Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-03-27 / 13. szám

2-ik oldal AZ EMBER MARCH 27, 1954 Rökk Szilárd-utcai rabbiszemi­nárium előtt. Ez volt ugyanis a Gestapo gyűjtőhelye, innen irá­nyították tovább a zsidó foglyo­kat. A regisztrálások után felkisér­­itek egy terembe, amelyben a már előző napon összeszedettekkel ta­lálkoztunk. Nagyobbrészt ismert emberek voltak: nagybankok és vállalatok vezérigazgatói és más vezető személyiségek, de a tár­sadalom minden; rétege képvisel­ve volt. Itt tudtuk meg, hogy tú­szok vagyunk a Gestapo kezében. Jól tudtuk, hogy mit jelent ez és leszámoltunk életünkkel; minden napot nyereségnek fogunk tekin­teni, amig életben hagynak. .Az egyik itusz — okos ügyvéd barátom — arra a kérdésre, hogy írni lesz, azzal a bölcs felelettel válaszolt: “Nekünk már jobb, mint azoknak, akik még otthon vannak . . . Miért? . . . Mert .ve­lünk már nem történhet meg az, ami velük meg fog történni.” A kép, amit a szemináriumban láttunk, elszomorító volt: az ud­varon héber imakönyvek százai Bzétezag'gatva feküdtek; a ter­mekben szalmazsákokon, alhattak .azok a szerencsések, akiknek ju­tott, akinek nem jutott, az a föl­dön fekbetett. A szeminárium tanárainak feleségei igyekeztek sorsunkat könnyebbíteni és el­láttak élelemmel amíg ott vol­tunk. De három hét után kétség­beesve hallottuk a magyar ren­dőrtiszttől—akinek őrizetére vol­tunk bizva "■— hogy elvisznek másnap. A rendőrtiszt megvi­gasztalt, hogy nem visznek ki az országból. Dr. Róth szanatóriumi igazgató-főorvos úgy látszik nem ihitt ennek a .kijelentésnek: éjjel a-magával hozott méreggel pon­tot tett életére. Előzőleg velünk együtt szenvedett át egy éjszakát a szeminárium óvóhelyén. A né­metek ugyanis az egyetemleges büntetésnek voltak hívei. Az történt ugyanis, hogy Gold­berger Leó gyáros- mérnök - fia, aki Velünk volt elzárva, be volt osztva, hogy a Gestapo vezetőjét autóján kisérje. Amíg a Gestapo embere bent járt a Goldberger­­gyárban, addig a fiú felszaladt a lakásukba egy percre. Mire a ná­ci kijött a gyárból, már a mérnök is a kocsiban volt, de hiába, vala­ki besúgta a tisztnek, hogy mi történt. Következett a büntetés, nemcsak Goldberger szenvedett, hanem mi is mindannyian. Az éjszakát a pincében kellett tölte­­nünk, mintegy 200 túsz, akiknek úgyszólván még ülőhely sem ju­tott. Másnap délelőtt a nőket fél­­réállitották, minket pedig a kis udvaron kergettek körbe órákon keresztül. Dr. Láng Lajos felső­házi tag nem bírta tovább, meg­botlott, mire az -egyik Gestapo­­őr a lábába akart lőni, de a golyó eltévesztette célját. A szemináriumból a kistarcsai táborba kerültünk. Ebben az internáló táborban öt nagyobb, emeletes "Épület volt. A hely magas kőkerítéssel volt kö­rülvéve, négy sarkában gépfegy­veres rendőrökkel, akik vigyáztak ránk, hogy a villanydrótokkal is övezett kerítésen át meg ne szök­hessünk. Egyik emeletet mi túszok töl­töttük meg. A legfelső emeletet a nők részére tartották fenn. Itt volt elhelyezve többek között Hatvány bárónő is három kislá­nyával együtt. Elhelyezkedésünk itt relatíve jobb volt, mint a szeminárium­ban, legalább fekvőhely jutott mindenkinek. Ellátásunkról pe­dig az O.M.ZS.A. gondoskodott. Ez a zsidó intézmény küldött be naponta egyszer vagy 1-1 adag főzeléket, tésztát vagy levest. Ál­dó* legyen Ribáry Géza neve, aki ltftvaz akciót megvalósította. Enélkül éhenhalhattunk volna, mert a tábor felügyelője csak egy d ' kenyeret, engedélyezett -s-eb6efenként. A tábor többi épületét az utcán vagy lakásukban elfogott embe­rekkel töltötték meg és mi szív­fájdalommal láttuk ,hogy miként kisérik be a szegényeket és rö­vid idő után miként szállítják el őket ismeretlen helyre. Még most is hallom gyermekek és nők két­ségbeesett zokogását, amint az udvaron a nevüket kiabálták el­szállításuk előtt. Másnap ismét megtelt minden hely újabb áldo­zatokkal. Emlékezetes marad mindany­­nyiunk előtt julius másodika: ezen az éjszakán az összes fog­lyokat elszállították a többi épü­letekből, csak minket hagytak vissza. Annál nagyobb örömünk volt, amikor ezek két nap múlva visszakerültek hozzánk. Utólag tudtuk meg, -hogy a Zsidó Tanács kijárta Horthynál, hogy a határ­ról visszafordítsák a vonatjukat. örömünk nem tartott sokáig, mert a Gestapo. erősebb volt és két nap eltelte után délután meg­szállta a -tábort és egy órán belül mindenkit felrakott teherautók­ra és már vitte is őket deportálás­ra, Nyomorékokat emeltek ki ke­rekes kocsijaikból és dobták fel őket a teherautóra. Minket akkor is benthagy tak, mert a tábor ma­gyar parancsnoka beüzent hoz­zánk: ne menjünk az ablakok­hoz, ő meg fog minket menteni. Meg is mentett azzal, hogy a Ge­stapo minket túszokként fogott össze, velünk más céljuk van . . . Minket nem fizikailag kínoztak, hanem lelkileg. Apagyilkosoknak több jogot adott a törvény. Mi leveleket nem Írhattuk, nem kap­hattunk. Családtagjainkról csak akkor tudtunk, ha néha csoma­got kaptunk tőlük. A csomagok­kal is baj volt. Amig a magyar rendőrök azokat tisztességesen kiosztották, addig a Gestapo-Figyeljen a címre! Csomagküldés Magyarországra! A Magyarországra küldendő csomagokkal kapcsolatban mi min­dent elintézünk Önnek, ha a csomagokban küldhető árukat kakaó, kávé, tea, csokoládé, rizs, fekete bors és a többi fűszerárut nálunk vásárolja. A csomagban küldhető használt ruhanemüekhez szükséges fer­­tőtlenitési igazolványt önköltségi áron beszerezzük, a csomagot becsomagoljuk és postára- adjuk, úgy hogy Önnek semmiféle további gondja nincs. Ezért jöjjön és vósóroljan nálunk! H. Roth & Son, Importers 1577 First Ave., Cor. 82nd St„ New York 28, N. Y. Tel: REgent 4-1110 őrök ezt nem nézték jó szemmel, ! ők akarták a szétosztást végezni. Tették is pár napig, de megdézs- j málták a csomagokat és ezért va- | lamelyik fogoly felszólalt. Követ­kezett az egyetemleges bosszú. .. I Éjfélkor nagy lármára riad­tunk fel. Zseblámpás Gestapo­­őrök törtek ránk és lábvizsgála­­tot rendeztek — még nőknél is. Minden második embert kivertek ágyából és mezítláb a hidegvizes I kádhoz kergették. A neje pana- i szára megszűnt a Gestapo-fel- j ügyelet és csak magyar rendőrök J vigyáztak ránk. Meg kell dicsér- j ni őket, mert kevés kivételtől el- j tekintve nagyon rendesen visel- j kedtek. A külvilágról csak azoktól ér­tesülhettünk, akiket később hoz­tak be hozzánk. Rettenetesek vol­tak a repülőtámadások is. Nem tudtuk, hol csapnak le, a tábor- j nak nem volt óvóhelye és igy az ablakból kellett nézni a támadá­sokat, merre csap le a bomba. Éj­jel a Sztalin-gyertyák jelentek meg a támadások előtt és bevilá­gították az egész környéket. Hathónapi internálás után kor­mányváltozás közben hazakerül­tünk, de a megpróbáltatások nem értek véget. Jött a nyilas-korszak és a zsidó-házakból is ki kellett j menni vagy a- gettóba vagy az u. ! n. védett (házakba. Mi az utóbbit választottuk, amiből később a j nyilasok kivertek és fegyveres ki- i sérettel hajtottak be a gettóba. ] Nem folytatom, bár nagyon sok ! emlék rohant meg egyszerre . . . j Úgy gondolom, ez is —- amit itt j elmondtam, — elegendő ahhoz, I hogy akik szerencsések voltak ab- I ban az időben és ma itt élnek e j szabad országban, becsüljék meg j Amerikát, amely nekik boldog j otthont nyuj tot! A TÍZÉVES UHJA 1944 május 3-án született meg a United Hungarian Jews of America az amerikai magyar zsi­dó egyletek kezdeményezésére. Azóta az amerikai magyar zsidó­ságnak ez az egyetlen, képviseleti alapon álló testületé, amely a jó­tékonyságon kívül mindig ott volt, amikor az általános zsidó érdekeket kellett megvédeni. Az UHJA képviseli az amerikai ma­gyar zsidóságot nemcsak a United Jewish Appeal kebelében, hanem tagszervezete az American Jew­ish Congress-nek is. A budapesti Szeretetház, az iz­­ráeli Szenes Hanna-falu az UH­­JÁ-n át az amerikai magyar zsi­dóság szivét igazolja. Az UHJA még Izráel létesítése előtt a Na­tional Jewish Fund-on keresztül jelentékeny nagyságú földet vá­sárolt, ahol a hontalan zsidók otthont építhettek. Száz és száz tonna élelmiszer, ruházati cikkek és gyógyszer jutott azoknak, akik i az égetőkemencék árnyékából és a koncentrációs táborok poklából j élve jutottak haza. A ruházati j cikkek és élelmiszerküldemények állandóan mennek Izráelbe, hogy a honalapitás kezdetleges nehéz­ségein átsegítsék az odavándorolt magyar zsidóságot. Rotman A. Armandnak, az UHJA jelenlegi elnökének érde­me, hogy az amerikai magyar zsi­dóságot képviselő testületet az amerikai politikai körök elismer­ték. Az UHJA ezenkívül olyan össezeköttetéseket épitett ki, a­­melyeken át a washingtoni tör­vényhozásban olyan törvényeket szorgalmazhat a jövőben, ame­lyek lehetővé teszik a Magyaror­szágon élő zsidóságnak az Egye­sült Államokba való bevándorlá­sát. PÁRISI PANOPTIKUM: Place de la Concorde Irta: JÁVOR LÁSZLÓ Hármasával ugráltam lefelé a földalatti villamos lépcsőjén, ver­senyt futottam az idővel, későr. értem célba: orrom előtt robogott el az utolsó vonat. Rosszkedvűen álltam meg a pénztár melletti térkép előtt, bá­multam Páris város térképét fá­radtan, tanácstalanul . . . Ha taxit.veszek, az 500 frank; ha gyalog megyek, az egyórás ku­­tyagolás, avagy várjam meg a reggeli 5 órát, amikor újra meg­indulnak a kerekek . . . Éjjel-nappali helyet a környé­ken nem találok. Champs-Élysées a legközelebb, de unalmas; a Boulevard vagány csehója büdös és a neontól megvakulok; a St. Germain? Igen, az mozgalmas, ébrentartó, de félónj járás odáig. Megindultam visszafelé a lép­csőkön, eszembe jutott a pénztár melletti villamoshálózat nyoma­ta Páris város térképén. Sose vettem észre, vagy tán nem akar­tam észrevenni: Páris város tér­képe Csonka - Magyarország tér­képére hasonlít: Mentem kifelé a földalatti pá­lyaudvarból, mögöttem a csodák kertje: Le Notre fantáziája gyep­ágyakból, virágokból, lépcsőkből, sétányokból, szobrokból és szökö­­kutakból. Előttem a Concorde-tér karos gyertyatartószerü lángosz­lopai, tetejükben fehéren foszfo­­reszkáló gázfények lebegtek. A Concorde - tér gázlángjai, vagy Páris város emlékeztető tér­képe talán visszavitt a gázlángos egykori pesti ifjúságba ... A körúti. gázlángok egykori fényei hová lettetek? Miért sajdul meg a szivem, hogy az ifjúság utcái­nak gázlángjait, a kávéházak vestatüzeit örökre eloltották? A Concorde gázlámpái alatt, a Szajnaparton a Duna részeg, vé­res habja fröccsen a fülembe és megborzadok. Félek. A néptelel! téren elémugrik valaki, igazoltat, fejbevág és visz az Erzsébet-hid felé, a habokhoz. Áh, mily Corot-i halványezüst itt ez a szelíd tájkép, a lángokkal elhintett tér, a lámpák fehér gyöngyszemei az ég kárminfekete ive alatt. Ez nem is emberi mü. Isteni alkotás*. Álltam Páris ege alatt, álltam tanácstalanul mint jaj, annyi­szor ... Eszembe jutott újra az a tér­kép, ami oly kísértetiesen ha­sonlít . . . Homlokomat öntözték a Con­corde szelíd fényei, a gázlámpák lobogó koronája megmozdult a kerekedett szellőben, karos gyer­tyatartószerü lángkarjaik halja­­doztak, mint a fák ágai. Álltam az édes fények esőjé­ben, a gázlámpák erdejében, mint átkozott Árnyék egy mesejáték­ban, ahol a végén minden jóra fordul. • VITA • A “Pester Lloyd” szerkesztője Vészi József volt! Igen Tisztelt Szerkesztőség! Mindig nagy figyelemmel és örömmel olvasom a “Piarista Öregdiák” írásait; jólesik tudni, hogy van még, akinek érdemes magyar dolgokért a jó oldalon verekedni. “Az Ember” febr. 20-i számá­ban azonban azt Írja Rátkay-Ra­­dics Kálmánról, hogy “ez az em­ber volt a ‘Pester Lloyd’ szerkesz­tője." Nagyapám, Vészi József szer­kesztette a “Pester Lloyd”-ot 1912-től 1938-ig; kissé félrevezető a fentidézett mondat. Hogy a há­ború alatt és főképen Szálasiék alatt szerkesztette-e .bárki s ha igen, ki, nem tudom: 22 éve va­gyok londoni lakos és bármilyen közelről érint minden magyar kérdés, itt éltem végig a háborút és naturalizált alattvalója va­gyok királynőnknek. Vészi József 1939-ben halt meg (akkor még kaptunk itt bu­dapesti lapot): szégyen, hogy mi­lyen keveset és gyengét Írtak róla . . . a “Budapesti Napló” megte­remtőjéről, a Fej érváry-kormány eszéről ... De ez a mai generá­ciót nem érdekli; arra azonban megkérném a “Piarista Öreg­­diák"-ot: tegye valahogy világos­sá a ‘Pester Lloyd”-ra vonatkozó mondatát. Őszinte nagyrabecsüléssel, hive: BÍRÓ VERA (London) Kerestetések: Kerekem dr. Rudolféi- Imre ügy­védet, aki Galgócon született 1907-bfcn (apja bornagykereskede volt) és 1939-ben vándorolt ki Párison keresztül New Yorkba. Cimeni: M. Jávor-Julian Alvarez, 2493, Buenos Aires, Argentina. Igen fontos ügyben keresem Nóti Károly v. hires budapesti vígjáték- és filmírót, aki tudo­másom szerint Amerikában van hosszú évek óta. Címem: Wein­stein D. Dezső gyógyszerész, 211 Rodney St., Brooklyn 11, N.Y. Április 15-én, csütörtökön jelenik meg az amerikai magyar egyletek uj hivatalos heti közlönye, a Society JXenrs Egyleti Újság Színes élénk, változatos és a newyorki magyar egyletek ^ érdekeit szolgáló hetilap lesz 12 oldal terjedelemben >\ angol és magyar nyelven. — Évi előfizetés ára 6 dollár. ^ Kiadó-tulajdonos; NEUFELD ERZSÉBET Szerkesztő: SZERÉNYI SIMON. Cim: Miss Elizabeth Neufeld 565 Fifth Avenue. New- York City, Room 907. Tel. PLaga 3-7960

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents