Az Ember, 1963 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1963-12-14 / 50. szám
THE MAN HUNGARIAN WEEKLY 100 WEST 80th STREET NEW YORK 24„ N. Y. Előfizetés egy évre TIZENKÉT DOLLAR és 50 CENT 38. évfolyam No: 50 FÖSZERKES ZT < jffí KLÁR ZOLTÁN Tel: SU 7-7771 SU 7-1353 WA 5-7160 ^, 1963 December 14 Vol: 38 No 50 EGYES SZÁM ÁRAi 25 c AZ UTOLSÓ VACSORA KENNEDY ELNÖKKEL .. Irta : SZÉP-né TAKARÓ ERIKA Az Utolsó Kennedy Vacsora New Yorkban...A Protestáns NYi Tanács átnyújtja a katolikus Kennedynek ‘Az Emberiesség’ nagy aranyérmét BÉCSI AZ EMBER SIRATJUK KENNEDYT! Irta : SÓS Az alábbi írást, a most Becsben (E megható cikket dr. Takaró Géza ny. ref. esperes kongeniális leánya: Takaró Erika, a Protestáns Tanács lapjának szerkesztője irta. ) Emlékezetes lesz örökre számomra November 8-ika, amikor KENNEDY Elnök utoljára volt New Yorkban és résztvett a PROTESTANT COUNCIL of the City of New York nagy bankettjén, amelyen először osztották ki a “FAMILY of MAN”, az Emberiség Családja nevű, az emberi testvériséget hirdető és a testvérsegítő jótékonyságot művelő szervezetünk évi “AWARD’’-ját, mégpedig egy KATOLIKUS embernek: John F. KENNEDY Elnöknek! * A “Family of Man” százezrekre menő tagsággal rendelkezik és ugyanazon humanisztikus célok szolgálatát tűzte maga elé, amelyért AZ EMBER is oly régóta harcokMindnyájan a Mindenható Istennek vagyunk gyermekei!- vallja programjában és ezt a szellemet igyekszik elhinteni a lelkekben. * Robert F, WAGNER,- kiemelve a Szervezet emberbaráti céljait-, Polgármesteri dekrétumban November 8-ikát “FAMILY of MAN DAY”- é nyilvánította és maga is résztvett a rendkívül nagyszabású banketten, amely a Hilton Szálló nagy báltermében folyt le 3.800 protestáns, katolikus és zsidó részvevővel és olyan forró sikerrel, amely KENNEDY Elnökkel való első találkozásunk, a személyével való közelebbi megismerkedés felejthetetlen élményeként fog megmaradni mindnyájunk szívében, akik akkor együtt lehettünk vele és érezhettük egyénisége közvetlen melegségét, emberi kiválóságát,— annál inkább, mert akkor nnég nem sejtettük a közelgő tragédiát, azt, hogy ez a találkozó egyben az UTOLSÓ VACSORA is..! * Mint a Protestant Council lapjának egy idő óta szerkesztőjére s a publicity ügyek megbízottjára,reám hárult a feladat, hogy az újságírókat bankett jeggyel lássam el...A 125 jegy kiosztása még javában folyt, amikor az Elnök megérkezett és ott állt a papi és világi kísérők között fiatalon, sugárzóan. Napbarnított arca, élénk, kék, mosolygó szemei, napsütötte és arany színre fakitott haja lenyűgözött mindenkit...az ember első gondolata az volt: olyan, mint egy— görög isten.! Szinte minden “biztonsági” kíséret nélkül jött a Carlyle Hotelből, ahova Rev. dr. POTTER, a Protestant Council igazgatója ment érte. Egyenesen a PRESS Roomba lépett, ahol kedvesen mosolyogva állta a fotóriporterek ostromát... * Egész este a legfesztelenebb modorban beszélgetett mindenkivel, nők és férfiak egyaránt el voltak bájolva kedvességétől, természetességétől, őszinte barátságától. Nem hiszem, hogy volt valaha elnökünk, aki ennyire, minden póz nélkül tudott magáválragadó lenni! Bevonulásakor mindenkihez volt egy kedves szava, kézfogása, pillantása. Letelepedett a számára fenntartott főhelyre és kis szivarjait szivogatva. nem akart többnek látszani, mint minden—amerikai... * Rev. dr. Ralph Sockman metodista lelkész volt a toastmaster. A bankett elnöki tisztét: George Champion, a Chase Manhattan Bank elnöke töltötte be. Asztali imát mondtak: Father Kennet Morgan és Rabbi William F. Rosenblatt. A Family of Man Awardot Rev. dr. Artur Lee Kinsolving, a Council elnöke ünnepélyes beszéd kíséretében nyújtotta át. Válaszában az Elnök megköszönte hogy az első kitüntető érmet más vallásunak adták ki és nagy örömét fejezte ki a felekezetköziség e meggyőző jele felett és reméli, hogy a Szervezet jövőbeli működése nagy hasznára lesz annak a felekezetközi SZERETETNEK, mely az IGAZI AMERIKAI SZELLEM természetes velejárója... Aztán fontos külpolitikai kérdésekről mondott fontos beszédet, miként azt a nagy angol napilapok részletesen ismertették... * Voltak, akik az Interchurch Centerben a bankett előtt megkritizálták, hogy katolikusnak adtuk az első kitüntetést,— de mindenki elhallgatott, feladta ellenvetéseit, amint látta és beszélni hallotta az Elnököt. Ezek a zsörtölődök is teljes szívvel osztoznak most a Nemzet nagy gyászában, siratják a nagyszerű EMBERT, aki Egyházának hűséges, IGAZ fia volt, de szavaiban és TETTEIBEN előljárt az emberi testvériségnek, amelyet Szervezetünk vall,, felekezetre nemzetiségre, testszínre és társadalmi rangra való tekintet nélküli legbuzgóbb legnobilisabb hirdetésében! Mérhetetlen fájdalmunkban mégis: nagy a mi boldogságunk, hogy e nagy kitüntetésünk szeretette1- jes átnyujtásával egy rövid estén örömet szerezhettünk a Martir Elnöknek: John F. KENNEDY-nek e szép, de mostmár oly fájdalmas emlékű— UTOLSÓ VACSORÁN... élő: SÓS Erzsébet, kitűnő munkatársunk küldte be, néhány nappal John F. Kennedy tragédiája után... Korunk legmarkánsabb, s legszeretettebb egyénisége: John F KENNEDY------halott..! Ezerszer átkozott kezek megölték e grandiózus és amellett oly mélységesen EMBERI férfiút, a Szabad Világ vezérét, éppen akkor, amikor az emberi- i ségnek olyan nagy, oly égető szüksége volt rá... Úgy hagyott itt bennünket, úgy halt meg, ahogyan élt: önként vállalt szent kötelességét teljesítve, bátran... Eltávozása gyászba borította az egész világot 1 AUSZTRIA népe már évekkel ezelőtt bécsi látogatása alatt szivébe zárta a fiatal, tetterős, nagykoncepcióju Elnököt. Leírhatatlan, mennyire megrázta most a tragédia..! A gyászhir November 22-én, pénteken este 9 órakor jutott ide a hir. A bécsi rádió és TV megszakította műsorát, röviden közölve a dallasi merényletet. Kétségbeesett érdeklődők, telefonálók tízezrei rohanták meg a sajtót, s minden más hírforrást, hírszolgálatot. Féltizkor hivatalosan is bejelentették John F, KENNEDY tragikus halálát. A rádió Beethoven ‘‘Eroica”ját közvetítette gyász-zeneként. Kennedy.. Kennedy.! Az utcák megteltek izgatottan tárgyaló, szomorú csoportokkal. Az idősebb generációhoz tartozók az 1914-es Sarajevo-i merényletet emlegették, Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni me rénylethez hasonlították a mait! Kennedy..! Kennedy..! hangzott mindenütt, elborult arccal suttogták e nevet, amelyre óh, hogy felragyogott a szemünk, valahányszor megjelent a mozi vásznán kedves arca, vagy ránk mosolygott az újságok hasábjairól... Mikor fáradtnak, gondterheltnek látszott, aggódtunk érte, ERZSÉBET mint drága testvérünkért, hiszen tudtuk, hogy mindannyiunkért dolgozik, harcol... A megdermedt Becs.. Az Operában a “ Walkür” előadását követően közölték a gyilkosság hírét...A nézőtér publikuma bénult csendben, mozdulatlanul maradt a helyén, sokáig... A szokásos vidám bécsi péntek este hirtelen megdermedt! Fekete zászlók jelentek meg az épületeken. Bécs gyászba borult...mély, nagy gyászba... Az újságok képes külön kiadásait szétkapkodták... sokan zokogva olvasták a hihetetlent, az elképzelhetetlent... A fény kialszik... A tavaszias időben sétálgatok, kirakatnézők, szerelmes párok, fiakeresek, kávénénikék, virágárusok csendben, könnyezve — hazamentek... Kiürültek a kávéházak, lokálok, heuriger-kocsmák, elaludtak a fények...Requiemeket tűztek ki a Stefans Dom-ban éS; más templomokban. Az amerikai követség előtt néma embercsoport és . . vagy száz főnyi egyetemista ..álldogált. Az Elnök- sir... Beszélik, hogy SCHAERF, az idős államelnök— sirt... KREISKY kiiliigymipi.sxter' meghatott hangon nyilatkozott: —A világot és az Egyesült Államok népét a legnagyobb veszteség érte, ami csak ebben a nehéz időben érhette..! Gyászruhában állok az “Amerika Haus” előtt...A Kaertnec Strasse-i kirakatban KENNEDY arcképe áll fekete fátyolkeretben... Egész Bécs úgy érzi, hogyr veszteségünk felmérhetetlen, Kennedy— pótolhatatlan. * BÉCS— EGYETLEN GYÁSZOLÓ CSALÁD..!
