Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)

1957-06-13 / 24. szám

VOL. XXXVII. NO. 24. CLEVELAND. OHIO, THURSDAY, JUNE 13, 1957. _______ EGY REFORMÁTUS LELKÉSZT IS HALÁLRA ÍTÉLTEK A STAL?‘"'TÁK BUDAPESTRŐL jelenük: A MTI., a Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a Györ-Sopron kerületi birosag hat sza­badságharcost .köztük Nt. Gulyás Lajos református papot — halálra Ítélt. .. . A halálraítéltek között vannak:.. Földes Gabor,., a Gyón színház színpadi vezetője. Tihanyi Árpád tanító. Weintrager László, Cifrik Lajos és Zsigmond Imre. A többi vádlottat, Kiss Antalt és Szalai Ferencet életfogytiglani börtönre ítél­ték. Másik ötöt hattól hét évig terjedő börtönbüntetésre Ítél­­tok ©1« BUDAPESTRŐL jelenti az "Esti Hírlap", hogy két ha­lálraítélt kegyelmi kérvényét a kegyelmi tanács elutasítot­ta és a két halálra Ítéltet az októberi foradalomban való részvétele miatt kivégezték. BERLINBŐL jelentik: 12 magyar szabadságharcost sú­lyos börtönbüntetéssel sújtottak, főleg ama vád alapján, hoav törvény ellenesen összeköttetést tartottak fenn kül­földi tényezőkkel és intézményekkel, különösen a Szabad E- uropa rádió leadással. A csoport vezetőjét. Sinkovits Gyulát életfogytiglani börtönre ítélték, mig a többieket 15 évi bör­tönre. uiiiir-jjjmrrummrijjmwwmrfjwijjjijjj. Telephone GA 1-5658 ROVÁS ŐSZINTÉN MEG KELL VALLANUNK, nagyon súlyos csalódás éri bennünket az utóbbi napok­ban. amikor Krucsev —, mint­ha semmisem történt volna Magyarországon, ajánlatokat tesz az Egyesült Államoknak a barátságos kapcsolat meg­teremtésére. Elvártuk volna, hogy ma­ga Eisenhower elnök vagy Dulles külügyi álamtitkár o­­dadörzsölje Krucsev urnák: — Mi nem állhatunk szóba önökkel, akik vérbefoj tolták a magyar forradalmat, amely­nek szitásával nemcsak ok nélkül, de oktalanul az Egye­sült Államokat vádolták meg. Ha ennyi őszinteségei és e­­rélyességet a nemzetközi hely­zet nem bir el, akkor legalább is annyit megérdemelt volna a magyar forradalom, hogy az elnök vagy Dulles kije­lentse: — Nem állhatunk szóba önökkel, mig be nem szün­tetik a kivégzéseket Magyar­­országon. E csalódásnál is súlyosabb csalódás az amerikai és külö­nösen a clevelandi magyarság némasága és teljes tétlensége a magyarországi kivégzések tudatában. Amilyen hősiesen harcoltak a szabadságharcosok —, olyan gyáván hallgat az amerikai magyarság!-------- • --------­— Aniel János és neje, sz. Juhász Gizella 15 éves házas­sági évfordulóját ünnepelték meg a Szt. Mihály gk. terem­ben a rokonok és a nagyon kö­zeli jó barátok. Tizenöt év e­­lőtt a Szt. Mihály gk. tem­plomban eskette meg őket a kedvességéről ismert és sokat emlégetett lelkipásztor, Ft. Gernáth János. Sajnálták is, hogy az év fordulón nem je­lenhetett meg. Antel Jánosnak és nejének két fiuk és egy lánykájuk van. A meglepetési partyt Antel J.-né nővére, Gayer Antal­­né és öccse, Juhász Sándor és nejei, Pauline kezdeményez­ték és rendezték. Az ünnepelt pár sok sze­­retetben részesült és sok a­­jándékot kapott. Az ünnepé­lyen részt vettek a szülők is: Marossi János és neje, Antel Jánosné édes anyja és Mrs. Antel, Antel János édes anyja, ök is osztoztak gyér. mekeik nagy örömében. Gayer Antal volt a barten­der és mindenki megvolt vele elégedve, még e felesége is, mert tiszta józan volt mun­kája befejezése után is. -------- • -------­$3.95 órabér A legújabb szerződés sze­rint a cementező vagy máské­pen a bethon munkások órán­ként $3.95-t kapnak. Szómba, ti munkáért duplát vagyis ó­­ránként $7.90-t. Ha egy egy cement mun­kás szombaton 8 órát dolgo­zik, akkor egy nap alatt $63.20-t keres. A cement-máson unionnak 600 tagja van, köztük 26 ma­gyar. Andrej csák István és Halász Sándor, a két jól is­mert magyar is tagjai a ce­mentező munkások unionjá­­nak. A kommunisták zsidó-üldözései > Stalin közvetlen halála előtt deportál­­tatni akarta a zsidókat. - A zsidó Rákosi uralma alatt volt nyilasok ütötték­­verték a cionizmus miatt börtönbe hur­colt zsidókat - Ignotus Pál szerint A kommunisták időközön­ként nagyon szivesen meg­játszanék a zsidók védőjének a szerepét és szivesen is hi­vatkoznak arra, hogy Hit­ler, a nazik és nyilasok gáz­kamrái elöl legalább is 1 mil­lió 500 ezer zsidót mentettek meg. Amikor erre hivatkoz­nak, egészen fátyolt boríta­nak arra a Hitlerrel kötött szövetségükre, amely—ha nem történt volna meg, talán egy­általában nem kerültek volna a zsidók Hitler koncentrációs táboraiba és onnan a gázkam­rákba. Eltekintve azonban a Hit­lerrel kötött kommunista e­­gyezménytől és annak súlyos következményétől, van-e a­­lapja annak a kommunista propagandának, hogy az oro­szok sok-sok zsidónak az éle­tét mentették meg és a zsi­­lókkal szemben emberileg vi­selkedtek? E propaganda anyagot a tények alapján kell megitél nünk. Az kétségtelen, hogy — a­­mikor az oroszok bevonultak Németországba, Magyáror­­szágba és más csatlós állam­ba, hadműveletük szándékos vagy akaratlan következmé­nye az volt, hogy sok zsidó megmenekült a további kín­zástól és a számára kijelölt gázkamrától. Ettől eltekintve, ugyan ho­gyan is bántak a kommunis­ták a zsidókkal? Erre vonatkozólag két köz­lemény jelent meg, egyszerre került a kezünkbe. A Párisban, Franciaország­ban megjelenő France-Soir cí­mű lap Stalin haláláról lelep­lezést közöl. Leleplezése ar­ra a közlésre támaszkodik, amelyet P. K. Ponomarenko a Szoviet lengyelországi köve­te Varsóban lengyel kommu­nista újságírók előtt tett. E nyilatkozat szerint Stalin 1953-ban, közvetlen a halála előtt az összes zsidókat de­­portáltatni akarta Birobid­­zhanba. Slalint rögeszméje hajlottá erre az elvetemedell­­ségre. Az volt a rögeszméje, hogy a zsidók meg akarják gyilkollalni. E rögeszméjének az áldozatai voltak a zsidó orvosok, akiket Stalin pa­rancsára összefogcjoslak és ki is végezlek volna, ha Sta. lin hirtelen nem halt volna meg. A leleplezés szerint Stalin íirlelen halálának közvetlen )ka az volt, hogy szörnyen fel­­íáborodoll, mert a zsidók de­portálását nem hajthatta vég­­•e. A düh ölte meg. Attól ka­pott szélütést. V. M. Molotov, az akkori kü­lügyminiszter ellenezte. Sla­­innal való szembehelyezkedé­­;ét annak tulajdonítják, hogy 'elesége zsidó. Stalin szándékán még job-A munkások világából Az Ohio Forge gyárában megcsappant a munka, ami jó nehány magyarnak is gon­dot okoz, mert több magyar dolgozik a gyárban. A gyár munkásaitól alakí­tott unionnak, UAWU 289. a titkára ies magyar: Andrew Kovách. Az Ohio Forge munkásai­val a UAWU 289 local gyű­lést tartott vasárnap a Slo­vak Hallban. A gyűlésen foglalkoztak a munkanélküli­ek helyzetével. A gyűlésen határozatban ■mondották ki, hogy a union j lépéseket tesz a gyárnál és j kérelmezi a 65-ik életévei meghaladó munkások nyuga­lomba helyezését, mert a­­zok jogosak a social security­­ra. í Az Ohio Forgebanagyon lsek uj amerikást és újabban jtöbb menekültet., vettek fel, a munka meg megcsappant.„ -------- • -------­Kilenc menekült kárjavítást kapott ~TT^i_____ (.^AőnicaCÖÜCi xvcix 114,Cg\íUlP llékeznünk egy esetről, amely­­beh egy régi amerikás ma­gyar szót emelt a gyár veze­tőségénél 9 menekült magyar érdekében. A gyár felvette a 9 mene­kültet azzal az Ígérettel, hogy — ha beválnak — egy hó­nap múltán javítást kapnak. Mind a 9 menekült bevált. Kitűnő szakmunkásoknak bi­­! zonyultak. j A hónap elmúlt, de a javítás jnem történt meg. Erre Kocsány Mihály, a jgyár tekintélyes munkása a , unionban szóba hozta az ese­tet és felhatalmazést kért, hogy a menekült munkások érdekében felszólalhasson. Kocsány Mihály megkapta a uniontól a felhatalmazást és el is járt a gyárnál. Közbelé­pésének megvan az eredmé­nye: a 9 menekült munkás 11 cent órabér javítást kapott. A hir vételére felhívtuk Ko­csány Mihályt, aki megerősí­tett értesülésünket és nagy ö­­römünkre a következőképpen nyilatkozott: — A kilenc magyar szabad, ságharcos velem dolgozik. Ha nem értenek valamit, megma­gyarázom nekik. Kivétel nél­kül mind jó munkás, érti a szakmáját. Velük való beszél­getésem alapján azt is mond­hatom, hogy mint emberek is megállják a helyüket. Ren­des a gondolkodásúk és ki­fogástalan a viselkedésük. Az esethez nehány meg­jegyzésünk van: Nagyon sze­­retnök elérni, hogy minden­kiben olyan jóindulat élne, mint Kocsány Mihályban. Ne legyünk türelmetlenek a me­nekültekkel szemben, adjunk nekik kis időt, hogy megis­merhessék Amerikát és meg­szerethessék. Ha akad egy­­egy menekült, aki beszédé­vel vagy magatartásával el­lenszenvet kelt bennünk, óva­kodjunk az állalánositáslól. A sok jó búza között akad kon­koly is. AZ ÜJSAO TELEFONJA: GA. 1-5658 MSGR. BÖHM KÁROLY ÉLETTÖRTÉNETE met, szlovák, cseh, angol és természetesen a latin nyelvet is, amely nélkül római katho­­likus pap nem végezheti hi­vatását. Szorgalma és odaadása a ta­nulásban megszerezte számá­ra azt a nagy kedvezményt, hogy püspöke elküldte a hi­res bécsi egyetemre, ahol fi­­losofiában és theologiában ké­pezte magát. Hihetetlen energiával adta rá magát a tanulásra. Tanul­mányainak befejezése után katholikus szempontból az a nagy megtiszteltetés érte, hogy Simor hercegprímás 1876 julius 16-án pappá szen­telte. Legelső miséjét szülő­városában, Selmecbányán szolgáltatta. Rövid pihenés után segéd lelkipásztornak nevezték ki Mária Nostra­­ra, Hat esztendeig, 1882-től 1888-ig Nagy-Modron vezet­te az egyházat. Végül 1888 februárjában Mária N.ostra lelkipásztora lett. Itt tüntette ki magát mindenről lemondó, kizárólag hitének élő, szerve­ző és teremtő életével. Kezd kialakulni a clevelandi magyar kolónia Már r. 80-as években meg­­incíuit a magyar kivándorlás. A Black család ugyan már 1852-ben érkezett Cleveland­­ba. 1892-ben már több ma­gyar telepszik meg. Az első érkezettek között volt a Tóth család, Kuzma András, Tö­­készki, Balázs János, Balázs Józsefnek, a Dairy Lane ma­­nagerének édes apja, Hor­­nyák József, Edward J. Hor­­nyáknak, a banket bizottság elnökének édes apja, Kovács, Weizer János, a Weizer fiuk édes apja. Főleg ezek és a töb. bi itt élő magyar Cleveland akkori római katholikus egy­házi fejéhez, Horsman püs­pökhöz folyamodott, hogy hozasson részükre egy római katholikus papot Magyaror­szágból A püspök készséggel teljesítette a kérelmezők óha­ját és ez ügyben átirt Ma­gyarországra. Átiratának meg volt az eredménye. Magyar­­ország akkori hercegprímása, a nagynevű történetiró, Va­­szary Kolos hercegprímás Ft. Bőhm Károlyt, Mária Nostra szigorú lelkipásztorát szemelte ki arra, hogy az E- gyesült Államoknak első ró­mai katholikus papja legyen. Ft. Bőhm Károly 1892 de­cemberében érkezett Cleve­­landba és nyomban megalakí­totta a Szent Erzsébet római katholikus hitközséget. ( Vége következik ) Fényes esküvő Fényes esküvő lesz szomba­ton délután 5 órakor a Refor­mátus nagy templomban. Var­­gó E. Elemér, Vargo Lajos és neje kitűnő fia, az egyház e­­gyik elöljárója esküszik egy szép és nagyon kedves ma­gyar leánnyal, Hartman Erzsi­kével, Hartman Gyula és ne­je fiatalabbik leányával. Az esküvő után a Bethlen Teremben nagy lakodalom lesz. ban felháborodott Marshall Klement Voroshilov, aki je­lenleg a Politbüro elnöke. Voroshilov a párt tagsági könyvét Stalin elé dobta ez­zel a megjegyzéssel: —"Ha ezt a lépést követed, szégyenlenék tovább is a párt kötelékében maradni, mert pártunkat a becstelenség bé­lyege szógyeniiené." Stalin erre irtózatos felhá­borodással és fékevesztett dühvei még csak annyit mon­dott: — Azt én fogom eldönteni, meddig tarthatod meg párt­tagsági kártyádat. Stalin hirtelen hátra esett, vér öntötte el az arcát, sze­mei kiduzzadtak. Leánya, Sveiana a szomszéd szobából belépett, átölelte apja testét. Stalint a szobájába vitték és 1953 március 5-ikén közhírré adták halálát. A másik közlemény az an­golországi The New States, man and Nation cimü heti folyóiratban jelent meg. Ignotus Pál irta, aki 1949- ben édes apja temetésére tért vissza Angliából Magyaror­szágba. Röviddel a temetéjs után a hírhedt AVO emberek elfogták, 7 évig börtönben tartották, vallatták és kínoz­ták. A bűne az volt, hogy szociáldemokratának vallotta magát és nem hitt a kommu­nizmusban, még kevésbbé a kommunisták terrorjában. Ignotus Pál, akinek Írásai majd minden héten meg je. lennek más-más angolországi lapban, a The New Statesman­­ban és Nationban Bernal ta­nárnak válaszol, aki nemré­gen járt Magyarországon és a mai magyar kormány és a jelenlegi rendszer védelmé-’ re kelt. Ignotus Pál válasza kiter­jed: a zsidó kérdésre. Ignotus Pál, megállapítja hogy 1919 óta Magyarorszá­gon követik egymást a zsidó­­ellenes kilengések. A szövetséges hatalmak nemtörődömségükkel elősegí­tették az antiszemitáskodást. Azután következett német be­folyás alatt a gépies emberva­dászat a zsidók ellen. Az oroszok 1945-ben és meg­­bizoilaik (többnyire zsidók) semmit sem lettek ez irányzat megfékezésére. Noha szigorú­an, sőt kegyetlenül megbün­tették a zsidó-háborgatókat és a zsidó gyilkosokat, akiket jo­gosan vagy jogtalanul háborús bűnösöknek tekintettek, kér­kedve hízelegtek a többinek. Pártjukat elárasztották nyi­laskeresztes fascislákkal és az kVO-f nazi feketeörőkkel. Az anti-szemita érzületet a fsa­iét javukra igyekeztek fordí­tani azzal, hogy magas kitün. teíéseket adlak közismert an­tiszemitáknak és "cionisták" üldözésével, akik soha sem voltak cionisták, fitogtatták magukat. Korántsem a gaz­dag zsidók ellen irányították dühüket, a szegény tanult em­berek és a kézi munkások tö­megeit, szocialistákat és kom­munistákat tettek el láb alól. főleg azokat, akik a Nyugati országokban utazlak vagy Franco ellen Spanyolország­ban harcoltak és akiket ezért a "kosmopolilanizmus" vádjá­val illethettek. A Rákosi alat­ti deportálások egy nagyobb zsidók ellen szerevezett prog­­romnak számított és amikor a börtönben láttam —, ahogy a volt Nemzetközi Brigád tag­jait nazi roham csapatosok üllgellék azt kiabálván: "most büdös cionisták" megkapjátok, amit megérdemeltek" — aZ i­­rányzat nyilvánvaló volt előt­tem. 2. A magyar szabadságharc és az antiszemitizmus. A kommunisták a magyar szabadságharc vérbefoj fásának mentségéül azt is felhozzák, hogy azért is be kellett a­­vatkozniok, mert a szabad­ságharc alatt zsidó-ellenes ki­törések voltak. I ... -| űrre a namis mentségre j Ignotus Pál a következőket írja: — Nap nap után órákig jár­tam az uccákon október 23- ika után —, írja Ignotus Pál, figyeltem a tömeget, azt is, amely az AVO embereket hajszolta, de sehol sem hal­lottam zsidó-ellenes kitörést. Néztem a falakat, amelyek tele voltak plakátokkal és fel­­| iratokkal és egytelenegyet sem láttam olyan zsidó-elle­­ines jelszóval, amilyent Ber­nal tanár idéz. Sem rablás, sem faji gyűlöl­ködés nem nyilvánult meg a forradalom napjaiban, mert a légkör kedvezőtlen volt rá, mert a nemzeti egységben va­ló hit elnémította. 3. A jelenlegi magyar kormány A magyar nép 99.9 száza­léka ellene van a jelenlegi magyar kormánynak, ame­lyet az orosz hadsereg tart életben^ Az orosz uralom, különösen 1950-től 1953 ta­vaszáig borzalmakat zúdított Magyarországra, tömeges gyilkolások történtek, kom­munistákat éppen úgy legyil­koltak, mint más politikai fel­­fogásuakat, kínzásokat követtek el, amelyekhez ha­sonlók a nazi kiirtási tábo­rokban voltak tapasztalhatók, a parasztságot és a munkáso­kat jobban kizsákmányolták, mint Horthy tengernagy hát­ramaradt uralma alatt. Alig van Magyarországon olyan család, amelynek egy tagja vagy egy barátja ne az akasztófán veszett volna el. Azokkal, akik felelőjsek e rémségekért a magyar nép nem békülhet és nem egyez­het meg.--------- • --------­— Király Gyula és neje fia, Raymond J. Király szombaton esküdött Elaine M. Stanich bájos hajadonnal, Nick Sta­nich és neje leányával a St. Mary Churchben, Stony Ridge rd. Utána nagy lakodalom volt. Magyar anya a negró fiút védi A negro kérdése a magyar negyedben és a magyar szom­szédságban ■ is jelentkezik minden komoly vonatkozásá­ban. Több magyarnak napról napra állás kell foglalnia, milyen magatartást tanúsít­son a szomszédjába került negrókkal szemben. Nem akarunk az üggyel el­méletileg foglalkozni, lega­lább is ezúttal nem. Egy e­­setről számolunk be, amely­ből mindenki érthet és ta­nulhat. Az East 1239-en, a Union Avenuetől délre nagyon szép lakás szakasz van. Itt lakik évek óta Mrs. Szarka Gizella és fia, Szarka Gyula, a Cuya­hoga Sport News kiadója és családja is. Nagyon kedvtes, szép otthonuk van, virágokkal megrakott gyönyörű kerttel. Az uccába két ríegro család költözött be. Egyesek emiatt el vannak keseredve és ba­joktól félnek. Mrs. Szarka menye, Szar­ka Gyuláné amerikai szellem­ben ítéli meg a negro kérdést. — A negrónak upgyanaz az Isten adta j„ga van, mint nekem. Amit isten adott az egyik embernek, a másik em­ber nem veheti el. Az isten többszínű embert teremtett, de nem különbözü jogú em­bert. A negro istenadta jo­gát az amerikai alkotmány ép­pen úgy védi, mint a fehér ember jogát. Az egy istent és a közös alkotmányt tisztelem, amikor azt mondom, hogy az Egyesült Államokban a negrónak ugyanaz a joga, mint a fehér embernek. Ha bejöttek az uccánkba, nem zavarhatjuk ki őket és mi sem menekülünk el innen, mert negrók kerültek a szom­szédságunkba. Tíz év múlva aligha lesz olyan vidéke Cle­­velandnak, ahol nem lesz­nek negrók. Könnyelműen el adjuk a szép házunkat? Nem! itt maradunk és élünk tovább is úgy, mint eddig. — Résen kell lennünk — szólt közbe Mrs. Szarka Gi­zella, mert könnyen a legsú­lyosabb súrlódások támad­nak a fehérek és negrók kö­zött. Aminap —, ahogy né­zek ki az ablakon az uccára, látom, hogy szemben fehér fiúcskák és lánykák játsza­doznak. Egy szépen öltözött, tiszta negró fiuska akar kö­­zibéjük keveredni. A fiuk és lányok lökdösni kezdik. Erre átszaladtam s a negró fiúcska elé álltam, rászóltam a lökdö­sődő gyerekekre: Ne bántsá­tok! Ha nem akartok vele ját­szani, ne játszatok, de ne bánt­sátok, hozzá ne nyúljatok, mert semmi rosszat sem tett ellenetek. Azért jött hozzátok, nert szeret benneteket, azért ikar veletek játszani. Ha ti aem szeretetitek, az a ti dol­gotok, de bántanotok nem szabad. — Ha engedem megverni i kis negró fiút — fűzi az esethez Mrs. Szarka Gizella —, súlyos öesszetüzés szár­­nazhatott volna az esetből, nert mindkét oldalon a szü. ök is bele avatkoztak volna. Msgr. Bőhm Károly emlék­napja három részből állót. Délelőtt 11 órakor szent mi­sét tartottak a püspöki St. John Cathedralban. Délután 1 órakor fényes banket kere­tében méltatták emlékét és délután 4 órakor felavatták síremlékét a Calvary Cemete­­ryben. Az emlékezésnek mind a három részlete kimagasló e­­semény volt, olyannyira, hogy a katholikus magyarságnak jelentőségét fokozta. A St. John Cathedralban Edward F. Hóban érsek-püs­pök szolgáltatta a szent misét, segédkeztek az érsek-püspök­nek: Msgr. Köller Endre, a Szt. Margit egyház plébáno­sa, Msgr. Tanos Árpád, a Msgr. Bőhm Károlytól alapí­tott egyház plébánosa, Rév. Aloysius J. Bartkó, az Elyriai, O., Szent Szív egyház plébá­nosa, Msgr. Bőhm Károly tanítványa, Rév. Viglás M. Gyula, Rev# Vaskó János és Rév. Michael Trivisonno. Msgr. Richard P. Walsh, a St. John Cathedral rektora prédikált, az énekkart Mat. thew Lucas, igazgató vezette. Annvira 25UÍo!y3 volt JSzt. John Cathedral, hogy a kiszorult köszönség az egész járdát lefoglalta. Az istentiszteleten nagyon sok amerikai is részt vett. A. banket Az istentisztelet végezté­vel a közönség egy része át­hajtott vagy átment a Cleve­land Hotelbe, amelynek bal roomjábaü a bizottság tün­döklő szépséggel megtérített asztalokkal várta a közönsé­get. Amig a szálló díszes termé­be értünk, arról töprengtünk, miért is nem rendezték meg e banketet a magyar negyed­­! bén? Ahogy beléptünk a | banket termébe, elnémult e ] kifogásunk, mert rögtön be­jláttuk, hogy ilyen díszes | keretben megrendezett ma­­l gyár banket még sohasem volt. Nemcsak a fény, a disz e­­mehe nagy eseménnyé a banketet, de a célhoz való ragaszkodás szigorúsága: any­­nyira Msgr. Bőhm Károly emlékének volt szentelve a banket, hogy egyetlen politi­kust sem ültettek a diszasz­­talhoz és egyetlen politikust sem mutattak be. Senki és semmisem vonhatta el a fi­gyelmet Msgr. Bőhm Károly emlékétől. Elismerés jár ezért az e­­gész bizottságnak, különösen pedig Edward J. Hornyák, a clevelandi bizottság világi elnökének és a banket bizott­ság fejének. Msgr_ Bőhm Károly rövid életrajza Msgr. Bőhm Károly 1853- ban született Selmecbányán. Hat gyermek között a máso­dik szülött volt. Egyik nő­vére apáca lett, ő pedig pap. Tizenhároméves korában elvesztette szüleit. Rokonai segítségével végezte el az e­­lemi iskolát. Lelkipásztora segítségével, aki felfedezte benne a vallá­sos hivatásra való hajlamot, bejutott az esztergomi pap­neveldébe. Kitüntetéssel vé­gezte a papságra való előké­szítő iskolát. Különösen jó érzéke volt a nyelvekhez: könnyen megtanulta ',a né­— Kish Gáborné és nővére, Ősze Lászlóné és annak 17 éves leánya, Dayen Kassára, Csehoszlovákiába repültek édes anyjuk, Tirpát Mária lá­togatására. Augusztusban tér­nek vissza az Egyesült Álla­mokba. Vasárnap délután 2:30 kez­dettel Apák napi party a Kos­suth Hallban az evangélikus egyház rendezésében.

Next

/
Thumbnails
Contents