lelkiis­meretén. Körözik talán? Be­széljen, sokkal könnyebb sor­sa lesz igv. Bárányosy alhadnagy várt egy ideig, de Lackó András nem felelt. Az alhadnagy nem vesztette el a türelmét. — Hát ha tudja a nevemet, kell, hogy ismerjen engem. Mondja meg szépen, honnan ismer? Én megígérem, hogy­ha bajban van, számíthat rám, mert én a megtévedt lelkek védelmezője vagyok. Beszéljen, mi bűn nyomja a lelkét? Lackó András már ott tar­tott, hogy megmond mindent pillanatok választották el _ de a szégyen csak vissza­tartotta. Felemelte a jobb kezét, az ujjain kezdte szá­molni, mégpedig a hüvelykuj­ján: — Egy az, hogy semmi bűn nem nyomja a lelkemet, mert már régén megmondtam volna.... Lackó András tovább ma­gyarázott, de az alhadngagy mád nem igen figyelt arra, mit mond ez az ember. Az ö-MINDENKI JEGYEZZE MEG kis vagy nagyobb baja var A Te!evisionnaÍ (bármely gyártmányú le) teljes garende mellett megjavítjuk. Steve G. Szabó B. f. g. - TV iskolázott és szakképzett televlsüm-javfté 2656 East 126th Street UJ TELEFONUNK: SW 1-4544 — RA 1-0567 Ha nincs, aki főzzör és önmaga sem főzhet eaffl pihenőt tart a főzésben, it mégis olgan ételt kíván élve tetei és egészséggel elfő ggasztanl, amilyent otthes főznek akkor keresse fel a RICE RESTAURANT AZ UJ HELYEN 12521 BUCKEYE ROAD PfaMsi töltött káposzta mindez nap HAZA VITELRE la. Elisabeth Kish, tu)-1donon zlésesen és néltónyos árban készít ©1 minden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPf 5033 Lorain Avenut Telefon: ME 1-1889 lendel minden nap reggel 10-től este ő-lg. Dr. CIPRUS ISTVÁN FOGORVOS 2884 Scranton Road TsL CHerry 1-3317 MINDENFAJTA FTJRNA Cl leszerelést ée javítást tellet Jótállással végzőnk. Bádogos műkét: csaioránzá«; ée tété Javítási is vállalunk THE PARKHILL FURNACE CO. LOn peers 1-4618 12801 Feridből Ave DAVE Bálé regnek a hüvelykujját néze­geti, amin a számolást kezd­te. A hüvelykujjának a kör­mét valaha valami baj érhet­te, mert a köröm rajta nem sima, hanem olyan hosszában j megtört, satnya köröm volt és az ujj is egy kicsit tompa, fél ízzel, mintha kisebb ujj lett volna. Nagyon ismerős volt neki ez az ujj, meg is fogta a kezét: Meddig alszol még, hazám? A kakas rég felkelt. Kukorékolása rég Hirdeté a reggelt. — Mutassa a kezét! Nekem ez a kéz ismerős ... — Gondol­kozott_ A békeévek már messze voltak, nehéz volt az ilyen régi emlékek közt ku­tatni. Bárányosyt memóriája nem hagyta cserben ... Nézegeti az előtte ülő embert, jobbról, balról, szemközt. Egyszerre icsak felkiált: s Andris, Lackó Andris! Te volnál, öreg cimborám?.... Erre a szóra Lackó András .nem is dűlt, hanem úgy esett a csendőr-alhadnagy keblére ;és a. mind mélyebbről feltörő hang lassan elcsuklott az aj­kán: — Én., én.... vagyok! Hosszú ideig mély csend terpeszkedett, migsem egy­szerre ismét a kutyák vészt jósló ugatása hallatszott. Ez sem volt újdonság ezen a helyen, mert a tanyai ku­tyák átllag naponta tízszer végitelefonálják a vidéket egy-egy vakkantással, mire a szomszéd tanyáról vissza­­•felel az ‘elnyújtott vonitás. De, amit a Kecskésék két kuvasza véghezvitt, az már nem volt rendes dolog. Lát­ják ám egyszerre, hogy a kerítésen kívülről felemel­kedik egy alak. Nyilvánvaló volt, hogy valaki be akar mászni. Pedig nem igy volt. Amikor Laskó András látta, hogy napestig hiába vár Kecskésékre, a magával ho­zott csattos imakönyvet, meg a levelet, emlékeket a kis kapu belső gerendájára helyezte, hogyha a házbeliek megjönnek, okvetlen meg­találják. Ezt a műveletet Vencel törzsőrmester és Ka­rikás nem láthatták. Fel­szaladtak tehát a kertek a- I latt a házhoz és éppen ak­kor értek a pádhoz, amikor Lackó András lelépett róla. | — Hát kend, vén salabak­|ter, mit keres a más portá­'ja körül? — kérdi tőle Ven­cel csendőrtörzsőrmester. Lackó András láthatóan összerezzen a csendőrök vá­ratlan megjelenése miatt.... — No, egyéb se hiányzott, minthogy csendőrök vigye­nek haza, — gondolta ma­gában.... De a törzsőrmes­ter látva a szakállas, csöp­pet sem bizalmat keltő képű ember tétovázását, sürgette a feleletet. — No! Nem tud beszélni ■ Mit keres itt? — Azt néztem, hogy itt­hon vannak-e, — mondta Lackó András. Ez nem valami szerencsé­sen megfogalmazott mondái volt. | — Ezt látom. De ha nem jöttünk volna ide. kend a ke­rítésen belül kórészolna, oszt I válogatná, mit vigyen el, a­­mit hagyjon itt. No, jöjjön csak öreg harcos. j — Hova menjek? Nem mé­nek én sehova. Én nem tet­tem semmi tilosat, nem me­­jnek sehova. — Ezt mondta Lackó András és mind gyanu­­sabban viselkedett. Úgy gon­dolta, hogy el nem mondhat­ja, mit csinált itt., mert ak­kor kitudódna, hogy ő kicso­da, de nagy zavarában mindig jobban gyanúba keveredett, ,meg ellentmondásba. Miután pedig nem volt hajlandó menni, Vencel törzsőrmester Andris barátunkat bevitte a csendőrőrsre, tekintve, hogy a községházára ilyen későn már nem vihette. Az őrsirodában már na­gyobb baj történt. Lackó An- Jdrás az Istennek sem akarta megmondani, hogyan hívják. ;M’ndegyre azt hajtogatta, hogy nem emlékszik a nevé­re. Pedig Vencel törzsőrmes­ter nagyon barátságosan be­jszélt vele. Sőt már vacsorá­val is hajlandó lett volna megkínálni, ha szép becsüle­tesen megmondja ügyes-bajos dolgát. De Lackó András már előre látta, hogy mit jelent számára, ha felfedezi önma­gát, hát csökönyösen hallga­tott. Vencel törzsőrmester is (ember volt, elhagyta a türel­me, meg már bántotta, hogy fgy csavargóval annyit kell jbajlódnia. Rákiáltotta | — Hát valami nagy bűnös lehet kend, ha annyira hall­gat. De figyelmeztetem, ez mind hiábavaló. Addig nem szabadul innen, amig meg nem tudjuk, kicsoda kend! A hangos szóra benyitott az őrsirodába vitéz Bárányosy csendőralhadnagy. Végighall­gatta az utolsó mondatokat, azután jóindulatulag jegyezte meg? j — Nézze, barátom, ha nincs semmi bűne, csavargásért kap két hetet, aztán slusz. Beszél­jen bátran. — Ezzel az alhad­­ngy át is ment a másik iro­dába. Lackó András átgondolt mindent elölről. Ha most meg mondja kicsoda, hazakisérik Az uj ember mit szól! Áh Isten ments meg ettől! Inkább szenved, sszenvedett ő már e­­leget, ezt még kibírja. | •— Kérem, őrmester ur, u­­tóljára mondom, hogy nine: semmi bűnöm. A nevemre nem emlékszem..,. Leülöm í tizennégy napot, miről Bleda főtörzsőrmester ur beszél, az­után eltűnők a vidékről. Vencel törzsőrmesternek a­­zonnal feltűnt, hogy ez a sza­kállas öreg, vitéz Bárányosy alhadnagy ur régi nevét em­lítette, mert az alhadnagy u­­rat valóban Bledának hivták mielőtt magyarosította nevét — Aha! Hát ismeri Bleda alhadnagy urat! — már át is ment és jelentette az őrspa­rancsnokának. Lackó András rájött, hogy a dolgot elhibázta. Elszólta magát. Bárányosyt valóban ismerte, hiszen tizennégyben együtt vonultak be fiatalon, nótásan és pántlikásan. Arról hogy már nem Bleda a neve. nem tudott semmit. A jelentésre az alhadnagy újra bejött. Ránézett az öreg, Bárányosy látta, hogy nagyon szenved az öreg cim­bora; hagyta, hogy szépen magához térjen. Barátságo­san kezet adott neki, magá­hoz ölelte és Lackó András­nak megjött a hangja. El­mondott tövéről hegyére mindent. Mindent. Már az éjfélt is elütötte a kakukos óra, még mindig beszélget­tek. Meddig alszol még hazám? Irta: PETŐFI SÁNDOR Meddig alszol még, hazám? A nap is föllépett. Beözönlő sugara Nem boszantja képed? Meddig alszol még, hazám? Kaszálód füvére Csaptak a bitang lovak, S legelnek széliére. Meddig alszol még, hazám? lm vincelléred Műveli, nem szőlődet. Hanem a pincédet. Meddig alszol még, hazám? Szántanak szomszédid, S a magokéhoz oda Szántják földed szélit. Meddig alszol még, hazám? Mig rád nem gyűl a ház? Mindig, mig a félrevert Harang föl nem lármáz? Megtudta Lackó András a beszélgetés során, hogy az a pici gyerek, akit az ő Ju­liskája a kezénél fogva ve­zetett, az, a Julis ángyikájá­­nak, az örzsének a kislánya, akit az anyja árván maga után hagyott. Az apját meg vagy két éve vonattolatás közben szerencsétlenség ér­te. utána ment az asszony­nak, a kis árvát meg Jullis vette magához. Meddig alszol még, hazám? Szép Magyarországom? Föl sem ébredsz már talán. Csak a más világon. SZÉP ERDÉLY Ami már aztán jött, az filmszerű gyorsasággal per­get le. Bárányosy reggel megnyiratta, megborotvál­­tatta Lackó Andrást, össze­szedtek az őrsön neki vala­mi rendesebb katonagunyát, mert ehhez betegesen ra­gaszkodott a vándor hadifo­goly. Reggel befogattak a szomszédék kocsijába és u­­gyancsak pántlikásan beál­lítottak Julishoz- Ugyan Bá­rányosy már kora röggel üzent a környéken portyázó csendőrökkel, hogy marad­jon otthon az asszony fon­tos ügyben. Irta: KÖLCSEY FERENC Szép Erdély barna fürtü Leánya, hü anyám. Tekints az égi lakból Még egyszer vissza rám. lm elhagyott hazádon Pusztulat átka leng; Erdély ledőlt, s fölötte Fiad keserve zeng. REBELLIS VERS Irta: KÖLCSEY FERENC Julis lelkem! Régen egy­szer igy mentünk el erről a helyről- Pántlikásan. nóta­szóval.... Hát most visszajöt­tünk. Itt az- urad. Ugyan énekelni nem tud már, de itt van. Ahogy belépnek a kapun az egész ház népe elébük állt. Nehéz pillanat volt. Bárányosy kezdett el beszél­ni, mert látta, hogy itt egyik sem tud megszólallni. Megenyhült erre a nehéz pillanat. Julisnak az arcát nagy könnycseppek szán­tották végig, odarohant a tétovázó urához, csókolta a­­hol éppen érte- Boldogan ölélte át Lackó Andris is rég nem látott párját, majd meg a körülötte álló gyere­keket csókolgatta sorra. Bárányosy. aki a kis örzse kezét fogta a kör szélén és úgy nézte a boldog találko­zást- Amikor, pedig a gaz­da a kislányhoz ért, azt is szívélyesen magához szorí­totta és megcsókolta. Egy pillanatra szembekerült Bá­­rányosyval. Előbb mereven a szeme közé nézett aztán elkapta a fejét a bal képére cuppantotta a száját-Az éjjel Lackó András újból végiggondolta az egé­szet. Most már tudta, hogy miért is nevettek azok a huncut angyalok. HUMOR VENDÉGSZERETŐ zajt csaptam, amikor tegnap ' éj j el hazaj öttem. I — Nem is mondom, de az ja három barátod, aki téged .a lakásba hozott, ugyancsak [ordítozott, mig téged a szo­­baajtaja elé vittek. — Mit csinálnál? Foga­dok, hogy még egy öt centes DUPLA TÉVEDÉS Meddig alszol még, hazám? A veréb is fenn van, Telheteilen bendőjét Tömi asziagodban. ■ r—Hu Meddig alszol még, hazám? A macska is fenn jár, S fejes köcsögöd körül Kolnyeleskedik már. — Nézze azt' az alakot, ci­garetta a szájában, félig nyirt hajjal, nadrágban, s olyan ingblúzban, mint a­­' milyent a lányok hordanak. Igazán nem lehet tudni hogy lfiu-e vagy lány? I — Leány. Még pedig az lén lányom. í — Oh, bocsásson meg u­­jram, nem beszéltem volna jugy önnel, ha tudtam volna, jhogy Ön az apja. ) — Nem vagyok az apja.... jaz anyja vagyok. HÁZASÉLET — Milyen szép csendesen beszélt hozzád a feleséged, mikor az uj kalapra pénzt kért. Igazán boldog lehetsz, hogy ilyen kedves nőd van. — Az semmi. Hallanád csak miilyen hangosan be­szél, ha nem kap tőlem pénzt, amikor valamire kér. LEÁNYOK — Holnap lesz az eskü­vőm s most olyan ideges vagyok.... — Miért? Hát nem bizo­nyos hogy a vőlegény ott lesz? - í f’r PALI KESERŰSÉGE Pali pár hónappal ezelőtt nagyon el volt keseredve s igy kiáltott fel: — Mindegy. Vagy a csatá­ba, vagy az esküvőre visznek. szivart se vehetnél. RAVASZ FICKÓ A kis Ferkó a napokban panaszkodott, hogy nagyon erősen fáj a feje. Anyja e miatt aztán egész napra el­engedte neki a tanulást. Egy félórával később be­állít anyjához, hogy enged­je el a szomszédba játszani. — Hogyan, — kérdi any­ja, — hát már nem fáj a fej ed ? — Dehogy nem, — feleli Ferkó zavartalan nyugalom­mal.... csakhogy ha játszom nem erzem-SZOKATLAN KÉRÉS Egy agglegényt születés­napjára megleptek alsóru­hákkal. Azok azonban na­gyok voltak neki s igy más­nap elment az üzletbe, ahol azt vásárolták, hogy kicse­rélje. Az üzletben egy fiatal kiszolgálónő jött elébe és kérdi, mit kíván? — Kisasszony, nem mon­daná meg, hogy hol cserél­hetném ki az alsóruhámat — mondja az agglegény pi­rulva. MÉZESHETEKBEN Az ifjú pár, nászútján pompás kiránduláson vesz részt a hegyek között. LEHÜTÖTTE — Szeretném, ha annyi öt [centesem volna, ahány lányt megcsókoltam. Zrínyi vére mosia Bécset. S senki bosszút nem állt: Rákóczi küzdött hazánkért, S töröknél leli halált. Párizs Ígért szabadságot. Ti nem fogadtátok. Járom rátok, gyáva népek, S maradéktól átok. Ebéd előtt van a család, a mikor egyszerre a férj be­rohan a szobába: — Hamar, vegyen minden­ki egy fogpiszkálót a szájá­ba s üljön ki a porcsra. Jön Samu bácsi s nem akarom itt tartani ebédre.. Had higy­­je, hogy már ebédeltünk, akkor nem jön be. Egyszer az ifjú asszony­ka megáll: — Jaj! Ez a hegy túlsá­gos magas és én nagyon fá­radt vagyok már- Nem ta­lálhatnánk itt egy szama­rat, hogy kényelmesebben jussunk fel a hegyre? Mire az ifjú férj készsé­gesen szól: — Csak kapaszkodj egé­szen nyugodtan a karomba drágám. zrínyi második éneke Irta: KÖLCSEY FERENC Te lásd meg, ó sors szenvedő hazámat. Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kigyc, féreg egyre támad. És marja, rágja kebelét. A méreq éq, és ömlik mély sebére. S ő védtelen küzd, egyedül. Hatalma'-, ó légy gyámja, légy vezére. Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl. Áldást adék. sok magzatot honodnak. Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hoqy érte vivni fognak? Ön népe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az ut, S ti védfalat körűié nem vonáiok; Ó gyáva fajt szült, s érte sírba jut. De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! Te rendeltél áldást neki: b a vad csoport, mely rá dühödve támad. Kiket nevelt, ön gyermeki. Taposd el a fajt, rut szennyét nememnek; S mig hamvokon majd átok ül. Óh tarsd meg őt, a hü anyái, teremnek Tán jobb fiák, s védvén állják körül. FIGYELMES FÉRJ — Asszonykám, most iga­zán nem mondhatod, hogy Törvényem él. Hazád őrcsillagzaija Szülötti bűnein leszáll; Szelíd sugárií főbbé nem nyugtatja Az ősz apák sirhalminál. És más hon áll a négy folyam partjára. Más szózat és más keblű nép: S szebb arcot ölt e föld kies halára. Hogy kedvre gyűl, ki bájkörébe lép. 1838. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges in lézkedést hűségesen 4« lelkismeretesen elvégzi John J. Hriczo MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 9412 Buckeye Rd. 17504 Harvard GA 1-3830 WY 1-0929

Next

/
Thumbnails
Contents