Az Ember, 1962 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1962-07-14 / 28. szám
◄ UAVA\/AVAVAVAVAVAVAVAWAVA VAVAVAVAVAVAVA\/AV The Man HUNGARIAN WEEKLY Julius 14, 1962 Voi. XXXVI No. 28 FŐSZERKESZTŐ* BR KLAR ZOLTÁN 100 WEST 80th STREET NEW YORK 24, N. Y. SUsquehanna 7-7771 Előfizetés egy évre TIZENKÉT DOLLÁR és 50 CENT EGYES SZAK ARA: 25c Az Embernek adott EXCLUSIV nyilatkozatában Belgium helyettes külügyminisztere: HENRI FAYÄT súlyos kritikát mond de Gaulle európai tervéről és tántoríthatatlan hűségről biztosítja Amerikát írta: SZOMBATI SÁNDOR, Az Ember Brüsszel-i tudósítója A belga külügyek aktiv irányítójának, Henri FAYAT külügyminiszter-helyettesnek alábbi nyilatkozata melyet SZOMBATI Sándornak, Az Ember Belgium-i tudósítójának adott, nemcsak tartalmilag nyer nagy jelentőséget, de időszerűsége miatt is. John F. KENNEDY, az USA elnöke, Amerika legnagyobb nemzeti iinnenén, Julius 4-én mondott történelmi beszédében ugyanis szoros, szerződéses barátságot ajánlott fel Nyugat-Európa számára és erre mintegy válaszként, örvendetes és sokatmondó megnyilatkozásként ime itt van BELGIUM helyettes külügyminiszterének nyilatkozata, melvet igaz ölömmel nyújtunk át u demesrattkas magyarságnak es amelyet egyidejűleg eljuttatunk az USa elnökéhez és külügyminiszteréhez is. Brússzel-i felvétel Henri FAYAT belga külügyminiszterhelyettes (jobb oldalt) dolgozószobájában, amikor SZOMBATI Sándornak, Az Ember Belgium-i tudósítójának tollba diktálja itt közölt nagyjelentőségű és exclusiv nyilatkozatát. Bruxelles, 1962, Julius Az utóbbi napok politikai életének nagy eseménye az a beszéd, amelyben a francia államfő de Gaulle tábornok Európa integrációja ellen foglalt állást. A történelmi magasságokba emelkedett generális, aki idestova negyed század, a francia fegyverletétel után egyedül vállalta a harcot a hitleri barbarizmus ellen, most, súlyos szavával a spaak-i Egységes Európát támadta meg. illúziónak, utópiának ítéli az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló államközösség kialakulását. Ehelyett az európai államok laza szövetségét, vagy ahogy ő mondta: a “Hazák Európáját” ajánlja és tartja megvalósíthatónak. Ez az Európa kizárólag kontinentális volna, tehát Nagybritániát nem foglalná magába. De Gaulle De Gaulle beszéde Franciaországban, de világszrete is (itt persze csak a szabad világról van szó!) meglepetést, megrökönyödést, sőt helyenként megbotránkozást váltott ki. Az integrált, tehát egységes Európát hirdető francia' kereszténydemokrata (MlRP) párt kivonta tagjait a kormányból és szüntelenül és hevesen támadja a generális elképzeléseit, amelyek, nem csak szerinte, visszakozást jelentenek a már máig elért eredményekkel szemben Ék-verés Ami de Gaulle koncepciójában a legveszedelmesebbnek tűnik az, hogy éket akar verni az Atlanti Sző vétségbe, éket az európai nemzetek és az Egyesült Államok közé. I A tábornok,- az általa hirdetett európai államszövetség vezetését követeli. Az USA és a Szovjetunió között egy harmadik nagyhatalom, a “Hazák Európája” megalakulását szeretné, a saját vezérlete alatt, i i \ _ > Adenauer A tábornok első (és mindmáig egyetlen) számottevő szövetségese Adenauer nyugatnémet kancellár. Belgium és Hollandia másrészt élesen ellenzi de Gaulle terveit. Ebben a kérdésben személyes öszszetűzésre is sor került a francia államfő és az Egyesült Európa legfőbb hirdetője: Paul Henri Spaak belga miniszterelnök-helyettes között. Az Ember Miért ellenzi a belga kormány de Gaulle tábornok, most már nyilvános akcióját? Erre a kérdésre szerettem volna hivatalos helyről választ kapni Az Ember olvasói számára. És ezért kerestem fel Henri Fayat belga külügyminiszter helyettest, aki készségesen állt a legjelentősebb amerikai magyar lap, a dr. Kiár Zoltán szerkesztésében megjelenő Az Ember rendelkezésére. A kitüntetés annál becsesebb, mert a külügyminiszter helyettes ma, — -Spaak miniszterelnök helyettes lévén —, a belga külpolitika aktiv kivitelezője, nomeg az az államférfi, aki köztudomásúan csak a legritkább esetekben fogad újságírókat. Henry Fayat Talán nagyiban hozzájárult megszólalásához az a tény, hogy (Az Ember tudósítója kihangsúlyozta a la,p töretlenül demokratikus és mindkét szélsőség ellen bátran harcoló jellegét. Ez a tény bizonyára súlyosan esett a latba akkor, amikor Bécsben végre elcsípték azt a Jan Verbelen nevű belga SS tábornokot, aki a náci megszállás alatt személyesen akarta Henri Fayatot meggyilkolni és akinek bűnös tervei elől a jelenlegi belga külügyminiszterhelyettes, az Ellenállás egyik vezére, Londonba menekült . . . A magas, szikár, őszhajú, 56 esztendős Henri Fayat miniszter, aki egyébként a Brüsszeli Egyetem tanára is, elfoglaltságára való tekintettel, éjfélkor fogadott hivatali dolgozószobájában, hogy kérdéseimre válaszoljon. Ártalmas .. . ! — A belga kormány, — kezdte — ellenzi de Gaulle tábornok elképzeléseit, mert azok visszakozást jelentenek, nem nyújtanak garanciát arra, hogy Európa a jövőben az egység felé halad majd. És főleg: adott esetben ártalmas lehet az Atlanti Szövetség keretein belül. Végül: nem számol azzal a lehetőséggel, hogy Nagybritánia egy napon csatlakozik az európai közösséghez. Rövid, tömör, súlyos megállapítások ezek a mondatok, amelyeket a miniszter tollbadiktált. Világosan elitéli tehát a francia államfő törekvéseit. Van-e azonban kilátás arra, hogy a két felfogást képviselők között közeledés jön létre? • Kudarc — Lát-e miniszter úr lehetőséget arra, hogy a tábornok álláspontja valamelyest változik a kompromisszum irányában? — kérdem. — Ez a kérdés, — feleli —, sajnos, sok fejtörést okoz számunkra. Minden eddigi kísérletünk a francia álláspont merevségének meglazitására, kudarcba fulladt. A francia kormány minden ilyenirányú javaslatunkat végérvényesen elutasította . . . Együtt az ESA-val! — Milyen veszélyeket rejt magában de Gaulle tábornok akciója az Atlanti Szövetségre nézve? — kérdem és hozzáfűzöm: — Gondolja-e miniszter úr, hogy a szabad nemzetek közötti eddig hibátlanul funkcionáló szolidaritáson csorba eshet? — Kormányom a szabad nemzetek tántoríthatatlan összetartását a nyugateurópai katonai biztonság sine (Folytatás a 2-ik oldalon)
