Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-03-06 / 10. szám

8-ik oldal AZ EMBER MARCH 6/ 1954 Percy Imre magyar idegorvos lett a Nobel-dijas Schweitzer első asszisztense Schweitzer, a “Fehér Szent’’ éiete a fekete félvadak birodalmában Irta: PETROVICS BÉLA Sokáig abban a hitben éltem, hogy a párisiak semmin sem cso­dálkoznak. Tegnap kiderült, hogy tévedtem. A Champs Elysées délutáni for­gatagában, közvetlen a Marignan­­kávéház előtt megállt egy autó s gazdájuk kíséretében két kis go­rilla szállt ki belőle. Ez alkalomból csodálkozó bá­­mész tömeg verődött össze. Holott ők csak annyit értettek az egész­ből, hogy két kis afrikai jószág vi­dáman sétál a francia főváros ki­tünően aszfaltozott grand boule­­vardján. Viszont az ügy akkor kezd va­lóban fantasztikusan érdekessé válni, amikor kiderül, hogy a két kis gorillát a valóban legsötétebb Afrikából — Afrika egyenlítői ré­széből — egy magyar orvos hozta Paris városába, hogy az állatkert­nek ajándékozza. Ez a magyar orvos, dr. Percy Im­re pályafutását Budapesten, a S'zt. István - kórházban kezdte, ma a Nobel-dijas Schweitzer profeszor­­hak, Afrika legendás fehér “szent­jének” első asszisztense lett. Természetes, ez az első kérdés, amit felteszek: — Hogyan jutott el Schweitzer mellé? A magas, végtelenül szimpati­kus külsejű fiatal idegorvos hal­kan, mosolyogva, szerényen vála­szol: — Az ember életét a véletlenek irányítják- Feleségemmel együtt Svájcban éltem. 1949 közepe táján megtudtam, hogfy dr. Schweitzer odaérkezik. írtam neki. Válaszolt. Találkoztunk. Beszélgettünk. Az­tán elindultam feleségemmel együtt Afrika felé — beteg nége­reket gyógyítani . . *. A beszélgetés dr. Percy párisi lakásán folyik tovább. A két kis gorilla — Horatius és Nero — ott ülnek az orvos felesége mellett s úgy figyelnek ránk, mintha töké­letesen értenének magyarul, — 1950 januárjában indultunk el — folytatja az idegorvos. — Végcél Lambarene, valahol az egyenlítő táján. Tudtam, hogy hosszú éveket fogok eltölteni dr. Schweitzer kórházában, tudtam, hegy a primitívség legalsó fokán levő négerek lesznek a páciense­im .. . Sejtettem, hogy afrikai né­gert gyógyítani nem ugyanaz, mint a fehér ember gyógykezelé­se;- egyszóval készültem minden­re, ennek ellenére hosszú ideig tartott, amig megtanultam, mi a követendő eljárás orvos számára, ha abszolút primitiv emberek a betegei . . . — Először csodálkoztam, aztán megértettem, hogy Schweitzemél komolyabb ismerője az afrikai né­ger léleknek nemigen akad. Ez az ember, aki mint világszerte ismert teológus s orgonamüvész karrierje közepén egyszerre csak otthagyott mindent, hogy mint orvos négere­ket gyógyítson, alaposan megta­nulta, hogy komoly pszichológiai felkészültség nélkül teljesen lehe­tetlen bármit is kezdeni Afrika primitiv lakóival. A négerek “Fe­hér Szentnek” nevezik mestere­met, éh Apám megszólítást hasz­nálom. Ő fiának nevez engem. FEHÉR GYÓGYTUDOMANY, VARÁZSLAT ÉS FÉLVAD LELKISÉG, — Ha az ember belép a hatal­mas kiterjedésű Schweitzer-kór­­házba — folytatja dr. Percy — első ami megdöbbenti, a betegszo-Ha csendben," kényelemben, magyar környezetben akar vakációzni, azonnal foglalja le szobáját a fényesen átalakított Kardos’ Blue Danube Hotelben 35 N. W. Second Ave., MIAMI, Florida Telefon: 9-4995 I város szivében trópusi pálmakert. Air Cooled és Heated elegáns lenes Dining Room. Elsőrangúan berendezett szobák. Solarium. Televízió. Diétás koszt. — Teljes ellátás, ízletes, választékos MAGYAR KONYHA! — SZEMÉLYENKÉNT (ketten egy szobában) heti $34.50 Utcára nyíló vendéglőnkben a komplett vacsora $1.75-től. Vendégeinket az állomáson AUTÓVAL várjuk. Hungarian Garden Restaurantban LOVÁSZ PALI és híres zenekara muzsikál Kondor Mariska és Emődy Margit énekel 1328 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 Kiváló konyha! ZETTL LACI tulajdonos , bák berendezésének szegényessé- 1 ge. Amilyen csodálatosan modern !a mütő, amilyen tökéletes min­dén orvostechnikai berendezése és műszere, amilyen pazar a gyógy­szerellátás — olyan primitívek a kórtermek. — Mi ennek az oka? — kérdem. — Pszichológiai kényszerűség. Ha egy egyenlítői dzsungel-négert modern kórterembe szállítanának be, ahol fehérköpenyes ápolónők suhognának az ágya körül, egész életében boldogtalanná válna, a­­mikor gyógyultan visszakerül az ősvadonba. A négernek a kórház­ban nem szabad éreznie semmifé­le környezetváltozást. így nem lesz a gyógyulása után boldog­talan . . . Percy felesége kávéval kínál. Nero és Horatius bibronból tejet kapnak. Az orvos közben folytat­ja: — Hogy ne legyen óriási a kont­raszt az otthon és a kórház közt, igyekszünk az egy törzsből va­lókat nemre való tekintet nélkül egymás melletti kórtermekbe he­lyzni. Különböző törzsek tagjai nehezen barátkoznak egymással— együtt jól érzik magukat. . . Szó­val az első, amit megkérdezünk a betegtől, milyen törzsből való. Ez­után kezdődik a dolog nehezebb része. — A diagnosztika — vetem köz­be. — Nem. Boldogan hagyják ma­gukat vizsgálni. Az igazi kompli­káció a gyógykezeléssel kezdődik. A dzsungel-lakó számára a fehér orvost a pravaz-fecskendő és a mütőkés teszi felsőbbrendüvé. Ka­nalas orvosságot, gyógyszert hiá­ba adunk nekik ... Az nem érde­kes. Számukra ilyesmjt az ő fekete varázslójuk is tud adni — az ő el­képzelésük szerint. A fehér va­rázsló — a Nágang Tanga — az szúrja a húsba a nagy tüt, vagy kivágja a romlott húsokat! . . . Egyébként a néger számára a kór­házi kezelés nem ér semmit s bár­milyen baja lesz legközelebb, nem jön el, hanem a varázslójához megy . . . Szóval, ha azt akarjuk, hogy bizalmuk legyen hozzánk, először is injekciókat kell adni, aztán tárgyalhatunk tovább. — Sokat operál? — kérdezem. — Elképzelhetetlenül sokat. De nehogy félreértsen, ezt nem pusz­tán pszichológiai okokból csinál­juk, csak ha szükséges a műtét. Európai orvos számára elképzel­hetetlen sérveket operálunk leg­gyakrabban. Dtána következik rögtön, számarány szerint a szem­­operáció. — S betegei hálásak gyógyulás után — Hála? . . . ök valahogy ter­mészetesnek veszik, hogy bejön­nek ide rétégén, falvakon s egész­ségesen térnek vissza otthonukba. Számukra minden természetes . . .. — A halál is? — kérdezem. Percy pillanatra elhallgat. El­gondolkozva néz'maga elé. Aztán folytatja: — Sokszor bámulom őket. Ezek­ben a primitiv emberekben sok­szor több lelkierő van nagy tragé­diák. esetén, mint bennünk fehé­rekben. A halál számukra termé­szetes velejárója az életnek. Ha valaki menthetetlen, annak meg kell mondani — meghalsz! Sem­mi megrázkódás. Ha lehet, hivatja hozzátartozóit. Elbúcsúzik tőlük. S nyugodtan hunyja le örök álom­ig a szemét ... — S a hozzátartozók? — Azok sem fogják fel tragiku­san a halált. Kevésbé félnek tőle, általában, mint a betegségtől. A betegséget épp úgy gyűlölik, mint a fehér ember. Többszáz kilométer távolságból jönnek hozzánk gya­log s egy-egy gyógyult beteg után egyre az újabbak és újabbak jön­nek. — Sok 4 beteg? — A kórház elég nagy, mégis állandóan telve van . . . BACH-MUZSIKA ÉS A NÉGER TAM TAM — S nem gátolja az orvosi mun­kát a környezet primitívsége? — Nem. Annak ellenére, hogy alig érintkezünk a civilizált vi­lággal. Mint mondottam: felsze­relésünk a lehető legkitűnőbb ... . mindennel bőségesen el vagyunk látva. Orvos számára, aki gyógyí­tani akar, a helyzet szinte ideális­nak mondható. A kórtermeikben petróleumlámpa világit a lócákon fekvő betegeknek, de a műtőkben saját áramtelepünk szolgáltatja az elektromosságot. Elmosolyodik. — S' különösen ideális, ha kissé egoista szemszögből nézem a dol­gokat. — Amennyiben? — Aki Schweitzer mellett eltölt néhány évet, elmondhatja magá­ról, hogy univerzális orvos. Mind­egyikünk diagnoszta, belgyógyász, urológus, sebész, fülész stb., stb. egyszemélyben. Szülészettől kezd­ve ideggyógyászatig, mindenhez kell értenünk . . . — A klima elviselhető fehér em­ber számára?. — Egyéni. Ki, hogy bírja. Nincs nagy- hőség, csupán az állandó pá­ra gyötri a dzsungel-lakót. — Hányán dolgoznak a kórház­ban? — Huszonötén, az ápolókat is beleértve. — Mi a szórakozás? — Rádió, gramofon, időnként nagy utazások és Schweitzer pro­fesszor előadásai. Vasárnap es­ténként összegyűlünk egy nagy teremben mi fehérek s hallgatjuk Schweitzer harn^óniumjátékát... furcsa. Bachot hallgatni úgy, hogy távolból tam-tam kiséri ezt a templomi muzsikát . . . — Az afrikai varázslók nem ha­ragszanak magukra? — Nem. Elismerik a tudásun­kat. Sok esetben ők küldenek hoz­zánk súlyosabb betegeket. Egyéb­ként varázslók jóvoltából kaptuk a kis gorillákat is. — Hogyan? — Megölték az anyjukat. Nero meg Horatius árván maradtak. A négerek tudják, hogy gorillából sohasem lesz háziállat, még ha ember közelében ncf is fel. Nekünk adták. Csináljunk velük, amiU akarunk. Mi viszont úgy határoz­tunk, hogy Nérót és Horatiust & párisi állatkertnek ajándékozzuk. A két kis majom unja már a beszélgetést. Vinnyogni kezde­nek, Kiszaladnak a másik szobá­ba, aztán visszaté(mek egy-egy hálózsákkal s tudomást sem véve a jelenlétünkről, szépen belebuk­nak s pillanatok alatt már alsza­nak is. Megértem a célzást. Búcsúzom. Még csak egy kérdést teszek fel: — Boldog? — Nagyon. Egy valóságos uj apostol mellett lehetek, aki életéi az elfelejtett Ideálnak, az ember­szeretetnek szolgálatába állította. Gyógyíthatok anélkül, hogy törni kellene a fejem, vájjon a beteg meg tudja-e szerezni azokat a drága gyógyszereket, amelyek a gyógyuláshoz szükségesek. Orvos számára beteljesült álom az a vi­lág, amiben élek; kórház, amely­ben korlátlanul rendelkezésre áll minden, amire a betegnek szüksé­ge lehet s végül senki sem nyújtja be a számlát . . . Még az utón hazafelé is fülem­be csengenek dr. Percy Imre utol­só mondatának szavai — s vala­hogy kicsit kezdem irigyelni Lam­­bareme fekete állampolgárait. (Copyright by “Az Kinyer” and Bet» Petrovics, Paris, France, 1954)* MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom légkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY HAZAI SZALÁMI I és mindenfajta JO hurka, k o 1 b ä s » ! sonka, szalonna ét friss hús, stb., tgaai HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292 <> < ► \\ — A legszebb ajándék! — ZILAHY LAJOS: Krisztina és a király" cimü remekműve! — MEGRENDELHETŐ: “AZ EMBER” kiadóhivatalában: 320 East 79th Street Telefon: Butterfield 8-6168 New York City A könyv ára kötve, portóval együtt $3. <► K% írja fel a noteszébe: „AZ EMBER” müvészestje és bálja március 20-án a Park Lane-hotel gyönyörű báltermében!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents