Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)
1955-02-19 / 8. szám
FEBRUARY 19, 1955 1Z EMBER A magyar társadalompolitika —földmunkás szemmel A magyar társadalompolitika olyan kérdés, amelyre nyugodtan rá lehet mondani, hogy a legszélesebb látókört, a legnagyobb szakismeretet, azonfelül tárgyilagosságot és igazságosságot követel meg azoktól, akik e kérdéssel foglalkoznak. Az ország belső társadalmi rendjének, jólétének, kulturális és egészségügyi állapotának mindenkori fokmérője a követett társadalompolitika volt. Ha van helyes társadalompolitikánk, akkor biztosítva van az ország belső és társadalmi rendje, az egyetemes magyar társadalom jóléte s az anyagi, a szellemi és az egészségügyi közjavaknak mindenki által való birtoklása is. Ellenkező esetben: a társadalom egyes rétegei, osztályai, illetve csoportjai az anyagi és szellemi jólét hiányára vannak kárhoztatva. Megfosztva a szellemi és anyagi közjótól, elnyomatásban élve és alulraszoritottságukat érezve, másod-harmadrendű lényekké degradálva előbb-utóbb lázonganak s ezzel veszélyeztetik az ország társadalmi rendjét s ezzel egyetemben az uralkodó társadalmi réteg jólétét is. Magyar viszonylatban a közjavak birtoklása hiányában szenvedő, elnyomott és kizsákmányolt társadalmi rétegek ezért lázongtak az un. “uri-Magyarország” népellenes társadalompolitikája ellen a kisebb-nagyobb mozgalmi- és sztrájk-akciókon keresztül. Igaz hogy a közhatalmat gyakorló osztály mindenkor kerékbetörte az ilyen akciók eredményes kibontakozását — s minden maradt a régiben. Az alulraszoritott kisparaszti életbe, az emberhez nem méltó kisparaszti sorsba csak egy-egy rendkívüli háborús esemény hozott némi kis enyhülést. Az 1848-as Kossuth-féle jobbágyfelszabadítás bár kiragadt bennünket a jobbágy tartó s uralkodó nemesség szorító kezéből, de lényeges változás a sorsunkban nem következett be. A jobbágyság •megszüntetését követnie kellett volna a jobbágyrabszolgákat tartó nagybirtokok lebontásán keresztül a felszabadított jobbágyság nagyarányú földhözju,ttatásának. A társadalmi felszabadulással egyidőben a gazdasági felszabadulásnak is el kellett volna következnie, hogy az anyagi közjavakból igazságosan részesüljünk. Csakis igy vonhattuk volna ki magunkat az uralkodó nagybirtokosság elnyomó és kizsákmányoló karmaiból. Sajnos ez nem következett be. Ennél fogva birtoktalanul maradtunk s az állandó bérmunkás állapot következtében továbbra is teljes kiszolgáltatottságban maradva állandó létbizonytalanságban szenvedtünk- így pecsételődött meg a felszabadított jobbágy-rabszolgák leszármazottjainak további sorsa é: elete. így született meg az elnyomott és kizsákmányolt szegénysorsu, kisparaszti réteg. Ezen nem változtatott az, hogy Kossuth és társai 1848-ban törvénybeiktatták az állampolgári jogegyenlőséget, a sajtó- és szólásszabadságot és a gyülekezési és egyesülési jogot — hiszen a felszabadított jobbágyrabszolgák leszármazottjait képező szegénysorsu kisparasztság a feudális országban soha nem lehetett egyenlő-jogú polgár a hatalmas grófi nagybirtokok uraival. A grófi nagybirtokosság és a hozzájuk tartozó felső osztály tagjai szabadon egyesülhettek és gyülésezhettek, élvezhették az állampolgári jogok maximumát s közben tökéletesen kivették részüket az anyagi közjóból. Kiváltságos előjogaik szabad gyakorlásával társadalmi és szellemi felsőbbrendűséget biztosítottak sajátmagúk számára, azon keresztül pedig évszázadokon át szabadon irányíthatták és formálhatták a rendi országgyűléseken keresztül a magyar társadalompolitikát, sőt a mindenható gazdaságpolitikát is. Az általuk alkotott törvényekkel elsősorban a saját érdekeiket védték és szolgálták. Amíg a közhatalmat birtokló nemesség évszázadokon át teljes egészében szabadon élvezte emberi és állampolgári jogait és túlzottan vette ki részét a szellemi és anyagi közjavakból, addig az emberi és állampolgári jogaihoz hozzá nem juttatott széles népprétegek: az ipari és mezőgazdasági munkavállalók százezrei és milliói a jogtalanságba, a szellemi és gazdasági koldus-szegénységbe voltak kényszerítve. Hagyománnyá vált az az igazságtalan állapot, hogy, mig ennek a rétegnek — törpe kisebbsége dacára — fény és pompa volt az élete, ugyanakkor millióknak és millióknak a jogtalanságon és a kötelezettségeken kívül csak a szellemi és a gazdasági nyomor-mocsár jutott osztályrészül. Mig ők fényes palotákban, avagy kastélyokban laktak és dáridóztak, addig a jobbágyság leszármazottjai az egészségre ártalmas és az embert lealacsonyító vityilókban és marhasitállókban tengették életüket barmok módjára- Amíg ők: a kiváltságosak, csak azért küldötték vissza inasaikkal a felszolgált ételt, mert nem szépen volt felszeletelve a szalámi, ugyanakkor a birtokaikon látástól-vakulásig, esőben s sárban, égető melegben s jóghideg időkben is dolgozó munkásaik millióinak száraz kenyéren és vereshagymán kellett tengetni az életüket. Amig ők pezsgős dáridókat rendeztek és tokaji aszút, de legalábbis különleges fajborokat ittak, addig az utóbbiaknak — az ispánjaikon keresztül — csak az egészségre ártalmas büdös ivóvizet szállították a piszkos-dohos lajtokban- Amig ők külföldi és hazai egyetemeken és főiskolákban tanulhattak és tehettek szert az átlagon felüli műveltségre, addig az utóbbiaknak csak az analfabétizmus, de legjobb esetben is csak az jutott osztályrészül, hogy megtanulhatták leirni a nevüket az előbbiek által kiállított sommás- és cseléd-szerződésekre. Amig ők szabadon szervezkedhettek a sajátos érdekeiken túl a mások társadalmi és kulturális, politikai és gazdasági elnyomására és kizsákmányolására, addig az utóbbiaknak üldöztetést és súlyos büntetést biztosítottak, ha emberi és állampolgári jogokat, avagy tisztességes munkabért merészeltek követelni. Arról már nem is kell beszélni, hogy a tejben-vajban fürdő gazdagok és kiváltságosak többrendbeli ruházattal és tömött pénztárcával gyorsvonatoxon Külföldön utazgattak szórakozásból vagy tanulmányutakon, addig az utóbbiak csak belföldön utazgathattak rongyosan és félig üres-zsebbel, marhavagonokban, az egyik feudál-nagybirtokról a másikra vándorolva, mint sommás és cseléd, hogy megkeressék a gyerekek számára a mindennapi szárazkenyeret és vereshagymát, no meg a ciberelevest. Az 1848-as eseményeket követően hosszú ideig ez volt a helyzet. Csak az első világháború jelentett némi fordulatot — amikor az elnyomottak öntudatosabbá váltak — majd a második világháború az elnyomott széles néprétegek vértelen forradalmát hozta magával. A két világháború közötti magyar társadalompolitikáról eltérő vélemények alakultak ki az emigrációban és otthon egyaránt. Éppen ezért igen nagy figyelemmel tanulmányoztam Koürig Béla egyetemi tanár történelmi tanulmányát, amely a Nemzeti Bizottmány “Kis Magyar Könyvtár”-kiadásában jelent meg “Magyar Társadalompolitika (1920-1945)’’ címen. Az igen értékes és figyelemreméltó tanulmány alkalmas arra, hogy a két világháború közötti magyar társadalompolitikai ismereteket sokunkban felelevenítse, illetve bővítse. 5-ik oldal A tanulmány sok kérdést helyes megvilágításba helyez, pl. a történeti uralkodó osztály őrködését a hatalom felett, avagy a mezőgazdasági munkásság elnyomatottságát; mégis, egyes társadalompolitikai intézkedéseket úgy állít be az emigrációs és a nyugati közvélemény előtt, mintha az 1920-1945 közötti magyar társadalompolitika igen-igen szociális volt és mint ilyen, messze maga mögött hagyta nemcsak a körülöttünk levő államok, de még Anglia társadalompolitikai alkotását is. A magamfajta földmunkásnak — meg kell mondanom őszintén — úgy tűnik az egész, mintha Kovrig tanár magyar társadalompolitikai tanulmánya akarva, nem akarvá, de a számunkra annyira átkos múlt igazolását akarná elősegíteni. (Folytatása következik) CZIPÓ LÁSZLÓ A világ mozilátogató közönsége őszintén gyászolja Szőke Szakállt Szívattak ölte meg a nevettetés művészét, a jótékony embert és a nemesszivü barátot 450,000 szó a Times* vasárnapi számában! “Main Currents of the News’’ címen tartotta érdekes előadását a múlt héten Lester Markel, a “N. Y. Times” vasárnapi kiadásának szerkesztője a Times Auditóriumban. A nagyobbrészt tanárok és tanítókból álló hallgatóság előtt Markel kifejtette, hogy a hétköznap kb. 100-, vasárnap 450 ezerszavas napilapot, a világ legfontosabb újságjainak egyiket — a “N. Y. Times”-t — nem könnyű mesterség naponta átolvasni- Ehhez hétköznap kb. 7 V2, vasárnap pedig csaknem 34 óra kellene. A vasárnapi szám — hogy fogalmunk legyen annak terjedelméről — az ó- és Ujtestamentumnak mintegy kétharmad részét teszi ki nyomtatásban! A szerkesztő szó-' Vasárnap az amerikai rádióállomások repítették szerte a hirt: hollywoodi betegágyán utolsót dobbant Szőke Szakáll, a világszerte ismert magyar filmszínész szive! Hatvanhét éves korában végzett vele a szívroham. Felesége siratja, akit harmincnégyévi harmonikus házasság után hagyott özvegyen. A halálhir a világ mozilátogató közönségének őszinte gyászát váltotta ki. Sok-sok vidám, kedves, ellenállhatatlanul mulattató filmszerep hőse volt Szőke Szakáll, aki a külföldre szakadt magyar művészek világhírnevét oly hathatós mértékben gyarapította. Mindig jószivü, kissé naiv, kissé gyámoltalan, de mindig talpig becsületes karaktert formált a filmvásznon s ez nem volt véletlen. ömaga is ilyen volt: melegszívű barát, az elesettek, bajbajutottak őszinte gyámola, üzletezéshez, önadminisztrációhoz nem értő idealista, kristálytisztán átlátszó egyenes jellem- Mindenki szerette, mindenki becsülte. Még egy esztendeje sincs, hogy Londonban megjelent Szőke Szakáll önéletrajza (The Story of Cuddles), amelyben ez a nagy nevettető azt is bizonyította, hogy nem hétköznapi tehetségű iró. Ez a tény igen sokunk előtt nem volt addig se titok, hiszen, a “Vonósnégyes” vagy a “VIII. Albert” 4- számjegyes sikerszériái már jóval az autóbiográfia előtt bizonyították ezt a fémjelzést. Filmszereplései előtt nemcsak Budapesten, de Bécsben, Berlinben, sőt Hollandiában is a magyar színészek ama kis csoportjához tartozott Szőke Szakáll, akik idegen nyelven, idegen országokban is vezetőszerepeket játszottak. A legigazibb pesti humor reprezentánsa volt Szőke Szakáll — vagy ahogy még régi barátai ismerték, polgári nevén: Gerő Jani . . . A Hitler-előtti német filmgyártásban aratta első világsikereit, majd jóidőben Amerikába tette át székhelyét a sürgönyileg érkezett hollywoodi ajánlat alapján. Egyik karakterszerepet a másik után kapta, mindig nagyobb és nagyobb gázsival. Utolsó nagyobblélegzetü szerepe a ‘Student Prince’ c. filmben volt: a kedélyes heidelbergi vendégfogadást játszotta, telve humorral, jókedvű bölcsességgel. Ezt követően kezdett betegeskedni. Felesége aggódó levelekben számolt be barátainak a rakoncátlankodó szívről, amely most végső dobbanással tett pontot egy színes és tartalmas életpályára. Temetése igen nagy részvét mellett ment végbe a hollywodi Forest Lawn Memorial-temetőben. A barátok, a kollégák és az ismeretlen tisztelők gyászoló serege hallgatta Rabbi Jacob Pressman megrendítő búcsúztatóját...' rint minden címet figyelmesen el kell olvasni és minden fontosnak tűnő tudósítás első paragrafusán át kell szaladnunk — függetlenül szabad időnk megszabottságátóL “Megiratlan amerikai zsurnalisztikái szabály szerint az első szakaszba tömöritjük az egész cikiclényegét” — mondta Mr. Markel — tehát a bevezető paragrafus feltétlenül el kell olvasnunk.” “Benned nem hunyt ki a világ,. VARGA RUBEN, A VILÁGSZERTE ÜNNEPELT VAK HEGEDŰMŰVÉSZ KONCERTJE ELÉ Február 27-én nagy művészi eseménye lesz New Yorknak: a Town Hallban este fél 9 órai kezdettel Varga Bűben koncertezik! A világtalan művész nemrég tért vissza izráeli és olaszországi körútjáról, amely diadalainak számított- A newyorki hangverseny alkalmából alább közöljük Vér Andor költeményét — mintegy a koncert prológusaként — amely lírai szavakkal köszönti a világszerte ismert és becsült nagy magyar művészt: EGY IFJÚ HEGEDŰSHÖZ Csak körülötted sötétült el, benned nem hunyt ki a világ, a zene tündöklő világa s e mennyei birodalomban te jobban látsz, mint aki lát. Ha megszólal a hegedűd s ördöngős ujjaid csodás varázsa nyomán hangot öltve zengni kezd a húrokon minden lelkedben élő látomás, ifjúi hév, jajduló bánat, ujjongó s borús érzelem: elragadva megyek utánad s mert világodban nincs szükség rá, lecsuklik mind a két szemem. S igy látok fényt a hangjaidban s fénnyel elöntött kerteket; forrás fakad a hegedűdből, hajnal támad, susog a szellő s szilajon zug a fergeteg-Hanggá teszed a kint, a kéjt, a szerelmet, életet, halált s oly tájakat társz elibém, hol a lélek is csak szédelegve és szemlehunyva járt. Az emberek csak néznek, néznek, de látni oly sokan vakok. Te látsz Ruben, hangokká gyújtod az érzést, mely szavakba nem fér s a láthatatlant láttatod. Homályban bolygunk itt a földön, te biztos utat nyitsz elém s úgy vezetsz bűvös hegedűddel, mint a zsidókat a tüzoszlip a puszták sürü éjjelen. TnrraTmmrraTmnrrraTTTöTmnr^ London New York Toronto —Trancglnhnc AZ EGYETLEN IGAZÁN GARANTÁLT PÉNZÁTUTALÁS CSEHSZLOVÁKIÁBA: 500 Cseh Korona . . . $35.00 JUGOSZLÁVIÁBA: 10000 Dinár ...............$26.00 MAGYARORSZÁGRA: 500 Forint ...............$ 18.00 1000 Forint ...............$35.00 5000 Forint ...............$165.00 UTÓLAGOS FIZETÉSSEL Ön csak akkor fizeti ki az átutalás ellenértékét, ha a címzett megkapta a pénzt! Éljen a rendkívüli alkalommal! GYÓGYSZERKÜLDÉS EURÓPÁBA (Románia kivételével) Corhormon 10 amp.....$ 3.56 Cortisone 20 cc...............$ 6-56 Cortisone 40 tahi............$11-85 Hydregin 120 tabL ........$ 9.16 Hydregin 12 amp...........$ 3.95 Serpasil 100 tabl............$ 1.77 Irgapyrin 100 tabl. $ 6.26 Irgapyrin 1x5 amp...........$ 3.71 Penicillin 10 cc. inj......$ 1.50 Rimifon 1000 tabl............$ 8.85 Streptomycin 10 gram..$ 3.95 Élelmiszercsomagok Csehszlovákiába és Jugoszláviába. — Vámmentes élelmiszercsomagok Nyugat- és Keletnémetországba. Pénzküldés kizárólag Canadából Transglobus, Inc. Transglobus Agency 15*0 Second Ave. (31st & 82nd Sts.) 158 Albany Avenue, Toronto 4, Onf. New York 28, N, Y. REgent 7-«008 LOmbard <1284 ÍSLJUl_íLOÁLE_SLJl_ÍLJLJlJLJl_S2JULSl_JL5UL5lJlJÍJLILJLÍLÍÍJLILfl_SLILÍLÍLflJLJlJiJl_SJl_ft_Sl_B_fi_fl—_ Trrinnnnnnnrtr TWtnnmrB » martra
