Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1926-05-01 / 9. szám
1926. május hó. AZ ERŐ 209 Az öregurak igen sokszor jelentékeny összeggel segítik fiatal társaikat, meg az egyletet. Az egyleti házak rendszerint öregurak pénzéből épülnek. Ezekben a házakban aztán az aktiv tagok lakást és ellátást kapnak. Igaz, hogy pénzért, de mégis csak szép, hogy külön házban, egyleti házban laknak, melynek ormán az egyleti zászló egy egész kis birodalom felett lebeg. Olyan ez a bursch-élet, mint egy vasúti hálózat. Minden egyetemi városban van diákegylet, még pedig nem is egy. Minden egylet évenként több tagot bocsájt ki az életbe. Egyleti tagra találni, német városban nem nehéz dolog. Az egyletek pedig, akár barátságosak, akár ellenlábasak, bizonyos magasabb szempontból mindig szolidaritást jelentenek. Az egyleti szalag protekció s azt mondhatjuk, hogy nem méltatlan. Salak a diákegyletekben is van, mint mindenütt. De a komoly sipkás diák mindenkor becsületére vált hazájának s megérdemelte, ha államtitkár vagy miniszter testvérei (mert öreg burschokból ilyenek is kerülnek ki) szeretettel egyengették a pályáját.- - a . » . .'i ~ -i ^ . l1 'n.. Ragyogó világ. — Tamás érdeklődik. — Tamás most harmadik gimnázista. Éppen olyan kiváncsi, mindent tudni akaró, örökös Miért? akár csak ti. De neki nagyon jó édesapja van, aki már gyermekkorában megérezte azt, hogy lesz neki egy ilyen csupakérdőmondat kisfia, és azóta mindig gyűjtögette a megsejtett kérdőmondatoknak megfelelő kijelentő mondatokat. Már nagyon régen osztogatta ezt az összegyűjtött nagy rakás kincset odahaza esténként a kis ágy szélén Tamásnak és a testvéreinek, és nagyon sok örömet is okozott ezzel négy kis léleknek, amikor egyszer csoda történt. A négy kérdőn rátapadó kerekrenyílt gyerekszemen keresztül megérezte a többi gyerek kérő, sóvárgó gyerekszemét. Azokét, akiknek vagy nincsen apukájuk, vagy nem tudott annak idején annyi szépet összeszedni Isten tarka világából, vagy sok a dolga mostanság, és sem ideje, sem ereje esténként leülni gyermekei közé a kis ágy szélére. Azóta mindig keres egy olyan mesebeli kis ágyat, amelynek a széléről sok-sok gyereknek mesélhetne. Hát most ideültettük közénk és nagyon örülnénk, ha mennél többen hallgatnátok csöndes, nyugodt, okos szavára. .. Tamás: Mikor a délafrikai gyémántbányákról először olvastam, eszembe jutottak a kicsi gyermekkoromban olvasott mesék. Mindig megborzongtam, mikor a mágneshegyre került a sor, a mágneshegyre, mely ellenállhatatlan erővel húzza maga felé a hajókat és nem ereszti el többé soha. Az arany- és gyémántmezők talán még nagyobb erővel vonzzák maguk felé a világ minden részéből a vágyakozó embereket. Apa: Nekem is hasonló volt az érzésem. Végtelen emberrajokat látok felkerekedni és elindulni, hogy találkozót, gyakran véres találkozót adjanak egymásnak az arany vagy gyémánt hazájában. Ha a végzet eléjük vetíthetné jövendő sorsukat, ha látnák a kincs felé sietők elpusztult százait, ha szemlélhetnék a rájuk váró szenvedést, valószínűleg sokan visszafordulnának. Nekem úgy tűnik fel egy ilyen gyémánt- vagy aranymező, mint egy óriási ösvény; a vonzóereje kiterjed az egész Földre. Akik egyszer belekerültek a forgatagba, a kráterből bajosan tudnak szabadulni. Egy-egy szerencsés ember kimenekül : kincset, hírt, tekintélyt szerez magának, az elesettek, a csalódottak tömegével nem foglalkozik senki. Tamás : Krátert említettél, én is a kráterekről akartam kérdezősködni. Igaz, hogy tűzhányók közelében lehet csak gyémántot találni ? fSjí Apa : A fokföldi gyémántot vulkanikus területen bányásszák. Nagy kitörési tölcsérek földjébe van itt a gyémánt beágyazva. Valaha szabadon turkáltak ott a gyémántkeresők, ma nem engednek azokra a területekre csak munkásokat. A gyémántkutatás már nem szabad ipar. A munka nagy részét már nem is emberek, hanem gépek végzik. A területnek csak bizonyos részét művelik, mert ha teljes erővel megindulna a munka, csakhamar túltermelés következne be. Elárasztanák a világot gyémánttal, olcsóbb lenne sokkal a ma még nagyon keresett drágakő. De nem mindenütt vulkanikus tölcsérekben találják a gyémántot; nagyon.sokat lelnek a folyók iszapjában, a kavicsok között, vagy sík területen is. Tamás: Én azt hittem, hogy a vulkán működése és a gyémánt keletkezése között összefüggés van. Apa: A legszorosabb. Gyémánt csak vulkáni területen születhetett. De a vad záporok, a megáradt folyók, a szélvészek ereje a vulkanikus terület kőzeteit elhordotta ; a kőzetbe bele volt ágyazva a gyémánt. A nap és a víz ereje a burkoló kőzetet elmállasztotta, a kemény gyémánt ellenállt a természet erőinek és a játszó gyermekek a vulkán tölcsérétől nagy távolságra is megtalálták a fényes követ. Tamás : Ha a vulkán melege gyémántot tudott teremteni, miért nem tud az ember is mesterséges gyémántot csinálni ? Az anyag rendelkezésünkre áll, meleget is tudunk fejleszteni, olyan meleget, hogy minden megolvad benne. Apa : Ma már tudnak tiszta szénből mesterséges gyémántot csinálni. 1893-ban egy francia vegyész megtalálta a módját, de az eljárás nagyon költséges, a gyémántok pedig aprók. A francia vegyész a természetet utánozta: a kráterekben a tiszta szén kristályosodott gyémánttá. Minthogy a lehűlés évezredekig is eltartott, nagyobb kristályok is keletkeztek. A kísérletező tudósnak évezredek nem állanak rendelkezésére, de a leleményes ember megtalálja a módját, hogy nagy gyémántokat hogyan hozzon létre. Akkor már nem lesz drága ez a kő, hiszen most is elveszítené ára jelentékeny részét, ha teljes erővel kihasználnák a gyémántmezőket és piacra dobnák az árut. Tamás : Nem tartod lelketlen dolognak, hogy néhány ember visszatartja a kincset és megfosztja az embereket a gyönyörűségtől ? Apa : Ha a kenyeret, vagy más életfentartási cikket drágítanának meg hasonló módon, a legszigorúbb büntetést is enyhének tartanám. így azonban inkább mosolygok embertársaimon. Ha valaki tömegesen osztani kezdené, hogy mindenkinek jusson belőle, már nem volna kapós : az emberek közömbösen néznének rá. Most, hogy drága, tülekednek érte és sóvárogva néznek rá. Legfeljebb azért haragszom a gyémánt visszatartására, mert az ipar, az emberi szükséglet számára dolgozó ipar is csak drágán tudja beszerezni. Mert használják a gyémántot nemcsak ékszerekre, hanem ipari célokra is. Azért is rosszul esik a drágasága, mert az emberek bűn árán is meg akarják szerezni. Egy-egy nagy gyémánt története valóságos regénysorozat. Francé egyik könyvében előadja egy híres gyémántnak kalandos történetét. 1702 ben találták ; hamarosan egy angol kormányzó kezébe került; nem tartotta meg, hanem óriási összegért eladta a francia udvarnak. Ekkor keresztelték el Regens-nek. Alig tört ki a nagy francia forradalom, eltűnt. A tolvajokat nem tudták le
