Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)

1957-08-29 / 35. szám

AUGUST 29, 1957 AZ UJSA, A föld szeretete — T Á RC A —«L Gubica. a postás megállt a kerittésné/ és bekiáltott az udvarra' — Rózi néném, levelük van-.. Az ass^ny éppen a kony­hából jót ki, kezében liszt­tel telbszakajtót hozott, ke­nyérsütéshez készülődött. Most, hogy a postás szavát hallotta, letette a szakajtót és «inte lélegzet nélkül fu­tót a kisajtóhoz. f— Jaj, — mondta boldog jíménykedéssel—talán csak iem Pista irt.... — Én azt gondolnám — nézett rá a postás szelid mosollyal — mert hogy na­gyon formázza a levél a Pis­ta írását. - ' — Az, ő irt — az asszony boldogan nézte a levelet és nagy megkönnyebbüléssel só-Berkó felnézett meglepett csodálkozással: -— No— — Levelet irt — ismételte az asszony — hazajön látoga­tóba_ — Ide aztán ne gyüjjön — az ember hangja élesen csat­tant. Az asszony megremegett. Hát amitől félt, itt van. Ez a harag, Istenem, már mióta, há­rom esztendeje. És azóta nincs feledés, nincs bocsánat_ Az öreg Berkó sötét arccal nézett maga elé és csak úgy lökte ki magából a szavakat. — Elment, ő akarta, bár én /tartottam, de nem maradt. Mondtam, mi keresnivalója van a városban, nem olyan szegény ő, hogy ott kelljen neki élni, itt van a föld, húsz hold, én már öreg vagyok, oda adtam volna neki, ha az volt a baja, gazdálkodhatott volna magának.... De itthagyott. Itt.. hajtott: — ó, Istenem, hát mé- Engem> az apját gis... — No, — Gubica rátámasz­kodott a keritésre — látja Ró­zi néném, nem olyan rossz gyerek az a Pista_ — Nem, nem — bólintott gyorsan az asszony — csak hát, tudod, az apja nem enge­di, hogy hazajöjjön_ — Az — intett a postás. — Gergő bátyám kemény em­ber_ Várt még egy keveset, sze­rette volna, ha előtte olvassa el a levelet, legalább lett vol­na több újságolni való a falu­ban, ámbár ez is elég, hilszen csoda ez, valóságos csoda_ Irt a Pista - Pedig mióta a városba került, annak meg már 3 éve is lesz az őszön, az­óta nem volt itthon, sem nem irt, nem is üzent senkivel sem. Igaza is van a fiúnak, ez volt a faluban mindenkinek a gondolata, az öreg Berkó volt az oka a haragnak, hiszen ha városba akar menni', a legény, Csend lett. Az asszony nem mert szólni, csak hallgatott nagy, szomo­rúsággal. — Mondd, Rozi, — az ember hangja megszelídült — hát rossz voltam én hozzá, nem volt elég jó dolga, megadtam neki mindent, élhetett úgy, mint a többi legény, dehát ne­ki nem -kellett, itthagyott új­ra szigorú arccal nézett az asszonyra és öklével az asz­talra csapott — itthagyott en­gem is, meg a földet_ A föl­det, a gyalázatos_ Csend lett megint, hosszú mély csend. Az asszony halkan megszó­lalt: —De most már mindegy, ha elment, hát elment. Ma már nem úgy van, mint régen. E- zeknek a fiataloknak inkább kell a város. Ott van a Sárvá­ri! gyerek is, az is a vasúthoz ment, a Majoros Béni meg üzletet nyitott, bent Szolnok­hadd ment volna békével, itt- i t>an hon csak paraszt, ott meg ur, — Jó — az öreg Berkó intett lett, kalauz, tavaly találkozott is vele a Hovodzák Bálint, a­­mikor István-napkor Pesten járt, dehát Pista nem üzent haza semmit, csak azt mondta, jól megy a- sora... Gubica köszönt, aztán ment tovább. Az asszony pedig gyors, si­etős léptekkel szaladt vissza konyhába és felbontotta a le­velet.. Ez állt benne: — Ides szülém! Tudatom, hogy egészséges vagyok, meg hogy jól megy a sorom. De na­­retném már látni szülémet, de hát mindig attól tartok, hogy az apám nem lát szijvesen ... Most mégis, hogy van egy kis szabadságom, úgy gondoltam hazalátogatok. Mondja meg az apámnak, hogy nem akarok semmit, csak éppen szülémet szeretném látni... — Tovább már nem is tudta olvasni az öregasszony, mert reszketni kezdtek előtte a be­tűk, minden összefolyt előtte ölelve sokáig. — ez mind a kettő nincstelen volt, nem volt földjük, de a Pistának itt volt minden ké­szen de neki nem kellett, Jól van, elment, de ide ne is jöj­jön vissza többet, soha. t— Nem kendhez jön — véd­te a fiút az anyja — engem a­­kar látni_ — Nem bánom — mondta csendesen az ember, — de én nem iis akarok vele még talál­kozni sem. Aztán mit ir, mi­kor jön?_ — Holnap este. Berkó felállt: —Hát jöjjön. Én úgyis kaszál­ni akartam holnapután, hát majd kint alszom a szőlőben, kintmaradok egész nap, aztán ha elment már vissza, izenj értem... Az asszony sóhajtott: _ Jó ... 3. — Pista_ — Idesanyám— így tartották egymást át-Nem hitte volna, hogy ilyen kemény legyen az apja. Hogy elmenjen hazulról... De nem baj, ő már elszakadt innen, nem is jön többet ide, sohasem. Majd még beszél reggel az anyjával, elhiVja őt is a város, ba, ott mégis jobb dolga lesz, nem kell annyit szenvedni, törnie magát, mint itthon, a faluban. Ezen gondolkozott akkor is, hogy már ott feküdt a szobá­ban a nyers, mosottillatu ágy­ban, amelyet neki bontott meg az anyja. Csend volt a szobá­ban mély éjszakai csend. Kint sütött a hold s a fiú úgy érez­te, mintha régi, már elfelej­tettnek hijtt emlékek jönné­nek feléje. Látta magát, amikor még egészen gyerek volt, amikor először ültette fel magamellé a kocsira az apja, hallotta az aratólegények vidám énekét, érezte a száradó széna édes, bóditó illatát, mintha most lenne, olyan volt mindez, o­­lyan élénk, tiszta és megre­megtető. Egyszerre felkelt. Felöltözött és kiment az ud­varra. Szemben az eperfán, kasza villant szemébe, a hold ezüstös fénye folyt végig a csillogó vason. Leakasztotta, vállára vette és megindult végiig a csendes, alvó falun. Ment ki a mezőre, a szelid­­hajlásu dombok, a szőlő felé. Ott volt a rétjük, még em­lékezett rá jól. ‘ , Megállt, nekfohászkodott és vágni kezdte a rétet, harmatos fűszálak, alvó virágok hullot­tak, széles rendekbe egymás­után, ő csak dolgozott nagy nekifeszüléssel, erősen, úgy mint régen.... Kelt a nap, mikorra végzett. Megállt, végignézett a ren­deken. A domboldalba jött az apja. Most már nem lehetett ki­kerülni a találkozást, hiába. Az öreg odaért, nézett a fiá­ra,- aztán elmosolyodott. — No látom, kazálni még tudsz........ — Hát — felelte a fi)u — nem lehet az elfelejteni_ Hallgattak. — Apám — a fiú mélyet lé­legzett — arra gondoltam, hogyha nem haragszik, hát én itthon maradnék_ Berkó nem is tudott szólni a rászakadó boldogságtól, csak felnézett az égre, hallotta, hogy pacsirta énekel felettük, kereste szemével a madarat, de nem tudta megtalálni, talán azért, mert nagyon vakitotta a fény, de lehet az is, hogy a könnyek húztak szelid fátyolt a szemére. A LÓVERSENYEK SOK.. „ . , Lkor Gombos Zoltán a g commissionba meg­­a kinevezését, Ohioban Versenynap volt. Senkisem mondhat ellent Aos Zoltán a annak a megállapításnak, ROMLÁSBA VISZNEK hogy a lóversenyek romlásba visznek ezreket. Sikkasztások és egyéb bű­nözések történnek a lóver­senyen való fogadási szenve­dély kielégitsére. Az állam olyan, mint egy orgazda, mert részesedik a lóversenyen elvesztett, nem egy esetben sikkasztott pén­zekből. Ha megbízható vizsgálatot 1 folytatnának, az is kiderülne, hogy segélyen is vannak o­­lyanok, akiket a lóverseny juttatott koldusbotra. Minden gamblizés tiltva van, csak a lóverseny fogadás van megengedve. Az állam törvényei minden­másfajta 'szerencsejátékot tiltanak, de a legveszedelme­sebbet, amelyen évente mil­liókat veszítenek, azt megen­gedi, sőt elősegíti. racüiynapok számát kapelte 500-ra. 299helyzet megértése végett Gomk arra, hogy a legtöbb veiínynap Californiában van. racing commisifon chair-e egy nyugalomba vonult Nemrég a szövetségi hatósá­gok a gyárakban működő fo­gadást kezelőkre csaptak le, akik naponta átlag 30 ezer dollárban fogadnak el foga­dást. Hány család hiába várja haza a kenyérkereső keresetéi, mert az eljátszotta pénzét a lóversenyen? Hány gyermek nem táplál­kozhat rendesen, hány gyer­mek nem kaphat rendes ru­hát vagy cipőt, meri az apa a lóversenyen játszik? Lapunk még sohasem foga­dott el lóverszeny hirdetést, még akkor sem, amikor a leg­nehezebb küzdelmeket vívta fenmaradásáért. Hiába küld­ték be a pályák vagy hirdeté­si ügynökeik a hirdetést, mi lóverseny hirdetések közlé­sét minden esetben megtagad­tuk. Mi elvi ellenségei vagyunk a lóversenynek és mindenmás szerencsejátéknak. A lóversenyről' egyik olva­sónk, aki tanulmányozza és figyelmmel kiséri a lóverse­nyeket, az alábbi cikket küld­te be közlés végett. A ,1 uta vel Californiában engedé- Att versenynapok száma: me öt más államban is a biró. ynapok száma: 266 és A ízött váltakozik. Tizen­­lyeze államban a verseny- 266. száma kevesebb, mint verst Huszonhárom állam 200 bngedi meg a lóverse­valami nagy boldog szédület be: — Hazajön, hazajön.... 2. Vacsora után megszólalt az asszony: — A Pista irt Tartson a házánál készenlétben CHEF HORVÁTH kitűnő izii, teljesen elkésziteit és éppen csak 10 percnyi me­legütést igénylő, magyar étel készítményeiből Vendégei érkeznek vagy bármi oknál fogva nem főz­het, nagyon kapóra jön- ha van a házánál Chef Horváth készítette: Corned Beef, Chili Con Came, Gulyás, Borjú pörkölt. Csirke paprikás és Töltött káposzta. Korona Food Products, Inc. 2115 Abbey Ave SU 1-2738 A fiú szólalt meg először: — Hát apám? — Nincs itthon. — Nincs? ? — Nem békül. — Jó, — mondta a fiú — nem baj-. Reggel elmegyek vissza.... Csend lett. Szomorúan, szótlanul ették meg a vacsorát, az asszony nem mert beszélni, nem mert kérdezni, a fiú pedig hallgatott, szive tele volt sö­tét, mély szomorúsággal. Már bánta, hogy hazajött. FANCHALY viRÁotmm 4714 Lorain Ave ME 1-1887 MELL CSOKROK ’■ágott és cserepes virágot Külső és Belső HÁZFESTÉS Minden munkánk biztosítás­sal és GARANCIÁVAL jár» Szívesen adunk arlejest is. még pedig DÍJMENTESEN MAGYARY PÁL, FESTŐ CONTRACTOR Hivjon fel telefonon, ha ár­lejtésre vagy szolgálatunkra van szüksége WO 1-0448 vagy TR 1-6346 I dutch boy lead Ohio állam és különösen Cleveland városa nyakig van a lóversenyekkel és a lóver­senyeken való gamblizéssel. Lausche kormányzó Ígérete 1953 őszén Lausche kor­mányzó nyilvánosan kijelen­tette, hogy Ohioban túl sok a versenynap. Lausche kormányzó (jelen­legi U. S. szenátor) őszintesé­gének nagyon árt, hogy az ál­tala kinevezett Gombos Zol­tán e kijelentés után egyre gyarapítja a lóverseny napo­kat kik köztük a nagy nap rlvania állam sem, de 200 az állam lóversenyek neíül is eleget tesz minden nyslezetiségének. Pe jelent a sok versenynap az) államban? né nult évi kimutatás fe­­kö re a kérdésre. Mi múlt évben, 1956-ban, Oh hban, Painsvilleben, /noridgeben. Cleveland­iéi, négy futó és két üge-Aályán 262 napon tartottak A1 °nyeket és e 262 napon B; zönség $80,243.851 foga ba tő iagy összegből a pá­­ve.„ levontak körülbelül 15 a klékot vagyijs kereken ti­­dottét millió dollárt. Belé/ E íjakból, parkolási dijak­­lyákjs a Racing Form cimü százíoeny lap, a program á­­zenltsából, az étel és ital áru­­pő fiól legalább is másik hat ból jt bevesznek a verseny lóvéik tulajdonosai, rusi ak szerint Cleveland és sitáíyéke több mint 18 mil­­milkollárl adott le a lóver­­pál> ík érdekeltjeinek. Eh tesz erre a racing körr^ission? lió -senj — -----------­Nappanos Rádió comV legnagyobb amerikai __n agy»r rádió program q MINDEN VASÁRNAP 5 d. u. 1-3-ig VDOK - 1260 ke. SZAPPANOS RECORDINGS Í6 EAST 123rd Street LO 1-5524 még egy uj pályának adott engedélyt arra, hogy ügető verenyeket rendezzen Bed­ford külvárosában. Ezáltal a versenynapok száma az idén Cleveland városában és kör­nyékén, az akroni, painsviRei, bainbridgei, a három cleve­landi és a most megnyílt bed­­fordi pályán, összesen hétszer negyvennégy vagyis 308 na­pot tesz ki. Ohioban, még To­­ledoban, Hamiltonban, Co­­lumbusban és Cincinnatiiban vannak versenynapok, egyen­ként 44 nappal, összesen 176 nappal. Ohio állam tehát az­zal dicsekedhet, hogy évente 484 versenynapja van. Sehol az Egyesült Államokban eny­­nyi versenynap nincs. A közel 8 millió lakosú New York várossal rendelke­ző New York államban a ver­senynapok száma kevesebb, mint 200. Még azt íb állíthatjuk, hogy az egész világon nincs még egy város, amelyet annyi versenynap boldogítana, mint Clevelandot. London, New York, Tokio, Shanghai, Pa­ris, Berlin, Róma Cleveland mögött kullognak verseny­napjaikkal. Mit tesz: az uj kormányzó, C. William O’Neill eme áldat­lan állapotok orvoslására? Belenyugszik abba, hogy Ohio állam legyen a verse­nyekből élő könnyelmű elem eldoradója? Úgy tudjuk, hogy C. Wil-Templom gondozója nenany:morav<u maga hét előtt beteg volt és ágyba kényszerült. Nehéz volt a­­zonban az ágyban tartani, mert szinte túlzott kötelesség tudásában ragaszkodott ah­hoz, hogy ő nem hanyagol­hatja el a Bethlen Hallt és ucöAcnc ci sághvidéki kirándulása után a következő kis történetet: . Volt a társságunkban egy öreg ur. Bemutatnak neki: — Jókai Mór! — Jó ka....i... Mór, — dü­­nyögi. — Beh ismerős név va­szépen tartott környékét. Bár lahonnan. Mégáljunk csak. Nt. Dr. Szabó István is meg-1 Ejnye, hol is, hol is? Ahá nyugtatta, hogy vár a munka, hopp! tudom — már. Nem ö­­mig elég súlyos tüdőgyulla- csémuram volt az, aki azelőtt harmincöt évvel olyan szépen szavalta a komáromi exame­­nen ezt a verset: “Tekintetes karok és rendek?” — De bizony én voltam, — feleltem megörülve a nagy memoriáju aggastyánnak, aki azóta neve­dásából felépül, de hallani sem akart arról, hogy a mun­kát elvégezetlenül hagyja. A család tudta milyen sú­lyos beteg és félt, hogy fel­kel az ágyból. Hogy ennek e­­lejét vegyék, egyetlen fiának, Ernnőek jó felesége, szül., sohasem hallotta Hartman Viola munkáscsopor- met. tot szervezett meg, amely Sá­­rosy János betegsége alatt a Bethlen Teremben takarít és a környékét éppen úgy rend­ben tartja, mint Sárosy Já­nos. A munkáscsoport főmunká­sa: Beregszászi József volt, Sá A SVÉD KIRÁLY ÉS A SZOMSZÉDJA. II. Oszkár svéd király fiatal korában nagy szere­tettel foglalkozott a ker­tészettel. És amikor Saint Raphaelben lakott, szom­­rossy Jánosné fivére, segítő- szédja volt Karr Alphonse­társai: Sárossy Ernő és neje, nak, a hires francia Írónak, Hartman J. Károly, magyar ^aki szintén nagy barátja temetésrendező, öccse Ferenc | voit a kertészetnek. József és Hartman Erzsiké (ak kor még menyasszony volt) s vőlegénye, Varga Elemér. Sárossy János, amikor fel­épült, végig vizsgálta a he­lyettes mukáscsoport munká­ját és annyira meg volt elé­gedve, hogy a csoportnak tu­domására adta: — Ha bármelyiktek mun-liam O’Neill baptista. A bap- 'kát akar, csak szóljon, szívesen tisták erősebben vannak a ló­versenyek ellen, mint bármely más egyház. Mit fog csinálni C. William O’Neill, ha a bap­tista és más egyházak kérvé­nyezni fogják a lóversenyek beszüntetését vagy legalább is korlátozását? A. S. felveszem akármelyijkteket, mert meg vagyok elégedve a! munkátokkal. — Mester Gyula, a Dunán-Oszkár herceg — akkor még herceg volt — egyszer nagy könyvesládát kapott Stockholmból, tele a legér­dekesebb növénytani és ker­tészeti könyvekkel. Ezt lát­va Karr, másnap átküldött hozzá s udvarias levélben kérte néhány órára Linné “Genera Plantarum” cimü müvét. — Mondja meg & gazdá­jának, — felelt a szolga utján a herceg, — hogy a könyveimet nem adom oda jtuli Magyarok Amerikai Sző- - senkinek, de ha akarja, ide­­vetségének hűséges és meg-Jjöhet 0ivasnj. Hetek múltak el e vissza-301NDEN HÉTFŐD ESTE 7-től 7130-lg hallgassa meg A BÉKESSÉG ÚTJA — Azt mondod, hogy soha sincs semmi/ összetűzésed a fe­leségeddel? — Soha! ő megy a maga ut­ján és én szintén — az ő ut­ján.... MINDENFAJTA FURNACE beszerelést és Javítási teljes Jótállással végzünk. Bádogos mukát: csaioránzáa és tető Javítást Is vállalunk THE PARKHILL FURNACE CO. LOngaere 1-4613 12801 Parkhill Ave DAVE SZABÓ MÁLLAY ELEMÉR jaíotl Magyar Pirogra» it W D O K (1260) K.t«s vagy üdvözlet avag Váló. ‘elöntés ügyébe» ... ' 1-0146 jgylatl b“ i ' East 112 Tel. Ra> Lakcím: 2881 SE A MAGYARÁZAT A fiatal férj hazaérkezik e­­bédelni és csak sajt kerül az asztalra. — Mi történt, drágám — — kérdezi —, ma csak sajtot eszünk? — Igen, édesem. A bárány­sült tüzetfogott és a levessel oltottam el. bizható jegyszedője betegen otthonában van. Első eset, hogy kénytelen volt a Dunán­túliak kártya partyjáról elma­radni. ülésesen és méltányos árban készit el minden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Avenut Telefon: ME 1-1889 n, ^gyszereket *L óhazába csak c SAJÓ PÁTI KAVA! küldünl RELLA ' DR. HALLER IST*'® HungatmiVUA PJtCliR M. I3TVAR igazgató ve^t^v«1 MINDEN VASÁRNAP «mOK — 1260 Di»l HmCETÜEK. ODVÖZ13 TOK fa KÖSZÖNTÖK ig5«>~ Mr«* 1,1 * “ GA 1-3443 LAKCÍM ÉS telető» SHAKER BLVD — Keszenhfeimer János és neje szerencsésen megérkez­tek Calif.ból-, ahol odaköltö­zött régi barátok és ismerősök körében nagyon jól töltötték el szabadságukat. HUMOR AKI NEM ISMERTE JÓKAIT Joggal hihetnők, hogy nincs olyan olvasni tudó magyar ember, aki Jókainak, mint re­gényírónak, koszorús nevét ne ismerné. De bizony, akadt utasítás után, amikor egy­szer csak beállít Karrhoz a herceg lakája:-—A herceg nagyon szépen kéreti, adja kölcsön néhány percre az öntözőkanáit, mert a miéink a bádogosnál vannak.... Karr nyugodtan felelt: — Mondja meg a gazdá­jának, hogy az öntözőkan­náimat nem adom senkinek. De ha akarja, idejöhet ön­tözni. A szolga hűségesen meg­vitte a hirt. A herceg elein­te bosszankodott, de ké­sőbb, amikor nagyon meg­barátkozott az íróval, maga is jót nevetett a tréfán. UJ Ha nincs, aki fozzon én önmaga sem főzhet vagy Menőt tart a főzésben, d* ftégls olyan ételt kíván élve tetei és egészséggel elf» apasztani, amilyent otthon főznek akkor keresse fel « j RICE REST AI IP A AZ UJ HELYEN 12521 BUCKEYE ROAD pieee* töltött lc&possta mind*» mp HAZA VITEL»* I». Elizabeth Kiah, tut-Mono* SAJÓ SÁNDOR oklevél** GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave T.Ufon WO 1-8488 STEVEN'S FLOWERS Virág minden alkalomra 1)1303 Buckeye Road . WA 1 4461 Lengyel János es Csipkés E lemér tulajdonosok 10602 i FGJOBB IDŐBEN L minden vasárnap déli 12 órától 1 óráig A WSRS ÁLLOMÁSRÓL 1490 D1ALON Hallhatja a Hudák Testvérek Rádió Órát Hirdetéseket és köszöntéé* két elfogadunk 12914 GRIFFING AVENUT I Tol W l-W** GA 1-*4*M Hadik Imre **** GERZSENYI ERNŐ — A — világ legnagyobb Autó Vására DeSOTO - PLYMOUTH AUTÓK Használt autók - 150 felüli kitűnő választék NYITVA: Hétfőn, Szerdán és Pénteken este 9-lg Kedden, Csütörtökön, Szombaton 6-ig DE SOTO ÜZLET 7115 Brookpark PLYMOUTH ÜZLET 5461 Ridge rd. PARMA, OHIO TUXEDO 4-3100 s s s s s s s s N S N s s s s s 5 s s V s s s s s s s s s s HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen ée lelkismereteeen elvégzi John J. Hriczo MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 9412 Buckeye Rd. 17504 Har GA 1-3830 WY V

Next

/
Thumbnails
Contents