Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1924-11-01 / 3. szám

1924. november hó. AZ ERŐ 57 lékelte volna a meeveszekedett viadormadár, ha fel nem hangzik a kert végében a Marci párt csatakiáltása: — Gyöpre kakas! Egy nagy. cuppanó csattanás (Ez a kerítésnél ki­­dülleszkedő Tóbiás vizesnadrágjának szólt) s a másik percben Tóbiás husángjával benntermett a kertben Marci. Nem volt most nála tengerivel zörgő szakajtó, csak egy makkal tele papírzacskó, amit az erdőről hozott, de a madár mégis ott hagyta áldozatát, odafutott a gazdája elé ott lelapult a földre, aztán egy erős, de szelíd rugasz­­kodással, gyenge szárnyverdezéssel rászállt a vállára s mielőtt a zacskóba nyúlt volna, onnan rikkantott egy diadalmasat. * Igv végződött az utolsó késmárki kakasviadal az Úr­nak 1596-iki háborús esztendejében. Marci kakas meg­maradt és Marci kakasnak és Csóka Marcinak az iva­dékai azóta megsokasodva várják a Felvidéki végvárakban az újabb kakasviadalokat, hogy régi nagy virtusaik el ne enyésszenek. Quod demonstrandum erat. Szilágyi Dezső OLVASÓTERMÜNK. Magyar történelmi bíblíographía* IL (Idegennyelvű feldolgozások.) Ezt a néhány könyveimet azok fogják méltánylás­sal fogadni, akik valamely külföldi ismeretség kap­csán valaha az elé .a kérdés elé kerültek, hogy a jó­szándékú idegen számára könyvet kellett ajánlaniok. amelyből az ország egész történetét, küzdelmét meg­ismerhesse. Igen könnyen juthatunk hasonló kérdés elé, főleg ha a gyakorlati diplomáciának valamely ágá­ban tevékenykedünk, például esperanto nyelvű levele­ket szerkesztünk, bélyeget cserélünk, vagy hollandi, svájci és angol nevelőszülőinkkel váltunk üzenetet. Legyünk résen, hogy szolgálhassunk, ha szükség lenne ránk. Ez az összefoglalás nagyon szegényes, még ak­kor is, ha tudomásul vesszük, höey a latin nyelvű fel­dolgozások hiányzanak belőle. Használat közben lesz majd tapasztalható, hogy inkább nyugat felé tudunk vele szolgálni, mint Kelet felé. Oly nemzetek, mint a japán, vagy éppen a török, még nem ismerik nemze­tük nyelvén a magyarság történetét. Azonban kár só­hajtoznunk e miatt! Annál kiadósakban szolgáljunk abból, ami rendelkezésünkre áll. Andrássy .Túl. count.: The Development of Hun­garian Constitutional Liberty, 1908. 8°. London. Translated from the Hungarian by C. Arthur and Ilona Ginevor. A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai című munkának fordítása. II. Mátyás halála idejéig, 1019-ig vezeti történetét. Boldényi J.: La Hongrie ancienne et moderne; histoire. arts, Literature, monuments. Paris, 1853. Briebrecher, Rúd.: Lehrbuch der ungarischen Ge­schichte nach dir. Ludwig Mangolds pragmat. Ge­schichte der Ungarn für die Oberklassen deutsch­sprachiger Mittelschulen und Lehr orb i 1 d u ngf-n n s t n 1 - ten bearbeitet. Hermannstadt, 1908. 8°. Mangold kö­zépiskolai tankönyvének német átdolgozása. Csuday Eugen: Die Geschichte der Ungarn, 2. verm. aiufl. übers, von M. Darvai. I., II. Wien, 1899. Mechitaristen Buchdruckerei. Csuday magyar nyelvű történetének fordítása. DomanovszTcy Alexander: Die Geschichte Un­garns. (Bibliothek der Weltgeschichte Uerausg. v. Müller a Westphal). Leipzig, 1923. 379 1. Engel J. Cr.: Geschichte des ungarischen Reichs. I—V. Wien. 1813—14. Előadását a magyarok első föllépésével kezdi és II. József koráig viszi. Előadása részletező, darabos; az események összefüggését, az átmeneteket nem láttatja tisztán. A középkorral szem­ben elfogult. Az egész mű azonban nagy anyagánál fogva határozott nyereséget jelent. E. 0. 8. Hungary and its revolutions from the earliest period to the nineteenth century with a me­moir of Louis Kossuth. London, 1854. A könyvnek csak egy harmadrészét teszi ki az összefoglaló törté­net, a többi Kossuthtal foglalkozik. Felberman Louis: Hungary. A short outline of its history. London, 1908. Többet nyújt, mint csupán történetet. Külön fejezetekben bemutatja az ország egész népét és azok életét, területek szerint. Fessler Ign. Aurel: Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen. Leipzig, bei J. F. Gleditsch. A kötetek a következőkép jelentek meg időrendben: I—II. 1815., Ill—IV. 1816.. Y. 1822., VI. 1823., VII—VIII. 1824., IX—X. 1825. 2. verm. und verb. Auflage bearbeitet von Ernst Klein. Vorwort von Mich. Horváth, Leipzig. Brockhaus 1867—-1883. 8°. Úgy a magyar történetírásra, mint szépíróinkra huza­mosan hatott. Költőink közül a két Kisfaludy, Hugó Károly, Vörösmarty. Jósika, Arany olvasták és fel­használták. Sok tekintetben még ma is modern és ha­szonnal forgatható munka. Freschot Cas.: Ristretto dell História d’Ungheria Napoli, 1687. 4°.. Előadja Magyarország történetét a maga koráig. A közelkori eseményeket aránytalan részletessséggel tárgyalja, majd kétszerannvi terjede­lemben, mint az előző eseményeket. Csak könyvtá­rakban található. Freytag Edm.: Geschichte von Ungarn. M. Glad­bach, é. n. 8°. Dióhéjszerű összefoglalás 54 oldalon a magyar történelemről. Gebhardi, Ludwig Albrecht: Geschichte des Reiches Ungarn und der damit verbundenen Staaten, Tom. XV., 1—4. Leipzig. 1778—82. A Hevne-féle nagy angol miunka szerint írt német világtörténelem számára készült munka. Főleg ahol Prayt használta a szerző, elfogadható az előadása. Külön adja a magyar történeten kívül a társországok történetét. Gresits M.: Storia dcgli ungheresi, Fiume, 1873. 8°. (Olasz nyelvű). GodTán E. L. The History of Hungary and the magyars. London, 1853. 8”. Népies formában, a nagy­­közönség számára írt s képekkel illusztrált munka. Horn Julius: Das Königreich Ungarn, seine Ge­

Next

/
Thumbnails
Contents