Az Ujság, 1951 (31. évfolyam, 25-35. szám)
1951-08-16 / 33. szám
AUGUSTUS 16,1951. AZ ÚJSÁG 3 OLDA* ISTENÍTÉLETEK IRTA: DR. ALEXANDER STARR. A középkorban a biró elé egy fogas kérdés került, nem tudta egymaga eldönteni, bünös-e a vádlott, vagy ártatlan, felperesnek avagy alperesnek van-e igaza. Ilyenkor került' sorra az istenítélet, amikor a biró az igazság kiderítéséhez az isten megnyilatkozását, vagyis ítéletét kérte. Az isten pedig különböző próbák során nyilatkozott meg és a próbák eredménye alapiján döntötte el a biró a jogi eset sorsát. Ily próbák voltak a tüzpróba a tüzes vas próba, a perdöntő párbaj, vagy bajvivás, forróviz próba, a hidegvíz próba, a tetemrehivás és a szentfalat próbája. Magyarországon a próbák köziül a tűz próba, a tüzes vas próba, a perdöntő baj vívás és a tetemrehivás volt használatban. Évszázadokon át döntötték el a per sorsát ily próba eredménye alapján. Az istenítéletek őshazája India. Innen vették át az árják, perzsák, babiloniak s ezektől a zsidók. Sophokles és Tacitus müvei igazolják, hogy a görögök és rómaiak is igénybe vették ezeket. Európában a germán államok vezették be az istenítéleteket és ezektől került át az intézmény Magyarországba. A tüzpróbának alapja az ótestamentum az a helye volt, amely seerint az ur három ártatlan ifjút sértetlenül hozott ki az égő kemencéből. Úgy vélték, hogy az ur más esetekben sem fogJja megengedni, hogy egy ártatlan ember a tűzben megsérüljön. Ezért a tüzpróba egyszerű módja az isteni akarat megismerésének. Többféle módon gyakorolták. A vádlott kezét olvadt ólomba mártották. Ha a kéz nem sérült meg, a vádlott ártatlan volt. Más esetben a vádlott kénytelen volt égő farakásokon átmenni, néha viaszkba mártott ingben. Ha nem égett meg, vagy ha ruhája nem fogott tüzet, a vádlott nem volt bűnös. II. Henrik német király és római császár Szent István király sógora volt. Uralkodott 1002-től 1024-ig. Egy szép napon hűtlenséggel gyanúsította meg gyönyörű nejét, Kunigundát. A császárné hitvesi hűségének bizonyítására tüzpróbának vetette magát alá, Az eredményb szorongva váró császár és udvaroncai előtt izzó ekevasakon lépdelt át anélkül, hogy lába megsérült volna. Ezzel bebizonyította ártatlanságát. A császár térdrehullva kért bocsánatot és Kunigunda nagylelkűen megbocsátott férjének. A XIII-ik századból két kép maradt fenn. Egyik azt mutatja, hogyan sétál Kunigunda ai izzó ekevasakon, a másik pedig, hogyan teszi kezeit bocsánata jeléül az előtte térdelő császár fejére. A tüzesvas próba azt kívánta meg, hogy a vádlott egy izzó vasdarabot kilenc lépés távolságra vigyen. Ezt az istenítéletet a nép rendesen izgatott várakozással szemlélte, a bíróság és a papság pedig nagy elökészületekkel előzte meg Az Ítélkezés harangzúgás közben méltóságos menet tel kezdődött. A vasruda Szenteltvízzel locsolták meg, majd az oltáron izzó vá melegítették. A melegités alatt a papság állandc an a kemencehalálra Ítélt három ifjú énekét énekelte. A vádlottat megáldoztatták. Majd Istenhez fohászkodtak, hogy megfelelő módon nyilatkozzék az igazság mellett. Ezután a vádlott kezébe adták a tüzes vasat, amelynek vitele után kezét be kötötték a kötést lepecsételték. Három nap múlva távolították el a pecsétet, távolították el a kötést és ekkor állapították meg, hogy a kéz megégett-e, vagy sem, a vádlott bünös-e, vagy ártatlan. Magyarországon e korban Nagyvárad volt a legnépszerűbb város. Szent László király sírjához állandóan zarándokolt a nép és igy Nagyvárad látszott' a tűz és tüzesvas próbák számára a legalkalmasabb helynek. A próbák a káptalan előtt folytak le, amely ezekről 1209' és 1235 között pontos jegyzőkönyveket vezetett, amelyek meg maradtak. E jegyzék kulturális jelentősége óriási. Ezt már Frater György (1482- 1551) is felismerte és 1550-ben Kolozsvárott Ritus Explorandea Veritatis címmel ki nyomatta. Azóta többször kinyomatták. Legfontosabb az a kiadás, amit 1903-ban a Magyar Tudományos A- kadémia jelentetett meg. , Azt lehetne hinni, hogy e próbán keresztül ment egyének mind megégették a kezüket, ezzel bűnösöknek bizonyultak és el lettek itélve. De nem igy történt. A jegyzék 389 esetet tartalmaz. Ezek közül csak 79- szer égette meg magát a vádlott és igy az eseteknek csak 20 százaléka végződött halálos ítélettel. A ttiz, vagy vaspróba csak akkor volt alkalmazható, ha azt a király, nádor, udvarbiró, vagy az ügy bírája rendelte el. E borzalmas bizonyítási mód csak nagyon kivételes esetben lett elrendelve. Hujszonhat év alatt 389 esetben tartottak ily próbát, tehát egy évre átlagban mindöszsze tizenöt eset jutott, amelyek közül három-négy végződött halálos ítélettel. Azonfelül, hogy e próbát csak kivételes esetben rendelték el, még egy körülmény játszott nagy szere'pet, hogy nem sok próbát j kellett elrendelni. Ugyanis a közönség félt a próbától és a félelem igen sok gonosz hajlamú embert viszszatartött a bűncselekmény elkövetésétől. Az egymással veszekedő felek is siettek kiegyezni, csakhogy ne kerüljenek a próba alá, amely épen nem volt kecsegtető egyik félre sem. Két kérdés merült fel az istenítéletekkel kapcsolatbar Egyik kérdés az, megtörténhefetf-e, hogy a bűnös megmenekült, a szerencsétlen ártatlan pedig roszszul járt. A véletlentől függött-e a felmentő, vagy halálos Ítélet, vakszerencse dolga volt-e ez, avagy a véletlen összeesett az igazsággal? A másik kérdés pedig az hogyan volt lehetséges, hogy az esetek nyolcvar százalékában a próbát kiál ló nem égette meg a kezét, hiszen a tüzes vas mindenkit megéget. Az első kérdést illetőles a biróság minden, telhető1 elkövetett, hogy Ítélete i gazságos legyen. Mindent ami a per során felmerült i a leggondosabban mérle gélt. Azonfelül az a biróság I amelyik a feleket Nagyváradra küldte, pristaldust, vagyis poroszlót adott a felek mellé, még pedig olyat, aki a fél falufából való volt. A felek külön mentek Nagyváradra, többnyire gyalogosan, néha szekéren, vagy lóháton. Az ut gyakran hetekig, néha hónapokig tártott. A hosszú ut unalmas volt. A fél és poroszló beszélgttni kezdtek. És a fél egyéb téma hijján elmondta mindazt, ami szivét nyomta. A poroszlóknak igy módjuk volt bepillantani a felek lelki világába. Ahogy aztán a két fél és a két poroszló Nagyváradra értek, a biróság titokban ki hallgatta a poroszlókat és ezek vallomása döntő volt az ügy elbírálásánál és az Ítélet meghozatalánál. Ha néha egy-egy tévedés elő is fordult, általában az Ítéletek igazságosak voltak. A második kérdés az volt, hogyan történhetett, hogy annyi próbáló nem égette meg a kezét. ! E próba Indiából került a nyugatra. India még ma is hazája a bűvészeknek és szemfényvesztőknek. A keleti bűvész manapság is produkálja magát azzal, hogy izzó vasat végig húz a karján, anélkül, hogy megpörkölné magát. Ennek az a magyarázata, hogy az érzéktelenné tett testrész tojás fehérjével van alaposan bekenve. Még egyszerűbb mód az illető testrész bened vesitése. A középkor okkult tudósai is sok csodaszert árultak a tüzes vas ellen, így Albertus Magnus, a kiváló középkori tudós De Mirabilibus Mundi (a Világ csodáiról) cimü müvében oltott mész és bab főzelék keveréket ajánlja a tüzes vas ellen. Aki e csodaszereket használhatta, könnyen megmenekült. Végül sok függött attól, milyen vasdarabot hevitették fel, mily távolságra vitették azt a vádlottal s mily sebet fogadtak el megégésnek, vagy meg nem égésnek Úgy lászik, a próba megejtése előtt a biróság megalkotta a véleményét és úgy rendezte a próbát, hogy az teljesen becsületes véleményüknek megfelelő eredménnyel végződjék. A váradi tüzes próbák az országban meglehetősen népszerűek voltak, mert az volt az általános meggyőződés, hogy ezek utján az isteni akarat az igazságot juttatja diadalra. Idővel azonban győzött a józanság ; és elfordultak az embertelen eljárási módtól. Fülöp pápai legátus vezetése alatt tartották 1279-ben a budai zsinatot, amely a tizedik határozatában kimond ta, hogy ’’egyházi ember a hideg, vagy forró viz, vagy tüzesvas próbájához megoldással, megszenteléssel ne íjáruljon, mert ebből halál, vagy testcsonkitás származhatik.” Az inkvizíciókban résztve■ vő papság is ellensége volt a tüzesvas próbáknak, mert úgy vélték, hogy az ördög a boszorkányokat tüzmentessé varázsolja, hogy igy ! a próbát meghiúsítsa. Egy másik istenitéleti- mód volt a perdöntő bajvivás, amely Magyarorszá, gon a középkorban nagyban divatozott. A párbaj ered- i ménye döntötte el az igaz- ságot úgy büntetőjogi, mint , magánjogi vitáknál. Ez is■ tenitéleti baj vívás a középkor elején a burgondoknál ' jelent meg. Innen veszik át t a gótok, longobardok, fran- kok, amely népek uralkodó , már a hatodik, hetedik és , nyolcadik században törve- nyékét hoztak e bizonyítás , mód ellen. De azért a bajA szent falat próbája attól tette függővé a vádlott elítélését, vagy felmentését, hogy átkozódások közben le tud-e nyelni egy darab megszentelt) kenyeret, hogy az a torkán ne akadjon. A mai kor gyermeke nem tudja megérteni, hogyan lehettek az emberek oly naivak, hogy a vitás bírói ügyeket ily próbákkal döntötték el. De nem szabad elfelejteni, hogy az ily bíráskodás csak hét-nyolcszáz évvel ezelőtt volt szokásban és már négy-ötszáz évvel ezelőtt megszüntették. leírás szerint a holttestet a szabadban kellett felállítani. A vádlottat borotváltan, csupán alsóruhában, kezében egy megszentelt gyergyával a bírák jelenlétében a holttesthez vezették és imádságok között a halott szivére tétettek. Egyidejűleg esküt mondattak vele, a melyben isten 'jeladását kérte. Ha a seb vére megindult, vagy ha a seb bármiként változott, a vádlott bűnös volt. Ez a próba a vádlottnak kedvezett, mert a halott vére hamar megalszik és ekkor a seb már nem indulhat vérzésnek. Nobel Arthur, a dinamit feltalálója 4-ik folytatás. Mindenütt ott volt s mivel mint már emlitettük, kiváló nyelvtalentum volt, mindenütt otthon is érezte magát. Tökéletesen beszélt és irt anyanyelvén kívül németül, franciául, angolul, olaszul és oroszul s igy természetszerűen hovatovább egészen kozmopolitának kezdte érezni magát, a szó legnemesebb érértelmében. Nem volt vakbuzgó soviniszta, előtte minden ember egyforma volt nemzetiségre való tekintet nélkül, mindenütt meg tudta találni otthonát s éppen ez a kozmopolitasága járult hozzá elsősorban, hogy későbbi éveiben olyan buzgó hive legyen a világbékének. Ezernyolcszáz hatvannyolctól hetvenháromig, amig meg szervezte gyárait s úgyszólván állandóan vonaton és hajón élt, természetesen teljesen el volt foglalva üzleti tevékenységével. A föltaláló, a kísérletező és tudós ez idő alatt szunnyadt benne, de csak szuryadt és nem halt el. Mikő,. készen volt a gyárakkal, újból hozzálátott a tudományos munkához, amihez azonban szükséges volt, hogy állandóan letelepedjék valahol. ,— Az én hazám ott van, ahol dolgozom — és én mindenütt dolgozom, — mondta ugyan, de a laboratóriumi mun kához, mégis szükséges volt, hogy egy állandó helyet válasszon magának, ahol zavartalanul dolgozhatott. És el ehet-e képzelni, hogy ő, a nagy kozmopolita, más várost választ állandó tartózkodási helyéül, mint — Páris! Tizennyolc esztendeig élt ettől kezdve Párisban, az A- venue Malakoff 50-ik számú házában, teljes elvonultságban folyton a munkának élve. Anyagi gondok távol álltak tőle, gyáraiból folyamban dűlt a pénz, csakhamar egyike lett a világ leggazdagabb embereinek. Mindamellett nem boldogította maga a vagyon, azontúl is csak a munkának élt és került mindent, ami akadályozta csak egy pillanatra is céljainak elérésében. Társaságba nem járt, vagyonával úgyszólván egyáltalán nem is törődött s alig akadt egypár meghitt barátja, akinek számára jutatott olykor-olykor egy keveset idejéből Laboratóriumában és könyvei, meg kedvenc irói között élt elvonultan, mint egy remete, nem véve tudomást a körülötte zajongó világvárosi életről. Nem kívánta- embertársainak társaságát, egyrészt mert félt, hogy csak a vagyona miatt igyekszenek a közelébe jutni, másrészt, metrt gonoszoknak tartotta az embereket, akik még nagyon távol voltak attól az ideáltól, amilyennek ő szerette volna látni az embert. Talán legjobban éppen az fájt neki, hogy találmányát állatiasan alantas célokra is fölhasználják s életcél iául tűzte ki, hogy igyekezn fog egyszer s mindenkora le hetetlenné tenni minden há i vívás csak terjedt s Magyar I országon II. Endre korától; Hunyadi Mátyásig volt szokásban, aki 1486-ban. ez intézményt eltörölte. A párbajt kihívás előzte meg, amely egy cövek átnyujtása volt. Eleinte csak ítélet kötelezhette a feleket a bajvivásra, később megegyezhettek ebben. A kihívást csak ritkán utasították el. A baj vívás felételeit a biró állapította meg. Ő szabta meg a vívás helyét és idejét, hogy a felek személyesen vagy viadarok utján, gyalog, vagy lóháton és miféle fegyverzetben mérkőzzenek. A biró gondosan ügyelt arra, hogy egvik se fegyverkezhessék jobban, mint a másik. Azt, aki jobban fegyverkezett, megfosztották fegyvereitől sőt arra is kényszerit'ették, hogy egy ingben vívjon. IV. Béla király 1246-ban egy Fulkó nevű előkelő nagy bűnöst arra ítélt, hogy meztelenül vívjon. E meztelen vívás azonban Fulkó nagy könyörgésére mégis elmaradt. Ugyancsak meztelenül vívtak 1323-ban gyalogos hivatásos bajvívók, hogy egy gyilkosság körüli kételyeket eloszlassák. Meztelen baj vívást’ ábrázol Feszty Árpád festőművésznek egy szép faliképé, az igazságügyi minisztériumban. Bajvívó fegyverek voltak a dárda, kard, bot, tőr, buzogány, nyíl, kelevéz s nyil. Pajzsai védekeztek és kétkét kardot használtak. E- zek közül az egyik rövidebb, a másik hosszabb szokott lenni. Lovas bajvívók előbb kopj át törtek egymással és csak azután nyúltak a kard hoz. A baj vívások leírása arra mutat’, hogy ezek látványosságba mentek. A vívók is szívesen vették a közönség jelenlétét. Baj vívásokat' vivtak Óbudán, Poszonyban, Nyitrán, Nagyváradon, Aradon, Székesfehérvárott, Sárosban, Tordán, Vizsolyban. Bajvivást rendelhettek el a király, nádor, országbíró, megyék, főispánok, városok. A viadal napját úgy tűzték ki, hogy a feleknek legyen elég idejük felkészülni, gyakorolni, viadorokat felfogadni és a helyszínen megjelenni. II. Endre, IV. Béla, IV. László, III. Endre, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás király gyakran végignéztek ily viaskodást. Az istenítélet bajvivás valóságos sportlátványosság volt. Ez volt az istenítéleteknek legkulturáltabb formája. De azért mindig kérdéses volt, hogy az igazság győ"-e, avagy az erő és ügyesség. Mátyás király 1486-ban az istenitéleti bajvivást megszüntette. Egy másik istenitéleti próba volt a viz próba, amelynek két fajtáját gyakorolták. Volt hideg és forró viz próba. A hidegvíz próbánál a vádlottat a kezeit lábához kötve keresztben, a vízre tettek. Ha fenmaradt, bűnös volt és akkor elégették. Ha elmerült, ártatlan volt, azonban a vízben megfulladt. A hidegvíz próba azon a néphiten alapult, hogy a viz istene nem fogad be bűnöst. Volt olyan felfogás is, hogy az ártatlan marad fenn, a bűnös pedig elsülyed. A forróviz próbánál a vádlottaknak forró vízből kellett egy kulcsot, vagy egy gyűrűt kivenni. Ha |nem égette meg a kezét, ártatlan volt, ha megégette bűnös. | A tetemrehivás próbája különösen Svájcban volt gyakorlatban. j Eg»/ 1568-ból fenmaradt Drink PEPSI-COLA Ha szomjas, jobbat nem ihat mint PEPSI-COLA Humor Asphalt Bejárók (DRIVEWAY-K) Parkoló helyek, gas siaiionok és paliok (udvarok) aszfaltozása. Garantált munka. Árlejtést díjmentesen — szívesen adunk. ADVANCE PAVING CO. Hívja fel SUperior 1-5135 OKOS. HASZNOS ÉS HAZAFIAS DOLOG CIPŐJÉT MEGJAVÍT TATNI és JÓ KARBAR TARTANI A cipő javítás meghosszabbítja a cipő életét. MÉG MA KERESSE FEL cipő javító-műhelyét: Al'SSHOE REPAIR 12520 Buckey Rd Bízza csak ránk a cipőjét abban kényelmesen dolgozhat vagy hajrcolhatl ALEX BRAZYNETZ. , SCHUSZTER PÜSPÖK ÉS A KABÁT GO MB r Schuszter Konstantin, az dhunyt váci püspök ismeretes volt a zsugoriságig nenő takarékosságáról. Té-j ikabátja már nem is fecete, hanem zöld volt. )S ellemző, hogy télikabátát soha nem gombolta be; iá ez iránt kérdezték, tré:ásan szólt: — Leszakadna a gomb. A midőn egyszer figyelneztették, hogy egy püspökhöz még sem illő az ily ’oszlányos kopott ruha, igy 'eleit: — Nem lehetek fényűző. Síagyon sok az adósságom, 5 a hitelezőm nem enged. — S ki a hitelezője? — A közjó, — felelte a püspök. A CIGÁNY GYÓNÁSA. Elment a cigány gyónni, nég pedig a beteges prépost lakására. Az első szobában senki sem lévén, nyakára kapta prépost aranyláncos kereszt lét, s az inge alá rejtette. íVztán pedig ilyenformán cezdfe bűneit bevallani: — Mikor a másik sobába pej öttem, kerestet vetettem mágámra. — Hisz az nem vétek, fiún,—válaszol a gyóntatója. Eközben észreveszi, hogy í. prépost órája is a kezeiigyébe esik, s csöndesen utána nyúl. — Órát lopok, főtisztelendő ur, — gyónja őszintén. — Ne úgy mond, fiam. Hanem: órát loptam. 1 — No hát, órát loptam, — ismétli a cigány, aki már ezalatt az órát csakugyan elemelte. — Akkor hát add vissza annak, akitől loptad. — oktatta a lelkiatya. — Fogja, szent atyám! •— Nekem nem kell, hanem annak add, akitől loptad. — Kínáltam, de nem fogádtá el. — Akkor hát tartsd meg, fiam, magadnak. Amikor a cigány messze járt, jött rá a prépost, hogy á saját értéktárgyait ajándékozta oda. NAGYBÖJTBEN — Háti te mit csinálsz azzal a szalonna bőrrel? — A káplán urnák a csizmáját kentem meg vele, mert nagyon olvad odakint, hogy bele ne menjen a viz. — Oh te pokol pozdorjája! Nem rettegsz pénteki napon a káplán ur csizmáját szalonnával kenni? VÁRATLAN FORDULAT A fiatal tiszteletes egy szép leány kezét akarja meg kérni. Hozzá is fog vallomásához, de a kisasszony közbevág: — Nem hallgathatom meg, tiszteletes ur. Nagyon különc a természetem; szeretek vidáman élni, sokat költekezni. — Akkor hát engedje meg, — válaszolt* keserű gúnnyal a tiszteletes, hogy imádkozzam a boldogtalanért, aki kegyedet kisaszszony, el fogja venni. A KIÉRT NEM KÁR. Falusi asszony: Főtisztelendő ur, kérem szépen, jöjjön azonnal az uramhoz, tessék néki föladni az utolsó kenetet, mert a végit járja szegény. Plébános: Jól van, rögtön küldöm a káplánt. Falusi asszony: Csak jöjjön maga a plébános ur. A káplán még olyan szép fiatalember, kár volna érte. ha az uramtól megkapná a fekete himlőt. CSALÁDOK Életéből — Kropf János és neje, E. 126 arról nevezetes, hogy három egyházat támogat. — Kropf János, aki Hegyház Szent Jakabon, Vas megye született, hazai géplakatos és 35 éve a National Screw and Tech munkása. Hűséges tagja az Első Magyar Evangélikus Egyháznak, többször volt presbitere is. Neje, szül. Domonkos Mariska, szülei vallása és megkereszteltetése szerint Nt. Csutoros István egyházához, az Első Magyar Presbiterién Egyházhoz tartozik. Kropfék egy harmadik egyházat is támogatnak: a Szent Margit rk. egyházat. — Az én életemben — mondja Kropf János nemcsak a család tényező, de a jó barát is. Nagyon jó szomszédunk, Molnár András és családja, akik hithü katholikusok és erősen tevékeny tagjai a Szent Margit római katholikus egyháznak. Molnárék kedvéért támogatom a Szent Margit rk. egyházat is. Bár büszke vagyok arra, hogy az evangélikus egyházhoz tartozom, de azért nem zárkozom el más vallásfelekezettől és egyháztól. Amikor a Honenydale A- venuen laktam, két izraelita szomszédunk volt, azokkal is a legjobb barátságot tartottam fenn. Gyakran eljártam velük az izraelita templomba és társas összejjövetelikre és jobban megismertem őket.. Kropféknak egy fiuk van: Géza, nős és két fiúnak a boldog apja. Kropf János az E. 126-ik uccában el van ismerve mókus szakértőnek. Az uccában jelentkező mókusok a háza előtti fát kedvelik legjobban és udvarában gyakran vendégeskednek. így alkalmat adnak Kropf Jánosnak, hogy velij)k foglalkozzék. / I borút. Olyan robbanószert [akart találni, amelynek hatál sa minden képzeletet felülmui.lóan hatalmas lett volna s a- mely igy céltalanná tette vol,'na a háborúskodást. És igaza volt — világbéke ’ i érdekében minden agitáció’ nál többet érne, ha egy olyan V irtózatos robbanószernek volí;nánk birtokában, amely képes \ lennq egyszerre egy országot - elpusztítani. Akkor igazán "| céltalan lenne a háború, hiljszen bizonyos volna, hogy a j harc kitörése után a támadó ,’jépp úgy utolsó csepp vérig L | elpusztulna, mint a megtámadott. i Nobel nem találta meg, a- mit keresett, de azért kísérletezgetései közbein mégis egy sereg uj találmánnyal lépett nyilvánosságra. Az első volt a ’ robbanó gummi, mely a nitroglicerin teljes képességeinek kihasználását tette lehetővé s amely ismét milliókat jöveddlmezett Nobelnek. Ez- 1 után már nem volt miért foglalkozni a nitroglicerinnel: ez k a csodás folyadék most már az elképzelhető mértékben ki ’ volt használva s Nobel abba is hagyta a vele való foglalkozást. Két évtizedig dolgozott ezzel az alattomos folyadékkal laboratóriumában, minden pillanatban halálos- veszedelemnek téve ki magát,- de az eredmény megvolt, rab- igába került a démon, amely i azelőtt annyiszor okozott vá, ratlan fölszabadulásával ka- tasztrófát. Nobel ezentúl egyideig sokkal ártatlanabb dolgokkal i foglalkozott. Föltalálta a kén- 5 sav folyósítását, megszerkesz- tett, egy robbanásmentes gőz ! kazánt, egy önműködő féket s t szabadalmaztatott még egy- csomó apróbb találmányt, i mig a legjelentékenyebb ké-isőbbi találmányával ismét • vissza nem tért a robbanó L technikához. Föltalálva az elt ső füstnélküli lőport, amely t aztán ismét világgá kürtölte- a zseniális svéd föltaláló ne-I- vét, ^ (Folytatás és vége jövő számunkban.)
