Az Ember, 1960 (35. évfolyam, 1-50. szám)
1960-04-30 / 18. szám
2. oldal j^Mߣ£ 1960. április 30 Nagy bankett Ocskay tiszteletére TANÚVALLOMÁS OCSKAY EGYIK HŐSTETTÉRŐL A SZEMTELENSÉG NETOVÁBBJA: "Amerikai kártérítésről" ábrándoznak a nyilas gonosztevők ^Folytatás az 1. oldalról) Ezután lépett a Frigyszekrény előtti szónoki emelvényre e sorok írója és mondta el a következő VALLOMÁS-t, mint az akkori események szem- és fültanuja. 1944 egyik késő éjszakáján a Sip-utcai Zsidó Hitköz-ség-i épület I. emeleti hivatali szobájában húzódtam meg. Az épület telve volt mimkaszolgálatosokkal, akik belföldi, vagy ukrajnai századoktól szöktek meg, ahol a szadista keretlegények társaikat halálra kínozták és megölték. Katonaszökevények voltak, akikre elfogatásuk esetén halálbüntetést szabtak ki a hadbíróságok, de halál várt rájuk akkor is, ha •nem szöknek meg! Éjfél után két óra tájban arra ébredtem, hogy •az utcáról zűrzavaros hangok hallatszanak. Kinéztem a (függöny mögül az utcára, amelyet sűrű köd borított Ismert uniformisukban NYILAS különítményt! alakok járkáltak fel és alá, a kezükben fegyverrel, az övükben kézigránátokkal. Megpróbáltam felgyújtani a villanyt, nem gyulladt fel, megpróbáltam telefonálni, a telefon süket volt. Leszaladtam a portásfülkébe, hiába, mert a telefondrótok el voltak vágva. Mint később kiderült, az egyik •fiatal portás titokban a nyilaskeresztes párt tagja volt és ő kapcsolta ki a villanyt és vágta el a telefondrótokat. — Próbálj kisurranni az épületből a Dohány utcai templomon keresztül: — mondtam egyik fiúnak -— Hívd fel valahogy kintről Ocskay László századost, mond meg n-'-i a-">nnal jöjjön, mert itt vankéfségtelenül vérfürdőt akarnak csinálni! . . . Közben a Sip utcai nehéz tölgyfa . kaput puskatussal kezdték döngetni. — Kamit kinyitni, zsidók, mindenki jöjjön ki feltartott kezekkel! ordítottak kívülről. — Nincs válasz, nincs tárgyalás, nincs alku . . .! — súgtam a fiuknak — vagy sikerült értesíteni i)(••-kayI, aki jön és biztosan megment bennünket, vagy valamenynyien elvesztünk. Minden zsidó megdöglik! Kívülről egyre fenyegetőbb ordítások hallatszottak. — Nyissátok ki a kaput, mert kézigránátot dobunk! Minden zsidó megdöglik . . •! Fölszaladtunk az emeletekre, .nehogy a nyilas kézigránátok széttépjenek bennünket a kapu alatt. Minden perc egy órának számított a szörnyű bizonytalanságban. IVIi lesz, ha nem jön Ocskay? .Arra nem is gondoltunk, hogy Ocskay csak egy ember és vele «■zeniben egy megvadult, vérszomjas, rabolni, gyilkolni akaró nyilas tömeg áll. Lövöldözés kezdődött, a nyilasok lőttek a kapura és az emeleti ablakokra. Ocskayról semmi hír, az a fiú «ein jött vissza, akit kiküldtem telefonálni. Vájjon hány percünk van még hátra az életből ? Ocskay százados vagyok Hirtelen elcsendesedett a pokoli zaj. a lövöldözés és fenyegető ordítozás az utcán. Az emeleti ablakokhoz szaladtunk, a köd felszállt, világosodott. Az épülettel szemben lévő -járdán állt Ocskay Százados és a nyilasok vezetőivel tárgyalt. A tárgya* lás nem tartott sokáig, úgy létezik, nem járt eredménnyel. Ocskay megfordult, a kapu elöl elparancsolta a nyilasokat, ö maga a járda szélére áll és kezét a pisztolytáskájára tette. — Ocákay László százados vagyok! — kiáltotta — az épület az én parancsnoksájgom alatt áll, gépfegyverem van benn . . . Mindenkit figyelmeztetek, ne kísérelje meg a behatolást, mert azonnal tüzelni fogok! . . . — Százados ur — kiáltottak vissza — az épületben szökevény zsidó nrunkaszolgálatosok bujkálnak, adja ki őket . . . parancsunk van előállításukra: Ocskay nem válaszolt, nem vitat-; kozott, nyugodtan állt és várt. A nyilasok vezetői egymás között kezdtek veszekedni. — Félre kell lökni a századost és betörni — ordította messziről egy vérszomjas nyilas. Gépfegyver és őrség Ocskay hátrafordult és felnézett az épületre. Mi úgy láttuk, hogy mosoly húzódott végig markáns arcán. De lehet, hogy ez csak azok képzelődése volt, akik megmenekültek attól, hogy a nyilasok halomra gyilkolják őket. A Sip utca lassan kiürült, a kaput kinyitottuk. Ocskay bejött és végignézett a kapu alatt katonás rendben sorakozó katonaszökevényeken. —■ Nem lesz semmi baj, fűik — mondta csendesen — csukjátok be a kaput ... Ha újból jönnének, jöjjetek át érteni a századhoz. A gépfegyvert .mindenesetre előkészítjük és állandó őrséget biztosítok a Hitközség épületének! Banditák nem jöttek, mert tsmwtók Oeskay századost . . .! Adorján Antal E tanuságtételem -után kifejeztem hálámat Ocskay László százados urnák, aki e tettével megmentette életemet és az Abonyi utcai Gimnáziumban pedig megmentette öreg szüleim életét, akik így több mint 10 éven át élhették túl a nyilas vérengzések idejét. Megemlékeztem még a jelenleg már az USAsban tartózkodó Adorján Antalról, a Zsidó Hadviseltek volt kiváló elnökéről, aki minden elképzelhető erővel és hősiességgel támasztott alá minden életmentési akciót és aki motorja volt minden emberfeletti törekvésnek e vészterhes időkben. Ha embermentést ünnepiünk, ebből Adorján Antalt nem lehet kihagyni! A HI AS Elnöke ezután átnyújtotta Ocskay Lászlónak a Díszoklevelet és biztosította,a Világszervezet örök hálájáról. Tomboló tapsvihar Ezután megható jelenet következett. Speed Ibolya Elnökasszony felszólította a megjelent magyarokat, akiknek életét Ocskay mentette meg és akik Az Ember cikkei nyomán jelentkeztek az USA területéről, hogy (felállással köszöntsék életük megmentőjét: Ocskay Lászlót. A magyarok közül sokan felsiettek a Frigyszekrény elé és az ott álló Ocskay Lászlót sírva ölelték át és szorongatták életmentő kezét. Az amerikai közönség is felállt helyéről és kendőlobogta lássál és könnyes szemmel köszöntötte • . . percekig tartó tapsorkánnal ünnepelte Ocskay László századost, aki lehajtott fejjel és könnyes szemmel állt a Tórák Szekrénye előtt. (Ilyen tapsvihar egy ősi zsidó templomban még nem zúgott fel! Amikor az ünneplés elcsendesedett, halk hangon és magyarul csak ennyit mondott: — Csak azt tettem, amit egy tisztességes magyar embernek cselekednie kellett azokban az időkben! . . . Amikor Ocskay szavait lefordították angolra, az amerikaiak megújult erővel zugó tapsorkánnal köszöntötték a magyar honvédtisztet. Bankett Ocskay tiszteletére Az ünnepléshez csatlakozott Mr. James P. Rice, HIAS vezérigazgatója és Mr. Murray Gurfein, a HIAS elnöke, akik kifejezték örömüket, hogy Ocskay Lászlót köszönthették a HIAS körében. Mrs. Sidney Benton szólalt még fel amerikai részről, majd a HIAS remek női Kórusa énekelte el a Halleluját, Ocskay László ünneplésének tiszteletére. A hatalmas ünnepség, amelyhez hasonlóra még a HIAS történetében sem volt példa, Miss Florence Gay, a HIAS Női Szervezete igazgatónőjének kiváló megrendezését dicséri, aki a Díszközgyűlés közönségét ezután a HIAS által terített asztalokhoz hívta, hogy 'ott családias közelségben köszönthessék Oéskay Lászlót. így is történt. Az USA publikuma és a magyarok megható gyöngédséggel vették körül Ocskay Lászlót és fejezték ki örök hálájukat e nagyszerű — Ember iránt! * Felejthetetlen események tanúiként hagytuk el a HIAS épületét. És közben arra gondoltunk, hogv: miként az EMBERIESSÉG elnyerte JUTALMÁT itt, a HIAS épületében, azonmódon kell megkapnia a MEGTORLÁST egy másik épületben, Newarkon egy másik emberformáju lénynek, a Deportációs Bíróság előtt az — EMBERTELENSÉGÉRT! Fájdalom, hogy annak idején NEM az Ocskay I.ászlók voltak többségben, hanem azok, akik ma is itt vannak még közöttünk és még szerenelni merészelnek, holott MÉG nem feleltek azokért a rém tettekért, melyeket embertársaik ellen elkövettek . . . Ue — hogy is szokta írni Az Ember szerkesztője? — ISTEN MALMAI LASSAN DE BIZTOSAN ŐRÖLNEK...! Szálasi egykori antiszemita bujtogató tintabitangjainak régóta fáj, hogy Adenauer kancellár kormánya a hitleri haláltáborokat túlélt kisszámú zsidóság egy kicsiny részének kártérítést fizettet ki. Az összeg, amit kapnák, aránylag semmiség: az átélt mérhetetlen lelki és testi szenvedések töredéke sincs megfizetve vele. De a Somodi—. Marschalko sajtó-csürhe irígyli s még azt is zokon veszi, hogy maradtak zsidók, sőt visszajöttek a halál torkából, — uj, még alaposabb munkára uszítanak. Egyikük pedig, ama Temesváry László, akit Szálasi beültetett a Nemzeti Bank zsíros elnöki stallumába s most időnként a legantiszemitább hep-hep lapokban, a newyorki rágalmi közlönyben és Alföldi-Schilzong nem kevésbbé uszító “Hídverők” című hecclapjában, cikkezget, most kiötletezte, hogy — kártérítést kell kérni, mert Himler Márton, az amerikai vezérkarnak a magyar háborús és emberiesség elleni bűnösök kinyomozását végző megbízottja annakidején Németországban szálmos exponált nyilast letartóztatott s azokat közülük, akik különösen súlyos vád alatt állottak, vissza is küldette Budapestre az akkori Nagy Ferenc kormány jurisdikciója alá. Erre felsőbb parancsa volt, de a magyar nemzet erkölcsi érdekéből is helyesnek tartotta azt, hogy 3 magyar bíróság az elítélésükkel maga mossa le a magyar névről gaztetteik szégyenét. Temesvári László most felhívást intéz a newyorki és más nyilas lapokban, hogy az életbenmaradottak jelentsék be nála kártérítési igényüket, a kivégzettek, “mártírok” hozzátartozói pedig szintén jelentkezzenek egy kis pénzmag irányában való közös akcióra. A nyilas szemtelenségnek nincs határa! * * * Szálasit, — mindenki tudja, — Hitler parancsára, német katonai egységek, a magyar nemzetet lealázó, fegyveres puccsal, törvénytelenül ültették Horthy kormányzói székébe. Temesvári László tehát szintén törvénytelenül lett ur a Nemzeti Bank sokmilliós valutakészlete felett. Voltakép erőszakkal hatolt be a Nemzeti Bankba, nem volt joga elnökösködni és hatalmas elnöki fizetést felvenni. Amit felvett s amit a szökéskor esetleg magáival vitt, vissza kellett volna fizetnie. Ha valakinek követelése lehet, az a Magyar Kincstár, nem pedig a bankelnökséget és az azzal járó anyagi hatalmat bitorló Szás lasi kreatúra . . . A bebörtönzött, vagy kivégzett “mártírok” legtöbbje pedig vagy bűnös volt védtelen magyar állampolgárok elleni erőszakosságokban, rablásokban, vagy gyilkosságokban, vág y esküszegő és hazaáruló volt, amikor Horthynak a teljesen reménytelen háborúból való kilépési nyilatkozatával szemben eladták a nemzetet a Herrenvolk-imperializmusnak és vágóhídra küldték ,a nemzetet. Hozzájárultak a háború meghosszabbításához, az áldozatok megnöveléséhez, összebombáztatták Budapestet és az országot, csak hogy kiszolgálják Hitlert és rövid ideig birtokolhassák a hatalmat és az államkasszát (Nemzeti Bank!), amikor már csak egyetlen hazafias érdek volt: emberi életekben és javakban minél kevesebb áldozattal megúszni egy teljesen kilátástalan helyzetet! Ha történetesen Horthy a háború után visszakerült ivolna a helyére, de akármely uj polgári állam számára is a nemzet becsülete és erkölcsi tekintélye iránti kötelesség lett volna, hogy nemzetárulásért és tömeggy tikossá gért bíróság elé állítsa a “mártírokat”, akik egyaránt vétkeztek az írott törvények, mint az emberi tisztesség örök, isteni törvényei ellen! * * * A magyar katonafiuk, akik hiába haltak meg 1944 október 15 után, az aggok, asszonyok és gyermekek, akiket feleslegesen bombáztak le Budapest céltalan ostrománál, a sok ezrek, akiket a fronttól pártszolgálat címén felmentett nyilas fenevadak lőttek a Dunába vagy öltek meg másmódon, nem támadhatnak fel, nem kérhetnek kártérítést. — Szörnyű bestiális elpusztításuk bűne ma is az Égre kiált, amikor látnunk adatik, hogy azok közül, akiket Himler Márton futni has gyott, egyik sem javult meg, sőt a Somodi Klaszekok és Marschalkók dühödtebb nyilasok és vadabbul uszítanak, mint valaha! Temesrváry Lászlónak pedig van bőr az ábrázatán a nemzetárulás és a nyilas pogromok megbánása helyett kártérítési akciót indítani! Biztosra vesszük, hogy ha Temesváry és cimborái ha megkísér, lik is végtelenül szemérmetlen és arcátlan követelésük előterjesztését, méltó kirúgásban részesülnek Amerika kormányától. Ez a vakmerő akció, sajnos, csak újabb igazolása a neonácizmus elleni harcunknak, újabb bizonyítéka gonosz raegátalkodottságuknak és — az emberi tisztesség e veszett ellenségei elleni, HATALMAS ÖSSZEFOGÁS feltétlen szükségének! TRAVEL NOW TO HUNGARY VISAS QUICKLY PROSESSED TRAVEL RITE TRAVEL BUREAU VÁMMENTES 3KKA csomagokat magyarorszagra TUZEX csomagokat csehszlovákéba Mindennemű biztosítás. Bel- és külföldi Hajó- és Repülőjegyek. GYÓGYSZEREK SORONKIVLI GYORS SZÁLLÍTÁSAI BROWNFIELD JOSEPH 15 PARK ROW NEW YORK CITY Telephone: BArclay 7-1166—7-1167 "CULTURE CENTER" 207 EAST 84th Street, N.Y. 28, N.Y. A 3rd Ave sarkán. — TELEFON: LEhigh 5-6490 — Tudományos könyvek, szakkönyvek, zseb- és kéziszótárak, tankönyvek, versek és szépirodalmi művek. HIRES FESTŐK művészi reprodukciói vásznon nagy választékban
