Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)
1960-07-30 / 31. szám
VAVAV/AV WAVAWA July 30, 1960 The Man HUNGARIAN . WEEKLY I Vol. XXXIV. 320 No. 31 főszerkesztő-. dr KJUÁR ZOLTÁN 100 WEST 80th STREET NEW YORK 24, N. Y. Phone SUsquehanna 7-7771 Előfizetés ffj évre TÍZ dollár EGYES SZÁM ABA: 20c Berkovits Andor színes London-i levele Kinyomoztuk a magyar zsidóság eddig ismeretlen hóhérának bünlajstromát: Kivégeztette Aradon a magyar zsidókat és a nem-nyilas tiszteket a "vitéz'*-nek esufolt HESZLÉNYI TÁBORNOK aki Eichmann-tól 100.000 magyar zsidó likvidálását követelte amit azután a tömeggyilkos maradéktalanul végre is hajtott Irta: DR. KLÁR ZOLTÁN Eichmann Adolf, hat millió zsidónak, közte magyar állampolgárok százezreinek hóhérja Israel börtönében várja megérdemelt sorsának beteljesülését. Az Ember június 18., 25. és július 9-i számaiban hiteles fényképmásolatban közöltük és kommentáltuk Eichmann, Jodl tábornok és Heinrich Himmler, a Gestapo főnökének legbizalmasabb titkos leveleit, amelyek a zsidók Magyarországról való elhurcolásának és elpusztításának módozatait tárgyalták. E borzalmas történelmi okmányokról szóló, nagyszabású memorandumunkat már eljuttattuk az israeli hatóságokhoz. Heszlényi vezérőrnagy szerepe E hátborzongató, titkos okmányokban magyar részről a legbecstelenebb és legaljasabb szerepet egy vitéz Heszlényi nevű vezérőrnagy játszotta, aki e levelek tanúsága szerint a német hadsereg-parancsnokságnál és a Gestaponál dühödt hévvel szorgalmazta a “végmegoldást” a Magyarországon élő zsidóság számára és e, korunkban gondolatban is őrült képtelenségnek képzelt, förtelmes akció megkezdéséül, mintegy első adagul százezer magyarországi zsidó, főleg olvanok likvidálását sürgette, akik már a német pogromista gyilkosok elől menekülve kerestek védelmet Magyarországon. Ki ez a rémes fenevad, aki a védtelen, kiszolgáltatott, ártatlan zsidókat oly igen kiirtatni akarta és gyűlöletét és vérszomját annyira nem türtőztette, hogy •— számos jel szerint, — saját privátszorgalmi buzgalmából, követelte. sürgette eltávolításukat, halálba küldésüket? Él-e még és elvette-e büntetését iszonyatos bestializmusáért, amellyel meggyorsítani törekedett a magyarországi zsidóság zömének aztán ténylegesen bekövetkezett iszonyu tragédiáját, amely a huszadik század “Kultur-Európájának” örök szégyene marad ? Olvasóink tömege a világ minden részéből fordult hozzánk ez izgalmas kérdéssel és mi megüzentük e helyen, hogy a legszélesebb körű kutatást, legbuzgóbb nyomozást indítjuk meg ez irányban s ha vitéz Heszlényi még életben volna, mindent elkövetünk, hogy elnyerje iftéltó büntetését. Vizsgálatunk eredményéről itt számolunk be: Azelőtt Herzlinger Heszlényi vezérőrnagy Herzlin-A néniét erdélyi náci hadsereg főparancsnoka (balról) tárgyal a “vitéz’’-i címet viselő és Heszlényi nevezetű “tábornok”-kal, aki 100,000 magyar zsidó kiirtását követelte sürgősen Eichmanntól és aki Aradon kivégeztette a magyar zsidókat és a Szálasihoz át nem pártolt honvédtiszteket ger néven látta meg a napvilágot és egyike a Werth Henrikhez, az engedetlenségével gróf Teleki Pál miniszterelnök kétségbeesését és öngyilkosságát felidézett németvezető vezérkari főnökhöz hasonló, sváb származású magyar generálisoknak, akiknek nem tetszett Horthynak a német názikkal szembeni tartózkodó magatartása és tüntettek Hitler és a nácizmus iránti lelkesedésükkel. Szinte a németeken is túl akartak tenni a nácizmusban, különösen a zsidók elleni dühben, vitézkedésben és szinte árulásnak tekintették, hogy Horthy nem kínálja tálcán a zsidó magyar állampolgárok százszrei életét a dicső “Führernek”. Mellékkormányt akartak játszani és kivált Heszlényi törekedett Horthyt és Kállayt sarokba szorítani, a “szabotáiásnak” véget vetni a “zsidókérdésben". Hitt Hitler európai uralma, “Uj rendje" sikerében, a ‘‘Harmadik Birodalom” ezer évében és tudta, hogy a magyarországi zsidók eliminálásának sürgetésével hízelegheti be magát legjobban Európa vélt új urainak kegyébe . . . Teljesen illetéktelen Minden oldalról megerősítették előttünk, hogy Heszlénvinek semmi néven nevezendő hatásköre nem volt a zsidók ügyébe való beavatkozásra. A nyilaj^giuccsig a honvédelmi minisztérium munkaügyi főcsoportja intézte a zsii|ó munkaszolgálatosok ügyeit. Érméje az osztálynak Hennyei Gusztáv^ vezérerzedes volt a főnöke, aki Horthy és Kállay intenciói szerjlft arra | törekedett, hogy a MTJSZ-osokkal I szemben megakadályozzon minden I atrocitást és gazságot. Ehhez a fő* 1 csoporthoz Heszlényinek semmi j köze nem volt. Hitlerék kedvence Németbarátsága jutalmául erőltette Hitler kormánya és különösen annak budapesti megbízottja, Veesenmayer, hogy Horthy hadseregparancsnoknak nevezze ki. A kinevezésre kényszerítést tanúvallomások idézésével is megerősíti Macartney angol professzor ismert, kétkötetes magyar történelmi munkája, az “Október 15-ike.” ! Horthy elfelejtette Heszlényi strébersége, amellyel ártatlan milliók hulláján keresztül tört felfelé, így jól kamatozott. De mikor kezdett rosszul menni a németeknek és Horthy a számára megbízható generálisok között osztotta ki a bizalmi feladatokat, — miként szintén Macartney írja említett művében, — állandó mellőzésben lett része. Horthy tudta róla, hogy a nácik vakbuzgó szol| gája, s ezért nem kellett neki. Magyar katonák ezreinek gyilkosa isi Ugyancsak Macartney müve szerint Malinovszky orosz tábornok a Tiszánál meg akarta kerülni a Heszlényi parancsnoksága alatti harmadik magyar hadsereget, de i Heszlényi a németek előtti vitéz(Folytatás a 2-ik oldalon)