Az Ujság, 1953 (33. évfolyam, 3-42. szám)
1953-06-04 / 22. szám
4 OLDAL AZ ÚJSÁG JUNti 4, 1953 A Clevelandi magyar Woodmenek állami konvención A Woodmen of the World Ohio állami osztályai május x-én, 2-án és 3-án állami konferenciát tartottak Toledoban, Ohio. Ez állami konferencián a két — tevékenységeiről jól ismert két osztály — a 212 Magyarhon és a 185 Egyetértés is képviselve volt. A W. O. W. 212 osztályát K’sh József volt elnök ügykezelő, Bálint József volt elnök és Balala György pénzügyi titkár képviselték. A 185 osztályt pedig Borisza József elnök, Mózser Mihály titkár, a west sidei üzletember és Losonczy József jegyző. Az állami értekezlet több újítást javasolt a központnak, amelyek felett való döntést a legnagyobb érdeklődéssel várják. A toledoi állami értekezlet a két clevelandi osztály delegátusai közötti barátságot még jobban megerősítette. is, hogy mindenkor nyugodtan fordulhatnak hozzá, ha olyan ügyük van, amelyben segítségére szükség van. Arra is kéri a West Sidei Demkorata Klub tagjait Breznay Rudolf elnök, hogy a nyár folyamán támogassák a magyar intézmények és egyházak piknikjeit, hogy ősszel, amikor a West Sidei Demokrata Klub újra megkezdi társas összejöveteleit,, joggal lehessen arra hivatkozni, hogy a West Sidei Demokrata Klub tagjai megtették kötelességüket. TELEFONUNK: GA. 1-5658 HIRESFELFEDEZŐ m --------------“WRIGHT WILBUR AZ AEROPLÁN 2S c FELTALÁLÓJA , I 1-Csoltkó István temetése Csoltkó Istvánt, Szűcs Lajos west sidei közismert kiváló autómechanikus nagynénjének, született Csoltkó Rózának férjét május 28-ikán, csütörtökön temették. A temetést a család legnagyobb megelégedésére a John Hriczó temetkezési vállalat intézte. A gyászmisét a Szent Margit római katholikus templomban szolgáltatták. A halottat a Calvary temetőben helyezték rök nyugalomra Csoltkó István 8 éve Miamiban, Fia. élt, ott könnyebben Szakács József óhaza: plumber és szerelő mester 3097 AsWood Rd. SK 1-1479 A csatornái ás a* nőikül vUlanygéppel tisztítjuk. Uj munkát és javítást e gyaránt elvállal. Breznay Rudolf kérelme a W. S. demokratákhoz A Hungarian Democratic League — a West Sidei Magyar Demokrata Klub — ahogy Breznay Rudolf el. értesít bennnüket —, a nyári hónapok alatt nem tart gyűlést a legközelebbi gyűlése a West Sidei Demokrata Klubnak szeptember 23-án, szerdán este lesz West Sidei Református Egyház iskola termé- Den. Breznay Rudolf egyben tudomására adja a tagoknak azt1 I HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség Tan a JÓ BARÁTRA .aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSeGADAS minden tervét — a család jóváhagyásávaL Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyászoló család zavartalanul adhassa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen áll. Bodnár A. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 Lorain Ave ME 1-3075 / ^efh! Seenow» Ä Big, Beautiful, Brand tlew 1953 FRIGIDAIRE —with many improvements to give you new, greater conveniences! Kaphat uj Frigidaire-t $188.85-től kezdődőleg Nézze meg mind ez előnyt • Teljes . szélességben Super Freezer Chest., amelyben 41 font fagyasztott élelem fér el • Nagy porcelán hydrator gyümölcs, zöldség részére. 0 Egész életre tárté porcelán belső és külső. 0 Jégkocka tálcák beépített kiemelövel. • Az ajtóban is van beraktározási hely. 0 A hires Meter-Miser szerkezet 5 évi garanciával. 0 Hűsített fiók húsnak, jég kockáknak és halóknak. • A Frigidaire és a General Motors alkotta és áll jót érte. LOUIS FURNITURE COMPANY SZTROKAY KÁLMÁN ÉS BALLÁ IGNÁC bírta 4 eve húzódó betegségét. Az utóbbi időben azon-| ban egészségi állapota roszJ szabbra fordult és ezért elha'tározta, hogy Clevelandban gyógykezelteti magát. El is jött 3 hét előtt Clevelandba és a City kórházban kapott helyet. Az orvosok megállapították, hogyha van segítség, akkor azt csakis operációval érhetik el. Értesítették erről Miamiban, Fia. hagyott kedves nejét és kérték, amennyiben beleegyezik az operációba, olyan gyorsan induljon Clevelandba, ahogy tud. Csoltkó Istvánná az értesítés után nehány órára elindult Clevelandba. Hétfő reggel érkezett meg és szükségelt aláírása után kedden meg is operálták nagy beteg férjét. Csoltkó István nem sokáig élt az operáció után, szerdán feladta a küzdelmet és örökre lehunyta szemét. Nagynénje megbízása és u.tasitásai alapján Szűcs Lajos intézkedett a temetés ügyében A temetés a kiterjedt család részvétével ment végbe. Mindenki tisztelte és szerette a szelíd lelkű és jó indulatu Csoltkó Istvánt. Gyászolják: özvegye, Csoltkó Istvánná, szül. Szűcs Róza, két nővére, Helen és férje, Szabó Dezső és családjuk, I- rén és férje, Gab. Fülöp és családjuk, Szűcs Lajos és neje, akik a múlt évben vendégei voltak Miamiban, Fia. és Pirinyi János és családja. Csoltkó István szép életet élt, igyekezett jó lenni mindenkihez. Emlékét özvegye és rokonsága a kegyelet szeretetével megőrzi. AUTO VÁSÁRLÁS-nál mintienkinek HASZNÁRA LEHET JOHN P. Bercsényi A PORTER-GADOWSKI, Inc több évtizedes tapasztalata és BECSÜLETESSÉGE 11311 BUCKEYE ROAD Az iroda telefonja: CE 1-7420 Az otthoni telefon: EX 1-4480 HA ÉPÍTENI KIVAN városban vagy farmon forduljon hozzám, mert a magyar negyed több épületén mutathatjuk be munkánkat. Kovács Miklós ÉPÍTÉSZ ÉS VÁLLALKOZÓ 2837 East 117th Street Tol WA 1-2927 Mária Restaurant 11702 Buckeye Rd.. Nyitva reggel 6:30-lói késő estig. Reggelit, ebédet és vacsorát szolgálunk HÁZI FŐZÉS — FIGYEL-' MES KISZOLGÁLÁS Jó adagok és mérsékelt árak, amelyeket senkisem kifogá- , , solhat. VASÁRNAP IS NYITVA . Lederer Mária s Balogh Helen J tulajdonohok. 50-n ál többféle Sör ’ van mindig készenlétben RUDY TAVERN fi 5710 Lorain Avenue Tel: WO 1-9586 í Ha partyja van házánál 5 ragy kirándulásra megy csaádjával és barátaival, olyan £ :edvezményes áron kap sört, |* togy érdemes hozzánk elhaj-jr ania - Breznay Rudolf Tulaj.)1--------------------------------------|I Jiznat, mint s >nmagaban, e ha virágrendeiését n FANCHALY 0 VIRÁGÜZLETE I ” 4714 Lorain Ave j? ME 1-1882 it végzi s: /agoti és cserepes virágok jt MELL CSOKROK 1 szelet azzal, hogy sebesen előrehuzza az aeroplánt.... s igy egy ferde lap, meg a légcsavar, a lehető legegyszerűbben oldják meg a levegőbe való emelkedés prob lemáját. A probléma azonban igy is, nagyon, de nagyon meszsze volt a gyakorlati megvalósulástól s az akadály, a mint azt mindenki nagyon jól tudja, az, hogy nehéz volt megtalálni azt a motort amely elég sebesen tudta forgatni a légcsavart s amellett nem volt olyan nehéz, hogy az aeroplán ne bírta volna magával emelni a levegőbe. Wright Wilbur volt az első, aki aeroplánt készített és gépével föl tudott emelkeum a levegőbe, igy tehát ő az, akit a repülőgép tényleges föltalálójának kell tartanunk. * Wright Wiilbur volt az első ember aki, megismerte a repülés káprázatos gyönyörűségét, ki először érezte az emberi győzelem nagy szerűségét, amellyel elérte a legnagyobb lehetetlenséget, amit a természet megtagadott az embertől: fÖnmaradni a levegőben hosszú ideig, a lezuhanás veszélye nélkül s a magasban odamenni, ahova akar. Ő volt az első s ez elsősége a legteljesebb' elismerésünket érdemli meg. Wright Wilbur (Született Daytonban 1867 április 16- án.) nem volt theoretikus, nem volt alkotó zseni, aki ihlettel teremtett,, .hanem csak ügyes mechanikus, szellemes konstruáló aki abban a szerencsés pillanatban kezdett dolgozni, mikor a repülés már előrehaladott tudományának éppen legnagyobb szüksége volt egy olyan emberre, akiben egyesülnek a mechanikus csodálatos készsége és és a kísérletező éles megfigyelő képessége, ’ úgy, mint Wright Wilburben. Ö maga mesélte el, hogy már tizenegy éves gyermek korában fölébredt benne az érdeklődés a- repülés problémája iránt, mikor apja egszer egy Penaud-féle helikoptert hozott neki. Ez a játékszer — ma is ismeri mindenki —nem volt egyéb mint egy légcsavar, melyet az összesodort gummiszálak hoztak sebes forgásba s ez által fölemelkedett a levegőbe vagy egy szobamagasság ra. Penaud Alfonz találta fő' ezt a kis repülőgépet, hét évvel ezelőtt, aki szintén azok közé tartozott, akik életüket áldozták a nagy problémának. Wilbur és négy évvel fiatalabb öccse Orville sokáig játszottak ezzel a csodálatos gépecskével, amely szinte rejtélyes módon emelkedett a magasba, — azonban i korán fölébredt érdeklőlés nem tartott sokáig. Habár majdnem mindig így szokott történni nagy imbereknél, hogy a gyerek[orukban kapott első impul;us azonnal magával ragada őket s mindjárt egy bionyos, meghatározott iányba terelte pályájukat, Vright Wilburnál nem igy , örtént. A gyermekkori kísérletez- : etés emléke hamarosan el- i unt s ő, épp úgy, mint öcs- i se, sokkal közelebb fekvő s j eálisabb életcélok felé ha- j adtak. Gépészmérnök lett, ] ltalános képzettségű me- í hanikus, akinek talán eszé- í 12914 UNION AVE. Telefon WY 1 5070! ,n Ha nagyon szorszalhasogat, 0_/a kezdjük vizsgálni azt e-iogy tulajdonképpen ki ta í(yálta föl az aeroplánt, a repü e..őgépnek eme legelső forrná e_ját, azaz meg akarjuk állapi tt-ani, hogy az aeroplán meg u-jzerkesztésében ki tette mej tkaz utolsó, legfontosabb s a célhoz közvetlenül elvezett igtépést — akkor bizony meg inlehetős zavarba jutunk. A rerepülés problémája nemcsak a legrégibb, de a legj-nehezebb is ama problémák Dstözött, amelyek az ember :n alkotó fantáziáját foglalid íoztatták. i- Százan meg százan foga.alkoztak vele, látszatra sikertelenül, de lényegében mégis mindig valami hatát- -ozott eredménnyel, amely >2gy-egy lépéssel közelebbrí e,áozta s valószínűvé tette a I-megoldást, egészen addig, a ismig mab úgyszólván egészen föl volt találva az aej-roplán, már tudtuk, hogj :sigy lehet és kell a levegőben mozognia a gépnek s már ^csak meg kellett csináln ~_azt.. Megcsinálni! Igen, meg ^ csinálni egy elvben mái ojcsaknem készen levő gépet “ amelyet a mérnök akár apróra kidolgozott rajzbai ^ meg tudott tervezni! S méj is ez a megcsinálás mag: talán sokkal nehezebb volt '* mint a kigondolás, a meg tervezés és az, aki valóba] megcsinálta, meg is érdem Tli, hdgy az ő nevéhez füzzül 1 a föltalálás minden dicső ségét.U1’’ ? Mi az aeroplán lényege I Védtelenül egyszerű és vi lájjoá, ami nemcsak hihetet lc lemek látszik első pilla }S na ban, hanem megdöbben is és csodálattal tölt el hory az ember ilyen zseniá 10 Hs ötletességgel tudta meg 10 ollani a repülés kérdését - Mert nézzük csak a ma dirat, amely olyan könnyű s:ggel repül, hogy azt hi * hetnők, hogy a repülésné " iincsen egyszerűbb dolog ; nlágon s hasonlítsuk összi i madár repülését az aerop $ ánéval. Ahhoz, hogy a ma jár repülni tudjon, oly be láthatatlanul bonyolult gé _ pezetre van szüksége, — er f Iröl a gépezetről csak any nyit tudunk, hogy a szár " nyaktan és a farktollazat ő ban van elrejtve, — hogj l* azt géppel, technikai szerke (zettel utánozni egyszerű« '*(lehetetlenség s mindazok, í kik a madár repülésének le ^ másolásával akarják meg • csinálni a repülőgépet, nerr is tudtak eredményt elérni I A természet rossz' példái ‘'mutatott, félrevezetett bennünket és nagyon sok hiábavaló fáradtságunkba került, amig rájöttünk erre és beláttuk, hogy mást kell kitalálnunk, egészen más módszert, hogy egy gépet, egy * jármüvet a levegőgen mozgásba hozzunk és föntartsunk. Ez az uj módszer, amely az aeroplán alapja, végtelen egyszerű, olyan, hogy • minden technikai ismeret j nélkül is bárki megértheti |Ha egy ferdén álló lap alá szél fuj, akkor a szél a magasba emeli azt a lapot — ez az a tapasztalati tény, amin az aeroplán működése alapszik. Szél nincs mindig és sohasem fuj abban az irányban, ahogyan az ember akarná s ezért gondoskodni kellett, hogy az aeroplán fölemeléséhez szükséges szelet mesterségsen csináljuk meg. A légcsavar állítja elő a ,be sem jutott sohasem az,; jhogy a repülőgép feltalálá-1 ilásán fáradozzék. • S ez a másfelé terelt érjdeklődés talán nagyon hasz|nos is volt. Wright igy azitán későbben teljesen elfo'gulatlanul és tárgyilagosan foghatott neki a repülés tanulmányozásához, akkor, amikor már a theoretikusok meglehetősen .tisztában voltak a kérdéssel s mikor egypár vakmerő kísérletezgető — ha az élete árán is — már valami halvány reménysugarat tudott ébreszteni hogy a probléma meg!oldása már közel van. Wrightnek már csak meg- kellett valósítani s tökéle.e■ siteni a kezdetleges kisérle!tezgetéseket és sikerrel is i dolgozott, türelemmel, bá; torsággal és ötletességgel. ; A nagy nekibuzdulás azt . j hozta magával, hogy Wright j Wilbur öccsével együtt szin■ te hihetetlenül rövid idő a: latt megcsinálta az első ■ motoros repülőgépet. Közben ugyanis a francia Fer■ bér kapitány nekifogott egy ; motoros aeroplán fölépité• séhez s mikor ennek hire ; Wright füléhez elérkezett- az energikus amerikai elha[jtározta, hogy nem engedi magát megelőztetni s nem (engedi, hogy hosszú kísérlettéinek gyümölcseit más |szedje le ő előle. A megoldás most már na’ gyón közel volt. Egy alkal- i más motort kellett csak csinálni s a győzelem biztos volt az ügyesebb mechanikus és a bátrabb pilóta számára. A motor kérdése azonban 1 még mindg megoldásra várt, mert eddig a gépgyárak nem tudtak még az ae- 1 roplánhoz szükséges könnyű és erős motort csinálni s ha Wright arra várt volna, míg a gyárak mérnökei megszert kesztik a kivánt motort, ak‘ kor bizonyára nagyon sokáig kellett volna várnia és 1 nagyon valószínű lett volna, 1 hogy nem tudja megtartani '» magának az elsőséget, i Ezért aztán, hogy egy r percnyi időt se veszi.sen el, (■ öccsével együtt maguk lát. tak hozzá, hogy megcsinálj ják az aeroplán számára szükséges benzinmotort. Ő is és Orville is elsőrendű mérnökök voltak s ügyessé- 3 gük biztostotta is számukra (. a sikert. Megcsinálták az első repülőgépmotort saját maguk, saját műhelyeikben 1 s ezzel érlék el, hogy hác rom esztendővel mások e- lőtt meghódíthatták a lcvc■ gő birodalmát Ezerki lencszázhárom december 27-én a húsz lóere;ü . motorjuk már föl volt sze- 1 reive a két légcsavarral ellátott biplánra és Wright ' Wilbur készülékével ötvenc kilenc másodpercig tudott a 5 levegőbe emelkedve manőverezni. A gépmadár győzedelmesen szállt föl a földről s hibátlanul engedelmeskedett a rajta ülő vakmerő ; ember mindé»1 iratának. Még igy röviden elmondva az eredményeket sem gon dolhatja senki sem, hogy Wright taljín csak a szerencsés véletlen folytán jutott ahhoz, hogy éppen az ő nevéhez fűződött az ember első repülése. Igaz, hogy ekkor már az elméleti vizsgálódások annyira előrehaladtak, hogy úgyszólván már teljesen meg volt oldva a probléma s vissza volt Vezetve a föladat egy technikai föladatra a megfelelő motor elkészítésére, ami olyan föladat volt, amelynek semmi köze sem volt magához a repüléshez—de éppen ennek a motornak első elkészítéséhez. olyan ember kellett, aki nemcsak rendelkezett azokkal a képességekkel mik a dolog mechanikai elvégzéséhez, voltak szükségesek, hanem egyúttal rajongással párosult .vasaklrattal tudott hozzáfogni a munkához, eltelve azzal a sarkalló tudattal, hogy minden siker, minden dicsőség attól függ, vájjon meg tudja-e tenni ezt az utolsó, legnehezebb lépést. Wright Wilbur gépére szabadalmat kapott az E- gyesült Államokban s a szabadalom olyan ügyesen volt megcsinálva, hogy magában foglalta mindenfajta aeroplán lényegét. Ennek az lett a következménye, hogy A- merikában más, mint a Wright testvérek, csak akkor építhetett repülőgépet, ha megvásárolta az engedelmet Wrightéktöl. így aztán Wrightéknek jelentős jövedelmük volt magából a szabadalomból is. Az európai motorgyárak csak 1906-ban tudtak aeropiánra alkalmas motort épi| .eni s csak ekkor lendült föl a repülés sportja Franciaországban, Blériotval, aki monoplánjával először ért cd jelentős eredményt Wright után. Wright Wilbur és öccse sokáig tartották a repülés rekordjait, egészen addig, a mig a franciák nem vették át tőlük a vezetést 1907-től. Ettől az időponttól kezdve Wrighték visszavonultak a versenytől, megelégelték ä sikereket, amikben sok részük is volt. Orville vitt magával legelőször utast is, ! Wiilbur állította föl az eláő száz méternél magasabb magassági rekordot s a további rekord elérését másokra bízták. Wright Wilbur ugyanis, habár c csinálta meg a gyakorlatilag alkalmazható repülőgépet, arra a meggyőződésre jutott, hogy a repülésnek csak egyik, többé ke- Ivésbbé bevált módszerét valósította meg s hogy ez a módszer nem is az egyetlen is nem is az igazi. Számtalanszor adott kifejezést ennek a véleményének, hogy az aeroplán még nem az igazi, ideális repülőgép és nemcsak hangoztatta ezt, de neki is látott a munkának, hogy a múlt sikereit félretéve újabb és talán még nagyobb eredményhez jusson. Titokban, elvonultan dől gozott öccsével, halandó lelxet közelükbe sem engedve mikor 1912 május 30-án egy váratlan tüdőgyulladás • el nem vitte az élők sorából, az aviatika minden hívének őszinte és nagy megdöbbéinésére. Hogy min dolgozott, mennyire jutott el munkájában, nem tudjuk, mert soha részletesen nem nyilatkozott terveiről, amelyeket öccse Orville örökölt tőle. Csak annyi szivárgott ki rejtett műhelyéből, hogy a légcsavar nélküli repülőgépet akaria megcsinálni, azaz a repülésnek azt a módját akarta géppel megvalósítani, amellyel a madarak repülnek. Az aviatika nagymesterei közül ő volt az egyedüli,•akinek a sors megadta, hogy megvalósulva lássa álmait. Penaud, Mouilfard nyomorultul pusztulnak el még mi előtt észrevették volna őket, Lilienthal és Ferber tört szárnyakkal zuhantak a halálba a siker küszöbéről — Wright Wilbur volt az első, aki megérte az osztatlan dicsőséget és gyönyörködhetett alkotásának hóditó kőrútjában. Buckeye Storm Window Co. Combination Storm Window* kát készítünk Redwoodból Szívesen szolgálunk dijmentM árlejtéssel A pontos jó munkáról hazai szakképzettségünk alapján garantálunk 8922 Buckeye Road A műhely tel. GA 1-6111 A lakás tel. GA 1-1774 Farkas János tulajdonol
