Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1926-05-01 / 9. szám

1926. május hó. AZ ERŐ 221 DIÁKMOZGALOM. Melyek a mai magyar diákság legnépszerűbb drámái ? Pintér Jenő, bpest-fővárosi tankerületi főigaz­gató úr néhány év óta össze szokta gyűjteni a fővárosi középiskolák nyolcadik osztályainak legkiválóbb növen­dékeit s külön tanfolyamot rendez a számukra. Azt a nevet adhatnék ennek a tanfolyamnak: előkészítése egy jövendőbeli tudományos pályának. De nemcsak a tudo­mányos munka módszeréről van szó ezen a tanfolyamon, hanem egy leendő „tudós" mindennapi életéről is. Egy kis tréfával azt mondhatnók a tanfolyam eme részéről, hogy a modern tudósjelöltek esernyőjét védi. Eddig úgy is az volt a babona, hogy a könyvek világában élő em­berek szórakozottak, nem törődnek még a legszüksége­sebb holmijukkal sem. Nos, ezeknek a fiúknak néha még arra is gondolniok kell komoly munkaközben változatos­ságképen, hpgy mutatkozzanak be s hogy bánjanak a késsel-villával. Intim hangulat szülte ezt a körkérdést is. Mintegy 60 fiú név nélkül (tehát feltétlenül őszintén) beadott véle­ménye alapján készült statisztika. Érdekes volna, ha megírnátok, hogy a ti véleményetekkel egyezik-e ? Madách Imre: Az ember tragédiája 53, Katona Jó­zsef : Bánik bán 26, Rostand: Cyrano de Bergerac 22, Shakespeare: Hamlet 19, Herczeg Ferenc: A hid 18, Herczeg Ferenc: Bizánc 16, Rostand: Sasfiók 15,. Goethe: Faust 14, Shakespeare: Lear király 13, Schil­ler: Tell Vilmos 8, Harsányi Kálmán: Ellák 7,. Shakespeare: Szentivánáji álom 7, Shakespeare: Ju­lius Caesar 6, Zilahy Lajos: Süt. a nap 6, Ibsen: Peer Gynt 5, Gárdonyi Géza: A bor 4, Herezeg Ferenc: Árva László király 3, Kisfaludy Károly: Csalódások 4,. Shakespeare: A velencei kalmár 4, Shakespeare: Co­­ri'olanus 4, Shakespeare: Machbet 4, Shakespeare: III. Richard 4, Shaw: Tanner John házassága 4, Tóth Ede: Falu rossza 4, Ibsen: A vadkacsa 3, Ibsen: Nóra 3. Ibsen: Solnes építőmester 3, Mikszáth—Har­sányi :A vén gazember 3, Pirandello: Hat szerep 3, Schiller: Stuart Mária 3, Szigligeti Ede: A csikós 3, Szigligeti Ede: Fenn az ernyő 3, Calderon: Az élet álom 2, Corneille: Cid 2, Csiky Gergely: Cifra nvo­­morúság 2, Herczeg Ferenc: Három testőr 2, Herczeg Ferenc: Kék róka 2, Herczeg Ferenc: Baba-hu 2, Ibsen: A társadalom támaszai 2, Maeterlinck: A kék madár 2. Molnár Ferenc: Az ördög 2, Molnár Ferenc: Liliom 2, Moliére: Tartuffe 2, Moliere: Fösvény 2, Wilde: Salome 2, (Strindberg: Haláltánc 2, Voinovich Géza: Mohács 2 diák szerint volt nagy hatással a ma­gyar diákságra, illetőleg őreája. i TITKON AJTÓMAT BEHAJTVA... | ❖ * 6 0<>000000<>0000000000'>000000004000<X>0040000000'>0000000000000000000<>000<>‘>OOQO Gondtalan diákszemek előtt is meg-meglibben ilyenkor már, mint fehér zászló, — a bizonyítvány . . . Egyik-másik fiú most fog neki, nagy teljesítménnyel ,,behozni“ az elmulasztottakat. A számok már elindul­nak bizonytalanul, hogy lassan elfoglalják helyüket a rubrikákban. Gondoljak most arra, hogy a bizonyít­vány lélektani szempontból egy lélekmérés. A lélek erői látszanak meg benne. Kitűnnek a különböző haj­lamok. Előbukkannak a fejlődés vagy visszafejlődés nyomai. Mögötte már körvonalakban kirajzolódik a férfi képe, akit valamilyen, különleges hivatásérzet ra­gad meg valamilyen pálya felé. Akárhogy tekintem az óv végét, akár a bizonyítványnak dolgozik valaki, akár az életnek, ez az idő különösképpen a lelki erők és értékek bajnoki mérkőzése. Ez a hónap az Evangé­liumban különösképen a Lélek hónapja. Adhat-e va­lami új világosságot a diákéletnek a mostani piinkösti ünneplés? Hiszen a diák különösképpen a Lélek mun­kása. Máj. 0. A Lélek mindeneket vizsgál, még az Iste­nek mélységeit is. (1. Korint. 2:10.). Olvasd: I. Ko­rinth. 2. fej. A Lélek hatalmas és áldott munkája a megismerés. Milyen nagy dolog, hogy nem állunk meg a tünemé­nyek külső leírásánál, értelmet keresünk a világban, okokat, összefüggést. A Lélek tovább megy. „Minde­neket vizsgál, Istenek mélységeit is.“ Szédületes lehe­tőség előttem, hogy a világ végső titkáig elhatoljak. Csakhogy minden ismeretnek feltétele a megfelelő készülék. Tudományos műszereink érzékeink kifino­modott csápjai, azok nélkül tájékozatlanok. Csaik egyetlen csillagászati műszer mennyi ismeretlen vilá­got hoz közel hozzám. A legmegdöbbentőbb újkori felfedezés a rádió. Megállt az ember csillagos estén a puszta közepén és ha valaki azt mondta volna nekünk, hogy fölöttünk, körülöttünk ezer mérföldről érkező melódiák vágtatnak, szárnyalnak, hirek érkeznek, lát­­hatlan éneklő madárraj vonul el szakadatlan sorban' fölöttünk, bizonyára mosolyogva néztünk volna az áb­­rándozóra. Elég azonban egy kicsi készülék, egy apró detektor, hogy megcsendül jön a csönd. Mi hiányzott az ismeretlenhez? A készülék. Gondoljam el, egy csomó ember azt állítja, hogy mennyei énekek ke­ringenek körülöttem. Készen vannak arra, hogy az én­­életembe is belecsendüljenek. Mi hiányzik a felfogá­sukhoz? Mi fogja föl ezeket a földöntúli titkokat? Azt mondja erre az apostol: Isten kijelentette nekünk az Ö Lelke által. Isten lelke az a titkos, erő, mely fel­fogja 'bennem az ő tőle érkező hirekot. Kinevetném azt az embert, aki rádió nélkül akarná hallani Berlint vagy Bécset. Sőt, ha készüléke meg van is, de nem kapcsolja bele az áramot, bizonyos, hogy az este néma marad és nagyszerű koncertek suhannak el a feje fö­lött. A Lélek mindeneket vizsgál. Nem ugyanezt mondja-e a Szentírás. Figyeld meg ebből a szempont­ból ezt az érdekes igét: Ezeket prédikáljuk olyan be­szédekkel, melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekben leikiekeI szabván. Érzéki ember nem foghatja meg Isten lelkének dolgait, mert bolondságok néki. Mert ki érte fel az Úrnak értelmét? Bennük pedig Krisztus értelme van. Máj. 16. (Olv.: Cselekedetek I., 1-14.) Felhő fogá el őt szemeik elől. (1., 9.). A Lélek mindig följebb emel, többre tanít. Jézus, hogy válik mindinkáb „megelevenítő Lélekké!“ Elő­ször csodatevő orvosnak látják. Aztán Messiásnak, aki földi világbirodalom alapjait rakja lel. Aztán újabb lelki látásban a Lélek felszabadítójaként áll előttünk.

Next

/
Thumbnails
Contents