Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)

1955-02-19 / 8. szám

FEBRUARY 19, 1955 1Z EMBER A magyar társadalompolitika —földmunkás szemmel A magyar társadalompolitika olyan kérdés, amelyre nyugodtan rá lehet mondani, hogy a legszélesebb látókört, a legnagyobb szak­ismeretet, azonfelül tárgyilagosságot és igazságosságot követel meg azoktól, akik e kérdéssel foglalkoznak. Az ország belső társadalmi rendjének, jólétének, kulturális és egészségügyi állapotának minden­kori fokmérője a követett társadalompolitika volt. Ha van helyes társadalompolitikánk, akkor biztosítva van az ország belső és társa­dalmi rendje, az egyetemes magyar társadalom jóléte s az anyagi, a szellemi és az egészségügyi közjavaknak mindenki által való birtoklá­sa is. Ellenkező esetben: a társadalom egyes rétegei, osztályai, illetve csoportjai az anyagi és szellemi jólét hiányára vannak kárhoztatva. Megfosztva a szellemi és anyagi közjótól, elnyomatásban élve és alul­­raszoritottságukat érezve, másod-harmadrendű lényekké degradálva előbb-utóbb lázonganak s ezzel veszélyeztetik az ország társadalmi rendjét s ezzel egyetemben az uralkodó társadalmi réteg jólétét is. Magyar viszonylatban a közjavak birtoklása hiányában szenvedő, elnyomott és kizsákmányolt társadalmi rétegek ezért lázongtak az un. “uri-Magyarország” népellenes társadalompolitikája ellen a ki­­sebb-nagyobb mozgalmi- és sztrájk-akciókon keresztül. Igaz hogy a közhatalmat gyakorló osztály mindenkor kerékbetörte az ilyen akciók eredményes kibontakozását — s minden maradt a régiben. Az alulraszoritott kisparaszti életbe, az emberhez nem méltó kis­paraszti sorsba csak egy-egy rendkívüli háborús esemény hozott némi kis enyhülést. Az 1848-as Kossuth-féle jobbágyfelszabadítás bár ki­ragadt bennünket a jobbágy tartó s uralkodó nemesség szorító kezéből, de lényeges változás a sorsunkban nem következett be. A jobbágyság •megszüntetését követnie kellett volna a jobbágyrabszolgákat tartó nagybirtokok lebontásán keresztül a felszabadított jobbágyság nagy­arányú földhözju,ttatásának. A társadalmi felszabadulással egyidőben a gazdasági felszabadulásnak is el kellett volna következnie, hogy az anyagi közjavakból igazságosan részesüljünk. Csakis igy vonhattuk volna ki magunkat az uralkodó nagybirtokosság elnyomó és kizsák­mányoló karmaiból. Sajnos ez nem következett be. Ennél fogva birtoktalanul marad­tunk s az állandó bérmunkás állapot következtében továbbra is teljes kiszolgáltatottságban maradva állandó létbizonytalanságban szen­vedtünk- így pecsételődött meg a felszabadított jobbágy-rabszolgák leszármazottjainak további sorsa é: elete. így született meg az el­nyomott és kizsákmányolt szegénysorsu, kisparaszti réteg. Ezen nem változtatott az, hogy Kossuth és társai 1848-ban törvénybeiktatták az állampolgári jogegyenlőséget, a sajtó- és szólásszabadságot és a gyü­lekezési és egyesülési jogot — hiszen a felszabadított jobbágyrab­szolgák leszármazottjait képező szegénysorsu kisparasztság a feudális országban soha nem lehetett egyenlő-jogú polgár a hatalmas grófi nagybirtokok uraival. A grófi nagybirtokosság és a hozzájuk tartozó felső osztály tagjai szabadon egyesülhettek és gyülésezhettek, élvez­hették az állampolgári jogok maximumát s közben tökéletesen kivet­ték részüket az anyagi közjóból. Kiváltságos előjogaik szabad gyakor­lásával társadalmi és szellemi felsőbbrendűséget biztosítottak saját­­magúk számára, azon keresztül pedig évszázadokon át szabadon irá­nyíthatták és formálhatták a rendi országgyűléseken keresztül a ma­gyar társadalompolitikát, sőt a mindenható gazdaságpolitikát is. Az általuk alkotott törvényekkel elsősorban a saját érdekeiket védték és szolgálták. Amíg a közhatalmat birtokló nemesség évszázadokon át teljes egészében szabadon élvezte emberi és állampolgári jogait és túlzottan vette ki részét a szellemi és anyagi közjavakból, addig az emberi és állampolgári jogaihoz hozzá nem juttatott széles népprétegek: az ipari és mezőgazdasági munkavállalók százezrei és milliói a jogtalan­ságba, a szellemi és gazdasági koldus-szegénységbe voltak kénysze­rítve. Hagyománnyá vált az az igazságtalan állapot, hogy, mig en­nek a rétegnek — törpe kisebbsége dacára — fény és pompa volt az élete, ugyanakkor millióknak és millióknak a jogtalanságon és a kö­telezettségeken kívül csak a szellemi és a gazdasági nyomor-mocsár jutott osztályrészül. Mig ők fényes palotákban, avagy kastélyokban laktak és dári­­dóztak, addig a jobbágyság leszármazottjai az egészségre ártalmas és az embert lealacsonyító vityilókban és marhasitállókban tengették életüket barmok módjára- Amíg ők: a kiváltságosak, csak azért kül­dötték vissza inasaikkal a felszolgált ételt, mert nem szépen volt fel­szeletelve a szalámi, ugyanakkor a birtokaikon látástól-vakulásig, esőben s sárban, égető melegben s jóghideg időkben is dolgozó munká­saik millióinak száraz kenyéren és vereshagymán kellett tengetni az életüket. Amig ők pezsgős dáridókat rendeztek és tokaji aszút, de legalábbis különleges fajborokat ittak, addig az utóbbiaknak — az ispánjaikon keresztül — csak az egészségre ártalmas büdös ivóvizet szállították a piszkos-dohos lajtokban- Amig ők külföldi és hazai egye­temeken és főiskolákban tanulhattak és tehettek szert az átlagon fe­lüli műveltségre, addig az utóbbiaknak csak az analfabétizmus, de legjobb esetben is csak az jutott osztályrészül, hogy megtanulhatták leirni a nevüket az előbbiek által kiállított sommás- és cseléd-szerző­désekre. Amig ők szabadon szervezkedhettek a sajátos érdekeiken túl a mások társadalmi és kulturális, politikai és gazdasági elnyomására és kizsákmányolására, addig az utóbbiaknak üldöztetést és súlyos büntetést biztosítottak, ha emberi és állampolgári jogokat, avagy tisz­tességes munkabért merészeltek követelni. Arról már nem is kell be­szélni, hogy a tejben-vajban fürdő gazdagok és kiváltságosak több­­rendbeli ruházattal és tömött pénztárcával gyorsvonatoxon Külföldön utazgattak szórakozásból vagy tanulmányutakon, addig az utóbbiak csak belföldön utazgathattak rongyosan és félig üres-zsebbel, marha­­vagonokban, az egyik feudál-nagybirtokról a másikra vándorolva, mint sommás és cseléd, hogy megkeressék a gyerekek számára a min­dennapi szárazkenyeret és vereshagymát, no meg a ciberelevest. Az 1848-as eseményeket követően hosszú ideig ez volt a helyzet. Csak az első világháború jelentett némi fordulatot — amikor az el­nyomottak öntudatosabbá váltak — majd a második világháború az elnyomott széles néprétegek vértelen forradalmát hozta magával. A két világháború közötti magyar társadalompolitikáról eltérő vélemények alakultak ki az emigrációban és otthon egyaránt. Éppen ezért igen nagy figyelemmel tanulmányoztam Koürig Béla egyetemi tanár történelmi tanulmányát, amely a Nemzeti Bizottmány “Kis Magyar Könyvtár”-kiadásában jelent meg “Magyar Társadalompoli­tika (1920-1945)’’ címen. Az igen értékes és figyelemreméltó tanul­mány alkalmas arra, hogy a két világháború közötti magyar társa­dalompolitikai ismereteket sokunkban felelevenítse, illetve bővítse. 5-ik oldal A tanulmány sok kérdést helyes megvilágításba helyez, pl. a történeti uralkodó osztály őrködését a hatalom felett, avagy a mezőgazdasági munkásság elnyomatottságát; mégis, egyes társadalompolitikai intéz­kedéseket úgy állít be az emigrációs és a nyugati közvélemény előtt, mintha az 1920-1945 közötti magyar társadalompolitika igen-igen szociális volt és mint ilyen, messze maga mögött hagyta nemcsak a körülöttünk levő államok, de még Anglia társadalompolitikai alkotá­sát is. A magamfajta földmunkásnak — meg kell mondanom őszintén — úgy tűnik az egész, mintha Kovrig tanár magyar társadalompoliti­kai tanulmánya akarva, nem akarvá, de a számunkra annyira átkos múlt igazolását akarná elősegíteni. (Folytatása következik) CZIPÓ LÁSZLÓ A világ mozilátogató közönsége őszintén gyászolja Szőke Szakállt Szívattak ölte meg a nevettetés művészét, a jótékony embert és a nemesszivü barátot 450,000 szó a Times* vasárnapi számában! “Main Currents of the News’’ címen tartotta érdekes előadását a múlt héten Lester Markel, a “N. Y. Times” vasárnapi kiadásának szerkesztője a Times Auditórium­ban. A nagyobbrészt tanárok és tanítókból álló hallgatóság előtt Markel kifejtette, hogy a hétköz­nap kb. 100-, vasárnap 450 ezer­szavas napilapot, a világ legfon­tosabb újságjainak egyiket — a “N. Y. Times”-t — nem könnyű mesterség naponta átolvasni- Eh­hez hétköznap kb. 7 V2, vasárnap pedig csaknem 34 óra kellene. A vasárnapi szám — hogy fogal­munk legyen annak terjedelméről — az ó- és Ujtestamentumnak mintegy kétharmad részét teszi ki nyomtatásban! A szerkesztő szó-' Vasárnap az amerikai rádió­­állomások repítették szerte a hirt: hollywoodi betegágyán utolsót dobbant Szőke Szakáll, a világ­szerte ismert magyar filmszínész szive! Hatvanhét éves korában végzett vele a szívroham. Felesé­ge siratja, akit harmincnégyévi harmonikus házasság után ha­gyott özvegyen. A halálhir a világ mozilátogató közönségének őszinte gyászát vál­totta ki. Sok-sok vidám, kedves, ellenállhatatlanul mulattató film­szerep hőse volt Szőke Szakáll, aki a külföldre szakadt magyar művészek világhírnevét oly hat­hatós mértékben gyarapította. Mindig jószivü, kissé naiv, kissé gyámoltalan, de mindig talpig becsületes karaktert formált a filmvásznon s ez nem volt vélet­len. ömaga is ilyen volt: meleg­szívű barát, az elesettek, bajba­jutottak őszinte gyámola, üzlete­­zéshez, önadminisztrációhoz nem értő idealista, kristálytisztán át­látszó egyenes jellem- Mindenki szerette, mindenki becsülte. Még egy esztendeje sincs, hogy Londonban megjelent Szőke Sza­káll önéletrajza (The Story of Cuddles), amelyben ez a nagy ne­vettető azt is bizonyította, hogy nem hétköznapi tehetségű iró. Ez a tény igen sokunk előtt nem volt addig se titok, hiszen, a “Vonós­négyes” vagy a “VIII. Albert” 4- számjegyes sikerszériái már jóval az autóbiográfia előtt bizonyítot­ták ezt a fémjelzést. Filmszerep­lései előtt nemcsak Budapesten, de Bécsben, Berlinben, sőt Hol­landiában is a magyar színészek ama kis csoportjához tartozott Szőke Szakáll, akik idegen nyel­ven, idegen országokban is veze­tőszerepeket játszottak. A legiga­zibb pesti humor reprezentánsa volt Szőke Szakáll — vagy ahogy még régi barátai ismerték, polgá­ri nevén: Gerő Jani . . . A Hitler-előtti német filmgyár­tásban aratta első világsikereit, majd jóidőben Amerikába tette át székhelyét a sürgönyileg érkezett hollywoodi ajánlat alapján. Egyik karakterszerepet a másik után kapta, mindig nagyobb és na­gyobb gázsival. Utolsó nagyobblé­­legzetü szerepe a ‘Student Prince’ c. filmben volt: a kedélyes heidel­­bergi vendégfogadást játszotta, telve humorral, jókedvű bölcses­séggel. Ezt követően kezdett be­tegeskedni. Felesége aggódó le­velekben számolt be barátainak a rakoncátlankodó szívről, amely most végső dobbanással tett pon­tot egy színes és tartalmas élet­pályára. Temetése igen nagy részvét mellett ment végbe a hollywodi Forest Lawn Memorial-temető­­ben. A barátok, a kollégák és az ismeretlen tisztelők gyászoló sere­ge hallgatta Rabbi Jacob Press­man megrendítő búcsúztatóját...' rint minden címet figyelmesen el kell olvasni és minden fontosnak tűnő tudósítás első paragrafusán át kell szaladnunk — függetlenül szabad időnk megszabottságátóL “Megiratlan amerikai zsurnalisz­tikái szabály szerint az első sza­kaszba tömöritjük az egész cikic­­lényegét” — mondta Mr. Markel — tehát a bevezető paragrafus feltétlenül el kell olvasnunk.” “Benned nem hunyt ki a világ,. VARGA RUBEN, A VILÁGSZERTE ÜNNEPELT VAK HEGEDŰMŰVÉSZ KONCERTJE ELÉ Február 27-én nagy művészi eseménye lesz New Yorknak: a Town Hallban este fél 9 órai kez­dettel Varga Bűben koncertezik! A világtalan művész nemrég tért vissza izráeli és olaszországi kör­útjáról, amely diadalainak szá­mított- A newyorki hangverseny alkalmából alább közöljük Vér Andor költeményét — mintegy a koncert prológusaként — amely lírai szavakkal köszönti a világ­szerte ismert és becsült nagy ma­gyar művészt: EGY IFJÚ HEGEDŰSHÖZ Csak körülötted sötétült el, benned nem hunyt ki a világ, a zene tündöklő világa s e mennyei birodalomban te jobban látsz, mint aki lát. Ha megszólal a hegedűd s ördöngős ujjaid csodás varázsa nyomán hangot öltve zengni kezd a húrokon minden lelkedben élő látomás, ifjúi hév, jajduló bánat, ujjongó s borús érzelem: elragadva megyek utánad s mert világodban nincs szükség rá, lecsuklik mind a két szemem. S igy látok fényt a hangjaidban s fénnyel elöntött kerteket; forrás fakad a hegedűdből, hajnal támad, susog a szellő s szilajon zug a fergeteg-Hanggá teszed a kint, a kéjt, a szerelmet, életet, halált s oly tájakat társz elibém, hol a lélek is csak szédelegve és szemlehunyva járt. Az emberek csak néznek, néznek, de látni oly sokan vakok. Te látsz Ruben, hangokká gyújtod az érzést, mely szavakba nem fér s a láthatatlant láttatod. Homályban bolygunk itt a földön, te biztos utat nyitsz elém s úgy vezetsz bűvös hegedűddel, mint a zsidókat a tüzoszlip a puszták sürü éjjelen. TnrraTmmrraTmnrrraTTTöTmnr^ London New York Toronto —Trancglnhnc AZ EGYETLEN IGAZÁN GARANTÁLT PÉNZÁTUTALÁS CSEHSZLOVÁKIÁBA: 500 Cseh Korona . . . $35.00 JUGOSZLÁVIÁBA: 10000 Dinár ...............$26.00 MAGYARORSZÁGRA: 500 Forint ...............$ 18.00 1000 Forint ...............$35.00 5000 Forint ...............$165.00 UTÓLAGOS FIZETÉSSEL Ön csak akkor fizeti ki az átutalás ellenértékét, ha a címzett megkapta a pénzt! Éljen a rendkívüli alkalommal! GYÓGYSZERKÜLDÉS EURÓPÁBA (Románia kivételével) Corhormon 10 amp.....$ 3.56 Cortisone 20 cc...............$ 6-56 Cortisone 40 tahi............$11-85 Hydregin 120 tabL ........$ 9.16 Hydregin 12 amp...........$ 3.95 Serpasil 100 tabl............$ 1.77 Irgapyrin 100 tabl. $ 6.26 Irgapyrin 1x5 amp...........$ 3.71 Penicillin 10 cc. inj......$ 1.50 Rimifon 1000 tabl............$ 8.85 Streptomycin 10 gram..$ 3.95 Élelmiszercsomagok Csehszlovákiába és Jugoszláviába. — Vám­mentes élelmiszercsomagok Nyugat- és Keletnémetországba. Pénzküldés kizárólag Canadából Transglobus, Inc. Transglobus Agency 15*0 Second Ave. (31st & 82nd Sts.) 158 Albany Avenue, Toronto 4, Onf. New York 28, N, Y. REgent 7-«008 LOmbard <1284 ÍSLJUl_íLOÁLE_SLJl_ÍLJLJlJLJl_S2JULSl_JL5UL5lJlJÍJLILJLÍLÍÍJLILfl_SLILÍLÍLflJLJlJiJl_SJl_ft_Sl_B_fi_fl—_ Trrinnnnnnnrtr TWtnnmrB » martra

Next

/
Thumbnails
Contents