Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)

1957-04-25 / 17. szám

Ml LESZ MAGYAROK? Mi amerikai magyarok is cserben hagy­juk a hősiesen harcoló magyar népet? Idétlen és komolytalan tüntetésekkel nem nyújthatunk segítséget! A Kremlin haramiái kedvéért gyakran akasztanak Magyarországon. Mit akar tenni ez ellen a magyarság? Hol vannak a vezérek? Hol van a ma­gyar sajtó? VOL. XXXVII. NO. 17 ROVÁS CLEVELAND. OHIO, THURSDAY, APRIL 1957 A TITKOSRENDÖRÖKTŐL MEGGYIL-A barátok százai JOHN FOSTER DULLES, a sokat utazó és sokat nyilat­kozó, lemondásra már régen túlérett külügyi államtitkár nagy bszédei tartott. A beszéd elég hosszú volt, de semmi lényeges sem volt benne. Alig, hogy elhangzott, meg­szólalt ellene a kritika. Lapjaink szerint a London Times is kifogásolta, a hely­beli Cleveland Press is kriti­zálta. A beszéd legalább is egy teljes esztendőt késett. Ha Dulles egy évvel ezelőtt han­goztatta volna, hogy az E- gyesült Államok kormánya a rabnépek felszabadilását nem erőszakos forradalom propagálásával és támogatásá­val kívánja elősegíteni, ha­nem békés evolúcióval, lett volna értelmié. De a forrada­lom után ez a nyilatkozat, e-1 ső után köpönyeg. Nem tagadhatjuk le, hogy az amerikai kormány segítet­te a Nagy Ferenceket és a hasonlókat, akik forradalmai igyekeztek szítani, keblére ö­­lelte mindazokat, akik a vas­függöny mögött bajt, zavart, egyenetlenséget akartak elő­segíteni vagy ténylegesen elő­segítettek. Nem bújhatunk ki e lények alól. Ilyen irányban dolgozott a Voice of America és a Free Europe is. Mit akar most Dulles a bé­kés evolúció utján elérhető népfelszabadilással? Tán a Kremlin haramiáit akarja megnyugtatni^ akiknek vé)r­­szomját Magyarországon sza­badsághősök akasztásával elé­gítik ki? Nem ezt vártuk Dullesiől. Legalább is azt, hogy kije­lentse, erélyesen és nyomaté­kosan; addig nem állunk szó­ba a Kremlin uraival, amíg be nem szüntetik a kedvü­kért elrendelt akasztásokat. A magyar forradalom ko­rántsem az amerikai propa­ganda müve —, ahogy a Sta- j linislák el akarják hitetni, ha-, nem a 11 éves Rákosi-Gerő' titkos rendőrös rémuralom következménye. Sem Rákosit, sem Gerőt, sem a titkosrendőr bestiákat nem állították a bíróság elé, hanem csak azokat, akik el­lenük harcoltak. Ez ellen egy szava sem volt Dulles külügyi állam­titkárnak. Krucsev hálás lehet érte! KOLTAK HOZZÁTARTOZÓI MEGLIN­CSELTÉK A RENDŐRI PARANCSNOKOT A város temetőjének ha­lottas házába vittek bennün­ket. Százak jöttek velünk, többen jöttek vissza már ve­lünk szemben, akik megálla­pították rokonok, kedvesük vagy barátj uk azonosságát. Némelyek arca marcona volt, másoké ellágyult és könnyekkel volt tele. Ma­gam is sírtam, amikor a ká­polnába és a halottaskamrá­ba értünk. A holttestek sorjában fe­küdtek, a megszáradt vér a ruhájukon volt. Némelyik­nek virágcsokor volt a mel­lén. A halottak között vol­tak leányok, akik nem lehet­tek idősebbek 16 évesnél. Egy hat éves fiú is volt. Az j egyik koporsóban feküdt a : 18 hónapos csecsemő. —Tizennégy esztendő után — szó szerint idézzük, — amit Péter Fryer ir—“a riép demokráciában” erre jutot­tak. A biztonsági rendőrség annyira távol volt a néptől, annyira idegen., volt a ..nép­í hez, annyira elvetemedett és kegyetlen volt,., fegyverét a védtelen íiép ellen fordítot­ta és gyilkolta., azt a népet, amelynek a saját országá­ban uralkodnia.. kellett vol­na.” Nem akartam többet hal­lani és látni. De kénytelen voltam. (Szószerinti fordítás nél­kül, szabadon folytatjuk.) Órákig a temető bejáratá­nál álltam, az óriási tömeg között, tolmácsok ültették át angolra vagy franciára a­­zoknak a százaknak a nyilat kozatát, akiket kikérdeztem. Mindnek a nyilatkozata és vallomása egyezett. Különö­sen arra irányult a kérde­­zősködésem, hogy megál­lapíthassam volt-e fegyver a tüntetőknél — és ha nem, kiktől kapták a fegyvert. De a tömeg elmondta azt is, hogy ebben a kis ipari városban, milyen életet él­nek. — 700 forintot kapok ha­vonta — mondotta az egyik Én 600 forintot kapok ha­vonta — mondotta a másik. Nagyon kopottan voltak öl­tözve. Beszéltek aztán az A­­V-H-ról, a titkos rendőrség­ről. — Azok vadállatok, álla­tok, akik eladták magukat az oroszoknak. Magyarok­nak mondják magukat, még is habozás nélkül lekaszál­ják a népet. Ezekből a disz­nókból egysem marad élve — meglátja. Kérdezték, mit tesz érde­kükben a Nyugat. Ha igaz, is lenne, hogy az amerikaiak bűnösek az ellenforrada­lom szitásában a Mutual Security Acttal, akkor is Rákosi és Gerő százszorosán bünösebbek, mert előkészí­tették a talajt arra, hogy az amerikai ellenforradalmi magvetés kicsirázzék. A Tömeg megindul a kórház felé. A hatalmas tömeg a kór­ház felé tartott és egyre hangosabban és állhatato-1 sabban követelte, hogy Stef­­kót (aki a titkos rendőrök tüzelését elrendelte) hozzák ki . Engem és a német újság Írót beengedtek a kórházba. Nyolcvan sebesült volt ott, akik közül 11 már meghalt, a másik 80 sebesültet Győr­be szállítottak. A forradalmi bizottság a kórház igazgatójától Jötefkó kiadását kérte. Az igazgató habozott. De rövid néhány perc múlva kényszeritették, hogy adja ki. Négy ember jelent meg egy hordozható ággyal a kórház udvarán. Azon feküdt Stefkó, kék in­get viselt. A lábait takaró fedte. A feje be volt kötöz­ve. Nagyon közel hozták hozzám és megállapítottam, hogy öntudatánál volt, tud­hatta is, mi vár rá. Fejét egyre forgatta, a száján kö­­pedék volt. A tömeg, mikor meglátta, dühében örjöngeni. kezdett Felmásztak a kerítésre, le­köpték és rá kiabáltak: gyil­lrrtp ( r» o rr KOö. A tOUl l/Lli (V JlvUí ilwii tést. A tömeg rája vetette magát Sefkóra, rugdosta és tépdeste.. A meggyilkoltak hozzátartozói voltak a tö­megben. Rövidesen élettelen volt. A holttestét a Lenin Streeten rövid időre fela­kasztották. Tíz perc múltán alig néhányan voltak csak a kórház előtt. A felelősséget — Írja a kommunista Peter Fryer — a történtekért a magyar kommunista párt vezetőire hárítom, GerÖ Ernőt is bele értve, ők, akiknek módjuk­ban lett volna példát mutat­ni az igazi nép demokráciá­ra, Európában csúffá fetiék a szocializmust. Olyan rendőr­séget szerveztek és képeztek ki, amely kínozta a kommu­nistákat és nem-kommunistá­kat egyaránt, akik szólni mer­tek az igazságtalanságok el­len. Titkos rendőrség volt, amely az utolsó eehány fé­lelmetes napon a népre for­dította fegyverét, a népre, a­­melyet meg kellett volna védenie.-------- • -------­m ■ ■ # vettek részt Kish Gábor temetésén Mary K. Sotak a Social Security javításáért A West Sídéi Dunántúliak testvérisége A West Sidei Dunántúli Magyarok Szövetsége elhatá­rozta a legutolsó gyűlésen, hogy május 5-ikén, vasárnap 2;30 kezdettel Májusi Kártya partyt tart a West Sidei E- vangélikus teremben, West 98 és Denison Avenue sarok. Németh József elnök a ren­dező bizottság segítségével igyekszik a Májusi Kártya keretében a tagokkal és a vendégekkel szemben a leg­nagyobb kedvességet gyako­rolni hogy mindenkinek fe­lejthetetlenül kellemes délu­tánja legyen. — A magyar — mondotta Németh József elnök —, oly vendégszerető, nép, hogy ven­dégszeretetét világszerte el­ismerik. Egy hiba volt eddig, mindenkivel szemben gyako­roltuk vendégszeretetünket, ; csak önmagunkkal szemben, a saját társadalmi rétegbeliek­kel szemben nem. Kártya partyjainknak az a célja, hogy ' a magyar vendégszeretetet a magunk körében is éreztessük, : hogy megmutassuk mennyire _ccsüFük e'rvjpác*’ vallásra és ] vagyoni helyzetre való tekin- ' tét nélkül, hogy egyek va- ] gyünk az élet küzdelmében és gondolunk egymásra jó- i ban és rosszban egyaránt, az- ] zal az elhatározással, hogy ] nem hagyjuk el egymást, ha < bármelyikünk olyan helyzet­be kerül, hogy segítségünkre ] szorul. ] Németh József elnöknek j átérzett meggyőződéssel ki- ' nyilvánított nyilatkozata an- : nak a jele, hogy a West Sidei Dunántúli Magyarok Szövet­sége hűen ragaszkodik azok­hoz a szép elvekhez, amelye­ket az alapítók, Eház József, 1 Szakács Lajos és a többiek ‘ lefektettek. 1 A vendégelés finom sonka szendviccsel, mákos és diós, ^ meg tejes kaláccsal történik. ( Természetesen kávé is jár ^ hozzá. 1 A jó uzsonna után sor ke- : fül a door prizokra, amelyek- 1 bői május 5-ikén, a kártya partyn annyi lesz, hogy né­melyek két és három dijat is lyernek. A hozzájárulás $1.00. Arra kéri Németh József ?lnök a tagokat, hogy szemé­lyesen és telefonon is hívják meg barátaikat, hogy minél :öbb magyar találkozhassék egymással testvéri szellem­ben. \Z ÚJSÁG ÉS A NYOMDA GAr. 1- 5658 LAKÁS: FA 1-1154 fyar Evangélikus Egyház s gondnoka is megjelenik a gyű- h ésünkön s nagyon életbevá- a ;ó kérést terjeszt elő. k — Szívesen meghallgatjuk a -, mondotta V. Nagy Lajos , lnök, de a tagságon múlik, n lit cselekszünk Gebe Bá- a int kérésének a teljesítésére. Arra is kérik a tagokat, a- á :ik hátrálékban vannak, v ogy egyenlítsék ki hátrálé- k ukat Salem Albertné, pénz- a gyi titkárnál, aki a helyszi­­en felveszi a tagsági dijakat. V Szobonya Lászlót meghívták New York­ba az általa adományozott Szt. István szobor végleges elhelyezéséhez mi minisztérium illetékes ügyosztályát, előadta az ese­tet és fél óra múlva hívták, hogy ez esetben megadják a felmentést a kikötéstől amely szerint polgárnak kell lennie a felveendő munkásnak ha Szobonya Lázsló szavatossá­got vállal a menekült magyar megbízhatóságáért, amit ter­mészetesen megtett. A menekült magyar szabad­ságharcos igy Szobonya Lász­ló segítségével bejutott a G. M. Diesel osztályába.--------- •--------­Szobonya László készpénz­ben 500 dollárnál többet a­­dott a magyar segély gyűjtés­hez. Legnagyobb teljesítmé­nye a ruha gyűjtés volt. Kará­csony napján maga hajtotta le truckját Camp Kilmerbe, N. J. megrakva ruhákkal- a­­melyeket főleg amerikai is­merőseitől gyűjtött be. A nagy halmaz ruhákból 700 font fenmaradt, amelyet a Magyarok Vasárnapja ka­­tholikus lapnak adott át to­vábbítás végett.-------- « -----­Mary K. Soiak, a 19-ik ward kiváló council­­manje. A. nyugdíjasok, a social se­curity öregei majdnem egé­szei vagy legalább is félig el vannak felejtve. Nagyon ke­vesen gondolnak rájuk, külö­nösen abban a tekintetben, ho^y egyre drágul minden, de a nyugdíjasok jövedelme ' -4 *1 - -—1 -—, -^i^wiiiUUUl lUUiOv*. Mary K. Sotak, a 29-ik ward councilman je gondolt a nyug­díjasokra, arra az igazságta­lanságra, hogy — ha min­denkinek a jövedelme emel­kedik, a nyugdíjasok nyugdi­ja marad a régi. Mary K. Sotak ezen az igaz­ságtalanságon szeretne változ­tatni. Nagyon nehéz feladat, de nem lehetetlen. Csakis a kongresszus segít­het, mert csakis a kongresszus­nak van joga, csakis annak a hatáskörébe tartozik Njaga­­sabb nyugdíj folyósítása a nyugdíjasok részére. Mary K. Sotak megtette a kezdőlépést, javaslatot ter­jesztett be a városi tanács­ban, hogy az tegye magáévá a mozgalmat, amely a nyug­díj emelést tűzte ki célul. A második lépés már a nyugdíjasokon áll, arra kéri Mary K. Sotak mindazokat, akik a social securitytől nyugdijat kapnak, hogy írja­nak kongressmanjeiknek és kérjék tőlük a social security aavi csekkjének felemelését Aki teheti írjon kongress­­nanjének vagy szenátorának, legalább megtudjuk, hogyan ’ vélekednek ők is erről az ese­dékes milliókat érintő fon-s ;os ügyről.-------- • ---------Dunántúli (East) gyűlés vasárnap A Dunántúli Magyarok A- nerikai Szövetsége (East Si­­le) vasárnap, április 28-án ! endkivül fontos rendes gyű- ; ést tart az evangélikus Kos- [ uth Hallban, East Blvd. és 1 luckeye Road sarok. | V. Nagy Lajos elnök kéri . tagokat hogy jelenjenek - neg a gyűlésen, amely 2;30- e :or kezdődik és nem is so- r :áig tart. 1 A gyűlésnek egy nagyon ontos ügyben kell határoznia, 1 mi csak úgy történhet meg, 1 ia a tagok kellő számban je- 1 ennek meg. i: Gebe Bálint, az Első Ma- r HÍREK — Havasy István és neje, jó barátjuk, Kish Gábor be­tegsége és halála miatt meg­szakított Floridai vakációju­kat New Yorkban egészítik ki. Csütörtökön hagyják el Cle­­velandot, hogy New Yorkban meglátogassák Edward fiukat, nejét és 2 éves fiát. Havasy Edward három dip­lomával rendelkező ügyvéd, aki végzett mérnök és ezen­felül még üzleti vezetésre is képesítve van. Havasy Istvánnak és nejé­nek könnyű elhatározniok ma­gukat az utazásra mert a vo­nat mindig rendelkezésükre áll. Havasy István, mint nyu­galmazott vasutas nejével e­­gyütt szabadj eggyel utazhat bárhova az Egyesült Államok­ba. Az angol tudós kiábrándult a kommunistákból Londonból jelentik; ö Az angol kommunista párt folyamatban levő kongresz­­szusán megjelent egy orszá­gos hirü matematikus és fi­lozófus, aki most érkezett visz­­sza, Oroszországból két hetes útjáról. Prof. Hyman Levy, 68 é­­ves tudós a vita folyamán kijelentette, hogy majd lever­te a lábáról, amit Oroszor­szágban látott és hallott. Elismerte hogy tényleges eredmények és sikerek is vannak, de azoknak értéké­ből levon, hogy törékeny bürokrácia fejlődött ki,, !a gangsterizmusnak egy for­mája amely a szocialista gaz­dasági rendszer megtámadha­­tatlansága alapján kegyetlen­­kedik. — Óriási csalódásnak mi­A múlt Jiét derekán, Ma­­gyary Pál és neje hozták el hozzánk a megdöbbentő hirt hogy az orvosok Kish Gá­bornak még csak pár napot adtak az élethez. Három na­pos New Yorki utunkból visszatérvén első gondola­tunk volt: vájjon él-e ífrég Kish Gábor, ez az ideális munkásember, aki értelmes­­ségével, becsületességével és arcára vésett jóakaratával a magyar erények megtestesí­tője volt? Az első öt percben, ahogy megérkeztünk, a szomorú hir csapott meg bennünket: Kish Gábor csütörtökön áp­rilis 18-ikán a Clevelandi Clinicen meghalt. Szerető neje, szül. Tirpák Jolánka minden idejét mellette töl­tötte a kórházban, sok-sok jóbarátja állandóan láto­gatta. Bátyja, János J., a kertész maga is kórházba ke rült és nem láthatta öccsét, akiért valósággal rajongott. Bodnár A. Lajos és neje temetkezési intézétébn he­lyezték ravatalra. Testületek és barátok vonultak fel ra­vatalánál. Vasárnap a Ma­gyar Amerikai Dalárda tag­jai gyászdalokkal búcsúztak tőle, volt elnöküktől, Tomá­­sy Károly karmesterük veze­tésével. Nt. Daróczy Mátyás, a West Sidei Református Egy­ház lelkésze, aki értékelte Kish Gáborban a magyar jel­lemet, a magyar tehetséget és a magyar megbízhatóságot, megjelent a ravatalnál és a gyászolók előtt beszédet tar­tott. Azzal kezdte beszédét, nem mint lelkész vagyok it­ten, hanem mint barát és ez alkalommal nem is, mint lel­kész beszélek, hanem mint barát a barátról. Ez is valami. Mégis van o­­lyan lelkészünk is, aki egy munkásembert barátjának is­mer el a nyilvánosság előtt. Kish Gábor olyan ember volt, aki méltó volt mindenkinek, — a lelkészének —, a barátsá­gára is. Kish Gábort hétfőn délután temették. A temetést — ahogy Havasy Istvánná beszámoló­jából tudjuk —, Ifj. Bodnár Lajos, Bodnár A. Lajos és ne­je, sz. Marossy Margit a na­pokban államilag vizsgázott temetésrendező fia rendezte. Olyan figyelmes és szép volt Ifj. Bodnár Lajos ez el­ső temetésrendezése, hogy a gyászolók, mind meghatottan hagyták el a Bodnár kápolnát. A temetésen képviselve volt a Magyar Amerikai Dalárda; Vásárhelyi János volt elnök és neje, Mezei Árpád Róbert, háznagy és neje, Farkas Béla elnök és sokan mások, a Ma- j gyár Carpenter Union 1180 (A temetés részleteiről a jövő számunkban számolunk be) nősítette a kommunista moz­galmat és végül bejelentette; — Nem vagyok hajlandó egy olyan pártnak tagja lenni, a­­melyet a vezérei félrevezet­nek. Sokan megtapsolták a be­szédet, de sokan meg is ab­­cugolták. New York város polgármes­teri hivatala értesítette Szo­bonya Lászlót, a Louis Fur­niture Co. elnökét aki ma­gyar ügyekben sokat fárado­zik és áldoz is, hogy az általa New York városának adomá­nyozott Szent István szobrot, amely ideiglenesen New York város városházának elő­csarnokában van felállítva, rövidesen, 30 napon belül végleges, nyilvános szabad­téri helyén állítják fel. A polgármesteri hivatal egyidőben értesítette Dr. Fa­­lussy Alajost, a William Penn igazgatóságának tagját, a New Yorki Amerikai Mágyar Szö­vetség képviselőjét is, hogy Szent István szobra 30 napon belül végleges helyére kerül. Dr. Falussy Lajos, New Yorki magyar ügyvéd értesítette a New Yorki polgármesteri hi­vatal leveléről Szobonya László Név/ Yorkban lakó é­­des bátyját, Istvánt ,aki ö­­römmel hívta fel öccsét tele­fonon; — Laci készülj! Rövidesen Naw Yorkján kell jönnöd, végleges helyére teszik a Szt. István szobrot. Szobonya István meglepe­tésnek szánta a közlést ,de nem volt az mert öccse, Lász­ló már tudta közvetlen érte­sítés alapján. Szobonya László többed magával készül New Yorkba, hogy Cleveland méltóan le­gyen képviselve a Szent Ist­ván szobor végleges elhelyezé­sénél.--------- • --------­Ameddig lehetett, Szo­bonya László több menekült­nek szerzett munkát ahogy évekkel ezelőtt sok uj ame­­rikásnak. Már jóval nehezeDb mun­kát szerezni, mint néhány hét előtt de azért mégis kísérle­tet* tett, hogy egy menekült­nek, aki erősen részt vett a szabadságharcban munkát sze­rezzen. HÍREK — Telekes Ferenc, lapunk sport rovatának szerkesztője menekült -vendégeket kapott, megérkeztek Camp Khmer­ből, N. J. Mantua-i, Ohio ott­honába Magyar Árpád, 28 é­­ves diplomás vegyjfeéz» mér­nök és kedves neje, szül. Te­lekes Hajnalka, Telekes Fe­renc elhalálozott édes báty­jának, néhai Telekes Kornél­nak leánya. I Telekes Ferenc ajánlatára két helyen is alkalmazásra van kilátása a fiatal, jó meg­jelenésű magyar vegyész mér­nöknek. Szobonya László, Felhívta emberét, aki ösz­­szekötő kapcsa a G. M.-hez. Nagy nehezen ráálltak hogy adnak alkalmazást a mene­kültnek, ha van elég tudása a munkához. , Szobonya László elvitte a menekültet és egy feladatot adtak neki próbaképen. A menekült fényesen meg­állta a helyét. Fel is vették volna de arra a munkára csa­kis polgárt szabad felvenni a kormány kikötése szerint. Szobonya Lásló felhívta Washingtonban a honvédéi­— Lindy Györgyné, szül. Zahara Mariska, Kassai szü­letésű, március 30-ikán ün­nepelte meg születésnapját Az ünneplés 2 héten át tartott a Hudak Testvérek vasárnapi rádió programján. Férje, Lindy György, a Penn­sylvania vasút jó munkása kezdte a felköszöntést, utána leánya,, Magda, Hegedűs Bé­­láné köszöntötte fel, majd a rokonok és jóbarátok és vé­gül levélben, Kassáról nővére, Stier Béláné, Zahara Anna, akinek férjét a nazik elhur­colták és megölték. Lindy Györgyné jószívű­ségét az egész magyar negyed méltányolja. Arról nevezetes, hogy jótékonycélra kézimun­kákat készít. Egyházak és egy­letek gyakran részesültek e jótékonycélra készített kézi­munkákban. Éppen ezért Lin­dy Györgyné születésnapi ünnepélyéhez utólag is sokan csatlakoznak. Szerkesztői üzenet — Szilágyi Dániel. Bekül­dött cikkét —, bár ellenkezik a tényekkel —, leközölnénk, ha a sértésekért, amelyeket cikkében elkövet, nem ne­künk kellene a felelősséget vállalni. Acikkben megsértet­tek nemcsak rágalmazásért, kártérítésért is perelhetnek bennünket. Ennek tulajdonít­sa, hogy cikkét nem közöljük Telephone GA 1-5658

Next

/
Thumbnails
Contents