Az Erő, 1925-1926 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1925-09-01 / 1. szám

192ö. szeptember hó.

AZ E II ü

Eddig tartott az írás. És kedves társaim, miért néztek rám olyan kétkedő szemmel? Igaz, nagyon régen volt már ez a kor. talán meg sem történt ez a két legenda, de higyjétek el nekem, hogy nagy, örök igazságokat rejt magában. Én azt hiszem, bogy gondolkodásra késztet benneteket, gondolkozásra, amelyben igazat fogtok nekem adni, mikor azt mondom,

hogy elavulhatnak, füstbe mehetnek a csodák, elfelejthetjük a középkori püspököket, kinevethetjük a krónikás naiv legendáit, de az igazi, finom lélek ezek alatt is azt keresi, azt kutatja, amit a felületes- ember sohasem vesz észre és talál meg, — a hitet.

Ifj. Uray Sándor, VIII. o. t.

Rádió-iskola. IV.

írja: VÖRÖS LÁSZLÓ.

Idei első találkozásunk alkalmával szívesen köszöntőm „Az Erő“ olvasótáborának amatőrjeit. Bár öt hónapja nem láttuk már egymást, úgy látszik, hogy az idő nem csökkentette, hanem még fokozta rovatunk iránt az érdeklődést, amit a nyár folyamán hozzám érkezett levelek tanúsítanak. Ez adott ösztönzést arra, hogy e cikksorozatot folytassam, sőt mivel a beérkezett levelekből úgy láttam, hogy különösen az egycsöves visszacsatolós vevők iránt nyilvánul meg nagy érdeklődés, eredeti célomtól kissé eltérőleg, ezt a gépet úgy fogom leírni, hogy az ne csak a diákműhely homályában, hanem akár a szalonokban is megállja a helyét. Ebből a célból először is vegyük sorra az egyes alkatrészeket, azután a tartó dobozt és végül reátérünk a gép összeszerelésére. („Az Erő“ új olvasóinak figyelmét felhívom a tavalyi évfolyam 7., 8. és 9. számaira, amelyekben a „Rádió-iskola“ megindult.)

Kezdjük mindjárt az önindukciós tekercsen. A 8. számban közölt és csak kísérleti eszköznek szánt tekercs, nehéz kezelhetősége és még számtalan hibája miatt nem felel meg már azért sem, mivel az esztétikai hatást igen lerontaná. Ezenkívül szükségtelen is az önindukciós tekercsnek változtathatnak lennie : a hullámhosszváltoztatást a forgókondenzátor fogja elvégezni. Ennek helyében egy kosárfenéktekercspárt fogok ismertetni, melyek közül az egyiken 75-ször, a másikon 100-szor fog körülfutni a huzal. Az elsőhöz 15 mtr. 0'3 mm. vastag lehetőleg selyemszigetelésű drótot használunk és ezt a 9. számban leírt fiber, vagy kartonlemezre tekercseljük, az utóbbi második tekercshez pedig 20 mtr. hosszú szintén 0 3 mm.-es drótot használunk. Ez a 100 menet azonban nem férne el az előbb említett kartonlapon, ezért annak átmérőjét már 100 mm.-re vesszük.

A tekercseknek azonban tartót kell készítenünk és pedig olyant, hogy azon működés közben a nagyobbik tekercs helyzetét a kisebbik tekercshez viszonyítva megváltoztathassuk. Anyagául a fiber volna a legalkalmasabb, de ha az nincs, száraz és igen keményfa is megfelel. Először is az alapot készítjük el, melynek méretei: 10X50X50, ezután a mellső és a hátsó lapot, mely pedig 10X50X60 mm. méretű, majd egy 10X10X70 mm.-es rudacskát hasítunk és végül az 1. ábrán látható méretek szerint elkészítjük a forgó tekercs tartóját, ugyancsak 10 mm. vastag fából. Ezt a tekercstartót azonfelül még egy 4 mm.-es fúróval kifúrjuk (X), az alsó párhuzamos lapjába egy kb. 10 mm.-nyíre kiálló erősebb szöget ütünk, majd az egyik függőleges lapjába, az X lyuk

középpontja irányában fúrunk egy olyan lukat, melyben egy csavar szorosan elmegy, be egészen az X túlsó oldaláig. Ezután a mellső és a hátsó lapot is kifúrjuk egy 6 mm.-es fúróval, a felső éltől 10, a függőleges élektől pedig 25—25 mm.-nyíre.

Most pedig, miután ezzel elkészültünk, veszünk egy 140 mm. hosszú és 4 mm. átmérőjű sárgarézrudat, két bannándugasz alsórészt azután egy jó erős rúgót, melynek hossza nyugalmi állapotban kb. 50 mm., végül pedig i mm.-es vasból kivágott 4—5 olyan alátétlemezkét, melynek külső átmérője 10, a belső pedig megközelítőleg 5 mm. Ha pedig ezután vásároltunk még 4 drb. szorítócsavart (famenetűt) és készítettünk egy Ízléses forgatógombot is, az alkatrészek együtt vannak, csak össze kell azokat állítani.

Az összeszerelést avval kezdjük, hogy a 100 menetű tekercset négy szeggel az 1. ábrán látható tekercstartóra erősítjük és az alsó keskeny részét a fának megfelelően