Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1925-04-01 / 8. szám
178 AZ ERŐ 1925. április hó. lítja, míg a két alsó csövecske keményebb, tartósabb fonalat ad, amely a petélc beburkolására szolgál. Az apró csövecskék, amelyekből 600—700-at is találunk, az áldozat beburkolásánál játszanak szerepet. Ilyen nagy változatosságban állítja elő az építő anyagot a keresztes pók, a legelőkelőbb ebből a nemzetségből. Mert vannak jóval szerényebb igényűek is a rokonai között. Vannak, akik össze-vissza húzgált fonalakból alkotják meg otthonukat, amelyik úgy áll a keresztes-pók művészi hajléka mellett, mint ahogy a cigányputri viszonylik a palotához. , Nem fordít nagy gondot az otthonára, mintha tudná, hogy a kényes háziasszony többet gondol majd velp és hamarosan elpusztítja mindenféle irgalmatlan, hosszúnyelü seprő szerszámokkal. Szegény házipók ennek dacára ragaszkodik az emberi otthonokhoz, bár az emberektől nem nagyon látogatott helyiségeket még jobban kedveli. Amint az ember vágjuk a négy fal, úgy vágyik ő a három fal közé. Szobák sarkaiban, a falak és a mennyezet-alkotta zugokban építi fel a hálóját, egy vízszintesen kifeszített vitorlaszerü hálót, amely hátrafelé hoszszabb-rövidebb csőben folytatódik. 5. Az egyik oldali fonószemölcsök erősen nagyítva. A elülső, B középső, C hátulsó fonószemölcs. Rokonai künn a szabadban építkeznek, ahol ősszel, mikor az első dér olvad a későn kelő nap sugaraiban, millió vízcsöpp ragyog a hálóikon drágakövek gyanánt. Füvekhez, levelekhez erősített hálójuk vízszintesen van kifeszítve, közepén pedig hirtelen átmenettel csőben folytatódik: ez a tulajdonképein lakás. A ragadós fonalak fölötte húzódnak el. A theridium-félék már nagyobb igényűek, ők még idegen anyagokat is beépítenek hálóikba: apró fűszálakat, forgácsot, levelet. Ezeket fonják össze egy yitoirlaszerű lappá, amelyről tölcsérszerüen csügg alá a lakás maga. Élnek pókok háló nélkül is, mint ahogy a csigák között is van házatlan csiga. Ez a külömbség az életmódban meglátszik egész szervezetükön is. A hálóépítő pókok karcsúk; hosszú, vékony lábszáraik kitűnő eszközök a vékony fonalakon való mászkálásra, de nem ügyesek akkor, ha .a sík földön kell őket használatba venni. A hálónélküliek viszont zömökebbek, rövid, de erős, ugrásra is alkalmas lábakkal, mert áldozatukat sokszor úgy kell leteperniök, ráugorva, mint igazi ragadozóhoz illik. Jól fejlett szemeik vannak, míg a hálókon leskelődőknél inkább a tapintó érzék a fontos, azért sok finom érzékszőrt találunk rajtuk, de a szemeik gyöngék. Háztulajdonosok azért a hálónélküliek között is vannak. Az úgynevezett kárpitos pókok a földbe vájják a lakásukat, egjr hosszú csövet, amelyet aztán .gondosan kikárpitoznak pókfonállal. De a legérdekesebb a lakásnak az ajtaja. Ez nemezszerű pókszövetböl 6. cyclomia truncata nevűjpók ; balról az egész állat, jobbról amint y a lyukba bebújva teste hatsó részével a nyílást elzárja. készült s a cső bejáratánál van felfüggesztve. Mivel a cső rendszerint menedékes, súlyánál fogva záródik; de ezenkívül belső részén külön kis mélyedések vannak, a pók karmai számára, hogy a nyitás és zárás még könnyebben essék. Egy amerikai pókfaj meg, amelynek a képét is bemutatjuk, öntestével zárja el lakásának bejáratát: persze annyi esze neki is van, hogy nem éppen a legnemesebb testrészét használja fel erre a célra. Amilyen rosszak a pókok feleségnek — sokszor még meg is eszik a férj'üket — olyan jók anyának. A jövő reményeiről megható körültekintéssel gondoskodnak ők is. A keresztes pók finom, sárga selyemzacskóba göngyöli őket s elrejti a fakéreg repedésébe vagy más biztos helyre, ahol nyugton várhatják az új tavasz meleg lehelletét. Egy nálánál is díszesebb otthont építő epeira-faj csodálatos hálókupolájának tetejére fügeszti fel sorban a petetokokat, míg egy apróka kis pók, az agroeca brumiea kőmives munkát végez, hogy a petéinek házat építhessen. Először finom pókszövetböl kosárszerű kis alkotmányt készít köréjük az éjszaka csöndjében egy faágon s a következő éjen ezt körültapasatja sárral, hogy az egész úgy néz ki, mintha kocsikerékről a faágra csapódott sárgolyócsika lenne. S az aranyszívű néhai Herman Ottó valóságos meghatottsággal jegyezte fel a pókhálónak még egy 7. Az agroeca brumiea nevű pók petetokjai; a felső félig készen; az utolsó sárral bevonva teljesen elkészült.
