Az Ujság, 1957 (37. évfolyam, 3-49. szám)

1957-04-06 / 14. szám

4 OLDAL AZ ÚJSÁG ÁPRILIS 4, 1957 Amerikai Leány k REGÉNY — Azért mégis fölvesszük ellene a harcot, — jelentet­te ki a grófné, — Küzdeni fogunk ellenük utolsó lehele­tünkig. ......... — Igen ám, de azegény Erzsi addig nyomorúságosán elveszhet a börtönben. — Légy nyugodt, fiam. Egy nagyobb pénzösszeget tettem le a járásbiró kezéhez, hogy abból jobb ellátásban részesítsék a boldogtalan gyermeket. Még szerencse, hogy Csajthay járásbiró nem kegyetlen ember. — De nagyon elfogult. — Nem csoda, — legyintett kezével Berky, — neki is az udvar felé áll a szeme. Azt hiszi, hogy majd a herceg révén kitüntetést nyer vagy táblabiró lesz belőle. Meg vagyok győződve, hogy lelke mélyén ő is tudja, hogy Erzsi ártat­lan, de nem meri ezt kimutatni. Most tehát csak azon kell lennünk, hogy a szükséges bizonyítékokat mielőtt össze­hozzuk, Amerikába már küldtünk levelet. — Kihez? — kérdezte Margit érdeklődve. — Igaz, anyám, — szólt most Alfréd, — te még nem is tudod. Erre elbeszélte a papgazdasszonynál s a dénesfalvi evangélikus papnál tett látogatásuk eredményét. — Hisz ez nagyszerű! — kiáltotta Mocsonokyné. — Meglehet, hogy igy megkapjuk azokat a bizonyítékokat, a­­melyeket Amerikában nem tudtunk megszerezni. Tehát remény és kitartás! —És most egy újságot mondok önöknek, — szólt Ber­ky.. — Az uj grófnő nagyszerű kerti ünnepélyt tervez. — Oh, azt már tudjuk, — felelte Roppay mosolyogva. — De ön nem kapott meghívást? — Nem, de nem is mennék. — Én pedig kaptam, — mondta a konzul. — Mint ide­gen kitűnőséget nem akart kihagyni. — És ön bizonyára el is fog menni, nemde? — kér dezte Mocsonokyné. — Hogyne, — felelt helyette Alfréd, — már meg is rendelte a maszkot. — Ügy van, — erősítette meg ezt Berky. — Kezdetben a meghívást mély felháborodással vissza akartam utasíta­ni, de aztán mégis azt gondoltam, hogy jó lesz odamenni, mert hátha olyan észleleteket és tapasztalatokat szerez­hetek, melyek hasznára lehetnek ügyünknek. —Nagyon helyes, — jegyezte meg Mocsonokyné, — csellel kell élni. Ha az ember bejuthat az ellenséges vár­ba, az már annyi, mint fél győzelem. Szabad tudnom, mi­lyen jelmezt választott. — Tanhausernek leszek öltözve. — Nini, szólt Roppay, — milyen sajátszerü találkozá­sa a véletlennek! Erzsébet, értesülésem szerint, mint Tann hauser Elzájának lesz öltözve. Talán csak nem súgták be neki, hogy ön Tanliauser lesz? — Alig hiszem, — felelte Berky meglepetve. — No, no, kedves konzul ur, vigyázzon magára, — szólt Mocsonokyné. — Attól tartok, hogy Keresztszeghy gróf­nő önt is megigézi. Berky mosolygott. — Kifogok én rajta, — mondta.— Ha látom, hogy csakugyan kiveti rám a hálóját, akkor én bele is me­gyek, de csakis abból a célhólhogy belőle hasznot húzzak. Lehet, hogy ezen az utón olyan dolognak jutok tudomásá­ra, ami döntő fordulatot idézhetne elő. Talán beláthatok a kuliszák mögé és megtudhatom, milyen viszony van közte és Rosty között és hogyan halt meg az öreg Józiás ur, — Ez mind igen szép, — felelte Mocsonokyné, — de én meg vagyok győződva, hogy nem fog célt érni, Erzsébet kétségkívül tudja, hogy ön ellene van. Ha mégis meghívta önt az estélyre, akkor ennek célja is van. Vigyázzon ma­gára Berky ur, az ilyeneken nem könnyű kifogni. — Legyen meggyőződve, grófnő, hogy ők sem fognak ki rajtam. Egyébiránt a legjobb lenne, na Alfréd is velem jönne. — Hiszen én nem kaptam megnivót, — mondta Alfréd —Az nem baj, álarcos jelmezben yelem jöhetsz, nem Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. Orban's Flowers j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 ) < HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség ran a JÓ BARÁTRA .aki a lsgap róbb rrázlatoklg id dolgozza a VÉGTISZTESSÉG ADAS minden tervéi — a család Jóváhagyásával Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyáaw ló család zavartalarul adhassa át magát ar utolar búcsú nagyon nehéz perceinek. Gvász ese'én «*o!qá4atsr<» kéesen áU Bodnár A. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 L ooxi ín A ve m i-W5 fogja senki se tudni, ki vagy. Piros dominót választasz, hogy szükség esetében megismerjelek. — Nem, nem, — szólt közbe Mocsonokyné félve, — Alfrédet nem engedem. — Kegyelmes assszonyom, — fordult feléje Berky, — legyen nyugodt, nem lesz semmi bántódása. Én ügyelnn fo­gok rá, szemem mindig rajta lesz, sót lehet, hogy ő többet tud észrevenni, mint én, miután ottlétét még csak nem is sejtik. Lehet, hogy ez az estély döntő fordulatot hoz. Minél többet gondolkozom felőle, annál jobban tetszik az eszme, hogy aAlfréd is ott legyen. Kegyelmes asszonyom, az égre kérem ne ellenezze. Én oly sok reményt fűzők ehhez! Mocsonokyné nem tudott ellent mondani Berky kérel­mének és beleegyezését adta, hogy Alfréd is elmehessen, de lelkűkre kötötte mindkettőjüknek, hogy vigyázzanak magukra. CXXI.. FEJEZET. A VARÁZSÉJ. Keresztszeg még sohasem látott olyan ünnepélyt, a­­milyent az uj grófnő most rendezett a kastélyban és a parkban, amely velóságos tündérkertté volt átalakítva. Három hétig dolgozott a mükertészeknek, diszitőknek, elek trotechnikusoknak egész hada. Most készen volt minden. A zenekar megérkezett és el helyezést nyert a nagy vendégfogadóban. Megjöttek a színművészek, mert a grófnő még egy nagyszerű némajá­tékot is akart szinrehozatni, valamint a táncosnők is, akik egy remek ballett bemutatását tervezték. A tűzmester megtette előkészületeit a káprázatos tűzijátékhoz, amely méltó berekesztése lesz a tündéri ünnepélynek. Az egész város talpon volt. A park rácsos kerítést kö­rül csapatosan állottak a kiváncsiak, lesve az alkalmat, hogy mikor fognak lehullani a ponyvák, amelyekkel most a kerítés még be volt vonva. A vendégek lassankint gyülekeztek. Az esti csillag fel­tűnésekor egy óriási rakéta repült fel nyilsebesen a légbe, ott nagy sistergéssel szétpattant, a csillagok, tüzszallagok millióit hullatva lefelé. A bámulat hangja lebbent el minden ajkon. Ilyet Ke­resztszegen még nem láttak. A rakéta jelezte az ünnepély kezdetét. A ponyva lehullot t és a tündérkert láthatóvá lett a meg nem hivott közönség számára is. A kastélyból vidám párok jöttek le a széles lépcsőn a kertbe, amely csakhamar benépesedett. A kert közepén ó­­riási villany lámpa valóságos nappali fényt árasztott. Az utak mentek még a park legfélreesőbb zugában is apró vil­lamos lámpák égtek. A nagy szökőkút csodás látványt nyújtott villamos nö­vényeivel, amelyen szemkápráztató szinekban váltakoztak Maga a kert is nagyszerűen volt elrendezve. A nagy réten folyt le a népünnepély. Ott ökrött sötöttek és hordot csapoltak. A tavon diszgondolák állottak és az alsóvégen gyönyörű házikó volt épitve a versailesi Trianon mintájá­ra. Úgy volt, hogy a díszes törsaság éjfél után velencei csó­nakázást rendez a tavon s teára átrandul kis trianonra, a hol pásztorleáy jelmezben maga a méltóságos k:<5‘V*?­­szony fogja fogadni a kirándulókat. De addig még sok mindenféle más látnivaló lesz. A pá­rok vigan sétáltak a gyönyörű kertben, amelyben lépten­­nyomon apró lugasok kínálkoztak egy kis bizalmas együtt­­létre. A zene több helyen szólt. Az egyik helyen cigány, a másikon katonazene játszott, az inasok megszüntelenül hordták körül a hűsítőket. Apró sátrak voltak felállítva, amelyekben bájos elárusitónők k inálgatták minden szé­pet s jót, természetesen ingyen. A buffet sátorban az asz­talok szinte görnyedtek a drágább nál drágább, finomabb­nál finomabb ételek és italok és mindennemű nyalánksá­gok súlya alatt. A nagy szökőkút csodás látványt nyújtott, ott állott a grófnő, Elza jelmezben arcát félig bársonyálarc takar­ta. Potrohos kapucinus állott mellette,, kezében nagy za­rándok bot, széleskarimáju kalapja szintén zarándok mód­ra a hátán lógott. f — Rosty, — szólt hozzá halkan a grófnő —nnem látta, vájjon itt van-e a herceg? — Még nem látam. De mit jelent az a széles szalag az oldalán? A grófnő mosolygott álarca alatt. — Ezzel ma egy nagyszerű tréfát akarok csináln. Féltékennyé akarom tenni a herceget. Majd látni fog ön egy Tannhauser-jelmezt, akinek szintén kék szalagöve van. — No-no, — intette őt a barát, — vigyázzon magára, legyen óvatos. Ki lappang a Tannhauser-jelmezben? — Ez még titok, — mosolygott Erzsébet, — magam is csak véletlenül jöttem rá. De ő ezt nem tudja és épp azért azt hiszem, nagyszerű lesz a tréfa. A barát a fejét csóválta. — Csak aztán rossz vége ne legyen. És most árulja el nekem is a titkot. Nekem tudnom kell, ki a Tannhauser. — Berky, a new-yorki magyar konzul. A HOZZÁÉRTÉSSEL KISZÁMÍTOTT ADÓ-BEVALLAS MINDENKINEK NAGY ELŐNYÉRE VAN: Nagyon fontos, hogy semmit se hagyjon ki, ami­nek LEVONÁSÁT az adóból a törvény megengedi és éppen olyan fontos, hogy VISSZAKAPJA, ami­vel esetleg TÖBBET fizetett. Ha biztos kiván lenni adó-bevallása helyességé­ben, keressen fel bennünket. Szolgálatunkért MÉR­SÉKELT DIJAT SZÁMÍTUNK. HORNYAK EDW.&SON. INSURANCE AGENCY 11002 Buckeye Rd CE 1 -5263 — Micsoda? — súgta Rosty. — ön meghívta őt? — Igen. Ugyan mi rossz van ebben? — Elfelejtette már, hogy Berky egyenesen azért jött ide, hogy ellenünk dolgozzon? — Nem baj, csak dolgozzon, úgy sem fog elérni semmit. És én most le akarom kapni a tiz körméről. Csak bízza rám a dolgot. Én ártalmatlanná teszem őt. Nini, már jön is. Egv piros domino van mellett. * — Ki ez a piros domino? — kérdezte Rosty. — Nem tudom, bizonyára a meghívott vendégek e­­gyike. — Úgy gyanítom, valami ismerősének kell lenni. Vi­­gyázon magára, Erzsébet. A szép “Elza” elbizakodva vonogatta a vállát. — Én nem félek egyiküktől sem, — mondta. — Ami pedig Berkyt illeti, majd elbánok vele. Jól tudom, hogy ellenségemmel tart, de én lefegyverzem őt. ő nem is sejti, hogy ki vagyok. Meglássa, mily meglepetés lesz! — Ön sokat merészel, — mondta rosszalólag Rosty. — Ha észreveszi a herceg, hogy ön is ugyanolyan kék szala­got visel, még talán meg is neheztel. — Csak bízza rám a dolgot, Rosty, a herceggel is elbá­nok. Berkynek pedig okvetlenül ki akarom tördelni a mé­regfogát. Csitt! Látom, hogy éppen idenéz. A vörös domi­nót már figyelmezteti reám. Látja, hogy idenéznek? Men­jünk innen. A másik kettő is szétvált. Berky csakhamar Erzsébet­hez közelitett. — Állj meg egy szóra, szép maszk! — mondta. — Nem tudopi, vájjon a véletlennek tulajdonitsam-e, hogy u­­gyanegy szint viselünk. Nem tennél velem körutat a tudóri kertben ? Mindjárt karját is ajánlotta, amelyet Erzsébet elfo­gadott. — Megengedem, hogy lovagom lehess, — mondta ke­csesen, —úgyis összeillünk. Te Tannhauser, én meg a Tannhauser Elzája. — Csak azt sajnálom, hogy itt még idegen vagyok s igy nem vagyok képes kilétedet kitalálni, pedig nagyon ki­váncsi lenné rá, jegyezte meg Berky. És valóban fürkésző pillantást vetett kisérőnőjére és az álarc alatt rejlő vonásokat igyekezett kitalálni. — Én pedig tudom, ki vagy, — mondta Erzsébet. Berky csodálkozva nézett rá — Igazán? — kérdezte. — Nos, hadd halljam, kinek tartasz? Erzsébet kísérője tenyerét kérte s újával kérte s uj­­jával B. betűt csinált reá. — Ez nevének kezdőbetűje, — mondta. — Bővebb ma­­gyerázatul pedig annyit mondok, hogy messziről jött ide. Berky még nagyobb ámulattal nézett rá. — Úgy látom, hogy csakugyan ismersz, — mondta, — ez még jobban fokozza kíváncsiságomat, szép maszk. Szólj hogy lehet az, hogy engem ismersz ? — Ez az én titkom. Ebben a pillanatban Faustnak öltözve a herceg jelent meg a parkban. Egyedül jött vagy legalább senki sem volt közvetlen kíséretében. Egyideig állott ég kutatva jártatta körül tekintetét, mintha keresne valakit. Ekkor a szerzetes közelitett hozzá. — Kit keressek Faust? — kérdezte. A herceg hirtelen ránézett. — Kalauzom akarsz lenni? — mondta. — Talán be vagy avatva a maszkok titkaiba, akkor hát mondd meg, láttál-e már valakit az éj királynőjének maszkjában? — Még eddig nem láttam, de azt hiszem, ilyen nincs is, ennélfogva hiába keresed. — Meglehet, hogy még űincs itt, — jegyezte meg a herceg és lassan tovább indult. Rosty folytatta: — De mit keresed te az éj királynőjét, amikor itt van az ünnepély királynője? — Hol van, melyik az? — kérdezte a herceg mohón. — Ott andalog Tannhauser karján. — Azt a kékszalagosat gondolod? — Azt, nézd meg jól, milyen királyi termet, milyen kecses minden mozdulata. Azt hiszem, hozzáfogható az e­­gész ünnepélyen nem találhatsz. A herceg figyelmesen odanézett. Arca hirtelen meg­lepetést árult el. A felséges alak mintha ismerős lett volna előtte. Élénken a baráthoz fordult. ? — Nem tudnád nekem megmondani, ki az? És hogy van az, hogy Tannhauser színeit viseli? — Én úgy tudom, hogy Tannhauser és Elzája egymás­hoz tartoznak. — De a kék szalag nem tartozik okvetlen a jelmezhez, Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A tantorai! uú nélkül villany-géppel Uj nosmfcfit es Javítást e gyarkiit elvállal UJ TETŐ CSATORNA Minden lefizetés nélkül 36 havi töriesxtéue! MINDEN MUNKÁNKKAL JÓTÁLLÁS JÁR ART SEGEDY 3037 East 123rd St. Tel. WY 1 -6406 Szivéé— adunk DÍJMENTES árlejtés — vetette ellen a herceg. — Ez alighanem ismertető jel akar lenni. Rosty titokban aggódni kezdett. — íme, máris gyana­kodik a herceg. Úgy kellett lenni, mert Faust ott hagyta a barátot és a távolabb sétáló kékszalagos pár után sietett, amelyet csákhamar el es ért. Talán már sejtette ki lappang Elza maszkja alatt? — Megállj, szép maszk, — szólította meg Erzsébetet, — ne vedd rossz néven, hogy társalgásakat egy percre félbeszakítom. De egy szavam lenne hozzád. Erzsébet kísérőjéhez fordult: — A viszontlátásra, lovagom. Fogadd köszönetemet, amiért eddig kalauzoltál. A herceg most megragadta a szép maszk kezét! — Erzsébet, — mondta halkan, de észrevehető felin­­dultsággal, — tudni akarom, vájjon te vagy-e? — Haha, — kacagott fel a grófnő, — mit jelentsen ez a felindulás? KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Nagyon nehéz belenyugodni abba, hogy nincs velünk, akit úgy szerettünk, mint önömagunkat vagy még jobban, mert sohasem magára gondolt, hanem elsősorban rám feleségére és gyermekeire. Nem jjs tudnánk elviselni a súlyos veszteséggel já­ró nagy fájdalmat, ha rokonok és barátok nem vigasztaltak volna bennünket a legnehezebb órák­ban, amikor a Gömör megyében, Jánosin született páratlan férj és példásan jó apa, nagyapa, rokon és barát, Id. ÉVA ISTVÁN 1957, február 11-én 77 éves korában elhunyt és feb­ruár 14-ikén délután a Jakab-Tóth és Társa te­metkezési intézetből végtisztességadásra, az Első Magyar Református Egyház nagy templomába ki­sértük, ahol Nt. Dr. Szabó István, szeretett lelké­szünk búcsúztatta és onnan örök nyugvóhelyére, a Lakeview temetőbe. Mély hálát érzünk Nt. Dr. Szabó István, egy­házunk lelkésze iránt, aki drága halottunkat mél­tatta elismeréssel vagyunk a Jakab-Tóth és Társa temetkezési! vállalat iránt, figyelmes jóindulatú szolgálataikért. Hálát érzünk mindenki iránt, aki ravatalánál vagy a temetésen megjelent, a család virágai mellé koszorút helyezett, autójával kisegí­tett bennünket. Névszerint is kívánjuk felsorolni! mindazokat, akik gyászunkban osztoztak és virággal vagy más­képen kifejezték részvétüket. GYERMEKEI: Margit, Mrs. Archie Lowry és férje, Rose, Mrs. Frank Frate és férje és Steve és neje. UNOKÁI: Katharine, Mrs. Wm. Bradshaw, Steven Frate, Mary Jane Eva és Joanne Eva. ROKONAI és BARÁTAI: Huste Ambrus, Dayton, O., Fodor Pál, neje, leányuk Goldie és férje, Huszti Istváné és gyermekei, Eva Barney, neje és családjjuk, Bodnár Mik­lós és családja, Detroit, Mich., Pinte Bálint és családja, Bridgeport Conn., Mrs. Susan Stebree, Dayton, O., Id. Gönde Pál és neje, Hamilton, Ohio, Ifj. Gönde Pál és neje, Middletown, O., Ágoston Imre és neje, Middletown, O., Szabó János és neje, Middletown, O., Miss Anna Huste, Mr. és Mrs. Wyne Jones és családjfuk, Ifj. Huste István és neje, Tilly József és családja, Mr. és Mrs. August Sun­day, Kádár Erzsébet és gyermekei, Mike Papp, Miss Helen Papp, Gaydos Pál és családja, Mr. és Mrs. George Ste­­fanik, Mrs. Marie Babies, Phoebe Ruggles, Mr. and Mrs. Maynard Suldvu, Mr. és Mrs. Herrich Gál Imre és neje, Miss Irene Brown, Pék Jánosné, Mr. és Mrs. Albert Sipp, Mr. Joe Sipp, Susie Kadar, Mr. és Mrs. James Frate, Mr. és Mrs. Anthony Frate, Mr. és Mrs. Albert Frate, Mr. és Mrs. John Frate, Mr. és Mrs. Dominee Antonelli, Mr. és Mrs. Carl Frate, Mr. és Mrs. Anthony Palazzo, Mr. és Mrs. Steve Vince, Szóváti Károly és neje, Mr és Mrs. W. D. McVey, Steven Anthony, George Dudich, Mr. és Mrs. Hugh Hines, Mr. és Mrs. W. Shrum, Mr és Mrs O Hibner, Mr. és Mrs. Wm. Banduh, D. P Gruttaíndjuria, Szabó János, Jess Horváth, Mrs. A. Sila, Ethel Pierce, Mr. és Mrs. Bill Stewart, Mr. és Mrs. Walter Wrentmore, Babies József és neje, Nagy Gábor és neje, Nagy G. Já­nos, Frank Janish Sullivan, James Jplai, Szabó Márton és neje, Catharine Brasky, Mrs. Mary Kander Florence Jacobs, Ernie Bakanie, Szőke József és neje, Mr. és Mrs. Clarence Zika, Magyar Frank, Parti János, Nagy István, Christine és Caroline Kässay, John Fredrich, Mező Já­nos és neje, Id. Bora János és neje, California, Ifj. Bora János és neje, Chicago, 111., Mr. és Mrs. Charles Eaton, Gazdagh Elemér és neje, Bertha Farr, Julia Herold, Mr. és Mrs. Joseph Demeter, Mr. és Mrs. John Freha,uf, Mr. és Mrs. C. Anderson, Texas, Bill Sabo és neje, Vajda Al­bert és neje, Kollár Ferenc és neje, Jack and Heintz (Pro­duction Control Dept.), Daughters of America Council # 342, The Wednesday Canasta* Girls. Nyugodjék békében! örök álma legyen csendes! Cleveland, Ohio, 1957 március 28 GYÁSZOLÓ ÖZVEGYE: Id. Éva Istvánná, szül. Bodnár Mariska TUDJA. HOVA VÁRJÁK ÖNT ÉS MINDEN JÓ BARATJAT? MOST VASÁRNAP, ÁPRILIS 7-én A WEST SÍDÉI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ TEMPLOM SEGÉLYZŐ NŐI EGYLET KÁRTYA PARTYJÁRA nagyon sok értékes DOOR PRIZE-val Finom sonka szendviccsel, kitűnő kaláccsal és friss jó kávéval —, jó, kedvére való társasággal. A hozzájárulás csak 75c, és ezért ott töltheti egész délutánját a KÁLVIN TEREMBEN, 1950 West 32nd Street Kezdete 2:30-kor Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. HIRSCH GYULA. KOZMA JANOS. Mrs. FULLER SZERETŐ JIMMY és Mrs. MIHALIK államilag engedélyezett magyar salesmanek A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett lakóházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FLA. /

Next

/
Thumbnails
Contents