Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)

1960-03-12 / 11. szám

Az Embert hazugul gyalázó, antiszemita FÁY ZOLTÁN rendszej • • • < MI TÖRTÉNT A KULISSZÁK MÖGÖTT? 6 1933 Április 22 FÁY ZOLTÁN Qjjn(jör Ferenc, ennek a lap. AZ EMBER I nak a főszerkesztője a meg. ” | mondhatóia> h0gy hányszor k.. Béreltein meg őt más belátásra n h-m/^>■v* En még mindig hiszem, hogy rendszer nak, melyen egy ,boldog, erős zniTÍV-'" 1 Magyarorszag felépülhet, de ZOLTÁN ___ >J kénytelen vagyok elismerni, a magyarországi állapotokra vo. hogy már nem tudom elítélni, natkoztatva ezt a szót “rohadt sőt már kezdem megérteni (,on-A rohadt Irta: FÁY ZOLTÁN Ennek a lapnak a hasábjain nagyon sokszor lehetett olvasni, Levél a sz< ." • _. ■ ■ ■•y | Gőml"!' Kérenc”úrnak ..Az Eh.bor” főszerkesztője Now York r Igen li.-ztelt Barátom! ■ Engedi: meg. hogy “Az Ember” április T-'-iki számában “Az igaz-! •sár keevóOit" íim alatt megjelenti elmet'ut tA; :> sodra a nyilvánossági ti"H v.i Is-j.i 1. _______ | ff nyilas lap "disselnöke" — Göndör Ferencnek rajongó munkatársa, "barátja'* és besúgója volt! 1933 Március •>. AZ EMBER 1933 május 6 AZ EMBER zetek határozatikig mondtak kö­szönetét nagyszerű, oltalmazó munkájáért, amellyel mint az új­ságíró szervezet egyhangú lelkese­déssel választott elnöke (más ál­lást nem töltött be), mindenkinek rendelkezésére állt. ---------­Erről a súlyos históriai idők pró­báját megállt férfiúról írta Fáy Zoltán többi közt nemrégiben a newyorki nyilas lapba azt, hogy “kéjelegve nézte, mint akasz­tottak keresztény magyar in­­tellektueleket a budapesti ut­cák fáira”, a newyorki nyilas lap I960 február 21-i számában pedig az egyik zsidó világszervezethez intézett, a kol­lektív bűnösség alapján a magyar zsidóság ellen vádaskodó angol­nyelvű nyíltlevélben ily vad rága­lommal illeti Göndör emlékét: “Göndör Ferenc vezető szere­pet játszott a Kun-kormányban és szadista kéjjel izgatott ma­gyar parasztok meglincselésére.” Kell-e mondani, hogy Göndör Ferenc sohasem “nézte, mint akasz­tottak magyar kereesztény intel­­lektueleket a budapesti utcák fái­ra’, nemcsak azért mert tudtunk­­kal nem is történtek ily akasztá­sok a budapesti utcákon a kommün alatt, de azért is, mert Göndör mindig az üldözöttek oldalán állt s minden vérengzést, így az intel­­lektuelek és parasztok ellenit, é­­lesen, hevesen ellenzett. Ugyanezen nyíltlvélben azt is • állítja Fáy, hogy Göndör “Újságot alapított itt, s ez az újság 32 év óta, s ma is üldözi a keresztény magyarokat.” Az Ember sohasem üldözte a keresztény magyarokat, sőt az igazán keresztény magyarok mél­tányolták népbarát irányát. A magyarság szemetét, a kislétszá­­mű nyilas antiszemitákat, akik még itt Amerikában sem fértek a bőrükbe, támadta, miként mi is kipellengérezzük őket és harco­lunk azért, hogy megállítsuk Ma­gyar-Amerika nácifikálását, s Ma­gyarország felszabadulása esetére vérszomjas, barbár garázdálkodá­sukat lehetetlenné tegyük. De ha Göndör lapja a ke­resztény magyarok üldözésé­vel foglalkozott, MIÉRT lett FÁY Zoltán AZ EMBER mun­katársa, GÖNDÖR barátja és BESÚGÓJA! (Folytatás a 2. oldalon) Valamennyiök között is a legvakmerőbb, legzabolátla- j nabb a SOMODI KLASZEKj István szerkesztésében meg-1 jelenő newyorki super-anti­­szemita közlöny, a LEGSZE­MÉRMETLENEBB, pedig u­­gyanannak a hecclapnak rész­vénytársasági diszelnöke, igazgatósági tagja és cikkíró főm unkatársa: FAY Zoltán, akinek rágalmazó mivoltát nemrég HIMLER Márton ál­lította pellengérre egy pitts­­burgi nyilas lapban megjelent hazug cikke miatt a lap szer­kesztője ellen indított és meg­nyert sajtóperében. Legutóbb pedig az ameri­kai magyar kereszténység e­­gyik régi, tevékeny vezére. Nt. BORSHY KEREKES György, a Református Egye­sület elnöke sütötte rá egy mindenkit meggyőző, roppant Az új zsidóvérre szomjazó, javíthatatlan nyilas antisze­mita uszítók nemcsak a mi féktelen dühödt megrágalma­­zásunkkal, de AZ EMBER előző kiadó-szerkesztője, bol­dogult GÖNDÖR Ferenc em­lékének leggyalázatosabb be­szennyezésével is próbálnak ellenünk hadakozni. Soha ha­lott magyar újságíró síri em­lékét nem bolygatták dur­vább, kegyetlenebb módon, szűnni nem akaró, vad hév­vel, mint Göndörét, még ma is, hat évvel a halála után. A világ minden részében megjelenő és Amerikában is árusított nyilas hecclapoknak alig van száma, amelyben ne volna sárdobálás az egykori harcos antináci újságíró el­len, a halála után is belőle és Dr. KLÄR Zoltánnak, AZ EM­BER új érája vezérének meg­­rágalmazásából akarnak meg­élni ... erőteljes nyilatkozatban a ha­zugság és rágalom bélyegét. Az ellenünk koholt, példát­lanul fantasztikus, sötét rá­galmakért bíróság előtt von­juk felelősségre a nyilas ha­zugságbajnokokat, az igazság­talanul gyalázott GÖNDÖR helyett pedig leleplezzük itt FÁY Zoltán hihetetlen SZE­MÉRMETLENSÉGÉT, amely­­lyel a legféktelenebb, s leg­képtelenebb vádakat, amelye­ket csak magyar olvasó előtt valakire kenni lehet, szórja arra a halott GÖNDÖR Ferencre, akinek — leg­­talpnyalóbb, rajongó munkatársa, “barátja”, sőt BESÚGÓJA is volt! Az amerikai «remoKratikus ma gyarságnak nem kell bemutatnunk Göndör Ferencet. Talán jobban is ismeri itteni működését nálunk nál, hiszen olvasója volt lapjának, amelyet mi a két háború közti korszakban nem láttunk, mert nem engedték be az akkori Ma­gyarországba. A Kun Béla átko­zott kommunista rémuralma kor­szakából azonban világosan em­lékszünk arra, hogy Göndörnek semmi része nem volt a gyűjtő­­fogház i paktumban, amely Kun Béla és a szociáldemokrata vezé­rek között-létrejött, Magyarorszá­gon a Népszava és egyidőben a polgári Déli Hírlap munkatársa, harcos újságíró és vélheti huma­nista volt, aki Szász Zoltánnal e­gyütt a kommunisták bátor ellen­felének számított. Lapját a kom­munisták közel két hónapra be is tiltották, majd pedig azután, hogy a Munkástanácsban, fulmináns be­szédet mondott Szamuelly Tibor ellen. Lenin-fiúk keresték a laká­sán, s kénytelen volt egy verseny­­lő-transporttal, mint lóápoló álnév alatt Béesbe emigrálni hat héttel a kommün bukása előtt. Amig ott­hon volt, mindenkin csak segített, köztudomásúan maga volt a meg­testesült humánus tisztesség. Már a kommün kitörését követő napoktól kezdve lapjában és ahol csak tehette, küzdött a terroriz­mus ellen. A kommün után Kr.udy Gyula írta róla az egyik lapban, hogy “az újságírók mint a kis csibék a kotlóshoz bújtak védő i szárnyai alá” és az újságírószerve-Fotomontázs FÁY ZOLTÁN 1933 Március 25, Április 22 és Május 6-án megjelent cikkéről, mely­ből kitűnik, hogy “FÖMUNKATÁRSA” volt a szerinte “SUBVERSIV” listán szereplő és “KOM­MUNISTA” Az Embernek néhai GÖNDÖR Ferenc idejében, akit “IGEN TISZELT BARÁTOM”-nak szólít és akiről ezt írja: “Igazságos, hozzáférhetelen, becsületes gondolkozású újságírónak ismerlek..!” Azt Írtad, hogy nem osztod az én éles kritikámat Ghykával szemben. Hozzá vagyunk szokva, ahhoz hogy Te egyenlő mérték­kel mérsz mindenkinek, magad­nak is. És éppen ezért itt a Te lapodnak a hasábjain, az Érted rajongó táborod előtt kérdezlek meg, hogy mit csináltál volna Te Ghykával és az egész M. Kir; bü­rokráciával az én helyemben? Erre a kérdésre Tőled egy Gön­dör Ferenchez illő becsületes vá­laszt várok, e Kész hived FÁY ZOLTÁN I

Next

/
Thumbnails
Contents