Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1926-06-01 / 10. szám

238

AZ ERŐ

1926, június hó.

4. Pillanatnyi elmezavar.

■— Kroisos lyd király a Halys mellett csatát vesztett és perzsa fogságba került... no, mikor ?

— (Hallgat.)

— 548-ban. Hát nem megmondtam tegnap, hogy ezt az évszámot a szabadságharcról lehet legkönnyebben megjegyezni. Mi?

— Tanár úr kérem, én ezt megjegyeztem, csak a^t felejtettem el, hogy miért jegyeztem meg? (Kispestről.)

*

Popper saját külön fizikai rendszeréről tart évvégi kényszer szabadelőadást. Az erőt dinamókkal mérjük. A föld önmaga köriül elliptikus alakú pályán forog, mely körben van elhelyezve.

— Ne hasaljon, -—- fakad ki végre türelmetlenül a tanár úr, kap egy egészen könnyű kérdést. Beszéljen az egyenlötlenkarú emeltyűről.

Az áldozat hosszas gondolkozás után rekifohászkodik:

— Van tizedes, százados, ezredes . ..

Erre már tanár úr is megkockáztat egy, a hetedik fejezetbe kívánkozó megjegyzést:

— Hogyne volna. Sőt. Őrnagy is van és tábornok is. Elég lesz, (Kispestről.)

*

— Ki a te felebarátod ?

— Az Isten. (Halas.)

5. Önkéntelen humor.

A sportkör tanárelnöke beszél. Hátul a másik tornatanár úr rendezkedik. A beszélő befejezi mondókáját, ezekkel a szavakkal:

— Most pedig átadom a szót az ifjúsági elnöknek.

A terem túlsó sarkából tanárosan, élesen és mégis

recsegve:

■— Ki az a pimasz? (Bpest, VIII. kér. rg.)

■Sí-Tanár (ragyogó arccal): Végre egy ember, aki, mióta csak tanítom, mindig a feje lágyára esett. (U gyanott.)

6. Az úgynevezett, diákhumor.

Az Aeneisböl olvassuk Sinon csalárd meséjét, hogy öt a görögök meg akarták égetni. Tanár úrnak jó kedve van s ezt kérdi a felelőtől:

— Mit csinálna maga, ha a görögök meg akarnák égetni, kedves H. ?

— Átmennék görögpótlóra, —■ feleli a fiú. (Bpest, VIIl. kér. rg.)

I. Az úgynevezett tanári humor.

Természetrajz óra van. Az ablak nyitva és gyönyörűen süt a nap be a terembe.. Egyszer csak egy rongyszedő zsidó furulyálása hallatszik a nagy csendben. A tanár úr odafordul a felelőhöz és azt kérdezi:

— No ,liát azt meg tudnád-e mondani, hogy ez miféle madárnak a hangja? (Dehr. collegium.)

*

Fiú: 20X20 fillér az 400 korona.

Tanár (dühösen): Ne mondd! Szóval 3X2 kályha az hat ló?

(Ebben az a vicc, hogy elhangzott.) (Szeged.)

*

Egy jeles tanuló felel s nem emlékszik rá, ki az a Knozoszi Radamanthosz. Nem nézte meg a jegyzetet.

— Ki tudja? —■ fordul a tanár úr az osztályhoz. Jelentkeznek ketten-hárman.

— Látja, ■—■ mondja ismét a felelőnek — maga jeles és még ennyit sem tud. (Közbe előkerülnek a könyveik s egész erdő nyújtózkodik a padok közt.) — Látja, látja, -— folyik tovább a pirongatás — egyre többen tudják s maga még mindig hallgat. (Bpest, VIII. kér. rg.)

*

Nem történt semmi. Csakhogy hát van nálunk egy nagyon rendetlen öltözetű fiú, akiről az sem egészen bizonyos, milyen fokú bizalmas viszonyban van a moadóvizzel. És éppen ö rá következik ez a passzus: Άμφίποποι, στήθ·’ οΰτω άπόπροθ-εν, δφρ’ εγώ αυτό άλμην ώμοιιν άπολούσομαι . . . ή γάρ δηρόν άπό χροός έστιν αλοιφή ...............αιδέομαι γάρ

γυμνοΰσθαι κούρησιν εόπλοκάμοισι μετέλθ-ων

S ő az osztály hangos derültségére kénytelen kijelenteni, bogy:

— Lányok, álljatok félre, míg· lemosom vállamról a piszkot, .. . . ugyanis sokáig nem volt; mosdásban részem ... és szégyellem magam a széphajú lányok jelenlétében. (Ugyanott.)

*

Kiss Lajos biztosítóintézeti hi vatalnok a mellékelt képet azzal az érzéssel gusztálta Patakon, hogy azt a kecskeméti akáelomlbos temető egyik sírkövére, mint azt Mészáros lelkész nekik, kis apró diákoknak, 1900-ban mondta, Jókai Mór karcolta kecskeméti jogász korában 1842—43-ban. Ábrázolja pedig ez Tatai András kecskeméti igazgatót. (Valószínűleg, úgy sejtem, egy temetés alatt kapta le a végtisztességtételen résztvevő igazgatót), aki 1831—56-ig s 1858—1873-ig, haláláig volt Kecskeméten. Az Est Hármaskönyve

több Jókai-rajzot hozott, ezt sem lesz érdektelen közölni, hiszen Jókai diákkorában festői pályáról álmodott. Úgy tudom, hogy a Petőfi-Társaság Jókai ereklyéi közé is beldüldték a rajzot, az lesz hivatva eldönteni, legenda-e a Jókai szerzősége, vagy tényleges való. Diák és tanár emléke lévén, az Erő hasábjaira is való. Gulyás József (Sárospatak).