Az Ember, 1963 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-09 / 10. szám
HUNGARIAN The Man WEEKLY 100 WEST 80th STREET NEW YORK 24,, N. Y. Előfizetés egy évre TIZENKÉT DOLLAR és 50 CENT főszerkesztő j>r KLAR ZOLTÁN Tel: SU 7-7771 SU 7-1353 March 9, 1963 Vol. XXXVII No. 10 EGYES SZÁM ÁRA: 25 c „AZ EMBER” szavakból font kegyeletes koszorúja a most elhúnyt msen. I. J. KfRKHOfS római katolikus BELGA PÜSPÖK sírhantjára, aki a belga zsidók védelmében vakmerő elszántsággal szállt szembe a náci gyilkosokkal és aki megmentette LIÉGE tartomány FŐRABBIJÁNAK életét Irta: SZOMBATI SÁNDOR, „Az Ember“ belgiumi munkatársa (Dr. K. Z.) — Brüsszeli munkatársunktól, Szombati Sándortól kaptuk az alábbi megrendítő cikket, amelyben a most elhúnyt Msgr. LOUIS JOSEPHE KERKHOFS belgiumi katolikus püspöknek a náci kannibálizmus vészkorszakában tanúsított bátorsága és embertestvéri nemessége előtt hajtja meg az erkölcsi világ és a humanizmus zászlaját. Lelkűnkből lelkedzett írás SZOMBATI Sándor meleg emlékező cikke KERKHOFS püspökről, akinek nevétől és cselekedeteitől volt hangos annak idején a náci felszabadulás utáni EURÓPA, akinek nevét oda kell iktatni azon kiváló KERESZTÉNY egyházi személyiségek fénylő névsorába, akik a történelem nagy óráján igaz emberként bátor és erőteljes bizonyságot tettek arról, hogy nemcsak hirdetői az Igének, mely szerint egy Atyának gyermekei vagyunk mindnyájan, bármely templomban imádjuk is. Azon papok díszes névsorába, akik nemcsak prédikálták a szeretet tanát, de a vész idején Isten igaz szolgáiként és igaz emberként cselekedtek is az IGE szellemében! Itt és mindenütt, ahol szó adódott számunkra és így „AZ EMBER“ hasábjain is, mindig örömmel siettünk elismerni azon keresztény egyháznagyok, az APOR Vilmos és FOLBA János püspökök, Msgr. KÖHLER Ferencek, és amerikai vonatkozásban a dr. TAKARÓ.Gézák és HARSÁNYI Lászlók — nemeslelkűségét, az emberi tisztesség melletti kiállását. És éppen ezért Msgr. KERKHOFS emlékét is úgy őrizzük meg, mint az emberszeretet egyik rendíthetetlen bajnokáét, mint azon dicső egyházi férfiak egyikéét akik TETTEKKEL tettek hitet az emberiTESTVÉRISÉG mellett. Felemelő példájuk elévülhetetlenül él bennünk, éppen úgy, mint az OCSKAY századosoké, Nagybaczoni NAGY Vilmosoké. VASDÉNNYEI rendőrfőtanácsosoké, mindazon világi magyar kiválóságoké, akik a rémnapokBan szintén fényes tanujelét adták emberséges érzületüknek, és lelkes embertestvéri szolidaritásukkal segíteni törekedtek a barbárul üldözött ártatlan és védtelen testvéreinken, öregeken, asszonyainkon, gyermekeinken és így adták ékes tanúbizonyságát az Isten-félő, tisztességes, humanista lelkek együvétartozásának! Brüsszel február hó. Hetvenöt esztendős korában csendesen elhúnyt Monsigneur Louis Joseph Kerkhofs, a belgiumi Liége tartomány püspöke. Utolsó útjára egy egész ország kísérte. A kiválók között a legkiválóbb volt, emberek között a legemberibb. A temetésen egymás mellett szorongtak minden felekezet papjai, kátolikus, liberális, szocialista miniszterek, képviselők, szenátorok. Szakállas zsidókat láttam vállas vasmunkások között, apácák közé keveredett apróka, töpörödött, parókát hordó néniket. Megjelent persze Liége tartomány főrabbija is, aki sűrű könnyeket hullatva kísérte el végső nyugvóhelyére azt, aki a zsidó közület vallási vezetőjének életében oly nagy, oly döntő szerepet játszott. Aki megmentette életét...! Az ő históriáját később mondom el, menjünk csak sorjában. Az ember A második világháború előtti magatartásáról , pártokon, világnézeteken és felekezeti kérdéseken felülálló, tiszta emberi magatartásáról is sokat lehetne beszélni. Hogy milyen ember volt Monseigneur Louis Joseph Kerkhofs, azt csak egy vonással akarom jellemezni. Amikor Liége püspöke lett, kijelentette: nem költözik a pompás püspöki palotába. Megmarad szerény, háromszobás, kertes családi házában. Mivelhogy, a „palota túl nagy, túl gazdag“. Nem illik karakteréhez. Ebből a kicsiny családi házból temettük. Innen vitték vállon polgárok, munkások, acélöntők és egy vállalati vezérigazgató, ezen a hideg, behavazott februári délelőttön a liégei temetőbe.... Az ellenálló A német megszállás első percétől kezdve ellenállt a náciknak. Hamarosan elnevezték „L’Eveque de la Résistanc-“-nak, az „Ellenállás Püspökének“. A szószékről nyíltan beszélt a nácizmus ellen. És arról, hogy nem kell csüggedni: a szabadság ideálja mindennél erősebb, a barbarizmus végülis mindig alulmarad. Néhány hónappal később a náci megszállók elrendelik a templomok harangjainak hadi célokra való elkobzását. Az ezzel a feladattal megbízott belga kollaboráns felkeresi a püspököt és elmondja neki, hogy mijáratban van. Felszólítja a püspököt: adja át neki a harangterem kulcsait. Mgr. Kerkhofs nyugodtan végighallgatja as árulót és így válaszol: — Herr! Megszerezhetik a kulcsokat, de csak akkor, ha a Gestapo legényei idejönnek és erőszakkal kiveszik kezemből. Másként nem... ! A kollaboráns megértette a püspök szavát. Mint ahogy azt is: miért szólítja „Herr“-nek, annak ellenére, hogy a beszélgetés francia nyelvei folyt le. A Gestapo nem merte provokálni a püspököt és személyében a tartomány katolikus tömegeit. A liégei harangok nem kerültek távoli fegyvergyárak olvasztókemencéibe ... * A hős A megszállók elrendelik a kötelező munkaszolgálatot. Mgr. Kerkhofs pásztorlevélben szólítja fel híveit a rendelet szabotálására. Rihon de Saint Cristophe tiszteletest, az egyik templom pap-1 ját, aki szószékről kommentálja a pásztorlevelet, a Gestapo lefogja és az egyik német koncentrációs táborba deportálja. Soha nem tér vissza. A püspököt beidézik a Kommandaturára. Követelik tőle: adja ki szemináristái névsorát. Mgr. Kerkhofs tökéletes németséggel válaszol és oktataja ki a pökhendi, göbbelsi arrogánciájú ezredest. A háború kellős közepén történt ez, ne feledjük! A horogkeresztes zászló Oslótól Belgrádig, Minszktől Liégéig diadalmasan lobog. És Mgr. Kerkhofs nyugodt hangon mondja az ezredesnek: — Herr, a nácizmus, az ön vallása, az emberiség legnagyobb ellensége. A németek végülis elengedik és katonásan tisztelegnék előtte. A védő A túszokat a.,nácik a liégei fellegvárba zárják. A püspök felkeresi őket, reményt önt beléjük és újkori Szent Miklósként bort és szívnivalót osztogat. Az egyik fogoly, >— magas, vállas, szőke férfi — meghatotan öleli meg a püspököt. Az illetőt Joseph Merlotnak hívják. Ma Belgium építésügyi minisztere. Szociáldemokrata. A liégei püspök nácizmus elleni résistance-ának legpatétikusabb része, az a fejezet, amely az üldözött zsidók érdekében kifejtett tevékenységéről szól. A szerencsétlen üldözöttek százait menti meg, helyezi el családoknál, intézményeknél, kolostorokban. A főrabbi megmentő je És most rátérek a liégei főrabbi esetére. Hogy erről az Eichmann-per nyomán nem esett szó, hogy erről az egyedülálló esetről a világ mindmáig nem tud, fel nem fogható. E sorok írójának szerény véleménye szerint márványbe kellene ezt az ügyet vésetni. Izrael földjén erdőt kellene ültetni Monseigneur Louis Joseph Kerkhofs emlékének örök időkre való megőrzésére. 1942 nyarán a liégei főrabbi kilép háza kapuján és abban a pillanatban szemben találja magát két Gestapo tiszttel. A főrabbi, aki borotvált arcú, keménykötésű, vállas férfi, akiről
