Az Ujság, 1958 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1958-12-04 / 48. szám

Az egész ország gyásza a Chicagói tragédia Három apáca és 87 gyermek éleiét vesztette abban a bor­zalmas tűzben, amely — eddig ismretlen okoknál fogva —, az Our Lady of the Angels római kalholikus iskolában, Chica­góban kitört s az eqész épüle­tet a lángok martalékává tet­te. 85 gyermek súlyos 4 égési sebekkel a kórházban van, jó nehánynak az állapota olyan súlyos és kritikus, hogy élet­ben maradásához semmi re­mény sincs. Szegény szülök, akik várták haza gyermekeiket és a me­gyei halottas házban találták meg több esetben felismerhe­­tétlenségig összeéjgett testü­ket. Velük zokog az egész or­szág. J Szegény gyerekek és apá­cák, akik égési sebeiktől ki­­nozva a kórházakban élet és halál között lebegnek. Mennyi gyász, mennyi fáj­dalom, mennyi szenvedés! Mindannyiunk úgy érzünk, vajha segiteni tudnánk — e megrenditő, szörnyű csapás­on. VOL. XXXVIII. NO. 48. CLEVELAND. OH», THUtSDAY, DECEMBER 4, 1958. jijijfigif jj)f tsstiff f'f f€ffrcfi0-i|- * ffffffrr> rrrffrt * Telephone GA 1-5659 ROVÁS KÉT SÚLYOS TAKTIKAI HIBÁT KÖVETTEK EL az Egyesült Államok il­letékes tényezői a második világháború alatt, amelyek­nek súlyos következményei­vel számolnunk kell. Az egyik, hogy Közép- Európába beengedtük az o­­roszokat, egyedül. Ez a té­vedés, ahogy állítják főkép­pen Roosevelt elnököt ter­heli, aki Churhill ellenkezé­sére is engedte magát rábe­szélni Stalintól, hogy a Kö­zép-európai támadás marad­jon kizárólag az orosz had­seregre,.. a nyugati .hatal­mak együttes hadserege pe­dig támadjon Franciaor­szágból. A másik hiba■ hogy Ber­lint engedtük az oroszoktól elfoglalni, holott — ahogy állítják — mi előbb érhet­tünk volna oda. Hanson W. Baldwin, a New York Times katonai szakértője foglalkozik e té­vedésekkel és idézi Eisen­hower elnök, akkor ameri­kai főhadvezér két különbö­ző, szinte ellentétes nyilat­kozatát. 1944-ben Eisenho­wer elnök idézete szerint azt irta, hogy “világos, a fő jutalom Berlin lesz”. inig 1945 március 31-ikén, a há­ború befejezésének előesté­jén már másképpen nyilat­kozott; még pedig Berlin “semmi egyéb,mint egy föld rajzi hely és sohasem vol­tam benne érdekelve ”........ Nem vitatkozunk sem Han­son W. Baldwinnal• sem mással és ha el is fogadjuk, hogy Esenhower elnök., ön­magával jutott ellentétbe és súlyosan tévedett, amikor érdektelennek mutatta ma­gái Berlin elfoglalásában és megengedte, hogy az oro­szok. megelőzzék, az egyál­talában nem változtat a helyzeten. Mégsem hajolha­tunk meg Kruscsev döntése előtt, hogy a szövetségesek­nek ki kell vonulniok Berlin­ből és Berlint szabad város­nak kell nyilvánítani, olyan értelemben■ ahogy azt a kommunista vezetők meg­tervezték vagyis, hogy a német kommunisták segítsé­gével, azok fénhatóságának kiterjesztésével., kizárólago­san rendelkezhetnek ott. Eisenhowert és általában az Egyesült Államokat a Berlin sajátos helyzetéből ki fakadt súlyos baj dacára is menti az a körülmény, hogy az Egyesült Államok­nak semmiféle politikai cél­ja sem volt Berlinnel és in­dokoltan arra töi'ekedett, hogy minél kevesebb ame­rikai élet feláldozásával mi­nél hamarabb befejezhesse a háborút. Mit tudjuk, mit tettek volna a Kremlin urai, ha másképpen történt volna és az amerikai hadsereg fog­lalta voln^ el Berlint? Ak­kor nyomban összeütközésre kerülhetett volna a sor, mert Stalin és vezérkara — a­­hogy ma már nyilvánvaló— előre megtervezett politikai céllal sietett Berlin elfogla­lására. S tál innak és utódai­nak — ha rejtett, de tudott ADENAUER ÉRTEKEZLETRE HÍVTA KIK A NYILASOK ÉS MIRE ELLENFELEIT: A SZOCIÁLDEMOKRATÁK TÖREKSZENEK, NAZII UTÁNZATABAN VEZÉREIT A KOMMUNISTÁK ELLEN Kruscsev s társai a Krem­­linben keresik a bajokat. Ez érthető. Szükségük van a bajokra és zavarokra. Kom­munizmusuknak, amely a vi­lágtörténelem legnagyobb eszmei szélhámossága, szük­sége van a zavarokra. A kommunizmus neve a­­latt terrorra épített állam­kapitalizmust fejlesztenek ki, amely sokkalta kedvezőt­lenebb és rosszabb a munká­sok szempontjából, mint bármely ország kapitaliz­musa. Minden ország kapitaliz­musa alatt van joga, szabad­sága a munkásságnak ahhoz, j hogy szervezkedjék, - de az I orosz államkapitalizmus béklyóban tartja a munkás­­| szervezeteket is és azok nem |a munkások szervei, hanem az államkapitalizmus eszkö­zei a munkások feletti kor­látlan uralom fentartására. Egymásután felidézett za­varokkal és bajokkal Krus­csev és társai leplezik te­hetetlenségüket. hogy nem tudják kiépíteni a szocializ­must. Ves^éhres helyzetekre van szükségük, hogy jogossá és indokolttá tegyék terror u­­ralmukat. Amennyire hasznukra van ez Oroszországon belül, any­­nyira vesztükre lehet Orosz­országon kívül. célja — a maguk oldalára hajtani Németországot» mert ha ez sikerülne, akkor azf övéké lenne egész Európa és Európán keresztül majd az egész világ-Megnyugodhatunk: Eisen­hower elnök kijelentette, hogy nem adjuk át Berlint a német kommunistáknak és nem engedjük kiterjeszteni a kommunisták uralmát több mint 2 millió némeire, kik nem akarnak kommunis­ta rendszer “áldásaitól” el­pusztulni. Eddig 3 millió német menekült át a kom­munistáktól Nyugat Német­országba. A menekültek és Berlin lakói között is na­gyon sok a szocialista, akik sokkalta erősebben ellenzik a kommunista uralmat, a terroristák féktelen tobzó­dását, mint a kommunisták többi ellenségei. Harcmodo­ruk is más. Megmutatták a Kelet-Németország szo­cialista munkásai 1953-ban, hogy nekik olyan fegyverük van, amely az oroszok fegy­verénél. is hatásosabb: ..az ipari erő- a sztrájk. Biztosra vehetjük,, hogy Berlin munkásai nem lapul­nak meg a kommunisták fegyveres felvonulására sem és nagyon nagy árat fizet­nek az oroszok, ha Berlint megkísérlik elfoglalni. Az Egyesült Államok és a szövetségesek katonai ereje kiegészül Berlin munkásai­nak a beeröszakoskodó kom­munisták elleni ipari harcá­val. Kremlin urai még meg­gondolják, hogy érdemes-e e harcot kiprovokálniok . Ö..XXÓ 555. .svg tzööaöz Máris, Berlinnel., kapcso­latos terveik, fenyegetéseik kiváltották annak szükségét, hogy Adenauer német kan­cellár értekezletre hívja meg legnagyobb ellenfeleit: a német szociáldemokratá­kat. Még semmiféle közös megállapodás nem jött létre Adenauer és a szociáldemok­raták között, de egészen bi­zonyos, hogy a német szo­ciáldemokraták sem óhajt­ják a német kommunisták uralmát Berlin felett és részt vesznek abban a kike­rülhetetlen ellenállásban, a­­melyet Kruscsev kikénysze­rít egységesen, a politikailag megoszlott német néptől-Ha még nem is jött létre formális megállapodás a Nyugati Hatalmak között a közös ellenállásra, ha a né­met nép még nem is nyilat­kozott egységesen, mégis meg lehet állapítani,hogy a kommunisták szembe talál­ják magukkal a kapitalistá­kat, éppen úgy, mint az egyszerű népet, a munkás­ságot. Bármily ellentét is forog fönn a kapitalisták és mun­kások között, mindkettőre olyan súlyos veszedelmet je­lent a stalinist^ kommunis­ták.. uralmának kiterjeszté­se egész Berlinre, hogy a kö­zös nagy veszedelem ellen együtt kell harcolniok. Wm. Penn 45. fiók kártya party ja A Wm. Penn 45. fiókjának kártya party ja nagyobb kö­zönséget érdemelt volna. O- lyan ügybuzgalommal és oda­adással készítették a nők a mindenkitől megdicsért na­gyon ffnom kalácsot, hogy kétszer annyi vendéget .is 'm,egérdeme..tek volna és el is tudtak volna látni. Ha kevesebben is voltak, mint amennyit vártak, de a­­zért a sok finom kalácsból nem maradt, mert mindenki igyekezett venni belőle. Dr. Kovács Andor, a Wm. Penn igazgatója ,hogy vigasz­talja a bus nőket, akik a ka­lácsot készítették, annyit vett, hogy úgy vitte ki két karján, mintha egy ujszülöttbabyt tar­tana. Az East Sidera ment, ahol ráijesztettek:, hogy a nők a fele kalácsot visseza akar­ják. Br. Kovács Andor orvos duplára csapta fel a kalács á­­rát. — Ilyen kalácsot még nem sokat ettem —, mondotta ■— ha ebből valaki vásárolni akar vagy viessza akarják vásárol­ni, dupla árat kérek érte. A finom kalács és az uzson­na, lacipecsenye és kávé, ké­szítői a következők voltak: Tóth Balázsné, Kish Violet, Drótos József né lés leánva, Bakos József né, Mrs. Németh, Bertalan Kálmánné és Ma­­jyary Pálné. A vendégeket Magyary Pál ilnök üdvözölte ,aki bemutat­­;a a jelenlevő Szabó János központi főszámvizsgálót és násokat is. A kártya partynak elég ki­elégítő anyagi eredménye van A Londonban megjelenő: Irodalmi Újság híreiből Nyilas Merénylet Brazíliában A magyar szabadságharc­nak legnagyobb veszedelme: a nyilasok mozgoldása világ­szerte. A magyar nyilas mozgalom nem álcázhatja magát sem­miféle revíziós vagy magyar­­felszabaditó törekvéssel: az a né:mt nazismus visszhangja és utánzata. A nazismusnak is, a magyar nyilasoknak is legfőbb céljuk és törekvésük az ország baja­iért a felelősséget áthárítani a zsidóságra. Nem orvosolni a­­karják a bajokat, nem is tud­ják, hanem bűnbakot keres­nek hozzá: erre legalkalma­sabb a zsidó. Olyan veszedelmes tényező­nek alakították ki a zsidókat, hogy a kiirtásukat is jogos­nak és szükségesnek fogadták el. Hogy a zsidók kiirtására tö­rekvő nazismusnak éá a vele egy húron pendülő magyar nyilasoknak erköcsi látszatot adjanak, még a cárizmus alatt a zsidó üldözés indokolására hamisított Protocoil of the El­ders of Zibn cimü iratot hasz­nálják fel, amely bizonyítani kívánja, hogy a zsidók világ­uralomra törekszenek. Ez a naziknak és a nyilasok­nak is a feltevése. A világon Király Béla clevelandi két előadása Király Béla vezérőrnagy, a forradalom alatt a magyar nemzetőrség és Budapest pa­rancsnoka clevelandi két elő­adásának angolnyelvü szöve­gét megkaptuk, de téves cím­zés miatt későn ahhoz, hogy e lapszámban megkezdhessük a közlését. Bármennyire is szerettük volna megkezdeni e számban, nem lehetett és a jövő szám­ra maradt. Király Béla vezérőrnagytól az előadás kíséretében akövet­kező levelet kaptuk. Kedves Szerkesztő Ur! Mellékelten küldöm ígére­temhez híven előadásom anya­gát. A késedelem oka, hogy közben egy újabb előadókör­úton voltam. Hálásan köszönöm, hogy kedves lapjában előnyösen, azj igazságnak megfelelően, követ- \ kezetesen foglal állást, miként korábban is tette, demokrati­kus szabadságharcunk eszméi, forradalmunk követelései mel­lett. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben is változatlanul tá­mogatni fogja b. lapjával a for­radalom demokratikus eszméi alapján működő Szövetségün­ket és a helyi szervezetet. Munkáesságát ismételten megköszönve, maradtam tisz-í :elő hive Hungarian Freedom Fighters Federation, Inc. — Magyar! Szabadságharcos Szövetség i Központi Intéző Bizottsága 125 East 72nd Street New York 21. N. Y. Király Béla, vezérőrnagy --------- • --------­.1 Ehelyütt nyilvánosan is vá-, » A WILLIAM PENN 43 és 14 FIÓKOK VASÁRNAP KIMONDJÁK A VÁRVA VÁRT EGYESÜLÉST — Merénylet Fercsey Já­nos ellen. Fercsey János doktort, a Délamerikai Ma­gyarság szerkesztőjét Bue­nos Aires egyik főutcáján megtámadta egy Burka ne­vű magyar nyilas. Burka — két más férfi segédletével— le akarta ütni és a száguldó autók kerekei alá akarta dobni a kitűnő újságírót. A gyalázatos orvtámadás nem járt sikerrel: Fercsey doktor helyett támadója maradt a porondon. A me­rénylet nem áll egymagá­ban: szerves része annak a merényletsorozatnak, me­lyet Szálasi hívei és Kádár ügynökei indítottak és foly­tatnak a demokrata magyar emigráció ellen. — Burján László, a Bra­zíliában élő magyar festő­művész a napokban fejezte be Kubitschek köztársasági elnök portréját. A képet az ország jövendő fővárosá­ban, Brasiliában. a jövendő elnöki palotában; a Palack) Alvodorában helyezik el. — A Nagy Imre Kék könyv — adalékok gyűjteménye Nagy Imre Nyugatra me­nekült barátainak és mun­katársainak összeállításá­ban a néhai magyar kor­mányelnök szerepléséről és vértanuságáról — franciául most jelent meg “La verité sur l'affair Nagy” cimmel, a párisi Plon-kiadónál, Al­bert Camus előszavával, Fej­tő Ferenc utószavával. Rövi­desen megjelenik angolul, németül, spanyolul olaszul és magyarul is. —Vajay Szabolcs az UN­ESCO-ban. Vajay Szabol­csod a kitűnő, irót, aki éve­kig élt Argentínában, majd a Délamerikai Magyarság európai szerkesztője lett, most argentínai diplomáciai státusban az UNESCO pá­risi központjának osztály­­vezetőjévé nevezték ki. Va­jay igy leköszönt a Dél­amerikai Magyarságnál vi­selt állásáról. — A Magyar Forradalom a Délamerikai sajtóban- A magyar forradalom második évforduláról minden jelen­tősebb délamerikai lap és rádióállomás megemlékezett. Venezuela legtekintélyesebb lapja, a caracasi “El Uni­versal” négyoldalas mellék­letet adott ki a magyar foi*­­radalomról, ugyanígy a Bu­enos Aires-i ’’Noticias Gra­­ficas”. Argentina nagy ka­tolikus napilapja, az “El Pueblo”, a bogotai liberális kormánylap, az “El Tiem­­po”, a limai konzervatív “La Prensa”, a santiagói radi­kális “El Mercurio“ hosszú ükkekben idézték a magyar forradalom emlékét és hősi oéldáit. Az argentin rádió ?élórás éjféli műsorban unlékezett meg a magyar forradalomról. — Magyar Almanach ősz­izeállitásán dolgoznak Was­­íingtonban. A könyv min-Vasárnap délután 2:30 kezdettel lesz a William Penn 14-ils fiók gyűlése, amelyen véglegesítik az egyesülést, —a Wm Penn 43-ik fiókja november 30-iki rendkívüli gyűlése egy­hangúlag elfogadta az egyesülést. Juhász Miklós, a 14-ik fiók elnöke testvéri együttműködésről biztosította az egyesülő William Penn 43. fiókjának tagjait. Bekövetkezett, amire min­den tagja a William Penn Fraternális Egyesületnek várt: a William Penn 43. fiókja, a volt Rákóczi fiók vasárnap, november 30-ikán, a William Penn Otthonban, 8637 Buckeye Rd. tartott rendkívüli gyűlésen egy­hangúlag és a legnagyobb lelkesedéssel határozatilag kimondotta, hogy egyesült a William Penn 14-ik fiók­jával-A gyűlést Kovács Balázs elnök vezette le, akit a fő­asztalnál körülvett az egész tisztikar: Tóth Béla ügyve­zető titkár, Ifj- Leczó Ist­ván szervező. Kovács Balázs elnök be­számolt az egyesülés érde­kében folytatott tárgyalá­sokról és megtette a javas­latot az egyesülés érdeké­ben. Többen hozzászóltak a javaslathoz és minden fel­szólaló helyeslésének adott kifej ezést. Kovács elnök szavazás alá bocsátotta a kérdést: — Egyesüljön-e a Wil­liam Penn 43-ik fiókja a Wil liam Penn 14-ik fiókjával? Minden tag az egyesülés mellett szavazott. Erre Kovács elnök szinte meghatottan mondotta, hogy a William Penn 43-ik fiókja mai gyűlése egyhan­gúlag az egyesülés mellett döntött. Ahány tag volt a terem­ben,, az mind tapssal fogad­ta az elnöki kijelentést. A határozat után Kovács Balázs elnök felkérte a je­lenlevő Juhász Miklóst, a William Penn 14-ik fiókjá­nak elnökét, hogy szóljon néhány szót. Juhász Miklós azzal kezd­te beszédét, hogy: — szi­vem melegével üdvözlöm Ö- nöket, mint az egyesítendő két fiók tagjait- |Sem önök, sem mi a William Penn 14- ik fiókjában jobbat nem te­hetünk, mint egyesülünk, önök lelkesen elvégezték feladatukat- Ez volt az első lépés. A második lépés raj­tunk múlik a William Penn 14-ik fiókján. Nekünk is jó­vá kell hagynunk. Nem fér ahhoz kétség, hogy vasár­nap, december 7-ikén tar­tandó gyűlésünk, amely a den valószínűség szerint a jövő év elején jelenik meg. Munkatársai között szere­pelnek Macartney és Hugh Seaton Watson professzo­rok, valamint Veress Sándor Dómján József, Sztáray Zoltán, Nagy Balázs, Tere­­nyei Géza, Kutasi Kovács Lajos és sokan mások-A Magyar Almanach cél­ja, hogy olyan kézikönyvet adjon az olvasó kezébe, a­­mely Magyarországot, múlt­jának és művelődésének történetét, tárgyilagosan és j pontosan mutassa be. i nagy teremben lesz, a leg­nagyobb örömmel, ünnepé­lyes lelkesedéssel jóváhagy­ja az egyesülést. — Engedtessék meg ne­kem, hogy meghívjam mindannyiukat, jelenlevő és meg nem jelent tagjait a William Penn 43-ik fiókjá­nak, hogy jelenjenek meg vasárnapi gyűlésünkön. Mi a gyűlés kezdetén kimond­juk az egyesülés tudomás­vételét, ezzel szentesítjük az önök mai határozatát. Utána rátérünk a tisztvise­lők választására. Azért ké­rem a megjelenésüket mert már az egyesült két fiók tisztikarát kívánjuk megvá­lasztani. Amikor a válasz­tásról van szó, hangsúlyozni kívánom, hogy ahogy egye­sültünk, ami a formai hatá­rozattal meglesz, nem fo­gunk utalni arra, hogy ez a 43-nak, a másik pedig a 14- nek volt tagja. Nem lesz kü­lönbség a két fiók tagsága és tisztviselői közótt. Mind­annyian William Penn test­vérek leszünk és olyan egyet értésben készülünk együtt dolgozni, hogy senkinek még eszébe se juthasson o­­lyan gondolat: kár volt e­gyesülni-Még egyszer kérem Önöket jelenjenek meg va­sárnap a William Penn 14- ik fiók gyűlésén. A megjele­nésre való sürgetés szól ki­vétel nélkül minden 43-ik fiókbeli tagnak éppen úgy, mint a 14-ik fiók minden tagjának. Juhász Miklós őszinte, testvéri meggyőződésből fa­kadó beszédét lelkes taps jutalmazta. Bizonyosra vehető, hogy a vasárnapi egyesülési gyű­lésre nagyon sokan megje­lennek a William Penn Otthhonban. Az egyesülő két fióknak jóval 3000 felül lesz a tag­létszáma. Olyan hatalmas fiók lesz a William Penn east sidei fiókja, hogy nagy feladatokat vállalhat a cle­velandi magyarság társa­dalmi életében is. Úgy re­méljük, hogy az egyesülés megújhodást hoz a William Penn clevelandi társadalmi életében is. A Wm. Penn 361. Női fiók gyűlése A William Penn 361 Női fi­ókja, vasárnap, december 7- ikén délután 2 órai kezdettel tartja évi gyűlését a William Penn Otthon női termében, az emeleten, 8637 Buckeye rd. Medve Jánosné elnök és Gál Imréné titkár nagyon kéri a tagok megjelenését. HELYREIGAZÍTÁS A Magyar Amerikai Dalár­dának 50 éves jubileumán nem Nagy József adományozott 100 dollárt, hanem Nagy János élő i 1 millió izsidó akar ural­kodni 2 billió nép felett — a nszi és nyilas tanok szerint. E: t hirdeti még mindig a mag 'ar nyilasok fő szellemi |vez< e is, Marschalkó Lajos, jaz f '/esült Államok terüle­tért deportált menekült nyi­las iró Clevelandban is elég­gé terjesztett könyvében: A világhódítók, amelyet mi — megváltjuk — nem olvastunk, icsak mások beszámolójából is- I merünk. A világ feletti uralom meg­szerzéséért kivétel nélkül min­iden élő zsidót felellőssé tesz­nek. Nincs kivétel. Ha zsidó, I akkor bűnös, mert benne van abban az összeesküvésben, a­­melyet a zsidók szőnek az e­­gész világ ellen. A zsidók bűnössége nazi és nyilas felfogás szerint elfo- 1 gadott tény, azon az alapon, hogy minden zsidóért felelős az összes többi zsidó. Rákosi I Mátyás vagy Gerő Ernő aljas­­, ságaiért, bűntényeiért! nem­­jcsak ők felelősek egyénileg, hanem az egész zsidóság. Minden bűnöző zsidóban és minden zsidó bűnében benne van az egész zsidóság. Az e­­gyik zsidóért a többinek is bűnhődnie kell. (Folytatjuk)-------------------------------------I Jászolunk Király Béla vezér­őrnagy levelére. Mindenek előtt: nem jár ne­künk köszönet, sem elismerés, jcsak kötelességünket teljesit- Ijük, amikor a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség Lntézőbi­­j zotlságát és azzal együtt Ki­­jrály Bélát támogatjuk, akik I megítélésünk szerint a leghüb­­|ben képviselik a magyar sza­badságharc eszmei törekvé­seit. E kis lapot a magyar szabad ságharc nagy ügyének a szol-' [gálatába állítottuk és szolgá­latában tartjuk. Egyedül, ön­magunkban nem sokat tehe­tünk a magyar szabadságharc érdekében. Örömmel ragad­juk meg az alkalmat arra, hogy másokkal összefogjunk, olyanokkal, akik a szabadság­­harc egyenes vonalán halad­nak és nem lengenek ki sem jobbra, a nyilas irányzatok fe­lé, sem balra, a stalinista ter­ror-kommunisták felé, akik ellen tulajdonképpen a sza­badságharc irányult azzal az óvintézkedéssel, hogy abba ne lehessen semmi ürüggyel és semmi szin alatt sem becsem­pészni a nyilas törekvéseket. Megítélésünk szerint a Ma­gyar Bizottság és a Szabadság­­harcos Szövetség Intézőbizott­sága helyes irányelvekkel e­­redményes munkát végez. Mi egészen önként vállaljuk, hogy Cleveland körzetében munká­jukat magyar és amerikai te­rületen ismertetjük, megnyi­latkozásaikat terjesztjük. Érte a régi amerikás magyarokból, az uj amerikás magyarokból és a szabadságharcosokból egy bizottságot szervezünk.. A nemzetközi helyzet ma­gyar összefogást, megértést a- i karjuk létrehozni a különböző magyar rétegek között egy közös nagy cél: a magyar sza­badságharc értelmi folytatása í érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents