Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-09-01 / 1. szám
10 AZ ERŐ 1924. szeptember hó. kább esetben borítja el előlünk a csatornák szövevényes hálózatát. A Mars fövenypusztáinak a Szahara sorsára kellene jutni, ha értelmes lények nem gondoskodtak volna róla, hogy hatalmas csatornák segélyével bevezessék a sekólyes tengerek vizét a lapos szárazföldekre. És nem is kell föltételeznünk, hogy ezek a csatornák valami széles építmények. Elég, ha néhány száz méteresek is; de hóolvadáskor megáradva, kilépnek medrükből s messze kétoldalt elöntik az alacsony partokat. És mint az áldásthozó Nilus folyam teszi Egyiptom földjével: ezekn’ek a csatornáknak kiöntő vize is megáztatja és megtermékenyíti az elborított talajt, melyen a víz elvonulása után dúsan fakad a zöldelő növényzet. Ez a föltevés egészen megfelel a csatornák természetének. Mert legnagyobb részük a téli időszak alatt eltűnik s csak tavasszal jelenik meg újra. Van azonban egy jelenség, aminek már nem lehet ily egyszerűen, a földi viszonyokból kiindulva magyarázatát adni. Ez a jelenség: a csatornák megkettőződése időnként. Figyelje csak meg, barátom, miképen írja le Schiaparelli egy ilyen megkettőződés lefolyását. 1882. január 12-én a „Ganges“ nevű csatornát észlelte Schiaparelli, mely akkor még egyesnek látszott. 13-án az eredeti csatornától 5°-ra. tehát mintegy 300 km.-nyíre, alig látható halvány, ködszerű csík Jelent meg. Ez a csík 18-án és 19-én láthatatlanná vált, de a esik mentén az egész környezetet mindenütt fehér foltok borították. 20-án a felhőszerű fehér foltok eltűntek s ekkor a Gangessel tökéletesen párhuzamos mellékcsatorna sötét vonala egész élesen látszott. Más esetekben a megkettőződés még rövidebb idő alatt m,egy végbe. Néha a kevéssel azelőtt még egyesnek látott csatorna pár óra múlva már kettőzöttnek látszik. De bármily rövid idő alatt történik is a megkettőződés, a csatorna mentén föllépő fehér foltok a jelenség állandó kísérőiként szerepelnek. Többen arra gondoltak, hogy ezek a mellékcsatornák —- aminőket pár óra vagy pár nap alatt lehetetlen volna készíteni — előre készen álló üres medencék, melyekbe a főcsatornák vize időnként, nem tudni mily okból, számtalan apró keresztcsatornán átömlik. S mikor a víz a száraz, meleg talajon szétfolyik: gyorsan elpárolog s felhővé sűrűsödve gomolyog mindenütt a csatornák hosszában. Támogatni látszik ezt a föltevést az a körülmény is, hogy e mellókcsatornák rendesen olyankor jelennek meg, mikor a Marson a legnagyobb vizbőséget észlelhetjük. Az egész esatornarendszer a legtökéletesebb szabályosságot mutatja. Mintha minden körzővel és vonalzóval lenne a Mars fölszinére rajzolva. S ha' még fordulna is elő valami csekély szabálytalanság, az a megkettőződés után tökéletesen eltűnik. Ezt a rendkívüli szabályosságot nem lehet a természet szeszélyes játékának gondolni. Lehetetlen kitérnünk az alól a föltevés alól, hogy e geometriai pontosságú vonalrendszert magas szellemi fejlettségű élőlények munkája hozta létre. És miért is zárkóznánk el e gondolattól7 Hát nem balgaság volna azt hinni, hogy a végtelen mindenségben éppen csak a parányi Föld az a hely, amelyet értelmes lények népesítenek be? A mienkhez hasonló természeti viszonyok között levő Marson épp úgy ki kellett fejlődni a szerves életnek. Sőt évmilliókkal idősebb lévén a Földnél, a rajta élő intelligens lények szellemi fejlettség tekintetében elképzelhetetlen magasságban állhatnak a teremtés díszeként büszkélkedő földi ember fölött... Vckerdi Béla. (Folyt, köv.) ♦ OLVASÓTERMÜNK. Magyar történelmi bíblíographía. (Magyar nyelvű feldolgozások.) Gyakran szoktuk figyelmébe ajánlani fiainknak, hogy a magyar nemzet történetét szorgalmasan olvassák, a nagy tettek lelket emelő hatásának tegyék ki magukat, a belőlük kifáradó tanulságokat fogják föl a mafguk épülésére. E soroknak az a célja, hogy kezére járjon azoknak, akik kedvet ér:znek ugyan magyar történelmi tanulmányokra, de még tétováznak, mert nem tudják, miként fogjanak hozzá. Nincs kétségünk, hogy múlt évi októberi számunknak eligazítása az ogyháztörténeti irodalomban gazdag haszonnal járt. örülnénk, ha most ezt a hasznot tovább gyarapíthatnánk. Megjegyezni kivánjuk, hogy fölsorolásunk a középiskolai tankönyvöket — bármily közkeletűek és könnyen megszerezhetők legyenek is, — mellőzi. Érthető ez már csak azért is, mivel összeállításunk azoknak készül, akik 'azon túl érdeklődnek, amit a történelem-óráik szűkre mért ideje alatt tanulni lőhet. Valamivel több, mint száz esztendő történetirodalmi termése szól hozzánk feldolgozásokban, amelyeket inkább használhatóságuk szerint válogatva, mint a teljességre törekedve adunk. Ezúttal csak a nemzet egész történetét nyújtó munkákat soroljuk föl. Korábbra visszamennünk nem szükséges. Ha találnánk is még egy-két könyvet, ezek nyelvüknél és feldolgozásuk módjánál fogva jelentékenyen úgv som befolyásolják azt a hasznot, amit a felsorolandók ismeretéből nyerni reményiünk. * Budai Ésaifls: Magyarország históriája. 1805. Több kiadást megért, széles körben elterjedt, eredetileg tankönyvnek készült, kézikönyv, három kötetben. Az egyes fejezetekhez jegyzetek járulnak, ahol forrásokból való bőséges idézetek találhatók. Az első munka, mely a reformáció történetét mint ,a politikai történet szerves részét tárgyalta. Horváth Mihály: Magyarok története. 1842—46. Négy kötetben. A felsőbb oktatás céljára volt szánva, de a felsőbb hatóság nem eresztette be az iskolába o művet. A közönség körében hamar elterjedt. Horváth Mihály: Magyarország történelme. 1860—1863. Hat kötetből áll. A közönség számára készült. Az előbbivel a szerző nem volt megelégedve s már a szabadságharc előtt szándékozott ez új kidolgozást elkészíteni; nagy hatása volt, hatalmas közönsége akadt a provizóriumos idők várakozásában. Hézagai azonban e munkának is voltak. Ezeket igyekezett eltüntetni egy újabb nyolckötetes kiadásban, mely 1871—73-ban
