Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-07-31 / 31. szám

JULY Bl, 1954

AX EMBER

3-ik oldal

A szabadság szolgálatában

(Az alábbi írást a párisi ‘"Világosság” Göndör Ferenc-emlékestjém olvasták fel.)

Nem vagyunk már egy szekta,

— egy szekta, a világ-megváltás elméletének birtokában, mint vetünk az első világháború előtt való időikben. Hanem vagyunk, sokkal szerényebb módon és józan reálisan általánosságban a dolgos emberek pártja, elsősorban a munkásság pártja. Azonkívül — különösen magyar vonatkozásban

— a parasztember pártja is; nem nézzük a parasztot holmi kapitalistának, csak azért mert a maga földjében dolgozik és nem földmunkás: a régi rabszolgánál is rosszabb sorban, nagybirtokon, kolhozon.

Érdekes, Göndör Ferenc elvtársi mindig is ilyen szociálista volt. Földhözragadt szegény fiúnak született és a benne lévő nagy indulati erőket, azok kitörését Írásénak hangjában: minden elnyomatás, kizsákmányolás, igazságtalanság ellen való harc szolgálatára fogta, — testvérei, a többi szegények szolgálatára. A “Népszava” okos marxista vezércikkeit helyeslő fejbólogatással elolvasta,

— de ő maga nem sokat törődött az ilyenekkel .ment az utján a dolga után, amit ösztönének lelkiismerete diktált.

Az- első világháború vége felé, megindította hetilapját, “Az Ember”-t. Annak címlapján — Biró Mihály ceruzájából — egy Ember, Göndör Ferenc, rázta, kéC marokkal börtönének vasrácsát.. . Ez volt számára a tanulság, a világháború tanulsága: ki a börtönből, a hiábavaló öngyilkos vérengzés háborújából — melyben a rossz oldalra kerültünk — ki a császárságból, ki a nagybirtok uralomból, ki az osztály-elnyoma(tásból, ki a jogtalanságból, a klikk-politikából, az üzletezésből! És jöjjön a megváltó forradalom . . . Akkor még nem volt feltalálva az egytömbü totalitarizmus és annak egyszerű válasza az ilyen hangra: — eltenni láb alól aki ki meri nyitni a száját; és igy Göndör Ferenc az ő hetilapjával, szóíöngatója lehetett a rabságtól, elnyomástól, kizsákmányolástól va,ló felszabadításának, a forralomnak.

De nem soká tartott, és ez a totálitarizmus, ez a baromi egytömbüség, Magyarországon is érvényesült. Kun Bélával jött Oroszországból. Akit akkor mi annyira rosszul ismertünk, akiről azt hittük, hogy, — ha szájas, lelkiismeretlen, veszedelmes eleme is, de mégis részese a társadalmi forradalomnak. Holott — ma már tudjuk —: ellenforradalom volt az, az a másik, nem kevésbé vcsztóikus gondolkodók azzal vi-1 gasztalódtak a római császárok! alatt: hogy mindig szabadok le- I hetnek, felszabadulhatnak, — a haléiban. Öngyilkosok lehetnek, hogy szabaddá legyenek. És meg Is tették, igy is cselekedtek.

De eljött az az idő, amiről a görög bölcs álmodott: amikor a rabszolgaság nem kell többé, — mert gépek pótolják a rabszolgát. A tizenkilencedik század eleje óta — amióta a technika oly rohamos fejlődésnek indult, — a szabadságnak korába léptünk. A mi korunk , nemcsak a technika kora, hanem — ezzel kényszerűen együtt — a szabadság kora is! Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni holmi nyakatekert dialektikával, hogy: “a szabadság tulajdonképen csak a kizsákmányolás szabadsága.’’ Ebből egy szó sem igaz. Nem: — a szabadság, az a szervezkedés szabadsága is, a szervezettség fegyelmének szabadsága is. Technika — szabadság nélkül —: az visszaesés századok' ra. Technikai fejlettség, szabad- i ság nélkül: az rosszabb a régi rabszolgaságnál is. Az a munkaj táborok, a halál-munka táborok ! hazája. Ahol a munkás csak | rongy, — mig a régi rabszolgának j értéke, pénz-értéke volt.

A szociál-demokratának egy elj ső hite legyen: az emberi szabadság. És ebben nincs megalkuvás.

' Ebben nincs — “neutralizmus.” A } szabadság egy és oszthatatlan az | egész világon. Különben jön, —

I az egy és oszthatatlan: kényszer - I munka! Akinek élen kell járnia a I szabadságért: az a dolgos ember,

! a munkás, a szociáldemokrata.

Ebben a hitben — a Göndör-i élet e tanulságában, üdvözlöm buzgón a “Világosság”-ot, melynek egyik alapitója voltam, amikor Kunfi Zsigmond azt a bécsi bujdosásban megalakította.

KÉRI PÁL

;zes ellenforradalom . . . Kun Béa hamarosan betiltotta Göndör Ferenc “Az Ember”-ét. És máig iüszke vagyok rá, hogy a cikket, imiért betiltotta — én Írtam.

Göndör Ferencnek menekülnie tellett odahazulról, — a muszka diktatúra elől, amit csakhamar ’elváltott a fehér terror. Mert ;zek, a vörös totálitarizmus,* és a Eekete meg sárga fasizmus, — kéz i kézbe dolgoznak, kéjjel váltják Eel egymást. Egymásnak véres el- i lenségei, de — mint a bolha meg a tetü — bár marják egymást amikor csak érik: mindkettő az emberiség félelmes vérszopó ja . . .1 Göndör Ferenc, alig hogy abba tellett maradnia verekedésének a kommunisták ellen, — fel kellett rennie a harcot a sokkal réme- j sebb fehér terror ellen. Ez a har- | ea, a fehér terror ellen, — mindannyian tudjuk — történelmi je-! lentőségü volt; nélküle a világ nem tudta volna meg, és ma se j tudná igazában, mi volt az az első Horthy-korszak, az ő könyö-1 kig véres "legjobb tisztjei”-vel.

De a fasizmus nyúlós réme utána mászott nékie, a szabad | Bécsbe. El kellett végül menekülnie onnan is. És — barangolásom, i után — akkor került ki Ameriká- ! ba, ahol “Az Ember” New York- j ban tovább irta a régi harcot, — minden szabadságokért, minden i gazság ellen, — elsősorban magyar ügyekért, de annyira az Emberért, — hogy amikor Göndör Ferenc meghalt: milliós példányszámú amerikai világlapok, nagy cikkekben számoltak be életéről és munkájáról.

Ennejk az életnek, elvtársaim, tanulsága van. — Aki a hitlerizmus sárga éjszakájában sem tanulta meg, mi az emberi élet legelső feltétele, — ami nélkül nincs élet, nincs semmi lehetőség: és, mindenekelőtt nincs szociálizmus sem, aki azt nem tanulta meg Hitler évadján, — azon nem lehet segíteni. Ez az első feltétele pedig minden emberi életnek ma, ez: — a szabadság! Nincs menekülés, a egyik (véres elnyomásból — a másik elnyomatásba. A szabadság, a minél teljesebb, minél izmosabb szabadság, — az a szociálizmus előfeltétele; az a mi korunk levegője, ami nélkül csak megriadhatunk. A szociálistának élén kell járnia a szabadságért való harcnak ,mert szabadság nélkül nem lehet küzdeni a szociálizmusért. És ez a mi levegőnk, ez az éltetőnk: a szabadság, ma igenis veszélyeztetve van.

A szabadság gondolata, eszménye, mindig is élt az emberiségben; még abban a társadalomban is, amelyik rabszolgaságra volt alapítva. De csak az eszmény élt, nem a valóságos lehetőség. A

“Összehangolják’’ a Vasfüggöny mögötti ÁVO-kat

(FEP) A wienerneustadti szovjet parancsnokság épületében tanfolyam indult, amelyen a magyar, cseh, lengyel, román és bolgár államvédelmi rendőrség 25 magasrangu tisztje vett részt. A tanfolyam célja: szorosabb együttműködés kiépítése — szovjet irányítás mellett—a népidemokratikus országok államvédelmi közegei között, különösképen pedig a kémelháritó munka összhangolása. A tanfolyamon résztvevő külföldi rendőrtiszteket Mauerban, Bécs egyik elővárosában az oroszok által lefoglalt villákban szállásolták el s szovjet katonai autókon szállítják őket Bécsújhelyre.

fi"

H

n

u

H

II

U

U

a

u

“.Az Ember” olvasói teljes bizalommal fordulhatnak az ország fővárosában BALOGH E. ISTVÁN vezetése alatt működő irodához, amelynek a címe:

FOREIGN SERVICES CORPORATION

FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIES

3 1624 EYE Street, N. W. WASHINGTON 6, D. C. .

[j Ez az iroda az amerikai magyarság érdekeit szolgálja ! Minden olyan { ii családi, üzleti vagy magánügyben, amely külföldi hozzátartozókat, J 3 barátokat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint, feltétlen | ettől az irodától kérjen tanácsot. — Magyarul is irhát.

jj Bevándorlási ügyeket — Külföldi okmányok beszerzését \ ti és hitelesítését—Pénz, csomag és1 orvosság küldést (Ma- • 3 gyarország s a világ többi államaiba) teljes felelősséggel, \ I! pontosan s kielégítően kezel az iroda. (Cégünk államilag j

H ‘ ......................................................

ii

bejegyzett és ellenőrzött részvénytársaság.)

Őrizze meg az iroda címét . . . Bármikor szüksége lehet rá . . . Szíveskedjen MÁSOKNAK IS AJÁNLANI közérdekű irodánkat.

KÉNYSZERMUNKÁRA VISZIK A DIÁKOKAT

(FEP) A Kossuth-rádió julius 5-i és 9-i adása nagy riportban számol be a Kazincbarcikára szállított diákokról, “akik örülpek, hogy nyári szünetük egy részét betonozó munkával tölthetik. 700 diák indult a Keleti-pályaudvarról — közli a riport — hogy ifjú kezeikkel rakják a téglát és forgassák a csákányt. Bár — jegyzi meg a beszámoló — már az elején egyesek nem úgy viselkednek, ahogy egy diákhoz illik.” Hogy mi volt ez az illetlenség, arról hallgat a riporter. Egy másik beszámoló a Kalocsa-Dusnád-Sükösd- Érsekcsanád - Baja-i vasútvonal építkezéshez szállított diákok munkájáról ad tájékoztatót. Itt 600 diák végez kényszermunkát, amit a rendszer természetesen 'ouKentes' munkának nevez.

Eckhardt “bizalmas” körirata

megrója az Egyesült Államok vezetőit, magasztalja McCarthyt, dicséri a Nemzeti Bizottmány jobboldalát és elégedetlen a Bizottmány végrehajtóbizottságával

A kezünkben van Eckhardt Tibor legújabb körlevele, amelyet “bizalmas” jelzéssel küldött szerte híveinek. Ez az újsütetű eckhardtiáda már korántsem olyan harcias, mint a tavalyi körlevél, melyben a szélsőjobboldali politikus még Nixon alelnökkel és McCarthy szenátorral fenyegette meg a Nemzeti Bizottmány végrehajtóbizottságát és megnyugtatta híveit, hogy ezeknek az amerikai politikusoknak segítségével seprüzi majd ki a Bizottmány demokrata- híveit. De ez még tavaly volt és a költő is azt mondja, hogy hol van már a tavalyi hó . . .

Azóta Eckhardt kiszorult a Bizottmány végreha j tóbizottságából s ezért a rohamosan gyérülő Eckhardt-hivők különös izgalommal várták az uj bizalmas tájékoztató körlevél megjelenését, amely majd ismerteti velük vezérük és bálványuk legújabb nézeteit.

A napokban szétküldött körlevél ezúttal ismét külpolitikai fejtegetésekkel kezdődik. Sötét képet fest Eckhardt a világhelyzetről. Kifejti, hogy a szovjét-propaganda befurakodott a nyugati államok kapitalista intézményeibe, iskoláiba, sőt némely keresztény egyházba is, majd kijelenti, hogy az Egyesült Államok vezetése a háború alatt és azóta is “komoly hibákat követett el.” De az amerikai nép egészséges és becsületes maradt, sőt “erélyes vezetés alatt csodákra lenne képes.” Hogy mit ért Eckhardt erélyes vezetés alatt, a diktatúrának milyen válfaját, azt nem részletezi . . .

Természetesen McCarthy is szerepel a körlevélben. “McCarthy szenátortól csak az fél, akinek vaj van a fején. Én példáid sem tőle, sem semmiféle becsületes amerikai tényezőtől nem érzem magam veszélyeztetve.”

Angliára ismét rájár a rúd Eckhardt körlevelében. “A világ egyensúlyának megbomlásáért a brit külügyminisztérium a felelős” — hangzik a zord Ítélet, sőt soronkövetkezik a kilátásbahelyezett büntetés is: Eckhardt bejósolja, hogy a brit birodalom "el fog porladni.” Franciaország megrovása után következik a körlevél legdefaitistább része, amikor Eckhardt a magyar felszabadulás időpontját “messzire kitolódottnak” jelöli meg.

Eckhardt ebben a körlevelében is támadja a Free Europe-rádió müncheni osztályát; újra helyteleníti a politikai pártok működé- i sét az emigrációban és kifogásolja, hogy “tisztességes magyarok a rég elmúlt dolgok miatt egymást: kisebbítik, becsmérelik, vitáznak és vádaskodnak.” Itt megint hiányzik a konkretizálás, hogy milyen régmúlt dolgokról van szó: a Horthy-időkről, vagy a Szálasirémuralomról? Nagy kár, hogy a fenti megbocsájtó mondat ninca időponthoz konkretizálva . . .

Miután Eckhardt kifejti, hogy a “patkány mindig patkány marad”, rátér a Nemzeti Bizottmánynyal kapcsolatos álláspontja ismertetésére. Megmagyarázza, hogy; azért mondott le a végrehajtóbizottsági tagságáról, hogy igy szabadon bírálhassa nemcsak a magyar, de azokat a tényezőket is, amelyekkel a végrehajtóbizottság együttműködik. Itt nyilvánvalóan, a Free Europe Committeere céloz Eckhardt; a fenti mondat valójában a hadüzenet bejelentése ai Free Europe Committee ellen. A szélsőjobboldal eddig is durva és mocskolódó hadjáratot viselt aJ magyar felszabadulásért fáradozó Free Europe Committee ellent most semmi más nem történt, mint hogy Eckhardt ebben a vonatkozásban is azonosítja magát a szélsőjobboldali' zavartkeltő elemekkel.

A Nemzeti Bizottmány plénuma dicséretet kap Eckhardttól, minthogy őt többizben is támogatásban részesítette, viszont a végrehajtóbizottság “gyökeres átalakításra szorul.” Ez igy szelídem hangzik, de a legutóbbi körlevél “kiseprüzési” passzusa óta nyilvánvaló, hogy milyen természetűi “átalakítási” akcióról álmodik Eckhardt. *

A körlevelén egyébként mindvégig mélabus hangulat vonul végig és azt még Eckhardt környezetében is a csatavesztés burkolt beismerésének tekintik.---------------------;

Uj szovjetorosx

nagykövet Budapesten

(FEP i A hazai kommunista kormányzat uj orosz parancsnokát kapott:' az eddigi nagykövetet, Kiszeljevet, más beosztásba helyezték át és helyébe a Szovjetunió Legfőbb Tanácsának elnöksége Jurij Vlagyimirovics Andropovot nevezte ki a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövetévé.

Minthogy több levél s köztük néhány kézirat is az utóbbi időben elkallódott vagy ké1- sedelmesen jutott el hozzánk, ezért mindenkit kérünk, hogy mindennemü levelet s egyéb postai küldeményt — ideértve a közlésre szánt kéziratokat is — minden esetben az alábbi címre irányítsanak: “Az Ember” 326 East 79 St. New York 21, N. Y. #1

Í!l!lll!lll!lllllllllll!lllllllll!lllllílllllllll!lll!lll!l!IIIIIIIIIIIWIíl!l 11 lllil I! I III 111IIIIIITI Mill Ilii 1111 llllllllllllllllllllllllllllllllllllillg

1Látogassa hires nyári kerthelyiségünket!^

LUSTIG

í DEBRECEN 1

ÉTTERME

a magyar ételek és italok igazi központja.

| 317 EAST 79TH STREET Telefon: RH 4-9305 |

A LEGIZLETESEBB LUNCH-ÖK ÉS VACSORÁK!

1 Kitűnő hangulat! POLGÁRI ÁRAK! jjj

s sj

A KERTHELYISÉG NYITVA!

^íilllllTlllllfTillll1HIII)lllllllllilllllllll!lllllliimill1IIIIIIIIIIlllllllllttlllltlltlltll!lllllllll!lli!l!l!l!l!fllllllUlllllinilltilllllll1tll!l!l!lll;lll:lllllllllllllll!IIIIIM IÜÍ