Az Ujság, 1955 (35. évfolyam, 16-52. szám)

1955-04-21 / 16. szám

i OLDAL AZ ÚJSÁG APRIL 21, 1955 Amerikai Leány REGÉNY Erzsi zokogva követte a felügyelőt, ki őt magával vitte a járásbírósághoz, ahol egyelőre egy magányos cellában vizs­gálati fogságba zárták. VI. Fejezet. VARATLAN SEGÉLY. A következő napon mindjárt a járásbiró elé vezették, aki tipikus alakja volt a régi jó táblabiráknak. Okos, mérsé- Kelt, jószivü és igazságos. A vádlott nő jó benyomást tett rá. A leány szerény ma­gaviseleté, természetes egyszerűsége, mély fájdalma már előre meghódította a biró szivét. E pillanatnyi elfogultságot azonban csakhamar leküzdötte és komoly pillantást vetett a vádlottnőre ki már is sirva fakadt. — Minek sir már előre? — szólt a biró. — Ilyesmihez mi hozzá vagyunk szokva és nem adunk rá egy fabatkát sem! — Lehetetlen nem keseregnem, ha mindazt elgondolom, ami velem történt, — válaszolt a leány őszinte fájdalommal. — És most börtönbe is jutottam. Oh, szegény anyám, jó hogy ezt már nem érted meg. így is, tudom, megfordulsz sírod­ban. — Jaj, kedvesem, azt maga okozta. Hát miért szaladt el a nagybátyjától? Miért nem maradt szépen a házánál? Lássa, ha ön ilyeneket nem tesz, akkor nem jutott volna ennyire és édes jó anyjának sem kellene megfordulnia sirjában. — Biró ur, — felelt a leány. — Az a kékszemüveges nem az én nagybátyám! Hazugság mindaz, amit beszélt rólam. Megérkezésemkor, midőn kisérőül tolta fel magát, láttam őt először. Azelőtt soha hirét sem hallottam. — Jól van, — felelt a biró. — Üljön most le erre a székre — igy ni, velem szemközt. Felejen kérdéseimre, de az igazat mondja, mert ha észreveszem, hogy engem is tévútra akar vezetni, akkor irgalom nékül elitélem. — Oh, biró ur, hisz én az igazat beszélem. Soha életem­ben nem hazudtam. — Jó, jó! Most feleljen a kérdésemre: Mi a neve? — Keresztszeghy Erzsébet. — Kik a szülei? — Atyámat Keresztszeghy Kálmánnk hívták, anyámat Benes Vilmának. Mindketten meghaltak. Legutóbb Ameri­kában tartózkodtunk, ahol atyám zongoraórákat adott. — Hm! — mormogta a biró. — Nekem az lett mondva, hogy az ön anyja nem Benes, hanem Rezei és még életben van. De nem bírván magácskával, ide küldte fivéréhez, hogy egy kicsit ráncba szedje. — Ez merő valótlanság, — jelentette ki Erzsi. — Anyám sincs már életben. Apám egyetlen fivére volt a nemrég el­hunyt Keresztszeghy Józiásnak. — Ezt meg amazok mondják merő valótlanságnak, — felelt a biró. — Rezei egész határozottan állítja, hogy ma­­gacska az ő unokahuga. — Engedelmet, biró ur, születésemnél fogva nem az vagyok, — felelt Erzsi illedelmesen. — Aminek az Istén rendelt, arról, ha akarnék se mondhatnék le. — Igen ám, kedvesem, csakhogy az öreg Keresztszeghy Józiás unokahuga már régen itt van és az örökséget már el is foglalta. — Az nem lehet az igazi. Kérem, szíveskedjék megvizs­gálni a dolgot. Nem ő az igazi, hanem én. — Az merőben fölösleges, — viszonzá a biró. — Minek vizsgáljam, minek kutassam én kilétét az örökösnőnek, mi­kor az örökhagyó elfogadta és örökösévé tette. E tekintet­ben csak nem lehetek jokosabb nálánál. — De őt is tévútra vezethették, főkép mint beteget. Ti­zenkét évig távol voltam tőle és igy könnyen megeshetett, hogy valaki becsempészte magát helyettem. Esküszöm önnek, biró ur, hogy én vagyok az ő igazi unokahuga. Én vagyok az, kit ő levélben magához hitt, ezt a levelet azonban kilop­ták a táskámból és másikat tettek helyébe. — Ki tette volna ezt és mi végből? — Hogy engem megrontsanak. Megvagyok győződve, hogy az a kékszemüveges, aki akaratom ellenére csatlako­zott hozzám, egy húron pendül azzal a kastélybeli nagyságos kisasszonnyal. — Nem jól beszél, kicsikém, — szólt a biró. — Rezei hogy akarná magát megrontani, mikor éppen ellenkezőleg ma­­gácska annyira megtetszett neki, hogy nőül akarja venni. — Az nem is lehetséges! — kiáltott Erzsi. — Egy nagy­bácsi hogyan vehetné el az unokahugát? — Ahá! — tehát mégis csak nagybácsija, — fogta őt szaván a biró. — Nem, nem! — tiltakozott élénken Erzsi. — Úgy értem, hogyha unokahuga lennék is még akkor sem vehetne el, mert azt nem engedi a törvény. — Most nem erről van szó! — vágott szavába a biró. — Az a kérdés, hogy elismeri-e őt nagybátyjának és vissza akar-e térni hozzá? — Semmi szin alatt nem ismerem el! — felelt a leány határozottan. — ön arra figyelmeztetett biró ur, hogy az igazat vallj am, én tehát nem mondhatok olyasmit, ami nem igaz. Rezei nem nagybátyám és én vissza nem térek hozzá, inkább a börtönben maradok. — Ez már világosan van mondva, szólt a biró. — Most már mehetünk tovább. Kegyed tehát megmarad azon állítása mellett, hogy a nagybátyja nem Rezei, hanem Keresztszeghy Józiás? — Megmaradok, mert az az igazság. Isten engem úgy segéljen! — felelt Erzsi határozottan. A biró csengetésére belépett a szolga, kinek meghagyta a járásbiró, hogy bocsássa be a tanukat. Erre többen beléptek, úgymint: Lakócsay plébános, Re­zei vámszedö. Villányi rendőrfelügyelő és Gábor rendőr. Hideg borzongás rázta meg Erzsit, midőn megpillantotta a kékszemüvegest, ki mindezt a sok rosszat rázuditotta. A biró megszólalt:! — Főtisztelendő plébános ur legyen szives mindenekelőtt előadni, miként került a papiakba ez a vádlott leány? — Egy általam nem ismert fiatal ur, ki erdészruhába volt öltözve, hozta őt hozzám tegnap éjjel áléit állapotban. Állítólag ugyanő kozta el később a kézitáskát is. — A leány Keresztszeghy Józiás unokahugának mondja magát. Tudtommal ön ismerte a családot és kicsi korában Keresztszeghy Kálmán leányát is látta: vájjon ráismer e eb­ben a leányban? — Oh igen! Az arca bár fejlettebb, de ugyanaz. Sokszor láttam őt az öreg Keresztszeghy ur házánál, de még az isko­lában is. Bucsuzáskor nálam is voltak. A leányka szőke volt — ez itt most is az, mig ellenben a kastélyban levő állító­lagos örökösnő gesztenyeszinü. Az igazat megvallva, nem ismerem ki magam. — Hát majd azt a másikat is megidéztetem, — jelen­tette ki a biró és becsengette a szolgát, aki a parancs véte­lekor rögtön jelentette, hogy a kisasszony már itt is van. — Annál jobb, — szólt a járásbiró. — Bocsássa be őt azonnal. Az ajtó kinyílt és mély gyászba öltözve, belépett a Ke­resztszeghy Józiás örökségének jelenlegi birtokosnője. Büsz­ke, méltóságteljes alak volt és egészen ellentéte Erzsinek, ki szépségben bár cseppet sem állott mögötte, de igénytelen­ségében egészen háttérbe szorult mellette. A vádlott nőt egyetlen tekintetre sem méltatva, egyene­sen a biró elé állott. — Hallottam, hogy itt egy engemet érdeklő örökösödési ügy került vizsgálat alá, azért személyesen megjelentem, hogy megtudjam mi van a dologban. — A plébános ur, — felelt a biró — éppen most mondotta, hogy a Keresztszeghy Józiás unokahuga tizenkét év előtt szü­leivel együtt bucsulátogatást tett nála. Emlékszik ön erre? A leány kicsinylőleg biggyesztette ajakát. — Ki fog ilyesmire emlékezni? — mondotta. A biró folytatta: — A plébános ur azt is állítja, hogy Keresztszeghy Józiás ur unokahugának szőke haja volt, az öné pedig sötét gesztenyeszinü. — Méltóságomon alul van, hogy én itt részletes fejtege­tésekbe bocsátkozzam, — felelt a nagyságos kisasszony oda­­vetőleg. — A haj színe annál kevésbbe jöhet tekintetbe, mert mindenki tudja, hogy a szőke hajzat idővel gesztenyebarnává válhatik. Én nálam ezt még egy kiállott idegbetegség is elő­mozdította. A szolga belépett és a járásbiróhoz közelitett. — Tekintetes járásbiró ur, — jelentette, — egy fiatal ur van itt, ki azt állítja, hogy valami igen fontos mondani valója lenne az ügyben. Ormay Alfrédnek mondja magát. Erzsi arca felélénkült ennek hallatára. A biró meghagyta, hogy az uj tanú azonnal bocsáttassák be. < Alfréd belépett. A plébános rögtön ráismert. — íme, ez a fiatalember hozta hozzám a leányt! — mon­dotta. Minden szem a nyalka ifjúra irányult, ki tisztelettel­jesen üdvözölte a bírót és a plébánost, aztán egyenesen Erzsi­hez sietett és kezét nyújtotta neki. — Hogy van Keresztszeghy kisasszony? •— kérdezte részvétteljesen. — Éppen most hallottam a papiakban, hogy kegyedet ide hozták. Magam is ide siettem hát, hogy segít­ségére legyek. A bírónak nem tetszett e fesztelen modor és igy szólt: — Kicsoda ön uram? — Bocsánat, hogy mindjárt be nem mutattam magam, — felelt az ifjú. — Nevem Ormay Alfréd. — Ön azt mondta, hogy valami fontos mondani valója van ebben az ügyben. — Igen is van biró ur. Úgy hallottam, hogy önök a kis­asszony szavainak nem akarnak hitelt adni. Nos, én bizonyí­tom, hogy való igaz mindaz, amit erre a kékszemüveges emberre vonatkozólag mondott. — Ismeri ön a vádlott nőt? — kérdezte a biró. — Igenis ismerem, amennyiben véletlenül a múlt héten együtt utaztunk és ő minden külön érdek nélkül, mint Ke­resztszeghy Erzsébet mutatta be magát. — Ezelőtt nem ismerte? — Nem volt még hozzá szerencsém, biró ur. — Hogyan került ön a leányhoz, midőn a plébános úrhoz vitte? — Utazásomból visszaérkezve, — válaszolt Ormay, — hallottam a történteket és megszántam a védtelen, ártatlan leányt. A következő napon csakugyan e kékszemüveges há­zából szabadítottam ki őt és miután egészen oda volt, kör­tére a plébános úrhoz szállítottam. Rezei az elbeszélés alatt dühös pillantásokat szórt kék szemüvegje alól a nyalka ifjúra. A biró az előtte fekvő papírra vetette az eddig elmon­dottakat, aztán folytatta: — Ön találta meg a kisaszony kézitáskáját? — Igen, — válaszolt Alfréd büszkén. — A kisasszony sza­vaiból kivettem, hogy abban vannak az igazolványai. Siettem is azonnal visszavinni a táskát. Remélem, az Írások benne voltak és mindent kételyt eloszlattak. — Persze, hogy eloszlatták, de más irányban. Kitűnt ugyanis, hogy a kisasszonyt Keresztszeghy Erzsébetnek hív­ják ugyan, a nagybátyja azonban nem a gazdag Keresztszeghy Józiás, hanem ez a szegény vámszedő — Rezei ur. Alfréd álmélkodó tekintettel fordult Rezei felé, ki dia­dalmas mosollyal állott előtte. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK 1-1479 A csatornát ásás nélkül vtilanygéppel tlsztltlusL UJ munkát es javítást e gyár ant elvállal. UJ TETŐ CSATORNA Minden lefizetés nélkül 36 havi törlesztéssel MINDEN MUNKÁNKKAL JÓTÁLLÁS JÁR KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN ART SEGEDY 3037 East 123rd St. Tel. WY1-6406 Szivet1'-' adunk DÍJMENTES árlejtést SZAVAZNAK A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET 1951 ÉVI KONVENCIÓJÁNAK DELEGÁTUSAI A Rákóczi Segélyző Egyesü. let és Verhovay Segély Egy­let egyesítésének ügyében folytatott tárgyalások után létrejött szerződési tervezetet a Verhovay Segély Egylet hi­vatalos lapjában ismertették a tagokkal. Aki azt elolvasta, az úgy vélem megállapította, hogy a két testület igazgató­sága által kiküldött egyesítési bizottság mindkét egylet tag­ságának érdekeit szemelőtt tartva jó munkát végzett. Úgy egyeztek meg hogy a testvéri­­ségi eszme abból teljes mér­tékben kidomborodik: egyet­len cent előnyt sem élvezhet egyik egylet tagja sem a má­sik rovására. A Verhovay Segély Egylet február 19-iki rendkívüli igaz­gatósági gyűlésén többségi ha­tározattal úgy döntöttek, hogy a testület konvencióját nem hozzák előre, mert az alapsza­bályban előirt időben szeptem­ber második hétfőjén kezdik meg — de mert addig a Rá­kóczi Segélyző Egyesülettel való egyesülés kérdését nem kívánják halasztani;! igy még a Rákóczi Segélyző Egyesület KONVENCIÓJA ELŐTT inté­zik el a kérdést — a Verhovay Segély Egylet alapszabályai­ban előirt módon, az 1951 évi konvenció delegátusai szavaz­nak, hogy kívánj ák-e az egye­sülést a Rákóczi Segélyző Egyesülettel és hozzá járulnak. e a szerződés tervezethez. Az 1951 évi konvenció dele­gátusai — az alapszabály sze­rint — az 1955 szeptemberben összeülő konvenció delegátu­sainak megválasztásáig viselik tisztüket, addig ők a testület döntő fóruma a nagyon fontos kérdésben. A delegátusok a szerződés tanulmányozása után megál­lapíthatják, hogy mit tartal­maz az és ha kellően mérlege­lik mit jelent a két testület egyesítése, meg kell állapítsák — az csakis előnyt jelent a biz­tosítottakra, mert a két testü­letből alakuló nagyobb egység erősebb fejlődési lehetősége­ket nyújt és a biztosítási üz­letben — mert hiszen testvér-BÁRHOL IS LAKIK NAGY CLEVELANDBAN, NEM BÁNJA MEG A FÁRADSÁGOT. Ha Óráját javítani és Ékszert vásárolni elfárad KÖVESDY ÁRPÁD ÉKSZER és ÓRÁS ÜZLETÉBE, 3304 Lorain KÖVESDY ÁRPÁD, szakképzett, tanult órás és nem bízza az óra vagy ékszer javítást másra, ha­nem maga végzi el a saját műhelyében lelkiisme­retesen és megbízható hozzáértéssel. A Kövesdytől megjavított óra nem mondja fel a szolgálatot és nem ad okot a panaszra. VEGYE IGÉNYBE KÖVESDY ÁRPÁD megbízható ÓAR ÉS ÉKSZERJAVITÁSÁT A LEHETŐ LEGNAGYOBB ÖRÖMMEL hívjuk meg a CLEVELANDI MAGYAR IFJÚSÁGI EGYLET ÉS OSZTÁLYAI MINDEN TAGJÁT és JÓBARÁTJÁT s különösen az egyletünket pártoló ' ÜZLETEMBEREKET UJ IFJÚSÁGI ÉPÜLETÉNEK ünnepélyes felszentelésére, amelyet DÍSZES BANKET keretében tartunk meg 1955 Május 1-én, Vasárnap délután 1 órai kezdettel a CLEVELANDI IFJÚSÁGI NAGY TERMÉBEN, 11213 Buckeye Road Uj ifjúsági épületünk felszentelését MSGR. KÖLLER ENDRE, az Szent Margit rk. egyház szeretett plébánosa végzi KITŰNŐ EBÉD és KITŰNŐ PROGRAM AZ EBÉDJEGY ÁRA $2.50 Ha bármely egylet tévedésből nem kapott meg­hívót, fogadja el meghívásunkat ezúton, maradtunk szeretettel a Clevelandi Magyar Ifjúsági Egylet és Oszt. nevében Cservenyák Lajos elnök, Balogh Istvánné női elnök Ifj. Dobos Ferenc, a banket biz. elnöke segítő testületeink legfonto­sabb tevékenysége ma már é­­letbiztositások folyamatos szerzése — ez a legmérvadóbb. Előnyt jelent a nagyobb egység abban a tekintetben is, hogy jobban fel lehet venni a versenyt a hatalmas biztositó társaságokkal, a nagyobb tes­tület jobban bírja az iramot mint két azonos célú és érde­kű, de külön működő két tes­tület. Jobban tudnak kiképez­­tetni megfelelő üzletszerzőket, akik uj, biztosításokat Írnak, nagyobb gondot tudnak fordí­tani az ügykezelők kellő kiok­tatására, akik igy a biztosítot­takat jobban tudják majd szol­gálni. A nagyobb testület működé­sétől várni lehet az uj alakulat hatalmasabb fejlődését, ami azt jelentheti, hogy a biztosi= tottak — tagok — befizeté­seik nyomán újabb előnyöket osztalékot élvezhetnek na­gyobb arányokban, mint ed­dig. Előnyt tehát több oldalról is jelent a két testület egye­sítése—hátrányt viszont csak­is azok láthatnak abban — akik valamilyen érdekből nem óhajtják a két testvérsegitő testület egyesítését, egy na­gyobb amerikai magyar test­vérsegitő testület létrejöttét. Egyetlen cent kár nem szár­­mazhatik abból egyik testület j tagjára se, mert hiszen anya­gilag mindkét testületünk szi­lárd, megfelelő tartalékokkal rendelkezik és az egyesülésre — nyugodtan irom le — körül­belül azonos vagyoni helyzet­ben készülnek. Akik kerékkötői szerepet játszanak ma ebben a kérdés­ben, azok azt lebegtetik a ta­gok előtt, hogy egyik vagy má­sik testület anyagilag erősebb lenne a másiknál — s számok­kal is dobálództak már ebben a kérdésben. Felelőségem teljes tudatá­ban irom újra le — ezt már egyszer megtettem — hogy a nyilvánosságra hozott számok — nem mutatnak tiszta képet a két testület vagyoni helyze­téről, mert azok NEM AZO­NOS számítási módok­kal KÉSZÜLTEK. Más mód­szerrel készítette a Rákóczi Segélyző Egyesület és más módszerrel a Verhovay Segély Egylet szakértője az 1953 évi vagyoni összeállítást — erről az évről szóló vagyoni kimu­tatással operálnak az egyesü­lés ellenzői — és igy azok nem mutathatják a helyes állapo­tot. Az 1954 év végi vagyoni ál­lapotról MÁR AZONOS MÓD. GAZ FURNACE Moncrief - Sunbeam - Niagara Szívesen segítünk a Gas Companynál otthona gáz­fűtéséhez szükséges jóváhagyás megszerzésében TET^-CSATORNÁK TETÖZÉS és JAVÍTÁS LEVEZETŐ CSATORNÁK VIHARABLAKOK TELJESEN DÍJMENTES ÁRLEJTÉS COLONY HEATING & SHEET METAL KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN Julius J. Petrash SW 1-5538 11805 BUCKEYE RD SW 1-5539 ESTE: RA 1-1915 HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA ,akl a legap róbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉG ADÁS minden tervét _ a család jóváhagyásával Minden Intézkedés úgy történik, hogy a gyásw ló család zavartalanul adhassa át magát a» utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gvász esetén szolgálatára készen álL Bodnár Á. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 Lórain Ave ME 1-3075 SZERREL MOST VAN FO­LYAMATBAN A KIMUTA­TÁS készítése, a szakér­tők egyforma módszert hasz­nálnak és ez fogja mutatni a két testület helyzetéről a va­ló állapotot. És mert a testületek kimu­tatásait én évről-évre a legna­gyobb figyelemmel kisérem, nyugodtan várom a két testü­let vezetősége által nyilvános­ságra hozandó azonos eljárás alapján készülő 1954 évi ered­mény kimutatást, mert tudom azt fogja mutatni, amit én vá­rok, hogy az egyesülni készülő Rákóczi Segélyző Egyesület és Verhovay Segély Egylet va­gyoni helyzete, biztosítottjai­nak átlagos életkora és minda­zok a szempontok, melyek a biztosítási üzletben fontosak, annyira összhangban lesznek — hogy semmi akadálya nem lesz az egyesülésnek és AKIK MA MÉG ANNAK ELLEN­ZŐI, AZOK IS BELÁTJÁK, HOGY TÉVEDTEK, AMI­KOR AZ EGYESÜLÉS EL­LEN SZAVALÓKAT MEG­­HALLGATTÁK ÉS AZ EGYESÜLÉS MELLET FOG­LALNAK ÁLLÁST. Hozzá kell még azt is ten­nem: ha a Verhovay Segély Egylet 1951 évi konvenciójá­nak delegátusai és a Rákóczi Segélyző Egyesület 1955 évi konvenciójának dielegátusai megszavazzák az egyesülést az akkor is csakis abban az eset­ben jöhet létre, ha úgy Con­necticut, mint Pennsylvania állam biztosítási hivatalai hoz­zájárulnak ahhoz. (A szerző­dés tervezetet mindkét állam biztosítási hivatala persze is­meri, ennek ellenére is szük­séges az aláirt szerződések jó­váhagyása is.) A Verhovay Segély Egylet 1951 évi delegátusai már a kö­zeli hetekben szavaznak ebben a kérdésben. Én hiszem, hogy a konven­ció delegátusai, akik egyesüle­tünk érdekeit tartják minde­­nekfelett szem előtt az egye­sülés mellett fognak szavazni, mert az minden tekintetben a tagok, a biztosítottak javát szolgálja. És ugyanúgy hiszem, hogy a Rákóczi Segélyző Egyesület junius 6-ikán összeülői kon­venciójának delegátusai is a szerződés tervezet, az egyesü­lés körülményeinek és az ab­ból mindkét testület tagjaira származható előnyök megis­merése után — az egyesülés mellett fognak szavazni. FAY FISHER ANDOR “Magyar Bányászlap” HAZA MEGYEK . . . Ha egy tavasszal újra kivirágzik Falunkba minden almafa. S tavaszi napsütésbe fénylik Egy jól ismert ház minden ablaka, És a hazai kék egek Bárányfelhőn át kéklenek, Haza megyek. Megérzem hogy e régi háznak Lakói engem vissza várnak Anyám jól ismert kis kertjének Orgonái bólintva intenek Szivemben a vágy felcsendül Lelkem hö vágya teljesül. Haza megyek. Szeretnék még egyszer keblemre ölelni S mindent megcsókolni. A földet, a fákat, az átszálló felhőt, Letűnt ifjúságom végleg eltemetőt, Ha ott engem megértene minden Ha látnák majd hogy vissza jöttem. Haza megyek. Addig csak ballagok céltalan Nagyváros zajos utcáiban Hordozom szivembe az emlékeket És imádkozok, hogy addig éljek Amig ott elkopik a bánat És engem igazán vissza várnak. Haza megyek. De ha ősz lesz, lehull már a levél Nem emlékszik már rám aki még él Hideg őszi szellő már ntm csábítja, Szivemet feledni megtanítja, Reszkető délibáb ősszel nem integet Sárga lesz a level, virág tavaszt feled Én is feledek. Mikor az ég borús felhővel integet Egy nevet más után én is feledek. Százázor megáldom azt a felhős eget Cserbe hagy a szó, könnyem megered, Emlékim sírjánál még egyszer megállók, S végleg eltemetem a régi világot. Aztán haza megyek. — Póznán Sándorné

Next

/
Thumbnails
Contents