Az Ujság, 1956 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1956-11-29 / 48. szám

4 OLDAL AZ ÚJSÁG NOVEMBER 29, 1956. | Amerikai Leány / REGÉNY — Hiszn mr. Grant öregapja lehetne. Ki tudja, kinek a hangját hallotta ön? — Mondom, nem tévedek, — maradt meg állítása mel­lett Rosty. — Most csak az a kérdés: meg akarj a-e keresni az ötszáz dollárt? — Már hogyne akarnám? Mit tegyek? — Megmondtam már, hogy mit várok öntől. Hogy ezt miképpen cselekszi meg ,az az ön dolga. Itt van a foglaló. Hogy miképp jut be a hátolsó épületbe s amit csonál Erzsi­vel, azt magára bízom. — Nem könnyű dolog az, uram. — Semmiségért nem is fizettünk ám ötszáz dallárt. _ No jó, — mondta Roksz. Meg vagyok^ győződve, hogy az ötszáz dollárt kedvező eredmény esetében nehány dollárral meg fogja toldani. __ígérni nem ígérek semmit.... de ha mglesz a kívánt eredmény akkor majd beszélünk. Roksz felugrott helyéróről és állva kiiitta az utolsó poharát. Kabátja újával megtörülte szája szelét és söté­ten villogó szemekkel mondta: __Meglesz! Ön egyelőre el ne hagyja ezt a házat. Ne féljen, itt biztonságban érezheti magát. Rosty visszamaradt. Roksz pedig kiérve az utcára el­gondolkozott magában. Most az én kzemben van minden. Fizet Rosty, ha őt szolgálom, fizetne a konzul, ha Erzsi hollétét vele tudat­nám, de a legtöbbet mégis mr. Granttol lehetne kicsikarni. Csak egy kicsit rákell ijeszteni. Hej, Roksz most légy okos! Mos hasznld ki a kedvező alkalmat. CII. FEJÜKET. HOVA LETT ERZSI? Akkor eeste, amikor Albano Riza mglehetős izgatott áállapotban távozott a helyszerzőnőtől, Erzsi utána futott, hogy elcserélt kalapját visszakapja tőle. De miután nem találta őt sehol, azt hitte, hogy már visszatéórt mr. Grant villájába és ő maga is odasietett. A kapu előtt eppen az öregurral találkozott. Erzsi azt hitte, hogy talán már megtalálta azt a bizo­nyos okmányt s belépett a kertbe Grant azonban nem ment be a villába, haem a kert hátulsó részében levŐVáruháznak vette útját, Erzsi megállóit. — No, csak jöjjön, — biztatta őt Grant. Erzsi azt hitte, hogy az ott falhalmozott iratok között lesz talán az ő bizonyítványa s gyanútlanul követte az öreg urat, akiről semmi rosszat sem mert feltételezni. — Felmegyünk az emeleten levő helyiségbe, amely egykor iroda volt, — mondt Gratn. — Ott majd beszélek kegyeddel. ' — De kérem, mr. Grrant. — szabadkozott Erzsi. —Mi keresnivalóm lenne nekem ott? — Jöjjön csak, miss. Meg fogja látni, nem lesz kárára. Erzsi nagynehezen rászánta magát és felment Granttal az emelti helyiségbe, aki ott gyertyát gyújtott. — Üljön le erre a pamlagra, — mondta az öregur. Lát­ja ezeket a drapériákat? Ezek az én özvegységem tanúi, ön is tudja, hogy feleségem meghalt. Most egy ajánlatot aka­rok önnek tnni. Kegyed jelenleé szegény leány, de csinos és szeretreméltó. Önt viszontlátva, hirtelen az a vágy kelet­kezett bennem, hogy feleségül veszem. Kegyed nekem rend­kívül tetszik s én ime megkérem kezét és felajánlom gaz­daságomat. Erzsit ez az ajánlat a legnagyobb mértékben meglepte. Élénk pir ömlött el arcán s hamarjában szavakat sem ta­lált meglepetésének kifej zésére. Grant pedig folytatta: — Enyémnek kell lennie, Erzsiké. Ez eltökélt szándé­kom. Azért hívtam ide, hogy ezt tudtára adjam. Erzsi visszahúzta kezét, amelyet Grant megragadott. A vén embernek a sóvár tekintetében volt valami visszata­­szitó, valami undorító, ami mély utálatott keltett Erzsiben. — Mr. Grant, — rebegte a legnagyobb félelemben, — bocsásson el innen. Mit szólnának a házbeliek, ha megtud­nák, hogy ön engem idevezetett? — Eppen azért vezettem ide, hogy ne lássa senki. E- gyébiránt kinek mi köze hozzá? Én önt feleségül akarom venni. — Az istenért, mr. Grant.... — Nem, nem Erzsiké. Ne is szabadkozzék. Én szeretem önt. Fejembe vettem, hogy nőmmé teszem s ettől nem tá­gítok. El nem viselhetném azt agondolatot, hogy ön másva­lakié legyen. El sem resztem innét, amíg igent nem mond nekem. uuuu — Ajánlata olyan meglepő reám nézve és olyan várat lan. Előbb még még meg is kell gondolni. — Ugyan mi sok meggondolnivalója van? Ne utasítsa el magától a kínálkozó szerencsét. Nem csekély kitüntetés ám önre nézve, hogy Lady Grant lehet, ön lesz New-York egyik legirigyeltebb asszonyi. Vagyoni helyzetem megenge­di, hogy minden vágyát, minden szeszélyét kielégíthetem, ön lesz házamnak főékessége. Lesz autója, az operában páholya, drága selyemruhái, mesés értékű ékszerei és drá­gaságai. És mindezeért nem kívánok egyebet, mint hogy enyépi legyen. — Ajánlata fölöttébb megtisztelő reám nézve, felei­nte Erzsi szerényen, de komolyan. — Átlátom, hogy ön a! legjobb indulattal van irántam, mindamellett nem teljesít­hetem kívánságát. Grant heves mozdulatot tett, de csakhamar leküzdötte felindulását. — Ez meggondolatlanul volt mondva, amit csakis an­nak tulajdoníthatok, hogy ajánlatomra nem volt elkészül­ve. Időt engedek, hogy a dolgot jobban mgfontolhassa. Egy előre itt fog maradni.... — Itt, ebben a házban.... az ön házában? — kérdezte Erzsi ijedten. — Mit fog gondolni felőlem a világ? — Nem tudja senki, hogy ön itt van. — De keresni fognak. Biztosíthatom, hogy itt nem fogja keresni. Vagy talán tél? Legyen nyugodt. Háborgatni nem fogja senki. — Itt semmiesetre sem maradhatok, — felelte Erzsi.— Bocsásson el. Nincs mit megfontolnom. Szándékom az, hogy nem megyek férjhez. Ajánlatát, tehát köszönöm. — Csak gondolja meg a dolgot jobban—mondta Grans. — Kegyed most az első felhevülésében beszél. Holnapig azt hiszem, másképpen fog gondolóodni. Csak nem lehet olyan balga, hogy ilyen nem mindennapi szerencsét elob magától? — Bocsásson szabadon! — Azt nem eszem, nem tehetem! Minél tovább nézem önt, annál kívánatosabbnak találom.. Ellenkezése még csak fokoza vágyamat. Erzsiké, enyémnek kell lennie,,, A leány rémülten tekintett a vén emberre. — Mit akar ön velem? — kérdezte. — Itt akar engem tartani? Azt ön nem teheti! Azt vorzasztó lenne. — Mitől fél? Itt nem bántja önt senki. Itt bátran ma­radhat. Gondolhat. Gondolja meg a dolgot, holnap ismét élj övök. 1 j — Az istenért, csak nem akar engem itt bezárni? Segít­ségért kiáltok. — Itt nem hallja meg senki. Nem is tudja senki, hogy ön itt van. —Nem áll jogábban engem szabaságomtól megfosz­tani. Ez bűn. jj — Ostoba beszéd! Nem kívánok öntől egyebet, mint be­leegyezését. Amint ezt megkapom, akkor azonnal megte­szem a szükséges intézkedéseket egybekelésünhöz, Ho ön akarja rögtön is megtörténhetik. — Soha, mylord, soha sem lehetek az ön felesége. .— Miért? Talán mást szeret? Talán azt a férfit, aki önnel átjött? Ne tegye ezt. Ön azt az embert igazán nem szeretheti s ha hozzámenne, később bizonyára megbánná. S én igazán szeretem önt s fényes jövőt biztosithatak szá­mára. Nehogy pedig bárki elcsavarja a fejét s önt a kínál­kozó szerencsétől elüsse, azért inkább el sem bocsátom in­nét. Ha holnap tudtomra adja, hogy enyém lesz, akkor a­­zonnal átviszem önt a villába gyermekéihez, akik különben is szeretik önt s bemutatom önt nekik, mint második anlj u­­kat. — Bocsásson el, bocsásson el! — könyörgött Erzsi. — Ne kívánja azt tőlem, Erzsiké! Nem tehetem. Nem mondhatok le önről. — Itt akar engem elzárni? Azt nem teheti. Ez tör­­vénytelség, ez bűn! — Holnap viszontlátjuk egymást. — felelt erre Grant. — Addigra gondolja meg jól a dolgot. Lássa, milyen szép lenne, ha mint feleségemet, mint lady Grantot vezethet­ném él innét. Az ajtónak tartott. Erzsi utána rohant. — Bocsásson el innét! — kiáltotta kétségbeesetten, ki-HA A LEGFINOMABB CSIRKÉT, KACSÁT és PULYKÁT ÓHAJTJA HÁZÁHOZ szállítva. MINDEN ALKALOMRA vagy írjon már a héten vagy hívja fel telefonon a VARGA POULTRY FARMOT Telefon: Garrettsville 73J1 GARRETTSVILLE, OHIO STARR ROUTE Adja meg rendelését időben, hogy a megszabott időre le szállíthassuk-Rendelését előre is köszönjük Varga Gyula és neje Ui TETŐ CSATORNA Minden lefizetés nélkül 36 havi törlesztéssel MINDEN MUNKÁNKKAL JÓTÁLLÁS JÁR ART SEGEDY 3037 East 123rd St. Tel. WY1 -4406 Szivei- «dunk DÍJMENTES árlejtést Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 •V cMtersál ásás nélkül vUlanygéppel tisztit.)nie. n arunkat es 1 »vitást e gyar&nt elvállal. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség Tan a JÓ BARÁTBA .aki a legap cébb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉG ADÁS minden tervét — a család Jóváhagyásával Minden Intézkedés úgy történik, hogy a gyásw 16 család zavartalanul adhassa át magát az utolsé Succu nagyon nehéz perceinek. Gvásx ese'én szolgálatára készen áll Bodnár Á. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 Larain A ve ME 1-1075 lentem önnek, hogy nem leszek az öné soha, soha! Követe­lem, bocsásson szabadon! ^ Grant gyorsan kisurrant és bezárta az ajtót. — Kis bohó te! — mormogta magában.. — Meg va­gyok győződve, hogy holnapig észretérsz. Erzsi felsikoltott. A lelketlen ember csakugyan bezár­ta őt ebbe a félelmés helyiségbe! — Irgalom istene! — tördelte kezeit kétségbeesetten. — Mi lesz belőlem? Az ablakhoz rohant, hogy azt beüsse és segítségért kiáltson, ámde most vette észre, hogy az egykori irrdai szo­ljának nincsen udvarra nyíló ableka, hanem üvegfallal van a térségtől elrekesztve. Azéht mégis minden arejéből kiál­tani kezdett. De nem hallotta senki. Kimerültén rogyott a pamlag­ra, kétségbeejtő gondolatoknak esve martalékul. Grant a követtkező éjjel ismét eljött. A tgnap küzde­lem megismétlődött. A vén milliomos könyörgött, rimán­­kodott, le is térdelt a leány előtt, aki azonban utálattal ta­szította el magától. — Soha, soha! — kiáltotta. — Inkább meghalok, mint sem az ö*n legyek! így ment már napok óta. Vaj jón mikor fog a sors megkönyörülni a szegény leányon s elküldii-e megmentő­­it„ akik ki fogják szabadítani a jámbor és istenfélő Grant karmai áözül? Cili. FEJEZET. CSÖBÖRBŐL - VÖDÖRBE. Roksz magára hagyva Rostyt, egyenesen ama város­résznek tartott, ahol Grant lakott, óvatos volt, nehogy va­laki meglássa. Késő este volt már és szerencsésen elérte a villa környékét, amely már sötétségbe volt burkolva. Hátul — Itt lenne tehát Erzsi? — gondolta magában Roksz. állott a raktárépület, amelynek ablakain halvány világos­ság szűrődött át. — Ugyan miért tartaná őt itt mr. Grant? Majd végére já­rok én ennek adolognak. Körülnézett. Az utca néptelen volt, a kedvező alkal­mat felhasználva, egy ugrással átvetette magát a vasrá­cson. A iák alatti homály védelme alatt a házhoz lopód­­zott s figyelt. Ekkor léptek ropogása hallatszott a poron­don.. Valaki jött. — Bizonyosan Grant, — gondolta magában Roksz s egy fa mögé lapult. Csakugyan ő volt az, aki a magával hozott kulccsal fel zárta az ajtót s eltűnt a raktárépülettben. Roksz várt. Most már csakugyan valószínűnek tartotta, hogy Erzsi itt lehet elzárva bben az épületben. Jó hosszú idő múlva ismét kijött Grant, mindjárt utá­na női segélykiáltás hallatszott. — Ez Erzsi, — mormogta magában Roksz. — Nagysze­rű! Most én a nagylelkű megmentő szerepét fogom ját­szani.... egy ideig. Grant távozása után Roksz előbujt rejtekéből s a nála levő tolvaj kulcs segélyével bámulatraméltó ügyességgel bámulatraméltó ügyességgel félnyitotta az ajtót. A csar­nokba lépve, körültekintett. Az irodahelyiség, amelyben Erzsi fogva volt, ki volt világítva. — Tehát ott van a leány. — gondolta magában Roksz. Nézzük meg, mit csináil. Talán tehetünk valamit. A lépcsőn felment egész az iroda ajtajáig.. Ott megál­lóit hallgatózni.. Csend volt, azaz mégsem egészen. Úgy rémlett előtte, mintha halk zokogás hallattszott volna ki az az üvegketrecből. Roksz megnyomta az üveg ajtó várva volt. A zokogás elnémult. Roksz rögtön sejtette, hogy Grant ennek az aj­tónak a kulcsát is magával vitte. — Nem baj, mormogta magában. Majd csak ide is be­j utók , A tolvaj kulcs itt is jó szolgálatot tett neki. A követke­ző percben kinyílt az ajtó és ő belépett. Erzsi kétségbésetten a pamlagra dőlt. Arcát elfödte kezével, mert azt hitte, hogy Grant jött vissza. Ekkor meg­szólalt valaki. — Miss Erzsi. A leány hirtelen felpillantott s egy idegen embert lá­tott s egy idegen embrt látott maga előtt. Rémült sikoly rebbent el ajkán. — Ne féljen, kisasszonyt, — szólt Roksz. — Nem rossz szándékkal jöttem ide. — Kicsoda ön? — Nevem Rókuseljöttem önért. Ki akarom szaba­dítani. Velem jön? — Istenem! — ugrott fel Erzsi. — Ki küldte önt ide? — Azt most ne kérdezze, miss. S érje be azzal, hogy kiszabadítom, de csak úgy, ha maga is akarja. — Oh, vigyen el innét! Hálát adok az Istennek, hogy végre meghallgatta könyörgésemet és segítséget küldött. Nemde mr. Gál megbízásából jött ön ide? — Most ne kérdezze. De hogyan került ö!n ide? -Itt volt az égész idő alatt? — Grant fogva tarrt itt, mert arra akar kényszeríteni, hogy a felesége legyek. — Ah, igazán? — De a világ minden kincséért sem akartam és ném karok hozzámenni. Roksz annyira meg volt lepve, hogy önkénytelenül megkérdeztö: ' — S miért nem? j — Csak el innét! — szólt Erzsi izgatottan. Belehalok, ha itt kell maradnom. Nyomorúságosnak, betegnek érzem magamat. — Jól van, elviszem innét, de vigyázzunk, nehogy Grant észrevegyen valamit. — Mr.. Gál talán kint vár az utcon? — Ő nincs itt, de ne beszüéljünk most erről. Készül­jön,, kisasszony, gyorsan, gyorsan! — ezessen a szállóba mr. Gálihoz. — Azt most nem tehetem, — felelt Roksz. — A fődo­log egyelőre az, hogy innét elszabaduljunk Erzsi feltette kalapját és köpenyét. — Készen vagyok! Lementek a lépcsőn, mint azonban az ajtóhoz közeli­tettek, kívülről kulcs csörgése hallatszott. Erzsi megdöbbenve megállót: — Veszve vagyunk,— sugtarémülten. Roksz megállóit és hallgatódzott. A kulcs nyikorogva forult meg a zárban. — Hamar elrejtőzni, — mondta Roksz s gyorsan a fekete drapériák mögé vonta Errzsit s ő maga is melléje állott Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó. Két ember jelent meg a küszöbön s. óvatosan bedugták a fej ükét. — Látsz-e walamit, Tom? — kérdezte az egyik. — A gyetrya ég, — félelte a másik. — De nem látok még senkit. Hanem most<te fogsz elől menni, James. Te jobban tudod a járást. — Én nem megyek, — tiltakozott James. Roksz nem tudta hamarosan kivenni,, hogy mit akarhat nak, talán tolvajok? Vagy talán a konzul kiküldöttei? Vé­letlenül mglebbentette a drapériát. Ezt észrevette a két jö vevény s anyatt-homlok elmenekült még az ajtót is élfelej­tették bezárni. Szentül azt hitték, hogy kisértet van a csar­nokban — Most mehetünk, — mondta Roksz s kezénél fogva ki vezette Erzsit. Az udvaron nem volt senki. A két szolga elfutott. Az ut tehát nyitva állott. Roksz a nála levő tolvaj kulcsok se­gélyével kinyitotta a rácsos kaput s elvezette Erzsit, aki bizalommal követte az előtte ismeretln férfi. CIV. FEJEZET. A HALÁLHÍR Rosty a következő napon nyugtalanul várta Roksz tu­dósítását Erzsi felől. Megtalálta-e, vagy nem és mit csi­nált vele? Ezek a kérdések foglalkoztatták nyugtalan lmé­­jét. Gyógyszereket az óhazába csak a SAJÓ PATIKÁVAL küldünl SAJÓ SÁNDOR oklevél«» GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave Telelem WO 1-8488 Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, dt mégis olyan ételt kíván élve tetei és egészséggel elfe gyasxtani, amilyent otthee fősnek akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12528 Buckeye Road Finom töltött káposzta minden nap HAZA VITELRE le. Elizabeth Kish, tulajdonom 50-nél többféle sör van mindig készenlétben RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO ,1 -9586 Ha party Ja van házánál vagy kirándulásra megy csa­ládjával és barátaival, olyan kedvezményes áron kap sört hogy érdemes hozzánk eIlláj­án la. Bresnay Rudolf, tulaj Szabó munkás állandó munkát kap JOHN'S (Marksz) Tailor és Dry Clea­ning műhelyében, 15417 Kins­man Road., telefon LO 1-1986 Könnyű munka és jó fizetés Nem árt, ha tudja, hogy DECSÓ FERENC ♦ mindenfajta varrógépet szakszerűen, teljes jótállással megjavít HA BAJA VAN A VARRÓGÉPÉVEL, CSAK D E C S Ó T kell hívnia: Tel. Hl 6-2674 226 S. W. 22nd Ave MIAMI 35, FLA. ) Esküvőkre, lakodalmakra és S minden más alkalomra \ a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. * ARAINK SOHASEM ADHATNAK \ PANASZRA OKOT. | Orkans Flowers \ 11520 Buckeye Rd. RÁ 1-1500 Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. HIRSCH GYULA, KOZMA JÁNOS. Mrs. FULLER SZERETŐ JIMMY és Mrs. MIHALIK államilag engedélyezett magyar salesmanek A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett laicóházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI, FLA.

Next

/
Thumbnails
Contents