Az Ujság, 1956 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1956-11-15 / 45. szám

AZ ÚJSÁG Amerikai Leány BEGÍNY ^irr- iffíJJJifJiirMnrrmnn c rr r r — »* - » — Talán sajátmagával beszél. — Oh nem! Amikor tegnap este ismét kijött innét, úgy rémlett előttem, mintha valaki kiáltott volna. — Nem értem a dolgot, — mondta James. — Lakik itt valaki ebben a házban? __ Dehogy lakik. Nem is lakott soha. Azelőtt áru­ház volt. De mióta mr. Grant felhagyott az üzlettttel, az óta üresen áll. Amikor mr. Grant felesége meghalt, itt tették ravatalra s innét temették el- Azóta mindig zárva volt az épület. — No most már értem a dolgot, — vélekedék James. — Mr. Grant nagyon szerette feleségét s minden este ide iár, megőrizve emlékét. Maga elé képzeli a ladyt s beszél­get vele. Tom fejét csóválta. — Nem lehet — mondta. — Valami másnek kell a dologban lenni. Ezt a magyarázatot elfogodnám, ha távo­zása után hangokat nem hallottam volna. Úgy rémlett e­­lőttem, mintha valaki kiáltott volna. Úgy rémlett előttem, mintha valaki kiáltott volna. Csak be lehetne látni, de na­gyon magasan vannak az ablakok. \ — Nem hoztál létrát? —Nem lehet, James. Az ember sohasem tudhatja, melyik percben lép ki mr. Grant « akkor megvagyunk fog­va. James körülnézett. — Megvan már. Felmászunk erre a fára itt, onnét bi­zonyára be lehet látni, mi történik ebben az épületben. Úgy is tettek. James valamikor légtornász volt s bá­mulatos gyorsasággal mászott fel a fára. —— Lám, lám-----mondta. — Csakugyan gyertya ég a csarnokban. Az ablak be van ugyan függönyözve, de azért a világosság mégis kilátszik. — Bizonyára a ravatal gyertyáit gyújtotta meg az ur. — Hát még ott van a ravatal ? — Minden úgy van még, ahogy a temetéskor volt. A drapériák még a falakon vannak, a ravatal csarnok a kö­zepén áll, úgy néz ki az egész belül, mint egy temetőbeli kápolna. James az ablakra szegezte tekintetét. — Látsz-e valami?-------kérdezte alulról Tom. — Egy árnyékot láttok minduntalan elsuhanni az ab­lak előtt. > — Hangokat nem hallasz? — Most nem. Ebben a pillanatban mr. Grand felzárta az ajtót. Tom hirtelen a fa mellé lapult. James pedig mozdulatlanul maradt az ágak között. Mr. Grant mitsem vett észre és lassú léptekkel tért vissza a lakóházba. James most lejött a fáról. — Bizonyosan ő gyújtotta meg a gyertyákat és ő járt a ravatal körül. — Jámbor istenfélő ember létére ott i­­mátkozik minden este felejthetetlen feleségének ravatalá­nál. — Mi ez? — szólalt meg egyszerre Tom. Hangokat hallok az áruházból. James is figyelt..................... •••• ................. — Igazad van — modta. — Én is hallok valami. Pszt! Csendesen! Mindketten figyeltek. Halk éneksző hallatszott a ház­ból, aféle halotti gyászdal, amilyent temetések elkalmá­­val szoktak énekelni. — Ugyanígy énekeltek a lady ravatalánál is, — mond­ta Tom. — Akkor a hitközség árvái énekeltek, de ki énekel most? — Talán szellemek? — mormogta James. Tómnak ludbőrös lett a háta. — Assszonnyi hang, — mormogta halkan. — Talán a lady? — De az már meghalt. — Hátha hazajárja lelke? — mondotta James és ke­resztet hányt magára. — Én itt nem maradok. El akar futni. — Ej, de gyáva vagy! — szólt Tom szemrehányóan. — Sietek, mert hátha az ur keres. — Lefekszik az most, eddig se keresett soha. Ugyan ne légy már olyan gyáva! — De ezek a különös hangok ott fent. — Meg fogjuk tudni, ki énekel, — mondta Tom. — Engem nagyon izgat a kíváncsiság. — akkor hát csak j árj utána. — Utána is járok, csak szerezd meg nekem az áruház kulcsát. — De hátha észreveszi Grant? Mindegy, csináltasson magának másikat. — De akkor vigyázni fog ám. — Hát majd mi is éberek leszünk. Mindenáron tudni akarom, mi van az áruházban és ki énekel itt gyászdalo­kat? James csakugyan megszerezete az áruház kulcsát. Amikor Grant a rákövettkező este az áruházba akart menni, meglepetve vette észre, hogy a kulcs nincs a szo­kott helyén. Gondolkozott, vájjon hova tehette? Átkutatta zsebeit,* de nem találta. — Nagyon izgatott voltam tegnap, — mormogta ma­gában. — Eltettem valahová a kulcsot s most nem bírok ráakadni. (Szerencsére van még egy tartalékkulcsom. Ezt előkereste s lement a parkba, amelyben mélységes csend uralkodott. A ház népe már nyugalomra tért. Nem is sejtette, hogy a kocsiszínben két ember leskelődik utána. Alighogy ő a tartalékkulcs segélyével benyitott az áru­házba a másik kettő előjött rejtekéből . Elől ment Tom. őt követte James. — Mégis csak valakinek fent kell lenni az áruház első emeletén, — mondta halkan Tom. — A gyertyák már is­mét égnek. Vájjon ki lehet? — tűnődött James. — Nem tudom elképzelni, kit látogathat meg minden este mr. Grant. — Roppant kivánccsi vagyok, — mondta Tom. — De most lássunk hozzá, hogy bejussunk. Aztán csendesen viseld ám magad s vgiyázz, hogy el ne tüsszentsd magad, amint azt minduntalan tenni szoktad. — Ne félj semmn, \ vigyázni fogok magamra. Tom óvatosan felzárta az ajtót s bepillantott Az elő­csarnok sötét volt. Az óriási helyiség két emeletnyi magas volt s köröskörül üvevgfalakkai ?volt elválasztva a többi helyiségektől, melyek két emeletre voltak osztva. Oldalt lépcső vezetett fel a felsőbb réezekbe. A temetés óta fekete drapériákkal volt bevonva az egész. A drapériá­kon halvány fénysugár látszott az egyik emeleti helyiség­ből. — Ott fent vannak! súgta halkan Tom. — Figyelj csak, mintha hangokat hallanék! — Félek, — rebegte James. — Hátha mr. Grant te ta­lál jönni? — Most még nem jön, — mondta Tom. — Máskor is tovább volt fent. Én felmegyek a lépcsőn. James megragadta a kabátja szélét. — Ne menj, — mondta. — Lehett, hogy mr. Grant éppen akkor fog kijönni, amikor te a lépcső Közepén vagy. Akkor aztán se előre, se hátra. Inkább várjuk be, mig el­megy. Tom azonban nem hallgatott rá s a kíváncsiságtól űz­ve, felment a lépccőn, amely alig hallhatólag nyikorgott alatta. Az üvegfalak fekete tüllel voltak bevonva, amelyen amelyen át sajátságos látvány tárult Tom elé. Egy fekete ruhás nőt látott, háttal feléje fordulva, mr. Grant előtte térdelt s összetett kézzel könyörgött neki, amire a nő mély felháborodással elutasító mozdulatot tett kezével. Tom azt hitte, hogy az a megboldogult lady szelleme s hanyathomlok leszaladt a lépccsőn. Félelme Jánosra is ráragadt s minketten siettve menekültek az áruházból, a­­melynek ajtaját ismét bezárták. A kocsiszínnel végre lihegve megállották. — Mit láttál? — kérdezte most James, még mindig remegve. — A ladyt láttam, — felelte Tom. — A lady szelle­mét! Mrr. Grant előttte térdelt s összetett kézzel rimán­­kodott hozzá. — Mr. Grant.... ez a szent ember rimánkodott? — Még pedig összetett kézzel. — Nem értem a dolgot, — rázta fejét James. — De vájjon csakugyan a lady volt-e? — Annek kellett lennie. Más ki lenne ott? — Talán nem jól láttad. — Hogy nő volt, azt biztosan állíthatom.. Fekete ruha volt rajta s olyanforma gyöngéd testalkata volt, mint a ladynek. Az arcát azonban nem láthattam, mert háttal volt felém fordulva. James lassankint visszanyerte bátorságát. — Kár volt egészen fel nem menned, — mondta. — • HA A LEGFINOMABB CSIRKÉT. KACSÁT és ? ? PULYKÁT ÓHAJTJA HÁZÁHOZ szállítva. S S THANKSGIVING ÜNNEPÉRE $ S vagy írjon már a héten vagy hívja fel telefonon a ^ \ VARGA POULTRY FARMOT j $ Te!efors: Garrefísviüe 73J1 s S GARRETTSVILLE, OHIO­­• ^ STARR ROUTE s S Adja meg rendelését időben, hogy a megszabott ^ S időre le szállíthassuk' ? S Rendelését előre is köszönjük ^ ^ Varga Gyula és neje ^ UJ TETŐ CSATORNA Minden lefizetés nélkül 36 havi törlesztő®*«? MINDEN MUNKÁNKKAL JÓTÁLLÁS JÁR ART SEGEDY 3037 East 123rd St. Tel. WY 1 -6406 Szivéé»- »dunk DÍJMENTES árleitéci Szakács József ÓHAZA! PLUMBER ÉS SZEREL* MESTER 3097 Ashwood Pd. SK 1-J479 j % csmrornat aaa* aelktil tisztttiua lij irtifluai e* - «.varani elvallai \ , 1 o . HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT aag-y szükség táti a JO BARATRA .aki a róbb részletekig kidolgoz*» a V ÉG TISZTESSÉG ADÁS minden tervei _ a csalad ióváhaq-ysbsavr» I Minden intézkedés ucry történik hogv s gva*. ; ló család zsvartaUrul adhase-i át rr.aaé’ .»? >•«- ] \ ouccu nacryon netté* perceinek. ! • , Gvás* ese'én «loloétatÓTu íré*,»»». *,!i ] Bodnár A. Lajos Magyar femet*»* P**nv!*>7c 39*29 Lo-qif» Áv« MF )-‘í07S Talán hallhattál volna valamitt. — Most beszélsz? Hát miért nem jöttél fel velem? De velem együtt úgy elfutottál, mint a nyúl. — Mert azt mondtad, hogy szellemet láttál. De jól meg gondolva a dolgot, ez lehetetlen. Hogyan jönnének ide szellemek ebbe az áruházba? valami élő lénynek kell ott lennie. Ejnye, ejnye, miért is futottunk el oly hamar. E pillanatban kulcs nyikorgása hallatszott. Mr. Grant kijött az áruházból s látható izgatottságban tért vissza a lakóházba. A másik kettő egymásra nézett. — Mit tegyünk most? — kérdezte Tom. —■ Talán jó lenne most benézni az áruházba, — véle­kedett James. — Igazad van. Próbáljuk meg, — mondta Tom. — Most azonban, te menj elől. — Nem, nem! tiltakozott élénken James. — Csak menj te, mert te már tudod a járást. — Neked azonban jobb szemed van, talán többet lát­hatsz. < — Oh, épenséggel nincs jó szemem. Meg aztán attól tartok, hátha éppen legrosszabbkor jön rám a trüsszentés. De végre is nekem most vissza kell térnem a házba, mert hátha keresni talál mr. Grant. Abban állapodtak meg, hogy ezen az estén lemonda­nak minden kisérletről és másnapra halasztják a d’öntő lépést. C. FEJEZET. ANYA és FIÚ. Berky konzulnál nagy lehangoltság uralkodott. Wil­liam éppen az imént jött oda fölindultán s elbeszélte, ho^y már a kezébn volt a tettes, de egy gonosz véletlen folytán ismét kisiklott kezei közül. — Ennek pedig egyedül csak ön az oka! — mondta Dunkan. — Miért nem engedte, hogy titkon kövessem önö­ket. Én biztosan lefüleltem volna őt. — Ön sem tehetett volna semmit. Hiszen három rend­őr vette körül. Roksz csinálta az egészet. Most már tisztán1 látom a furfangot. Belekötcttt az arramenő részeg mun­kásokba, amiből csakhamar dulakodás keletkezett és ezt a zavart arra használta fel a fickó, hogy kereket oldjon. — Ön tehát azt hiszi, hogy Roksz egyhuron pendül a rejtélyes ismeretlennel? — kérdezte Alfréd. — Ugysejtem, hogy az a másik többet ígért neki, mint amennyit tőlem kapott. Azért az ő részére pártolt át. .......— Tehát látta öt szinröl-szinre? — kérdezte a konzul. — Torkon is ragadtam őt és ekkor a gazember halán­tékon ütött. — Megismerné, ha valahol összejönne vele? — Meghiszem azt! Mindjárt az első tekintetre ráis­mernék. ) — Csak legalább a nevét tudnók. — Azt én már kipuhatoltam! — jelentette ki Dunkan. — Utánajártam a dolognak s megtudtam, hogy a mérték­­letességi egylet szállójában lakott s Rostynak hívják. — Rosty? — kiáltotta fel Alfréd, — hisz ez magyar. Ez az ember Keresztszegről való. Oh, most már mindent értek. Rosty j ogtanácsosa az ál-örökösnőnek. ő segítette bele az örökségbe és most azért jjött át, hogy az igazi örö­kösnőt ismételten kiforgassa mindenéből. — Igazad van, — hagyta helyben ezt a konznul is. — Nemcsak ki akarja forgatni, hanem egyenesen életére tör Csak a véletlenségből történt, hogy helyette Albano Rizát taszította a vízbe. — A nyomorult! — szorította össze (tikiéit William. De megbosszulom menyasszonyom halálát, ha addig — Mi is azt akarjuk, — felelte Berky. — Azért osz­­szuk fel magunk között a teendőket. Keresnii kell Rostyt minden elképzelhető helyen. Dunkan a Grant féle villátt fog leselkedni, mi meg a mértékletességi egylet szállójá­ra fogunk ügyelni. A farmer dühösen csapottt az asztalra. — Megfojtom a nyomorultat, ha a kezembe kerül. A ST- JOHN HOLY NAME SOCIETY tisztelettel meghívja tagjait és a magyarságot KÁRTYA PARTYJÁRA November 18-án, Vasárnap A SZT. JÁNOS HALLBAN, 9510 Buckeye Road A hozzájárulás 75,c_______ Kezdete d- u. 3-kor Ha kis szerencséje van, megnyeri a nagy TÜRKEYT Door Prize-ok Hűsítők ÉRTESÍTÉS ÉS MEGHÍVÓ Tisztelettel tudatjuk egyházunk minden tag­ját és minden jóakaróját, hogy NOVEMBER 17-én, SZOMBATON déli 12-től d. u. 5-ig Kolbász és Hurka vásárt tartunk EGYHAZUNK TERMÉBEN, 4504 Bridge Ave VASÁRNAP, NOV. 18-ikán Családiason felszolgált DISZNÓTOROS EBÉD lesz délután 1 órától 5-ig EGYHÁZUNK TERMÉBEN, 4504 Bridge Ave Senkinek sem kell várnia, akkor szolgáljuk ki 5 óráig, amikor érkezik. » A vasárnapi ebéd alatt sorsoljuk ki a szépen megtisztított pulykát, csirkét, kacsát és libát. A nyertes rögtön meg is kapja és magával viheti. Az ebéd jegy ára $2.00 Kérjük a magyarság támogatását. NOVEMBER 15, 1956 ......................... hm n i íromTM­.maa I köszönetnyilvánítás Hálás köszönetünket tolmácsoljuk mindazok­nak a jó barátoknak és ismerősöknek, akik a Domb­­rádon, Szabolcs megyében született jó após és nagyapa NAGY SÁNDOR 1956 november 1-én bekövetkezett hirtelen halála után a ravatalánál a Jakab-Tóth és Társa temetke­zési intézetében, 12014 Buckeye Road kegyeletü­­ket lerótták és virágaink mellé koszomat helyeztek és az 1956 november 3-ijkán megtartott végtisztes­ség adáson a temetkezési intézet kápolnájában és az Első Magyar Presbyterián Egyház templomá­ban tartott istentiszteleten megjelentek. Ez általános köszönetén kívül külön is ki a­­karjuk fejezni köszönetünket Nt- Csutoros W. Ist­ván lelkész urnák, akihez a bizalom és szeretet szá­lai fűzték és magának az Első Magyar Présbyteri­­án Egyháznak is, amelynek hűséges ragaszkodás­sal tagja volt. Hálával gondolunk a Clevelandi Ma­gyar Ifj. Egyletre, külön a hői osztályra is, az Ö- reg Amerikás Magyarok Családjára, amely két e­­gyesület halottvivőkről gondoskodott és ravatalára koszorút helyezett. Elismerést érzünk a Szent Margit Énekkar i­­ránt is, amely énekkar a temetkezési intézet kápol­nájában a ravatalnál gyászdalokat énekelt-Drága halottunkat a Highland Parki temető­ben helyeztük el örök nyugvó helyére, ahol Nt. Csutoros W. István imát mondott. Nyugodjék Békében! Legyen álma csendes! Cleveland, O., november 12, 1956 GYÁSZOLJÁK: veje, Id- Dobos Ferenc, uno­kája, Ifj- Dobos Ferenc és sok jó barátja. s s s s s s s s s V s \ s s s s s S S S s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s s CLEVELAND MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB SZÍNHÁZI ESEMÉNYE: NOV. 18., VASÁR. A Magyar Amerikai Dalárda A BOHEMIAN HALLBAN, 4314 Clark Avenue délután 3 órai kezdettel szinrehozza a GÜL BABA 3 FELVONÁSOS OPERETTET Irta: MARTOS FERENC Zenéjét szerzé: HUSZKA JENŐ Az énekszámokat betanította: TOMÁSI KÁROLY, Rendező: Mogyoródy Károly — Súgó: Farkas Béla A főbb szereplők: Gül Baba___ Vásárhelyi János . Leilla, a leánya Tilkné, Sass Manci Kulcsuk Ali basa _____ Tilk János Zulejka ________Baumliné, Juliska - Gábor Diák:____Mezei A. Robert Mujkó cigány: .. Mogyoródy Károly Mujkóné _______ Bodnár Károlyné Fatima ulvarhölgy __ Mezeiné Marion Budi biró________Beischlag Matyi Zongoratanárnő: Schifferné Tomási Margit Ügykezelők: Rendes Mihályné s Bollinger Jozsefné Díszlettervezők: Mogyoródy Károly, Tomási Károly és Wlach Rudolf A többi szereplő: Bodnár Károly, Wlach Rudolf, Pósa József, Baumly Ferenc, Varga György, Tilk Dávid, Horváth Joe, Tilk Judith, Vásárhe­lyi Jánosné, Bognár Lajosné, Farkas Béláné, Komlósi Istvánná, Tomási Jánosné, Erdélyiné Margit, Mrs. Nagy, Pósa József né, Mrs. Cseky és Olga. Zarándokok: Olanyik Jenő, Henrich Bertalan, So­­hár István, Tomási János-Táncosok: Karane Stoneman, Mandalyn Ciccarelli, Joanne Guzdanovic, Helena Bishop és Susan Thomson. A hangszórót Hellwig Károly szolgálja, a pénztárt Bognár Lajos kezeli-12 TAGÚ SZÍNHÁZI ZENEKAR HELYÁRAK: az első 10 sor $2.00, a többi sor $1.50 Pénztárnyitás délután l:30-kor Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. [ Orbon's Flowers J j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 f Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. HIRSCH GYULA, KOZMA JÁNOS, Mrs. FULLER SZERETŐ JIMMY és Mrs. MIHALIK államilag engedélyezett magyar salesmanek ' A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI, FLA.

Next

/
Thumbnails
Contents