Az Ember, 1957 (32. évfolyam, 22-48. szám)

1957-11-16 / 45. szám

NOVEMBER 16, 1957 ^zSmbbr. 5. oldal Bécsi Az Ember Ä visszatérők'’ Hamath Eva színésznő 16 társával visszatért vörös Kádár-országba — Nem tud cseléd nélkül élni!— (“AZ EMBER” BÉCSI TUDÓSÍTÓJÁTÓL) WIEN, 1957 november A Bécsbe érkezett magyar kommunista lapok kolumnás cik­keket írnak azokról, akik Kanadából, az USA-ból és Európa különböző részeiből visszatértek Kádárék vörös birodalmába. Az Egyesült Nem­zetek (UN) főbiztosa szerint a visszatérők száma megközelíti a tízezret. A pesti kommunista lapok ugyancsak hasábokat írnak a most visszatért SZABÓ Miklós nevű “képviselőről”, aki 2 évvel ezelőtt jött • ki Magyarországról, közben beférkőzte magát a különböző magyar szervezetek kegyeibe, megszerezte titkaikat és most sajtófogadásokon és a külföldi rádióállomásokban “leplezi” le őket. A Délamerikából visszatért PA­GER Antal és a Szálasi-alakulat­­ból kommunista párttaggá vedlett KISS Ferenc pedig állandóan a kommunista lapok reflektorfényé­ben díszeleg . . . A BÉCSI PÁLYAUDVARON Tudomást szereztem arról, hogy egy nagyobb “szállítmány” indul el a komunista magyar követség­ről, amelynek célja a visszatérés s éppen ezért kimentem a bécsi fő­­pályaudvarra, a Budapest felé in­duló vonathoz. Csaknem minden utas elfoglalta már a helyét, ami­kor néhány perccel a vonat kije­lölt elindítása előtt loholva érke­zett meg egy csoport, amely egy II. osztályú személykocsi felé sie­tett, amelynek 3 fülkéjére kitet­ték a ”FOGLALT”-táblát. KOMMUNISTA “KÍSÉRŐK” A VONATNÁL Megszámoltam: pontosan tizen­hat felnőtt, egy gyermek volt je­len! A csoportot kísérők vették kö­rül, szemmel láthatóan “őrző” mi­nőségben, akik segítették a készü­­lődőket és akik utasításokat adtak a kalauzoknak. HARMATH ÉVA A VISSZATÉRŐK KÖZT A viszatérők között egyetlen is­merős arcot láttam: HARMATH ÉVA volt, a pesti színházak ked­venc énekesnője, aki az októberi forradalom után jött ki és akinél jobban senki sem gyűlölte a bol­sevista rendszert, — a kijelentései szerint. Harmath Éva Bécsből Ameriká­ba ment, New Yorkba, ahol Békeffi László estjén is fellépett; sőt mi itt Bécsben örömmel olvastuk “Az Ember” róla szóló megemlékezé­sét. Ez volt az utolsó hir, amit fe­lőle hallottunk. Annál nagyobb volt meglepetésem, amikor várat­lanul a “visszatérők” közt láttam, a komunista magyar követség tag­jainak kíséretében. MEGBÜNTETI A NYUGATOT, MERT NEM VOLT CSELÉDJE Megszólítottam, de nem akart nyilatkozni . . . — Hogy lehet az, hogy a mü- | vésznő visszamegy oda, ahonnan J oly undorral jött el, miként annak ' idején nyilatkozott? — Hát, hogy én most visszame­gyek, ezt tulajdonítsa a “tisztelt” | Nyugat magának . . . Össze-vissza ígértek mindent és most, amikor megvalósítani kellett volna igére-1 tűket, nem voltak hajlandók ne­kem exisztenciát adni és legfel­jebb CSELÉDNEK mehettem vol­na el én, akinek pedig még a kom­munista uralom alatt is, az utol­só pillanatig CSELÉDEM VOLT a saját háztartásomban . . , ! Ezeket mondta a művésznő szó szerint . . . ! Szemrebbenés nélkül mondta el mindezt, nem törődve azzal, hogy milyen “nehezen” fog­ja a Nyugat elviselni a büntetést, amely Harmath művésznő Buda­pestre való visszatértével éri . . . Még csak annyi fáradtságot se vett magának, hogy a “cseléd” ki­fejezés helyett “háztartási alkal­mazottat” mondott volna, miként most majd mondania kell a “vörös paradicsomba” való megérkezte után. Lejegyeztük kijelentését, de mégcsak ellenvetést sem tettünk, nehogy korrigálja mindent eláruló és tökéletesen jellemző kijelenté­sét, amellyel precizen indokolta a visszatérését: nem tud “cseléd” nélkül élni . . . ! Visszamegy tehát a kommunista “CSALÁD”-ba, amely még “CSE­­LÉD”-tartást is biztosit számára. BARÁTH IMRE Munkatársunk bécsi tudósításá­hoz mindössze azt fŰzzük hozzá, hogy: tényleg láttuk a művésznőt Békeffi László kabaréestjén és a­­mikor megkérdezték tőlünk, hogy mit szólunk a művésznő tehetsé­géhez, célozva a pazar elegánciáju ruhájára, amely élénken elütött most érkezett magyar menekült voltától, —igy válaszoltunk: — A művésznő annyiban tehet­séges, hogy---- ilyen pompázó, drága ruhát tudott magának sze­rezni menekülése közben . . . Biz­tosan nem kellett érte—kapálni... Most Kádárék Pestjén van már. Megérdemlik egymást! GYERMEK PARALIZIS ELLEN valódi Salk Polio Vaccinát szállítunk Magyarországra gyorsan repülőgépen thermosban, száraz jégben csomagolva 9 KÖBCENTIMÉTER FIOLA háromszori beoltásra $15.— A legbiztosabban, leggyorsabban és legpraktikusabban segítheti óhazai rokonait IKK A csomagokkal A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL. Kérjen részletes árjegyzéket és küldje IKKA CSOMAGJAIT a legmegbízhatóbb amerikai Céggel! — MINDENNEMŰ BIZTOSÍTÁSI HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK AZ ÖSSZES VONALAKRA 1 Brownfield Joseph 15 PARK ROW NEW YORK CITY Telephone: BArclay 7-1166—7-1167 Magyar művészek a “High Fidelity "—ben Berényi művészi BARTÓK-képe a címlapon — magyar zenészek diszfelvonulása — Emlékezés Berényi Róbertre A minap került csak kezünkbe a “HIGH FIDELITY” cimü áenei folyóirat ama száma, amelyben “BARTÓK ON MICROGROVE” címen finom közlemény látott napvüágot. Ennek függelékében minden Bartók-mü megtalálható, amely lemezen megjelentaz utolsó tiz évben azaz: Bartók Béla halála óta. A cikk minden gramofon- és rádióbarátot, lemezgyüjtőt érdekel. De nekünk is mond valamit, -hogy: ez a hanglemez-felsorolás valóságos diszfelvonulása a mai külföldön élő magyar zenészek legjelesebbjeinek! íme csak kapásból pár név: Ajtay Viktor, An la Géza, Csabay László, Doráti Antal, Farnadi Edit. Földes Andor, Fricsay Ferenc, Gertler Andor, dr. Herz Ottó, Kabos Ilona, Kóréh Endre, Kozma Tibor, Kraus Lili, Kuttner Mihály, László Magdk, Ormándy Jenő, Reiner Frigyes, Sándor György, Eerly Tibor, Solti György, Starker János, Szigeti József, Varga'Ti bor, Végh-vonósnégyes . . . ! Van a folyóiratnak még egy magyar vonatkozású érdekessége: A CÍMLAPJA. Ez a fiatal Bartókot modern festői meglátásban ábrázolja. Eredeti olajfestménynek sok-szinnyomatos mása. Festette: Be­rényi Róbert halhatatlan emlékű magyar mester, csaknem félszázad előtt. ®-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—__----------------------------­A kép kalandos utat tett. , Berényi szerette Bartókot és a maga örömére festette meg arc­képét, amelyet elküldött a san­­franciscoi Panama-Pacific-kiálli­­tásra. A tárlat művészi rendezője J. N. Laurvik, a San Francisco Art Association igazgatója volt, aki­nek neje magyar származású: Pá­los Elma. Ö figyelmeztette Be­­rényt egy amerikai kiállítás lehe­tőségeire. Berény Bartók-képe igy Ameri­kában maradt, Mr. Laurvik meg­szerezte és az ő halála után -—ár­verés révén — dr. Kolb Leó ma­gyar származású sanfranciscoi or­vos tulajdonába került. Tudott írni is, tanítani is! , Külsőségeiben legjobb régi időket idéző, törekvéseiben min­denkor haladó maradt. Nemcsak portrét, csendéletet, hanem egye­bet is festett, plakáttervező is volt, fulmináns; járatos volt grafiká­ban. Nem sok, de jeles portréi kö­zül, a családi ábrázolásokon kí­vül és a Bartók-kép mellett talán a legkarakterisztikusabbak Igno­tus Hugó, az említett Orbán, Ko­vács Vilma pszichoanlitikus, dr. Farkas Aladár (N.Y.), Sarkadi Klára (Berlin), Weiner Leó (Bu­dapest), Varró István (Chicago), báró Beck Gyula, Zágon Vilmos képmása. Három éve, hogy meghalt, kö­zel 70 éves korában. Munkásságának egy posthumus­­nyomát nemrég fedeztük fel: kö­tetnyi ragyogóan szellemes kari­­turáját hozta piacra valamelyik neves newyorki könyvkiadó. Egy nemzetközi pszichoanalitikus kon­venció résztvevőit ábrázolja. E rajzok egyrésze Berényi volt tanítványának és jóbarátjának: Dormándiné Székely Kovács Ol­gának munkája. Ez az ugyancsak kiváló portréfestő Párisban él, de ezidőszerint és még pár hónapig az Egyesült Államokban és Mexi­kóban tevékeny. (P. P.) ★ A “High Fidelity”-ben megje­lent Bartók - tanulmány Írója — kivételesen amerikai és nem ma­gyar, — egy jó Bartók-portréra vadászott: ha lehet olyanra, ami még nem ismeretes. És Szigeti József — a világhírű hegedűművész — figyelmeztette a Berény-féle Bartók-arckép létezé­sére. A rendkívüli alkotás annyira tetszett, hogy Író, szerkesztő egy­aránt szeretett volna valamit kö­zölni festőjéről. A kezük ügyébe került amerikai forrásokban nevét sem lelvén, olvasóikat kérdik: tud­nak-e valamit erről a festőről? ★ Nos, vagyunk még páran BE­RÉNY Róbert barátai, növendé­kei, tisztelői, akik emlékezünk fe­lejthetetlen munkáira, szeretetre­méltó személyiségére, Írásaira és mondásaira. Apja jómódú kereskedő volt, aki anyagi gondoktól mentesítve, sza­bad fejlődést biztosított számára. 16 éves korában megfestette fe­­hérszakállu nagyapját feketében, piros rendjelszalaggal; ma már ez a képe muzeális érték. A Mintarajziskolában ideig-órá­­ig Zempléni Tivadarhoz járt, de alig 20 éves korában már Párisban billiárdozik Weiner Leóval és a két Dezsővel: Orbánnal és Cigánnyal. Beleveti magát a magasan hul­lámzó modern áramlatokba. Legtöbbet tanul Cézannetól és Matissetól; hatással van úgy reá, mint Czóbelre a Fauve-mozgalom. Törekvéseiben és tanulmányaiban eljut a KUBIZMUSIG, de lénye­gében visszatér az IMPRESSZIO­NIZMUSHOZ, amelynek, mond­hatni: legkiválóbb keleteurópai képviselői közé tartozik. De nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy kezdettől végig megőrizte a maga jellegzetes egyéniségét! ★ Hazatérve, rövidesen résztvesz a “NYOLCAK” nevű művészcsoport tevékenységében. Első, 1911-iki emlékezetes tárlatuk — Cigány, Czóbel, Kernstock, Márffy, Orbán, Pór és Tihany társaságában öröm­ünnepe volt a haladóknak, bot­rányköve a konzervatívoknak. Mindezen festő-kiválóságok kö­zül talán három él már csak: Or­bán Dezső, tisztelettől övezve Ausztráliában, Czóbel Párisban és Pór Budapesten. ★ Berényi munkásága sokoldalú volt és élete végéig kísérletező, problémákat oldó, vitázó, érdeklő­dő, szellemes, de mélyenszántó. Milyen rokonok, vagy ‘"szakemberek*’ jöhetnek az U§A-ba? Az uj törvény precíz meghatározásai Az Eisenhower elnök által aláirt uj bevándorlási törvény magyará­zatául, — a Common Council ada­tai alapján —, a következőket aéU juk olvasóink tudomására, mint igen fontos hirt: Enyhítések a kedvezményes kvóták körül Egyes közelebbi rokonok és kivételes szaktudású munkások kvótán kívül jöhetnek be, vagy maradhatnak az országban. Az ELŐFELTÉ­TEL azonban az, hogy az illetők kedvezményes kvótára való igényét már 1957 JULIUS 1. ELŐTT — és-ha már az országban vannak, — 1957 SZEPTEMBER 11. ELŐTT kellett bejelenteni és jóváhagyatni. Amerikai polgárok szülei, állandó tartózkodásra beengedett kül­földi polgár házastársa és gyermekei, kivételes szaktudású munkások, akikben hiány mutatkozik, — még ha kérvényük el is évült volna — ha kérvényüket a fenti határidők előtt nyújtották be — most állandó letelepedési engedélyt kaphatnak, feltéve, hogy egyébként megfelelnek a bevándorlókra előirt követelményeknek. Körülbelül 30,000 személy, — mindenféle országból, — jut ebbe a szerencsés helyzetbe. Most csak emlékeztetjük olva­sóinkat, hogy milyen kihangsulyo­­zottan figyelmeztettünk minden­kit még júniusban, hogy adják be kérvényüket, minthogy a benyúj­tott törvény tervezetek alapján i®-------------------------------------------­nyilvánvaló volt, hogy ezeket a terminusokat megköveteli a végle­ges (törvény. Sokszáz ilyen kérdés­re személyesen is ezt a választ ad­tuk minden egyes esetben. MAGYARORSZÁGI KIFIZETÉSEK: 1000 FORINTON FELÜL: $2.65 ...............100 forint 1000 FORINTON ALUL: $2.80 ................100..Forint Hivatalos, engedélyezett foreign EXCHANGE iroda TRANSGLOBUS AGENCY P. O. BOX 8686 WASHINGTON 11, D.C. FORINT BANKJEGY $1.90 — százanként Legalább 1000 forint rendelése esetén az ön vidéki cimére is kiszállítjuk. Magyar-, német- és angolbetüs Táskairógép $85.00 készpénzfizetés esetén $80 — Vidékre is szállítunk. — Magyar könyvek, szótárak legolcsóbb árakon! Transglobus Export 1590 SECOND AVE. (E. 82-83 Street) New York 28, N.Y. (RE 7-0008) HAZAI SZALÁMI és minden­fajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús igazi HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél 1508 Second Ave. (RH 4-8292)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents