Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-03-27 / 13. szám

MARCH 27, 1954 AZ EMBER 7-ik oldal A Magyar Nemzeti Bizottmány végrehajtóbizottsága március 19- én, pénteken délután ülést tar­tott Magyarország német meg­szállásának tizedik évfordulója alkalmából s azon egy egyhangú­an elfogadott deklarációt adott ki, amely többek között a követ­kezőket mondja: “1944 március 19-én Hitler csapatai csalárdul meg támadták Magyarországot. Országunkat megalázták és min­denéből kifosztották. Sokat leg­jobbjaink közül rabságba hurcol­tak. Félmillió jó polgárt fűztek rabszijra, vittek fogságba, vagy a megsemmisítésbe . . . Kétszázezei lengyel talált nálunk menedéket. Sokezer francia és más nemzeti­ségű kapta vissza emberi szabad­ságát, aki a nácik koncentrációs táborából és hadifogolytáborok­ból menekült Magyarországba. A náci üldözés kellős közepén a mi hazánk maradt az egyedüli or­szág, amely kivétel nélkül, igazo­lás nélkül befogadott min&en me­nekülőt és ezek között tízezreit az üldözött zsidóknak, akik Európa nyugati országaiból ugyancsak hozzánk menekültek ... A ma­gyar nemzet náci-leigázásának tizedik évfordulóján kegyelettel hajtjuk meg á nemzet lobogóját azok előtt, akik elpusztultak és azok felé is, akiket meggyötörtek és akik most is szenvednek a mai napig tartó, országunkat dúló fergetegben.” A végrehajtóbizott­sági ülés után sajtófogadás kere­tében angol nyelven is kiadták a deklarációt a megjelent amerikai újságíróknak. Az ülésen vala­mennyi végrehajtóbizottsági tag megjelent, Eckhardt Tibor kivé­telével. • Az elmúlt héten az u.n. Heli­kon Társaság rendezésében Kál­­lay Miklós volt miniszterelnök tartott előadást Magyarország német megszállása tizedik évfor­dulója alkalmából a megszállást megelőző korszak politikai hul­lámzásairól és arról a szoronga­tott helyzetiül, amelybe Magyar­­ország a mind inkább erősödő né­met aggresszió következtében ke­rült s amely végülis a hazai csat­lósok tevőleges közreműködésével az ország durva és jogtalan meg­szállásába torkollott. Nem vitás, hogy ennek a baljóslatú korszak­nak Kállay Miklós az egyik leg­­hivatottabb krónikása, aki mint miniszterelnök csaknem két éven keresztül végezte az u.n. hinta­politikát. Kállay Miklós erőtel­jesen elmarasztaló Ítélettel mon­dott véleményt a német “szövet­ségesek” durva és erőszakos be­avatkozásáról és magyarországi cselédeikről, a nyilaskeresztes té­boly ámokfutóiról. Az előadást a zsúfolt terem közönsége igen nagy tetszéssel fogadta. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-elleni gyógyszer; streptomicin, peni­­cilin, insulin és minden más gyógyszer!—Szállítunk a világ bármely részébe. MAGYAR­­ORSZÁGBA is, ahová az orvos­ság mellé magyarnyelvű utasí­tást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!* Telefonál­jon, Írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának címére: 1519 first Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4-ig és 5-iől 8.15-ig WLIB (1190 ke.); vas. 12.30-2- ig WBNX-en és szombat d.u. 2-kor Philadelphiában. WTEL. AKINEK KÜLÖNVÉLEMÉNYE VOLT A KÁLLAY-ELŐADÁSON . . . Nem mindenki osztotta teljesen Kállay Miklós volt miniszterelnök fenti fejtegetéseit. Volt valaki, aki jónak látta ellenvéleményé­nek hangot is adni. No de nem kell itt most arra gondolni, hogy valaki bíráló szavakkal illette Kállay Miklóst amiatt, mert nem folytatott a németekkel szakitó határozott politikát! Nem balról jött az ellenvélemény, de Eck­hardt Tibor részéről . . . Felállt ugyanis Eckhardt Kállay előadá­sának végén és ezt az alkalmat használta fel arra, hogy sommá­san kifejtse: csupán egy ötszá­­zaléknyi söpredék csinálta a za­vart s nem többen . .. Kifejtette, hogy Amerika helytelen külpoli­tikát folytat, annyival is inkább, mivelhogy hajlandó lett volna az osztrák államszerződés megköté­sével kiszolgáltatni a kommunis­ta országoknak az Ausztria terü­letén lévő menekülteket. Egyéb­ként megdicsérte Kállayt—azért, hogy ily módon üssön egyet Nagy Ferencen. Azt mondta ugyanis, hogy Kállay Miklós volt az egyet­len, magyar miniszterelnök, aki­nek kormányzása alatt nem rosz­­szabbodott, de javult az ország helyzete. Imigyen érvelgetett Eckhardt, ál-igazságokat és fél­igazságokat sorakoztatva fel, a­­mint ez manapság annyira szoká­sos a politika mezején. Módfelett könnyű valamennyi eckhardti állítást megcáfolni s ezt maga Eckhardt is tudja, de ö mit sem törődik ezzel. Nála Maechiavelli receptje érvényesül: a cél szen­tesíti az eszközt. A cél: a szélső­jobboldal érdekeinek szolgálata, tiizön - vizen, árkon - bokron, sőt Kállay Miklós előadásán is ke­resztül ... \ Kitűnő laptársunk, a . “Magyar Bányászlap” most érkezett el fennállásának negyvenedik év­fordulójához ,ami nemcsak a lap háziünnepe, de ünnepe az ame­rikai magyar sajtónak is. Negy­ven esztendőn át magyarnyelvű lapot kiadni az akármennyire barátságos, de mégis idegen nyelvterületen: nem ;kis ered­mény! Az meg külön dicsőség, hogy a “Magyar Bnáyászlap" a 40 éven át tántoríthatatlan hű­séggel és soha egy percig meg nem alkudva szolgálta nemcsak az itteni magyarság érdekeit, hanem ezen tulmenőleg a leg­szebb emberi ideálokat. Szivünk minden melegével köszöntjük a jelentős évforduló alkalmából Himler Mártont, a lap nagynevű alapitóját és Fáy-Fischer Andor kollégánkat, az újság jelenlegi szerkesztőjét, akik a “Magyar Bányászlap’' megindításával, il­letve fenttartásával az egyetemes magyarság kultúrtörténetébe is beírják nevüket. Isten áldását kérjük rájuk és kívánjuk, hogy a “Magyar Bányászlap” továbbra is az eddigi szellemben álljon őrt az amerikai eszmék és a magyarság érdekei védelmében, mindenfajta métely, vörös és barna szélsőségek ellenében! • Amerika valamennyi lapját, New Yorktól Los Angelesig és Chicagótól New Orleansig elborí­totta a napokban egy hatalmas ipari vállalat még, hatalmasabb hirdetése és az “All-American”­­hirdetéseken Gábor Zsazsa több kitűnő fényképe emelte a reklám értékét. Külön érdekessége volt a hirdetéseknek, hogy az egyik nagy fényképen Gábor Zsazsa az­zal a remekbekészült portréval látható, amit Fried Pál művészi ecsetje festett róla. Egész Amerika láthatta a magyar festőművész nagyszerű alkotását, sőt a mo­delt és a festményt együttesen: kitűnő ötlet volt a hirdető válla­lattól ... • Nemrég a New York melletti Passaic-en rendeztek az ottani hj amerik ások u.n. sajtóösszejö­vetelt a sippal-dobbal meghirde­tett uj napilap érdekében. A ki­­bocsájtott meghívó szerint “rö­vid műsor keretében köszöntjük a mi derék férfiunkat, hogy kül­sőleg is kifejezést adjunk mind­annyiunk hálájának és köszöne­tének azért a küzdelemért, melyet az örök magyar nemzeti és ke­resztény eszme érvényesüléséért végez.” Passaici tudósitónk most beszámol a lefolyt értekezletről, amelyen mindössze 92-en vettek részt. Egy Samay Ödön nevű volt rákosfalvai gyógypedagógus,—je­lenleg a pässaici nyilasok vezetője elnökölt, korábbi szokásától el­térően ezúttal nem zöld ingben és előadta, hogy az uj napilap költségeihez elfogadnak pénzt re­formátusoktól is ... A gyűlés mindvégig bágyadt hangulatban folyt le. amikor pedig adakozásra került a sor, többen sietve tá­voztak. • Kedden este a Harsányi László által vezetett 116-ik utcai refor­mátus egyházban a szokásos ked­di összejövetel után Szathmáry Bertalan perthamboyi lelkész mondott elmélkedést “Az imád­ság ereje és az egyház” címen, te­kintettel a böjti időszakra. A jö­vő kedden, március 30-án Kecs­­keméthy László woodbridgei lel­kész “Az imádság és az istentisz­telet” címen elmélkedik, mig áp­rilis 6-án dr. Kovács Ferenc bloomfieldi teológiai tanár “Az imádság és a testvériség” (cimmel mond beszédet. Mindhárom al­kalommal dr. Aigner László, a 116-ik utcai egyház elöljárója is beszédet mond. Az énekeket Vö­­rösmarthy Károlyné kiséri zon­gorán; szólóénekesnőként Antal Helen működik közre. A szokásos keddi összejövetelek változatlanul 6 órakor kezdődnek és ezt követő­en, mindenkor este 8 órakor kerül sor a vallásos elmélkedésekre. • Április 3-án, d.u. 4 és 6 óra között nyílik meg az 1953-ban el­hunyt Ember Oszkár festőművész emlékkiállítása a Riverside Mú­zeumban (310 Riverside Drive, a 103-as utcánál, N.Y.C.) és április 25-ig minden nap déli 1 és d.u.’ 5 óra között marad nyitva, a közbe­eső vasárnapokon is. Belépőjegy nincs. Negyvenkét reprezentatív festmény kerül kiállításra, hir­detve a felvidéki származású ma­gyar művész szélesskáláju piktu­­rájának időálló erejét. szakmai múltjával minden bi­zonnyal biztosítani fogja az uj vállalkozás' sikerét. Az uj -lap ki­adói tisztjét Neufeld Erzsébet lát­ja el. Az “Egyleti Ujság”-ot és vezetőit kollétgiális szeretettel üd­vözöljük! • BONYODALMAK három színész körül Tavaly történt, hogy Mikó Ist­ván — van-e, aki most ezt a ne­vet nem ismeri? — három me­nekült színészt hozatott ki Né­metországból az alkalmi színtár­sulata számára. Valami baj volt azonban a színészek vízumával, mert a hajóról egyenesen Ellis Island-re vitték őket és csak az­után engedték őket partraszállni, miután Mikó egy ismerőse letett értük fejenként 500 dollár, össze­sen 1500 dollár értékű bondot. A színészek ezután hol felléptek, hol nem, aszerint hogy tartott-e Mikó előadást. Ebből az elfogalt­­ságból vajmi nehezen tudtak megélni s nemrég megunták az örökös nélkülözést és otthagyták Mikót. Elmentek Clevelandban dolgozni és jelenleg mindhárman nagyon boldogok, mert szorgal­mas munkájukkal tisztességes megélhetést szereztek maguknak. Igen ám, de csakhamar tudomá­sukra került a zord fordulat: Mi­kó István ismerőse visszavonja a letett óvadékokat s igy nem ma­radhatnak tovább Amerikában, illetőleg visszakerülnek a nem túlságosan barátságos Ellis Is­­land-re . . . Ebben a válságos helyzetben jelentkezett a segitő­­készségéről ámerikaszerte közis­mert clevelandi nagykereskedő: Szobonya László, aki mihelyt tu­domást szerzett a bondok vissza­vonásával kapcsolatos büntető­­akcióról, azonnal intézkedett és ő tette le az uj bondokat $1500 értékben a három jobb sorsra ér­demes színész helyett. Az emberi gyarlósággal szemben van még emberi jóság is! . . . • A budapesti huriior nem hal meg. Egyik olvasónk küldte be az alábbi frisskeletü budapesti vic­cet: — Miért kapta meg _ Honthy Hanna a Kossuth-dijat? — Mert ezt neki még Kossuth apánk megígérte! . . . Suzy Gergő ballet-studiója (12? W. 79 St., N.Y.C.) március 27-én, szombaton d.e. 11 órakor előadást rendez .amelyen a stúdió kis nö­vendékei produkálják magukat. Mi, akik ismerjük Suzy Gergő ki­vételes tánctudását, meg vagyunk \ győződve arról, hogy az apró bal­­lerinák igazán szép és szemgyö­nyörködtető számokkal fogják tapsra ragadtatni nemcsak a szü­lőket, de a tánc minden barát- ! ját is. Suzy Gergő a hires párisi I Champs Elysées-balieitársulatnak volt tagja. A newyorki magyar körökben általánosan ismert Gergő Sándorhoz ment feleségül és nemrég nyitotta meg balletis­­koláját, amely máris óriási nép­szerűségnek örvend. • Az elmúlt héten rövidebb ame­rikai látogatásra New Yorkba ér­kezett Argentínából Llrbach Pál zeneszerző és zenetanár. Urbach neve jólismert volt Magyarorszá­gon; sok sikeres-dalnak volt a szerzője s éveken át az egyik leg- 1 á t o gatottabb szórakozóhelyen zongorázott. A kommunista ál­lamcsíny után hamarosan kiván­dorolt Argentínába és Sao Paolo­­ban telepedett le, ahoi dzsessz­­akadémiát alapított, amely egész Délamerika első és egyetlen ilyen intézménye. • A kiváló magyar festömüvész­­nő, Frances Goldreich újabb sike­réről számolhatunk be: a Cathe­rine Lorülard Wolfe Art Club rendezésében megnyílt kiállításon igen nagy sikert arat “Peaceful Morning” cimü akvarellje. A ki­állítás a National Arts Club he­lyiségeiben (15 Grammercy Park, N.Y.C.) március 31-ig marad nyitva. Az “Ait News4' c. előkelő képzőművészeti folyóirat legújabb száma egyébként hosszasan fog­­falkozik Frances Goldreich mű­vészetével legutóbbi kiállításával kapcsolatban. • Los Angelesből irja levelezőnk: Nagy gyásza van a kaliforniai magyarságnak. Március 20-án halt meg Kürthy Zoltán, a hires gordonkaművész, zeneszerző és karnagy, aki mindössze 52 éves volt . . . Kürthy Zoltán a pesti Zeneakadémiát végezte el. 1923- ben csatlakozott a Los Angelesi Szimfonikus Zenekarhoz, amely­nek hamarosan első gordonkása és később h. karnagya is lett. A?, elhunytnak nagy érdemei vannak a kaliforniai ‘zenei élet kifejlesz­tésében. Sokoldalú művészi tevé­kenységei során résztvett a film- és rádiózenei alkotó és szervező munkában is. Szerzeményei közül néhány szimfonikus rapszódia, hegedű- és gordonka-szóló emel­kedik ki. Özvegye: Kürthy Irén, valamint két gyermeke, Sándor és Judit, kiterjedt rokonsága és ba­ráti köre gyászolja a népszerű nagy magyar művészt. íTnmrriTínnmrinrYrinnmn^^ Fellegi Teri önálló előadó estje 1954 április 5-én hétfőn a a “CSÁRDÁS” helyiségében, 307 East 79th Street. Vacsora este 7 órától Április 15-én uj magyarnyelvű újság indul meg New Yorkban: az “Egyleti Újság”, amely a nem­rég megszűnt “Egyleti Élet” örö­kébe kíván lépni a különböző newyorki magyar egyesületek és klubok híreinek rendszeres közlé­se által. Az uj hetilap szerkesztő­je Szerényi Simon lesz, a new­yorki magyar élet régi és ismert szereplője, aki hozzáértésével és MŰSOR: ADY, JUHÁSZ, SZÉP, VILLON, KIPLING, HEINE, GOETHE, stb. ÖSBUDAVÁR — IFJÚSÁGUNK PARISA — EGY GÖRBE EST A FŐVÁROSI ORFEUMBAN. Belépőjegy $1.80, adóval együtt. — Jegyek kaphatók a “Csárdás” ruhatárában és “Az Ember” szerkesztőségében. — Telefon: BU 8-6168 — 1)L2-51XXÍ3JIJIJIJIJL3JLSLSUIJL5IJLSLSULSLSLSLSL3. aflaflOQQQOOHOOOO T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents